MAGYAROK

1578633
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
322
590
1664
1572009
13081
18602
1578633

Te IP-címed: 54.226.73.255
2019-04-24 12:24

Vegyes

Magyarok Kolumbiában

2016. augusztus 18. csütörtök, 18:15
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

 

KOLUMBIA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, kolumbiai magyarok

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. augusztus 18.

 

 

 

A

 

F

FENYVESI Jakab (1885-19??)
Az 1906 január 31-iki kolumbiai földrengés: bölcsészetdoktori értekezés / Fenyves Jakab
Budapest: Franklin, 1913 – 14 p. : ill.
Különlenyomat: Földtani Közlöny, 43. kötet, (1913).
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
K

KOLUMBIA: spanyolul: Colombia
Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Hivatalos neve Kolumbiai Köztársaság (spanyolul: República de Colombia), fővárosa Bogotá. Nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristóftól kapta.
Kolumbiai-magyar lexikon
 
Kolumbia
Budapest: MKK., 1985 –  
ISBN 963-7073-12-4
Sorozat: Külkereskedelmi útmutató, ISSN 0231-2190
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
KRÁLL Károly (1903-1982)
Kolumbia az óceánok kulcsa és Délamerika kapuja : rövid ismertető kivándorlók részére / Králl Károly
[München]: [s.n.], [1951] – 30 fol., 2 térkép
stencil
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
L

LÉVAY KOVÁCS Marian (1964-)
Gyerekállam - gyerekálom: valahol, Kolumbiában / Lévainé Kovács Marian
[Szeged]: [Lévainé Kovács Marian], [2012] – 218 p. : ill., részben színes
ISBN 978-963-08-3109-3
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
M

MEGYER József
(Sopron, Sopron vm., 1922. március 31. – Mexikóváros, Mexikó, 1966. március 28.): egyetemi tanár.
1951-től Mexikóbanfilozófiát és szociológiát tanított különböző egyetemeken, de szociális érdeklődése a lepratelepek lakói felé irányította, akiknek sorsán igyekezett minden erejével javítani.
1957-ben Bogotában (Kolumbia) a kivándorolt magyarok lelkésze, 1958-ban Barranquillában és Medellinben (Kolumbia) tanár, 1959-1966 közöttMexikóvárosban a latin-amerikai egyetem közgazdaság és szociológia tanára.
Egy magyar-spanyol nyelvű verseskötete is megjelent. 
Kolumbiai-magyar lexikon
 
MOLNÁR Gábor
Dél-Amerika fényei: az én Kolumbiám / Molnár Gábor
Szeged: Lectum, 2008 – 262 p., [18] t. : ill. színes
ISBN 978-963-9640-17-7
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
R

RUZSIK Vilmos
(Márianosztra, Hont vm., 1913. - ?): pálos szerzetes, pap, egyetemi tanár.
Lakhelye: 1948-: Kolumbia, 1968-: Franciaország.
Irodalom:Nagy 2000:843
Kolumbiai-magyar lexikon
 
 
SZ

SZEGEDY MASZÁK Ildikó
(?, – ) egyetemi tanár, tiszteletbeli konzul.
Dr. Szegedy Maszák Ildikó tiszteletbeli konzuli feladatot lát el Kolumbiában, emellett több, mint egy évtizede a Pontificia Javeriana Egyetem oktatója, kutatója.
Kolumbiai-magyar lexikon
 
 
T

TASNÁDI József : névváltozat: Tidrenczl József
(Paks, 1903. október 10. – Bogota, Columbia, 1977. október ?) válogatott birkózó
A Magyar Athletikai Club (MAC) tagjaként az országos bajnokságban 3 egyéni és 3 csapatbajnoki címet szerzett (1924–33). A VIII., párizsi olimpián (1924) a légsúlyú kötöttfogású birkózók versenyében 25 indulóból az 7. helyezett. Megnyerte a brüsszeli Európa-bajnokság (1930) szabadfogású pehelysúlyú versenyét. 9-szer volt válogatott (1924–33).
Kolumbiai-magyar lexikon
 
 
ZS

 
 
 
 
 
 
 
Kedves Látogató!
 
Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

 

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

Magyarok Paraguayban

2015. december 20. vasárnap, 00:44
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

MAGYAROK PARAGUAYBAN

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 20.  00:48

 

 

 
 
A

ANISITS János Dániel
(Zalaegerszeg, 1856. május 9. – Berlin, 1911.): gyógyszerész, biológus, botanikus, kutató.
A budapesti tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett (1877).
Zalaegerszegen gyógyszertárvezető (1877–1883), majd kivándorolt Paraguayba (1883). Az asuncioni Fővárosi Kémiai és Bakteriológiai Laboratórium vezetője (1883–1889), a Paraguayi Nemzeti Egyetem (Colegío Nacional) Zoológiai-Botanikai Tanszék tanszékvezető professzora (1889–1907). Hazatérése után a budapesti Ampelológiai Intézet bakteriológusa (1907–1909), utolsó éveiben Berlinben élt, a berlini Biológiai Intézet tudományos munkatársa (1909–1911).
A Paraguay-folyó mentén, a Mato Grosso vidékén két évtizedes feltáró munkát végzett. Mintegy 30 új pálma- és kaktuszfajt fedezett fel, amelyeket a brazil Rodriguez és a német Carl Schumann írtak le; több fajt róla elnevezve (pl. Bactris Anisitii; Diplothenium Anisitii; Scheelea Anisitiana stb.). Gyűjteményei stockholmi és berlini múzeumokba, valamint a budapesti Természettudományi Múzeum Növénytárába kerültek. Néhány fennmaradt levele még publikálatlan.
1991. októberében a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Anisits János Dániel emlékének megőrzésére és a magyar kaktuszos kultúra színvonalának emelésére Anisits János Dániel-emlékplakettet és Anisits János vándorkupát alapított.
 
 
B

BARÁTH László
(Rimaszombat, 1910 február 21. – Asuncion [Paraguay], 1975. november 21.): publicista, szerkesztő, ügyvéd.
 
 
C

 
D

 
E

 
F

 
G

 
H

 
I

 
J

JÓSA Jolán ; báró Babarczyné Jósa Jolán
(Nagykálló, 1881. – Nyíregyháza, 1950. január 30.): írónő, tanítónő, utazó.
A híres régész és megyei főorvos leánya, 1902‐től Babarczy Jenőné.
Egyedül is, férjével is sokat utazott a világban, mégpedig nemcsak az akkor szokásosnak mondható „turista" útvonalakon (Abbázia, Velence, Párizs), hanem távolabbi tájakon is.
Férjhez ment br. Babarczy Jenőhöz, akivel Paraguayba költözött. Mint útleírásában megjegyzi, „a Magyar Nemzeti Múzeum számára is gyűjtögettem tücsköket, bogarakat. Bolyongásaimban eljutottam őserdőkbe, ősmezőkbe, folyópartra, pampák szélére". Ez a megfogalmazás valójában túlzottan szerény. Jósa Jolán ugyanis, mielőtt elutaztak volna Paraguayba, preparálni tanult, és gyűjtését nagyon is célirányosan végezte a Nemzeti Múzeum felkérésére, a múzeum állattára számára. Két év alatt mintegy hétládányi anyagot gyűjtött össze, amelyet hazatérte után ki is állított. Máriaradnán tanítónő, 1916–1919 között a budapesti Néplap munkatársa, beiratkozik az egyetemre, a Nyírvidék című lap munkatársa, közben elválik első férjétől, majd férjhez megy dr. Viciu Quintiliushoz, Székelyhíd főszolgabírájához. Jósa Jolán zeneszerzéssel is foglalkozott, és színdarabot ugyancsak írt. Cikkei, útleírásai főleg Dél-Amerikáról szólnak, az ottani emberek szokásairól, hagyományairól, s mint ilyenek, néprajzi jelentőségük számottevő, de a növény- és állatvilágról szóló ismeretterjesztő írásai is kedvenc olvasmányai voltak népes olvasótáborának negyedszázadon át. Paraguayról írott kb. 500 oldalas műve kéziratban lappang.
Édesapjáról írt könyve: Jósa András és elődei. Nyíregyháza, 1934.
Bessenyei György címmel hangjátékot is írt, amelyet a Magyar Rádió 1941. január 9‐én este mutatott be.
 
