MAGYAROK

1577993
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
272
752
1024
1572009
12441
18602
1577993

Te IP-címed: 3.95.23.35
2019-04-23 14:22

Rólunk

 

 

Északi Magyar Archívum, Szöllősi Antal hősies vállalkozása [1980]

2012. február 18. szombat, 19:38
Írta: Saáry Éva (1929-2014)

 

SAÁRY Éva (Lugano, Svájc):

 

 

 

Északi magyar archívum

 

Szöllősi Antal hősies vállalkozása

 

 

 

     Igazi jelentőségét nem Stockholmban, óriási magyar gyűjteménye megtekintése alkalmával, hanem itt, Luganóban értettem meg. A tény, hogy több mint 1500 kilométert utazott pusztán azért, hogy – egy őt különösen érdeklő – kongresszuson (a SMIKK az elszakított területek kultúrájával foglalkozó őszi tanulmányi konferenciáján) másfél napig résztvegyen, már maga fémjelzi a karaktert. Harminchat éves kora dacára egyenlőként szólt hozzá (kiegészítéseket mondott) a világviszonylatban is elismert, idősebb professzorok előadásaihoz...

 

     De mivel is foglalkozik Szöllősi Antal! Azzal, amivel majdnem senki nyugaton (s ami pedig mindnyájunk létkérdése!): a megőrzéssel. Nincs mögötte társaság, intézmény, pénz. Egy ember, egy – alkatilag törékeny, de vasakaratú fiatalember – hallatlan helytállásáról van szó!

     És Szöllő Antal nem is „intellektüel” (a szónak jó és rossz értelmében). Nyolc elemije, egy gimnáziuma van. A többit maga tanulta hozzá. Nem ül valamely állami levéltárban, könyvekkel megrakott íróasztal mellett. Nincs titkárnője, aki behozza a postáját, elintézze a telefonjait, megfőzze a feketéjét. Egyszerű szobafestő. Lakásokat, épületeket fest napi 8-10 órában. Ebből fedezi költséges „passzióját” (maga mondja, hogy havi 3000 svájci frank körül költ rá!), s szabad idejében dolgozik.

 

     Rekonstruálom tavalyi, stockholmi látogatásomat. Elég sokáig kell utazni a földalatt vasúton (végül már nem is a föld alatt, hanem a felületen haladva), amíg elérjük Norsborg városrészt. Nagy, modern háztömbben van Szöllősiék lakása: hat szoba tele könyvekkel, újságokkal, kéziratokkal... (de névjegyeket, meghívókat, plakátokat, fényképeket, hangszalagokat stb. is gyűjt). Mi jellemző még erre az otthonra? Fény, derű, barátságos, meleg hangulat.

     A csengetésre egyszerre két kutya rohan az ajtóhoz: a díjnyetes, hatalmas, fehér komondor, Bunkó (egész Svédország csodájára járt, amikor hazulról kihozta) és a fürge, fekete terelőpuli: Pamacs. Az ajtóra szerelt erős rácson kivül ők az archívum szakavatott őrzői. De vannak nap felé tárulkuzó, szétindázó zöld növények, sok ágas-bogas kaktusz, halak, madarak is... S mindennek ellentéteként a technikai világ kényelmi és munkaberendezései: szauna, mosó- és ruhaszárítógép, kvarcoló, videófon-berendezés és egy hatalmas (méregdrága) fénymásoló gép.

     Bunkó puha, meleg szőrébe mélyesztve ujjaimat fordulok Tónihoz:

     – Hová valósi?

     – Nagyszalontáról, illetőleg Mezőberényből való vagyok. 1944-ben születtem, a „halak” jegyében.

     – Ez utóbbi adja hát a felfokozott kulturális érdeklődést!

     Fekete hajjal keretezett, vékony arc, átható-komoly tekintet, melyet még jobban kidomborít a sötét szemüvegkeret. Élettársa, Gabi éppen az ellenkezője: gömbölyű, mosolygós... mint egy piros alma. (Az ellentétek vonzzák egymást?)

     – Hol ismerkedtek meg?

     – A magyar tánccsoportban.

     – Hm.

     – Ne csodálkozzon rajta, hogy táncoltam. Magyarországon valamikor hivatásos úszóedző is voltam.

     A sokszínű, sokoldalú  egyéniség varázsa!

     – Mikor jött nyugatra?

     – 69-ben.

     – És miért?

     – Főleg azért, hogy azzal foglalkozam, amit itt maga körül lát. A traiskircheni táborból tulajdonképpen egyenesen Münchenbe, az európai emigránsközpontba szerettem volna menni, de nem sikerült.