 
K

 
L

LIMP Xavér Ferenc, SJ
(Óvár, Bars v. Nógrád vm., 1696. december 3. – Asunción [Paraguay], 1769.): misszionárius.
 
 
M

MATE ; magyarul: maté vagy matétea
Ismert még mint a jezsuiták teája, Szent Bartholomeo teája, Paraguay tea, yerba tea.
A verba mate fa (Ilex paraguariensis) megszárított leveleiből készült főzet.
Szerdahelyi Ferenc (1717-1773?) misszionárius 1748-ban érkezett Dél-Amerikába és a hittérítés mellett eredményes gyapot- és dohánytermelést is folytatott. Az általa összeállított és forgalomba hozott tea, az Ilex paraguayensis nevű bokor örökzöld leveleinek főzete, amitjezsuita teának neveztek el és ami Paraguay jelentős exportcikke lett. Ez a tea ma Dél-Amerikában „maté” néven ismert, és általánosan kedvelt üdítőital lett.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Svenska
 
 
N

NAGY Artúr
(Budapest, 1914. – Asunción [Paraguay], 1970. augusztus 23.): nyelvész, egyetemi tanár.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-olasz szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-ben doktorált, azután Bolognában az Olasz-Magyar Kultúrintézet igazgatója s az egyetem magyar nyelvtanára.
1947-ben kivándorolt az USA-ba. 1949-ben Paraguayban telepedett le. 1965-ben a Paraguay Történelmi Akadémia tagja, az asuncióni egyetem spanyol nyelv és irodalom, az Escuela Municipal de Arte művésziskola színháztörténet tanára. Asunciónban a Paraguayi Magyar Kultúregyesület elnöke, a magyar temető megszervezője, 1956 után évekig az asuncióni Radio Caritas havonta fél órás magyar rádióadásainak vezetője. 1967-től 1970-ig a Centario Könyvkiadó tulajdonosa, mely kilenc munkáját adta ki
Irodalom: SZAUDER József: Nagy Artúr (1914-1970), Irodalomtörténeti Közlemények, 75(1971)3:387-388.
 
 
O

 
Ö

 
P

PÁNDY László
(Magyarország, ? – Asunción [Paraguay], 1972.): újságíró.
A Magyar Útban és a Magyarok Útjában publikált.
Irodalom: Nagy:2000
 
 
R

 
S

 
SZ

SZERDAHELYI Ferenc
(Sáros, Sáros vm., 1717. február 24. – 1773 után): misszionárius.
Lőcsén lépett a rendbe, 1734. októberétől Trencsénben novícius. Misszionáriusnak készült, pappá szentelése után néhány évig tanított, 1747. április 1-én értesítették, hogy dél-amerikai misszióba mehet. 1748-ban érkezett Buenos Airesbe, a San Juan Bautista-misszióban hithirdető, eredményes gyapot- és dohánytermelést is kezdett. Az általa összeállított és forgalomba hozott tea, az Ilex paraguayensis nevű bokor örökzöld leveleinek főzete, amitjezsuita teának neveztek el, ami Paraguay jelentős exportcikke lett. Ma Dél-Amerikában „maté” néven ismert, és általánosan kedvelt üdítőital.
A paraguayi Yapeyu [ma: Corrientes tartomány, Argentína] misszióban működött. 1767 júliusától – 1773-ig Apostólesben [ma: Misiones tartomány, Argentína] a misszió vezetője volt.
 