69-ben jött ki és 70-ben már lapot indított Bujdosók címmel. Ezt követte később az Ungrare i Norden – Magyarok Északon (1971), amely „A svédországi magyar kisebbség országos lapja” alcímmel jelenik meg. 1979-ben követte az északi Magyar Archívum pár füzete, az egyetlen nyugati magyar sajtótermék, amely a megőrzés problematikájával foglalkozik.

     És a gyűjtemény? Több mint ötven magyar folyóiratot járat. Ehhez jönnek az emigráns kiadványok. Ami ez utóbbiakat illeti, több sajtótermékről tud, mint a Széchényi Könyvtár vagy a Münchenben, 1977-ben, Mildschütz Kálmán gondozásában megjelentetett Bibliographie der Ungarischen Exilpresse 1945-1975 című kötet. Sok mindennel foglalkozik, sok minden iránt érdeklődik (számos magyar szervezet tagja), de kutatásai súlypontját – sors adta feladat! – a svédországi magyarok élete és munkája képezi. Csak egypár cím tervezett, illetőleg lassan összeálló munkáiból:

     Svédországi magyar könyvbibliográfia, amely tartalmazni fogja a svédre fordított magyar szerzők – a Svédországban élő magyar szerzők –, a svéd vagy egyéb nemzetiségű szerzők magyar vonatkozású műveit;

     A svéd-magyar sajtó története és bibliográfiája, amely majdnem ötven magyar emigráns lapot dolgoz fel;

     A svédországi magyarok története (1000-től napjainkig);

     Kárpátalja magyar irodalma (Ez az elszakított országrészek irodalmából a leghozzáférhetetlenebb!)

     – A Széchényi Könyvtár is könyörög nekem különböző anyagokért! – mondja, nem kis büszkeséggel. – De úgy érzem, nem érkezett még el az ideje annak, hogy mindent haza adjunk. Ki tudja, tiszteletben tartanák-e az anyag sértetlenségét, épségét? Mindez, amit én itt összegyűjtök, ötven év múlva kezd majd érdekessé válni, amikor a szereplők és a szemtenúk már a föld alatt lesznek.

     – Rémes arra gondolni, hogy mennyi magyar érték pusztul el (szinte naponta!) itt nyugaton! – töpreng fájdalmasan. – Óriási könyvtárak, kéziratok, levelek... pedig minden egyes kis papírdarab fontos lehet!

     – A jezsuita (s a magyarokért sokat dolgozó) Solymár atya levelezését például, halála után, elégették! Nagy nehezen tudtam csak megmenteni egy köteg régi újságot. Olyan újságokat, amelyekből talán csak egyetlen példány létezik!

     – Maga még fiatal ember, igaz, de sohasem lehet tudni, mikor mi történik. Ha véletlenül meghal, mi lesz a gyűjteményeivel?

     – Van végrendeletem s egy megállapodásom a Svéd Állami Archívummal (Riksarkivet).

     Ismeri a világ könyvtárainak, archívumainak nagy részét. Fejből sorolja, hogy hová mindenhová kellene eljuttatni az itt kint megjelent könyek, újságok 1-1 példányát ahhoz, hogy biztosan megmaradjanak. (Ez az a pillanat, amikor az ember elfogja a lelkiismeretfurdalás: Istenem, mennyi mindent kidobtam és elégettem már! S az aggodalom: Mi lesz, halálom esetén, az én dolgaimmal? Kinek a kezébe fognak majd kerülni?)

 

     Nekem ahhoz, hogy valakiről riportot írjak, érzemi töltés kell. Nem tudok megrendelésre dolgozni. Stockholmi látogatásom alkalmával csak ámultam és bámultam (bevallom, azt is megkérdeztem akkor magamtól, hogy nem forgácsolja-e túlságosan szét magát ez a fiatalember?). Luganói megjelenése azonban szíven ütött. Ebből a megrendülésből született meg ez a riport. 

1980 

 

Folyóiratban megjelent:

Nemzetőr (München), 24. évfolyam, 369-370. szám, 1980. december – 1981. január,  – 10. oldal

 

Megjelent könyvben:  

SAÁRY Éva – Vadnay Zsuzsa

Érdekes emberek: nyugati magyar portrék / Saáry - Vadnay

Első kiadás.

Zürich: Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészet Kör, 1981 – 139 [3] p. : ill.

Szöllősi Antalról a könyv 128-131. oldal.

 

Érdekes emberek: nyugati magyar portrék : új válogatás / Saáry - Vadnay

Második kiadás.

Lakitelek: Antológia Kiadó, 2011 – 286 p. : ill.

Szöllősi Antalról a könyv 132-135. oldal.

 

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Saáry Éva örökösei (Luganó, Svájc) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel. 

 

 

Az Északi Magyar Archívum [2008]

2012. február 18. szombat, 19:15
Írta: Bihari Szabolcs

 

Egyesületi oldalak - Egyesület bemutatása

 

 

Az Északi Magyar Archívum

 

 

1973 október 23.-a. A magyar emigráció lelkesen ünnepli az 1956-os forradalom szabadságharc és emlékét. Nekünk, svédországi magyaroknak ez a nap nem csupán az ünnepi évforduló miatt emlékezetes, hanem azért is, mert akkor alakult meg az Északi Magyar Archívum.

 

Alapítója, Szöllősi Antal 1969-ben került Svédországba, ahol gyakorlatilag azonnal bekapcsolódott az emigrációs munkába: Bujdosó (később Bujdosók) címmel lapot indított. Szerkesztői munkája során tapasztalta, hogy rengeteg magyar nyelvű és vonatkozású írott anyag vész el azért, mert még senki nem vette a fáradtságot, hogy ezeket összegyűjtse, rendszerezze és megőrizze az utókor számára.


A felismerést tett követte. A Balti Levéltár mintájára néhány lelkes ismerősével megalapította az Északi Magyar Archívumot. A hírt sokan lelkesen fogadták, egyesek azonban kételkedtek abban, hogy Szöllösi Antal és munkatársai megbírkóznak majd az előttük álló feladattal.


Az elmúlt harmincöt év eredményei azt bizonyítják – a legkritikusabb szakmai szemmel is vizsgálva – hogy az Archívumnak ragyogóan sikerül teljesítenie a kitűzött feladatokat.


Az Északi Magyar Archívum eddig ötvenhárom országból összegyűjtött magyar nyelvű vagy vonatkozású anyaga magyar személyiségek, egyesületek, szövetségek, egyházak, cserkészcsapatok, sportklubok, politikai pártok és mozgalmak, csoportosulások, vállalkozások, színházak tevékenységét dokumentálja.


Az Északi Magyar Archívum könyvtára jelenleg körülbelül húszezer kötetből és kiadványból áll, ebből mintegy kétezer az emigrációban született. Anyanyelvünkön kívül mintegy harminc más nyelven található magyar vonatkozású kiadvány. Az Archívum munkásságának áttekintésekor, már a számszerű eredmények is imponálóak. A gyűjtemény igazi értéke azonban abban rejlik, hogy részletesen dokumentálja a nyugati magyarság több évtizedes erőfeszítéseit identitásának megőrzéséért, a beolvadás elkerüléséért, a jó hírnév öregbítéséért.


Ezt az felbecsülhetetlen értékű munkát Szöllősi Antal és néhány lelkes munkatársa végezte és végzi. Tették mindezt kitartó szorgalommal, szerényen, időt és anyagiakat áldozva vállalt célkitűzésükért. Eredményeik bizonyítják, hogy kitartással, elszántsággal, a nehézségek ellenére is lehet maradandót alkotni, továbbá azt, hogy a nyugati magyarság értékes része a nemzetnek!


Büszkék és hálásak vagyunk tehát, hogy jubilálhatunk. Büszkék arra, hogy az Északi Magyar Archívum itt, Svédországban működik, hogy tagja országos szövetségünknek, hogy munkatársai sorstársaink a közösségi munkában és gyűjteménye értékes része nemzeti kulturális örökségünknek.


Hálásak azért, mert az Északi Magyar Archívum hírt adott és ad rólunk, mert összegyűjtötte, megőrizte az útókor számára azt az értéket, amellyel igyekeztünk nemzetünk boldogulásához hozzájárulni. Aki fáradságot nem kímélve beletekint ebbe a gazdag gyűjteménybe megérti, miért beszélünk tizenöt millió magyarról.


A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nevében tiszta szívből gratulálok az Északi Magyar Archívumnak, és kérem a Fennvalót, hogy Szöllősi Antalnak és lelkes csapatának adjon további erőt, egészséget, elszántságot, hogy továbbra is hasonló odaadással végezhessék áldásos munkájukat, mindnyájunk büszkeségére és örömére.

 

Bihari Szabolcs,
a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke

 

 

Megjelent:  Híradó (Stockholm): 26. évf. 110. szám., 2008 december– 14. oldal

 

  

 

 

35 éves az Északi Magyar Archívum [2008]

2010. április 07. szerda, 17:01
Írta: Szöllősi Antal

 

Egyesületi oldalak - Egyesület bemutatása

 

 

Jubiláló egyesület: 35 éves az Északi Magyar Archívum

 

 

Az Északi Magyar Archívumot, amely napjainkra svédországi magyar dokumentációs központtá nőtte ki magát, Szöllősi Antal hívta életre 1973-ban. Az egyesület létrejöttéről és magáról a gyűjteményről ő maga számol be az alábbiakban.


 1969 novemberében kerültem Svédországba az Invandrarverket (Bevándorlási Hivatal) révén, egy ausztriai menekülttáborból.