 
T

 
U

 
Ü

 
V

 
W

WASMOSY, Juan Carlos
(Asunción, 1938. december 15. – ): Paraguay első szabadon választott civil elnöke, a magyar származású Vámosy család leszármazottja.
Wámosy József legnevezetesebb leszármazottja a mérnök végzettségű Juan Carlos Wasmosy, aki az Itaipú vízerőmű építése során hatalmas vagyonra tett szert, majd 1993. augusztus 15. és 1998. augusztus 15. között Paraguay első szabadon választott civil elnöke lett. Juan Carlos Wasmosy kormányzati működését jelen napig komoly kritikák érik, mindamellett sokat tett elnöksége alatt a magyar-paraguay-i kétoldalú kapcsolatok javítására és 1995-ben Budapestre, Esztergomba, illetve ősei szülővárosába, Debrecenbe látogatott, melyet Göncz Árpád paraguayi viszontlátogatása követett 1997-ben.
Interneten magyarul:  Juan Carlos Wasmosy – Wikipédia
 
 
Z

 
ZS

 
 
 
 
PARAGUAY : könyvek bibliográfia

 

 

 

 
 
PARAGUAY : újságcikk bibliográfia

 

Báró Babarczyné Jósa Jolán: Utazás Paraguayba
= Nyírvidék (Nyíregyháza), 27(1906. január 28.)4:1-3
 
Báró Babarczyné Jósa Jolán: Magyar nő az indiánok között
= Nyírvidék (Nyíregyháza), 27(1906. március 11.)10:1-2
 
Báró Babarczyné Jósa Jolán: Paraguayi termiták, hangyák.
= Nyírvidék (Nyíregyháza), 29(1908. július 5.)27:1-3
 
Báró Babarczyné Jósa Jolán: Idegen vizeken
= Az Állatvilág, (1909 október 15.)5:69-76
 
SZAUDER József: Nagy Artúr (1914-1970)
= Irodalomtörténeti Közlemények, 75(1971)3:387-388.
 
TORBÁGYI Péter: Paraguayi magyarok : [Visszatekintés 2008/1. – Emigrációk]
= Rubicon, 19(2008)[10? szám]

 

 

 
 
 
 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 
 
 

Magyarok Peruban

2013. november 26. kedd, 21:27
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL

 

 

 

 

MAGYAROK PERUBAN

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, perui magyarok

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. november 10.

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Az oldal bővítésében, pontosításában – eddig – segítséget nyújtott;
 
Dr. Kosárka József, Magyarország (2016. október)
 
Köszönjük.
Segítsen Ön is az oldal bővítésében, pontosításában,
hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

 

 

 

 

MAGYAROK PERUBAN


[szerkesztés, kidolgozás alatt]

 

 

 

 

PERUI-MAGYAR LEXIKON


 

 

A


 

 

B


BARNA Viktor : eredetileg Braun Győző
(Budapest, 1911. augusztus 24. – Lima [Peru], 1972. február 28.) huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező, edző.
1935-től Franciaországban, majd 1938-tól Angliában élt, de a második világháború előtt a nemzetközi versenyeken magyar színekben versenyzett. A világháború után angol állampolgárságot kapott és ettől kezdve a világbajnokságokon angol színekben indult.
Egy üzleti bemutatón Peruban halt meg.
Interneten:  Barna Viktor
 
BÉR v. RÉR János
(Mo., 1691. december 25. – Lima, 1756 v. 1758) magyar jezsuita misszionárius,tanár.
1729-ben került Peruba, ahol 17 éven át oktatta a kichua törzs népét, majd az akkor létesült spanyol egyetemre hívták meg Limába.
1709-ben lépett be a jezsuita rendbe a csehországi tartományban, majd onnan 1729-ben került Peruba, ahol 17 éven át oktatta a kichua törzs népét, majd Limába rendelték és ott  San Marcos egyetemen matematikát tanított. Tizenhét évig szerepelt az első délamerikai egyetemen és az 1746. évi nagy földrengés után ő volt Lima város középületeinek újjátervezője. Naplójában beszámol, hogy az egyetem könyvtárában nagyszámú, magyar vonatkozású könyvet talált, köztük rovásirásos jegyzeteket.
Tudományos munkásságánakmaradandó emlékei az 1750-56 között évente kiadott asztronómiai kalendáriumok (Conocimiento de los tiempos), melyben természettudományos megfigyeléseit is közreadta. Könyveinek címoldalán neve Juan Rer formában szerepel.  
Élete utolsó éveiben ismét visszatért az indiánok közé, hogy folytassa misszionáriusi munkáját.
Irodalom: Enc-Hun 1992:408.
 