 

 

Magyarok Északon, az ÉMA kiadványa, 1977, 1 szám

 


1970. áprilisában elindítottam a Bujdosó, később - Tollas Tibor javaslatára - Bujdosók című lapot, ami így jelent meg 1974 decemberéig. A lap szerkesztése kapcsán egyre több svédországi magyarral kerültem kapcsolatba.

 

Tudomásomra jutott, hogy több magyar lap is látott itt napvilágot 1956 után,de ezek már szinte mind elkallódtak. Akkor még csak 15-16 év telt el a forradalom óta és máris alig maradt nyoma az akkor idekerült magyarság nyomtatott irodalmának. Több honfitárs azt is elmondta, hogy annak idején menekülésükkor magukkal hoztak 1956-os dokumentumokat is. Félő volt, hogy amennyiben ezek nem kerülnek biztonságba, idővel véglegesen elvesznek. Időközben megismertem a Balti Levéltárat és az az ötletem támadt, hogy ennek mintájára létre kellene hozni ennek magyar mását. Így született meg 1973. október 23-án az Északi Magyar Archívum (ÉMA -Ungerska Arkivet).


Kezdetben néhány lelkes stockholmi magyar fiatal (Belohorszky Ferenc, Donát László Levente, Remecz Károly) is bekapcsolódott a gyűjtésbe. Alapításától kezdve összesen körülbelül 50-60 személy vett részt az Archívum munkájában, köztük több svéd is. Az Archívum részére 1982-től Pap Iván és 1997-től Svéd Ferenc is rendszeresen figyeli a svéd sajtót.


Mi is tehát az Archívum?

Az ÉMA a nyugaton élő magyarság különböző dokumentumait őrzi; eddig összesen ötvenhárom országból gyűjtött össze anyagot. Ez a különböző emigráns magyar egyesületek, szövetségek, egyházak, sportklubok, vállalatok stb szellemi és tárgyi hagyatékából, valamint a történelmi Magyarország területéről idekerült írásokból/tárgyakból áll. Az írások vagy magyar nyelvűek, vagy az illető , befogadó ország nyelvén íródtak és magyar témájúak.


Az összegyűjtött anyagot tíz kategóriába osztottam, hogy a számítógépes nyilvántartást megkönnyítsem. Íme a kategóriák:


0. Általános anyag

Menedékjog, kivándorlás, bevándorlás. Kisebbségek és jogaik, nemzetiségi kérdés. A befogadó országok idevágó intézményei, törvények, jogszabályok stb. Társemigrációk. Kézirattár. Statisztika. Címtár.


1. Egyesületek,

szövetségek, egyházak, politikai pártok, vállalatok, éttermek stb. anyagai. A gyűjtés országonként és szakcsoportonként történik.


2. Személyek

A gyűjtés országonként és személyenként történik.


3. Közép-Európa

 Gyakorlatban a történelmi Magyarországot jelenti. Két fontos alosztálya a rasszizmus magyar bűntetteinek és a kommunizmus magyarok elleni bűntetteinek dokumentációs osztálya. Ezekben sajnálatos módon elakadt a gyűjtés, mert akik eleinte elvállalták később visszaléptek.


4. Könyvek

Az ÉMA könyvtárállománya jelenleg körülbelül húszezer darabra tehető, ebből kétezer emigráns kiadás. A magyaron kívül mintegy harminc nyelven található benne magyar vonatkozású kiadvány.


5. Folyóiratok

Az ÉMA folyóiratállományát körülbelül háromezer folyóirat teszi ki, ebből 600-700 különféle magyar emigráns újság.


6. Aprónyomtatvány-gyűjtemény

Ebben található minden olyan kiadvány, amelynek terjedelme 16 oldalnál kevesesebb, például röplapok, körlevelek, vállati és üzleti kiadványok, kereskedelmi tájékoztatók és hírdetések, könyvárjegyzékek, műsorfüzetek (színház, mozi), könyvkiállítási katalógusok, címlisták, térképek, levélzárócímkék, öntapadós matricák, kártyanaptárak, képeslapok, névjegykártyák. egyebek (zászlók, érmék stb).


7. Újságcikk-kivágások gyűjteménye

 Ebben egyebek mellett körülbelül tízezer magyar vonatkozású svéd újságcikk is található. Az anyag fantasztikus gyarapodásához Pap Iván járult hozzá, aki nyugdíjasként sok újságot átnéz az Archívum részére. A svéd és a magyar anyag mellett vannak finn, norvég, dán, izlandi, angol és német nyelven írt újságcikk-kivágások.


8. Fotó- és filmarchívum

E kategórián belül említésre méltó a dr. Gáspás Pál római katolikus lelkész és iskolaigazgató hagyatékából származó kétezer fekete-fehér fotó, amelyeket 1948-1956 között készített a Svédországban élő magyarok között. Itt található az 1981-es stockholmi 56-os emlékest videófelvétele; itt vannak az újabb korok CD és DVD lemezei, valamint képzőművészeti és iparművészeti alkotások.


9. Hangtár

Ebbe a kategóriába tartozik a különböző nyugati országokban tartott magyar előadások, ünnepségek hanganyaga hangszalag, hanglemez, CD vagy DVD formájában. Közöttük vannak 1956-57-es svédországi menekülttáborokban készült hangfelvételek a fenn említett dr. Gáspás Pál hagyatékából, a svéd rádió 1956 decembere 1957 márciusa között sugárzott magyar nyelvű adásainak hangfelvételei, amelyek Gáspás atya majdnem hatvan éves magnetofonján ma is élvezhetők. Van itt gyűjtemény a gyűjteményben is: például hanglemez-képeslapok. A kották is itt vannak nyilvántartásban.


A gyűjteményben hagyatékok és kéziratos dokumentumok is találhatók. A gyűjtemény számítógépes feldolgozása folyamatban van, de időhiány miatt eléggé lassan halad. Remélem, hogy a márciusban esedékes nyugdíjazásom után többet tudok foglalkozni a katalogizálással.


Az ÉMA nem csupán gyűjtéssel, de aktív folyóirat- és könyvkiadással is foglalkozott illetve foglalkozik.


A következő folyóiratokat említeném:

Ungrare i Norden / Magyarok északon (svéd és magyar nyelvű kulturális folyóirat; első száma 1971.október 23-án jelent meg; kb 300 példányban került kiadásra);

Magyar archívum (a magyar emigráció levéltári, megőrzési problémáival, valamint emigráns történelemmel foglalkozott; első száma 1979. októberében jelent meg);

Ungersk bibliografi (Magyar Bibliográfia) - svédországi magyar és magyar vonatkozású bibliográfia, elsősorban könyvtárak, kutatók, szakemberek számára; indult 1997-ben, svédül.

 Ezek a folyóiratok rendszertelenül kerültek kiadásra.


Megjelent könyveink:

Dr. Robert von Sandor: Personligheter och händelser under 1000 år i Japan, Stockholm, 1985;

Szöllősi Antal: Svédországi magyarság 1956-ig, Stockholm, 1999;

Antal Szöllősi: Svensk-ungerska, ungersk-svenska ordböcker och läroböcker. Stockholm, 2008; Sveriges ungerska bibliografi, Nr 1.


Végül, de nem utolsósorban: az ÉMA olyan pártpolitikától és vallási nézetektől független gyűjtemény, amely tevékenységéhez nem kap anyagi támogatást sem svéd, sem magyar, sem egyéb forrásokból, és amelynek működését áldozatkész magyar és svéd magánszemélyek teszik lehetővé.


Írta: Szöllősi Antal 

 


Megjelent: Híradó (Stockholm): 26. évf. 110. szám., 2008 december– 14-15. oldal.

 

 

 

 

 

Röviden az Északi Magyar Archívumról

2010. április 08. csütörtök, 21:11
Írta: Véghváry Lóránt

 

 

 

ÉSZAKI MAGYAR ARCHÍVUM - (ÉMA) 

 

 

UNGERSKA ARKIVET - (UA) 

 

 

 

EGY SVÉDORSZÁGI MAGYAR DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 


 

Az Északi Magyar Archívumot (Ungerska arkivet) 1973. október 23-án alapította Szöllősi Antal (1944-) és később néhány lelkes stockholmi magyar fiatal; Belohorszky Ferenc (1936- 1975), Donát László Levente (1943-), Remecz Károly (1943?-1974?) is bekapcsolódott a gyűjtésbe.

 

Miből áll ez a gyűjtemény: neves magyar személyek, különböző magyar egyesületek, szövetségek, egyházak, cserkészek, sportklubok, politikai pártok és mozgalmak, csoportosulások, vállalatok, éttermek, színházak; valamint a történelmi Magyarország területéről kikerült anyagokból.

Érdekes az aprónyomtatvány-gyűjteménye: névkártyák, plakátok, képeslapok, bélyegek, stb.

Az újságcikk-kivágat gyűjteményben kb. 10.000 magyar vonatkozású svéd újságcikk is található.

Említésre méltó még a fotó- és filmarchívum, valamint a hangtár.

A gyűjteményben hagyatékok és kéziratos dokumentumok is találhatók.

A gyűjtemény számítógépes feldolgozása folyamatosan történik.

Kevesen tudják, hogy az Északi Magyar Archívum a történelmi Magyarország határain kívül talán az egyetlen magyar levéltár, múzeum, azaz archívum. 