BORSÁNYI Balázs
Perui ferences szerzetes, szerkesztő.
A perui Mindszenthy Mozgalom megalapítója és a Lelkészi Értesítő szerkesztője. A Magyar Papi Egység-ben jelentek meg írásai.
 
BRETÁN Károly, SJ : Bretano
(Komárom, 1694. augusztus 23. – Genova tartomány [Olaszország], 1752. november 18.) misszionárius, tartományfőnök.
1724-ben érkezett Peruba, az andao indiánok által lakott Marañon folyó vidékére. 1732-ben a San Regis de Yameos misszió vezetőjévé neveztek ki. Missziós tevékenysége során feltárta és leírta az Amazonas folyót torkolatától forrásvidékéig, több térképet is készített róla. Elkészítette a quitói tartomány térképét. A yameo indiánok lakta területek bejárásárán hat nagyobb falvat alapított. Közülük San Juan Francisco Regis és San Simon ma is lakott település.
1744-ben munkája elismeréséül a quitói rendtartomány vezetőjévé nevezték ki.
Útjairól részletes feljegyzéseket készített, melyek azonban halálakor nyomtalanul eltűntek.
Forrás és irodalom: Lévay Mihály: A katolikus hittérítés története. 1-2. köt. Bp., 1938.
 
 
C

 

 

D


 

 

E


ÉDER XAVÉR Ferenc
(Selmecbánya, 1727. szeptember 1. – Besztercebánya, 1773. április 17.): jezsuita hittérítő, dél-amerikai utazó (1749-1759: Peru, Bolivia).
A misszionáriusképző elvégzése után 1750 október 12-én szállt hajóra Cádiz kikötőjében, és Panamán átkelve 1751 elején érkezett meg Peruba.
Peru fővárosában, Limában a rendtartomány főnöke a misszionáriusi helyét az Andok keleti oldalán lévő, Moxitániának nevezett vidékre jelölte ki.
1753-tól missziós központokat alapított. Megtanulta az indián nyelveket az ott élő indiánok keresztény hitre térítése céljából.
A teljes területet bejárta, felkereste a legkisebb indián települést is, részletes feljegyzéseket készített az indiánokról, szokásaikról, életükről. Mellette rajzokat, térképvázlatokat is készített. Feljegyezte az éghajlat alakulását, az őserdők növény és állatvilágáról részletes feljegyzést készített.
Több mint 15 éven keresztül élt az indiánok között, míg 1767-ben a király a jezsuitákat az ország elhagyására kötelezte. Ekkor hazatért, 1769-ben érkezett meg Besztercebányára, és a helyi plébánián plébános lett.
Dél-Amerika feltárásának egyik legjelentősebb latin nyelvű munkáját írta meg Descriptio provinciae Moxitarum in Regno Peruano címmel, melyet 1791-ben, csaknem két évtizeddel Éder halála után Makó Pál apát jelentetett meg Budán.
Irodalom: Enc-Hun 1992:407.
 
ÉBNETH Lajos ; névváltozatok: Ebneth Lajos, Lajos von Ebneth, Lajos d'Ébneth
(Szilágysomlyón, 1902. május 13. – Chaclacayo [Lima tartomány] Peru, 1982. október 14.)
1920-ban vegyészmérnöki képzése közben beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Akadémiára, majd 1922-ben Münchenbe utazott és az ottani Akadémián szobrászatot és festészetet tanult. Rövid Drezdai és Berlini tartózkodás után Hollandiában telepedett le 1923-ban.
A harmincas évek közepétől ismét figuratív-expresszionista képeket, később szobrokat alkotott és több nagysikerű Egyesült Államok-beli szoborkiállítása után Peruba emigrált 1949-ben, ahol ebből a korszakból két köztéri szobra áll Mirafloresban (Lima). Az ötvenes években válik újra elvontabbá művészete.
 