Őrzi a nyugaton élő magyarság dokumentumait; eddig 59 országból,

25 nyelven gyűjtött össze magyar, vagy magyar vonatkozású anyagot.

 

Az Északi Magyar Archívum pártpolitikától és vallási nézetektől független gyűjtemény.

 

Az Északi Magyar Archívum semmiféle támogatás nem kap svéd, magyar vagy más országtól, alapítványtól;

annak működését, életben tartását áldozatos magyar és svéd magánszemélyek teszik lehetővé.

 

"1969. novemberében ausztriai menekült táborból hozott Svédországba az Invandrarverk (Bevándorlási Hivatal).

Bujdosó néven 1970. április 5-én elindítottam első lapomat, amely 1971-től – Tollas Tibor javaslatára – Bujdosók néven jelent meg 1974. decemberéig. A lap szerkesztése és előállítása kapcsán több és több svédországi magyarral kerültem kapcsolatba.   

Így került tudomásomra, hogy már jelentek meg magyar lapok, de azok már megszüntek.

Érdeklődésemre, hogy van-e valakinek ezekből a régebbi lapokból a legtöbbször nemleges választ kaptam.

Volt aki azt mondta, hogy a múlt héten költözéskor dobták ki.

Akkor még csak 15-16 év telt el 1956 óta és máris alig volt nyoma az idekerült magyarságnak.

Többen elmondták, hogy Svédországba magukkal hoztak 1956-os dokumentumokat is.

A birtokukban lévő papírokat nem akarják hazaadni, mert attól tartottak, hogy a kommunista rendszer biztosan megsemmisíti azt.

Félő volt, hogy idős honfitársaink elhalálozása után feltehetően így sok irat elveszhet.

Időközben megismertem a Riksarkivet (Állami Levéltár), a Svédországban működő Baltiska Arkivet (Balti Levéltár).

Igaz a balti államok más helyzetben voltak mint mi magyarok. Őket bekebelezte a szovjet birodalom,

addig minket a kommunista eszme kiszolgálói tartottak elnyomásban Magyarországon és az elszakított területeken is.            

Ezen tények hatására és az, hogy micsoda értékek veszthetnek el naponta az emigrációban, arra a következtetésre

jutottam, hogy a Baltiska Arkivet mintájára létre kellene hozni egy magyar levéltárat.

Így 1973. október 23-án létrehoztam az Északi Magyar Archívumot (Ungerska arkivet). Kezdetben néhány lelkes

stockholmi magyar fiatal: Belohorszky Ferenc (1936-1975), zeneszerző; Donát László Levente (1943-), festőművész;

Remecz Károly (1943?-1974?) is bekapcsolodott a gyűjtésbe. Alapítástól kezdve hosszabb-rövidebb ideig

körülbelül 50-60 személy vett részt az archívum munkájában, köztük több svéd is.

 Az archívum részére, 1982-től Pap Iván és 1997-től Svéd Ferenc is rendszeresen figyelik a svéd sajtót."

 

Részlet: Szöllősi Antal: 35 éves az Északi Magyar Archívum című cikkéből.

            = HÍRADÓ (Stockholm): 26. évf. 110. szám., 2008. december – p. 14-15     

 

 

Időhatár nélkül, minden emigráns dokumentumtípust gyűjtünk: könyveket, szakdolgozatokat, periodikát, folyóirat cikkeket, egyesületi anyagot (DVD-n, CD-n, videón, nyomtatott formában), fotókat, leveleket, meghívókat, plakátokat, apró nyomtatványokat, dokumentum másolatokat (internetről is). 

A hagyományos dokumentumok mellett évtizedek óta zajlik az egyéb információhordozók gyűjtése is. A hanglemezektől és diafilmektől kezdve a DVD-ig széles skálán, a lehetőségeinkhez képest igyekszünk minél teljesebb és szélesebb körű gyűjtést folytatni.

 

Ma a könyvtár teljes állománya kb. 25000 könyv, ebből kb. 4000 emigráns kiadás; kb. 3000 újság, ebből kb. 5-600 emigráns és majdnem száz svédországi magyar folyóirat.

 

Az Archívumnak egyetlen alkalmazottja sincs, mindenki díjmentesen, önként végzi vállalt munkáját. 

 

 

  

Mások írták...

 


 

 

1979

Emberek események. Északi Magyar Archívum Stockholmban.  = Nemzetőr (München), 1979 november 15. – 9. oldal

 

Részlet a cikkből.

1973. október 23-án alapította néhány lelkes stockholmi fiatal az Északi Magyar Archívumot (ÉMA). Már évek óta gyűjtik és őrzik az emigrációs magyarság dokumentumait, elsősorban a svédországi és skandináviai anyagot.

Anyaga zömét jelenleg a svédországi magyar egyesületek, egyházak, cserkészet, sportklubok iratai, könyvek, folyóiratok alkotják. Említésre méltó még az ÉMA fotó, hangszalag és TV-képmagneton felvételei is. Mikrófilmezés egyenlőre a jövő feladata. Jelenleg fénymásolással gyűjti az idegen levéltárak magyar vonatkozású iratait. (...) A beszerzési forrásokat tekintve az ÉMA gyűjteménye elsősorban adományok útján gyarapszik. Lassan növekszik a csere útján beérkező anyag mennyisége is. Ezért kérik a magyar egyesületeket, személyeket, hogy ne dobják el a fölösleges magyar vonatkozású anyagot (könyvek, lapok, plakátok, meghívók, idegen nyelvű újságcikkek, stb.), amelyet nem tudnak már tárolni, hanem küldjék el címünkre, mint „ajándékot”. (Németül vagy angolul tüntessük fel, hogy ajándék, így vámmentes.) Címük: Szöllősi Antal üv elnök... [az akkori cím nem érvényes]

 

 

1992

BORBÁNDI Gyula (1919-): Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia ; Budapest.: Hitel, 1992 – 826 (4) p.; ISBN 963 04 1859 2

 

105 oldalról

Északi Magyar Archívum (Ungerska Arkivet). 1973. október 23-án alapították stockholmi magyar fiatalok, nyugati, főleg svédországi és skandináviai magyar dokumentumok gyűjtése és megőrzése céljából. Vezetője Szöllősi Antal. Az általa kiadott Magyar Archívum című időszaki lap a skandináviai magyarok történetére vonatkozó kutatások eredményeit közli.

 

229 oldalról

Magyar Archívum. Történelmi és archívumi folyóirat. 1979 októbertől jelenik meg Stockholmban. Számai rendszertelenül látnak napvilágot. Kiadja az Északi Magyar Archívum, szerkeszti Szöllősi Antal. Főleg a skandináviai magyarok múltjával és jelenével foglalkozik, de helyet ad a magyar emigrációt érintő cikkeknek, beszámolóknak, könyvismertetéseknek is.

 

Forrás: mek.niif.hu/04000/04038/html/e.htm 

 

 

1994

 

SAMUELSSON, Marielouise: Pressens bild av Ungern i Sverige.

= Svenska Dagbladet (Stockholm), Söndagen den 28 augusti 1994 – s. 22.

 

Részlet a cikkből.

Mångkulturellt centrum (...) har öppnat ännu en uställning, den här gången ger man bilden av Ungern i Sverige, projicerad och filtrerad genom svensk press under några decennier. Det är en privatsamling, klipp som Antal Szöllősi samlat under sina år i Sverige, från första tiden på flyktingsförläggningen till samlande av exiltidskrifter (...) Klippen handlar om bokstavlingt precis vad som helst, från politik till sport till matrecept, även familjenotiser där det förekommer ungerska namn ingår i det privata projekt i Szöllősis bild i hemlandet. Antal Szöllősi har också i stencilform skrivit svensk-ungersk historia...   

 

 

1995

KOVÁCS Ilona: Az európai könyvtárak hungarika anyaga. Beszámoló egy felmérés tapasztalatiról. = Könyvtári Figyelő (Budapest), 41. évfolyam, 1995. 2. szám.

 

Részlet a cikkből.

A történeti kapcsolatok és az irántunk megnyilvánuló érdeklődés nyomán spontán módon kialakult hungarika gyűjtemények felderítése érdekében több ezer kérdőív alapján végeredményben 1258 könyvtár anyagáról gyűjtöttünk információt a nyugat-európai országokban. (Törökország és Görögország anyagának feldolgozása, valamint a tengerentúli felmérés még folyik.) Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a modern nyomtatványok tekintetében a legjelentősebb gyűjtemények nagyságrendje 8000-55000-ig (egyes becslések szerint 100000-ig) terjed. Ezek országonkénti megoszlása a következő: élen jár Németország 8 gyűjteménnyel, ezt követi Ausztria 3, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc, mindegyik 2-2 gyűjteménnyel. Sajátos a helyzet Olaszországban és Svédországban. Olaszországban egyetlen közgyűjtemény sem éri el ezt a méretet, csupán a magyar alapítású Magyar Akadémia Könyvtára (18000). Svédországban ugyanez a helyzet, ott viszont egy magángyűjtemény, a stockholmi Északi Magyar Archívum (25000) tölti be ezt a nagyságrendi szerepet.

 

Forrás: epa.oszk.hu/00100/00143/.../kovacs_h.html 

 

 

1996

 

Encyclopaedia Hungarica. 3. kötet, P – Z. Főszerkesztő: Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1996 – 888 p. ISBN 0-9695894-2-5

 

349. oldalról.