 
F

FÁY Dávid
(Fáj, 1722. február 22. – Lisszabon,São Julião da Barra erőd, Portugália, 1767. január 12.) tanár, tábori lelkész, misszionárius.
1752-ben Kassán héber nyelvet tanított és tábori lelkész volt. 1753. június 1-jén Lisszabonból a dél-amerikai Marañónba hajózott, ahová július 16-án érkezett. Tapuitaperában missziózott az amanajo indiánoknál, ahol sikerült békét közvetítenie a guanajara indiánokkal a Marañonban és Gran Parában érvényben lévő „missziós kormányzat” értelmében. A portugál kormányzó, Francisco Xavier de Mendonça Furtado, Pombal miniszter testvére, ezt a megegyezést „lázadó politikai békekötés”-nek minősítette, és megtámadta a missziót. Fáy ekkor Marañónba került, teológiát tanított. Levelet írt a portugál királynőnek, Ausztriai Mária Annának. Levelét azonban a portugálok elfogták és meghamisítva továbbították. Ennek alapján Fáyt lázadással és felségsértéssel vádolták. 1757-ben elfogták és Portugáliába vitték. Ott először Rorizba száműzték. 1759-ben az almeidai börtönbe, onnan 1762-ben a lisszaboni São Julião da Barra erődbe került, és ott halt meg.
 

 

G


 

 

H


 

 

I


 

 

J


 

 

K


 

 

L


LELKÉSZI ÉRTESÍTŐ
Borsányi Balázs ferences szerzetes volt a szerkesztője.
 
 
M

 
MINDSZENTHY MOZGALOM
Borsányi Balázs ferences szerzetes alapította.
 
 
N

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


 

 

R


 

 

S


 

 

SZ


 

 

T


 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


 

 

W


 

 

Z


ZAKARIÁS János
(Nagyszombat, 1720 körül – Komárom, 1772. szeptember 14.); hittérítő.
1748-ban szentelték pappá és elhatározta, hogy missziós szolgálatba lép. Spanyolországban elvégzett felkészítőiskola elvégzése után 1750-ben indult el Cadíz kikötőjéből. Több hetes vitorlázás után érkezett Dél-Amerkába, a colombiai Cartagenaba. Innen hajóval a spanyolok szokásos útvonalán – közben a Panama-földszoroson átkelve – jutott el Peru kikötőjébe Callao-ba. Hittérítőmunkáját a Mamoré és mellékfolyói vidékén, majd Bolívia északi részén végezte. Feltehetően a rend feloszlatásáig, 1776-ig tartózkodott missziós területen, majd visszatért Európába.
Fennmaradt írásai szerint a mojo, canichaná, cayuvava és más indián népcsoportok körében járt. A perui jezsuita misszióból 1756. április 26-án levelet küldött Bartakovics József nagyszombati szemináriumi rendtársának, akivel a misszió tagjai rendszeresen leveleztek. A magyar és latin nyelvűlevélben Zakariás atya beszámolt a spanyoloknak az indián lakossággal szembeni kegyetlen bánásmódjáról. A kulönösen súlyos kifejezéseket azonban rovásírással írta – de szintén latin nyelven – valószínűleg azért, hogy a spanyol cenzúra ne tudja elovasni.  
Forrás: Enc-Hun (1996)4:852-853.
 
 
ZS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PERU : könyvek bibliográfia


 
BARSI Ödön (1904-1963)
A rémület hajója: egy kalandos utazás története Peru-tól Kínáig / Roderich
Budapest: Alfa Könyvkiadó Vállalat, [1943] – 224 p.
 
FERENC JÓZSEF (Magyarország: király), I. (1830-1916)
1871. évi XLIX. törvényczikk a perui köztársasággal 1870. május 2-án kötött barátsági-, kereskedelmi és hajózási szerződésről / Ferencz József, Lónyay Menyhért (1922-1884)
1871 – p. 252-361.
 
GAÁL József

Peru fölfedezése és elfoglalása / Gaál József

Pest: Heckenast, 1859 – 112 p.

Serie: Vasárnapi könyvtár, III. ; 10.

Újabb kiadások, 1871, 1878.

 

GAÁL Mózes

Peru elfoglalása és az inkák pusztulása / elbeszélés a magyar ifjúság részére / Gaál Mózes

4. kiadás

Budapest: Franklin Nyomda, 1897 – 112 p.

 

GÁBOR László

Perui anziksz / Gábor László

Budapest: Révai Digitális Kidó, 2007 – 136 p.