„Északi Magyar Archívum.1973. 10.23-án Szöllősi Antal alapította néhány fiatal munkatársával. Célja a főként skandináviai magyar vonatkozású adatok gyűjtése, rendezése, a gyűjtött anyagról időszakonként tájékoztatás kiadása.

1986-ig a katalogizált gyűjtemény több ezernyi újság, folyóirat, fénykép, hangszalag, TV-képszalag, levéltári forrásjegyzék és dokumentum-másolat. Gyűjteményének kiemelkedő értéke Kárpátalja magyar vonatkozású iratanyagának talán leggazdagabb adattömege. Rendszeres kapcsolatot tart a világ legtöbb olyan könyvtárával, ahonnét magyar vonatkozású adatokra számítani lehet. Tájékoztató kiadványa a Magyar Archívum.”

 

 

1997

UDVARDY Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006.

Intézménymutató: Északi Magyar Archívum

1997. április 30.

Magyar vonatkozású anyagok gyűjtésével többen foglalkoznak a nagyvilágban. Svédországban az Északi Magyar Archívum 1973 óta Skärholmenben Szöllősi Antal vezetésével gyűjti a magyar könyveket, folyóiratokat, a gyűjtemény később kibővült hang- és képtárral, valamint a kommunizmus magyarok elleni bűneinek dokumentációs osztályával...

...A Magyar Archívum magángyűjtemény. [MTI, aug. 30. - a Prágai Tükör (Kiadja a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége) 1996/5. száma alapján] A bemutatás kiegészítésre szorul: Svédországban Szöllősi Antal egyedül végzi a munkát.

Forrás: udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?...

 

  

2006

Sverige och Ungernrevolten 1956

Visas i biblioteket 26 oktober – 9 november

I år är det femtio år sedan Ungernrevolten, den första folkresningen mot sovjetsystemet och en av de mest laddade händelserna under kalla kriget. Den tändande gnistan var en studentdemonstration i Budapest den 23 oktober 1956 där man krävde pressfrihet och oberoende från Sovjetunionen. Upproret spred sig och ett kort tag såg det som om revolten hade lyckats och Ungern skulle få råda över sitt eget öde. Men efter tolv dagar, den 4 november, återvände sovjetiska trupper och slog ner "kontrarevolutionen". Tusentals ungrare dödades, tiotusentals sattes i fängelse och nära en kvarts miljon människor flydde landet, inte minst till Sverige. Sovjetunionen hade visat att man inte tänkte släppa greppet om Östeuropa.

Forrás: http:///utstalln./utstalln04.htm 

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA

2006, Svédország

Stockholm elővárosában (Fittja) lévő kulturális központ könyvtárában október 29-én nyílt meg az Északi Magyar Archívum ’56-os dokumentumaiból összeállított kiállítás. Iklódy Gábor magyar nagykövet megnyitójában kiemelte, hogy az archívum anyagának összegyűjtésében és működtetésében kiemelkedő szerepet lát el Szöllősi Antal. Fáradhatatlan, kitartó munkája eredményeként rendelkezésére áll a svédországi magyarság több évtizedes történetének számos eredeti dokumentuma. Ezek egy része, elsősorban az 1956-os forradalommal, a magyarság ezzel kapcsolatos svédországi megemlékezéseivel összefüggő újságcikkek, meghívók, plakátok, különféle tárgyak kerültek kiállításra a kultúrházban. A vendéglátó intézmény igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a városrész színes etnikai összetétele szinte feladatként szabja meg számukra a különböző kultúrák minél szélesebb körű bemutatását. Ennek egyik elemeként tekint a mostani ’56-os kiállításra.

Forrás: kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Aktualis/1956_2006/svedorszag.htm

 

 

2009

R. MARKOVICS Zita: Barátságos svéd–magyar= Debrecen Online, 2009. február 02., 12:33

A mai Svédországot, az ottani magyarok életét, az oktatási rendszert, valamint a kutatási lehetőségeket mutatta be az a kétnapos konferencia, amelyet a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Felnőttképzési Intézete szervezett [2009.] január 28-29-én.

…Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum alapítója és vezetője néhány perces beszámolójában tudásának és tapasztalatának csak egy szeletét adta át az érdeklődőknek, de így is megtudhattuk, hogy Géza fejedelem és István király nehéz páncélzatú harcosai között svédek is voltak, a kutatók az államalapítás korából származó viking kardokat találtak Magyarországon. A svéd-magyar kapcsolatok tehát több mint egy évezredre tekintenek vissza, csak az 1500-tól 1900-ig terjedő időszakról mintegy száz könyv számol be…

Forrás: www.deol.hu/main.php?c=15478 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is! 

 

 

www.ungerska.se

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.