ISBN 978-963-239-053-6
 
HÁRS István
Utazz velem... (jobban jársz!): Bolívia, Peru : úti(rajz)könyv / írta Hárs István
Budapest: HRS-Comp., 2001 – 133 p. : ill.
ISBN 963-00-9584-X
 
JUHÁSZ Árpád (1935-)
Az inkák földjén: Menekülés Huarazból / Juhász Árpád
Budapest: Háttér, 1990 – 91 p., [32] t. : ill.
ISBN 963-7403-58-2
 
KOTZEBUE, August von (1761-1819)

A spanyolok Péruban vagy Rolla halála : egy gyönyörködtető szomorújáték / Augusztus Kotzebue

Die Spanier in Peru, oder Rollas Tod (magyar)

Magyarította: F. D.

Posony: Snischek Nyomda, 1814 – 139 p.

 

Spanyolok Péruban, vagy Rolla halála / Kotzebue Ágoston

2. kiadás

Kassa: Werfer, 1836 -104 p., 1 t.

Serie: Kotzebue Ágoston Jelesb színdarabjai : 14.

 

Spanyolok Péruban, vagy Rolla halála / Kotzebue Ágoston

3. kiadás

Nagy Kanisa: Wajdits, 1839 – 104 p., 1 t.

Serie: Kotzebue Ágoston Jelesb színdarabjai : 14.
 
TÁPI Mária
Két év az inkák földjén/ Tápi Mária
[Székesfehérvár]: Holnap magazin, 2010 – 253 p. : ill.
Serie:  Holnap magazin kötetek, ISSN 2060-6540
 
TORBÁGYI Péter
Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt: doktori értekezés / Torbágyi Péter
Szeged: Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori Iskola Modernkori Program, 2009 – 262 p.
ISBN 978-963-482-937-9
Bibliográfia: p. 243-262.
 
Világjárók-világlátók : Régi magyar utazók antológia.

Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986 – 472 p. : ill.

ISBN 963-11-4461-5
 
ZÁMBÓ László (1944-)
Tarisznyamorzsák VI.: útiélmény-töredékek / Zámbó Hirsch László
Jánoshalma: Zámbó Hirsch László, 2013 – 187 p. : ill.
ISBN 978-963-89626-4-5
Peru : Malajzia : Szingapúr

 

 

 

 

 

 

PERU : újságcikk bibliográfia


 

ANDERLE Ádám: „Demokratúra” Peruban. p. 111-123.

In: Diktatúra és demokrácia között : tanulmányok a latin-amerikai politikai átmenetről / összeáll. Anderle Ádám és José Girón ; [közread. a JATE Hispanisztika Tanszék]

Szeged : JATE BTK Hispanisztika Tansz., 1997 – 198 p.

 

BALOGH Kálmán: A talaj és az éghajlat befolyása az ember művelődésére : Mexikó és Peru (Felolvastatott az 1871 február 15-én tartott szakgyűlésen.)

= Természettudományi közlöny, 3(1871)23:218-224.

 

Latin-Amerikából jöttem… : egy szegedi történészhallgató Peru után és előtt.

= Népszabadság, (2002. szeptember 18.)28.

 

LONKAI Antal: Peru (Történeti, földrajzi s népisme[ret]i vázlatok)

= Családi lapok, 2(1853)1:12-18., 75-80., 422-428.
 
Zakariás János és Fáy Dávid délamerikai jezsuita misszionárusok úti levelei (1749-56).
= Földrajzi Közleményeket, 38(1910)3:115-128. 

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarok Nicaraguaban

2013. november 26. kedd, 22:30
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal

 

 

 

 

 

NICARAGUAI MAGYAROK

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, nicaraguai magyarok

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 19.  14:26

 

 

 

NICARAGUAI MAGYAROK


[szerkesztés, kidolgozás alatt]

 

 

 

 

 

NICARAGUAI-MAGYAR LEXIKON


 

 

 

C

COHEN Edith
Édesapja a lengyel Jose Retelny (Lengyelország, ? – Nicaragua, 1958.), édesanyja a magyar születésű Czukerberg Margarita volt.
New Yorkban tanult, majd férhez ment és amerikai állampolgár lett. Édesapja halála után férjével visszatért Nicaraguaba. Három felnőtt fia van, kettő az USA-ban, a harmadik Costa Rica-ban él.   
 
CZUKERBERG Margarita
(Mo., 1915. – Nicaragua, ?):
1931-ben Nicaraguaba emigrált. Itt találkozott férjével, a lengyel Jose Retelny-nyel.
 
 
D

DEDINSZKI Elenóra, dedinai és hodochini
(Futak, 1816. – León [Nicaragua], 1868. július 15.): Haraszthy Ágostonnak a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megteremtőjének felesége.
Interneten:  Dedinszky Eleonóra
 
 
H

HARASZTTHY Ágoston

(Futak, 1812. augustus 30. – Corinto [Nicaragua], 1869. július 22.): geográfus, szőlész, utazó.
A magyarországi helyzet további romlása és amerikai körútján szerzett tapasztalatai hatására 1840-ben Haraszthy családjával együtt végleg kivándorolt az Egyesült Államokba.
1848-ban felszámolta wisconsini birtokait, és Kaliforniába költözött. Itt 226 hektáron létesített szőlőtermesztést, borászatát Buena Vistának keresztelte. Ez a borászat a mai napig aktív.
1868-ban Géza fiával Nicaraguába utazott, ahol cukornádültetvényt vásárolt és rumgyártásba fogott. Felesége és kisebbik lánya hamarosan követte őket, ám alig két hónapra rá neje, Eleonóra meghalt sárgalázban. Ezt követően Haraszthy még egy rövid időre visszatért Kaliforniába, hogy birtokainak ügyét elrendezze. 1869-ben ismét Nicaraguába utazott, ám július 6-án nyoma veszett, amikor egyedül útnak indult, hogy tárgyaljon egy malom megvásárlásáról. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel, amikor megkísérelt átkelni egy folyón. Sírja a Corinto melletti Hacienda San Antonióban található.
Interneten:  Magyar   English   日本語
 
HARASZTTHY Géza ; Gaza Haraszthy
(Pest, 1833. december 27. – Corinto [Nicaragua], 1878. december 17.): magyar származású amerikai katona, harcolt az amerikai polgárháborúban az unionisták oldalán, majd a nicaraguai polgárháborúban vett részt.
Apja Haraszthy Ágoston kaliforniai szőlőtermesztő és borász, anyja Dedinszky Elenóra nemesi származású asszony. Haraszthy Géza a család legidősebb fia, apja mellett Nicaraguában élt egy ideig, majd az Egyesült Államokban Annapolisban (Maryland)) tanult a tengerészeti akadémián. Az USA hadseregének katonája lett, négy évi szolgálat után „honorable discharge”-al szerelt le. Az amerikai polgárháborúban 1863. június 28-án kapcsolódott be. New Yorkban belépett a 18. New York-i lovasezred „B” századába az unionisták oldalán. Hadnaggyá, majd századossá léptették elő. Korán átesett a tűzkeresztségen, az ezredet, amelyben szolgált visszarendelték New York-ba, mert ott a frissen bevezetett sorozási törvény hatására zavargások törtek ki, az ezred felderítési és rendfenntartó szerepet látott el 1864 februárjáig. 1864 február 16-án az Öböl Főparancsnokság alá osztották be az ezredet. 1864 március 7-től Nathaniel P. Banks dandártábornok parancsnoksága alatt az 5. lovasdandár részeként a Mississippi-folyó felé kellett nyomulniok a Mexikói-öbölből kiindulva. 1864 május 17-18-án részt vett Yellow Bayounál (Louisiana) vívott csatában, mely egyben Banks tábornok balsikerű Red River (=Vörös folyó) folyó hadjáratának végét jelentette. A csatában az északiak stratégiai győzelmet arattak ugyan, mert fedezni tudták visszavonulásukat észak felé, de Haraszty Géza maga és századának nagy része a déliek fogságába esett a Vörös folyó mellett. Haraszthyt elfogták, megszökött, megint elfogták, halálra ítélték a konföderációsok, a Camfort nevű táborhelyükön akarták kivégezni, az mentette meg, hogy sikerült kicserélni. Haraszthy Géza bátorságáért őrnagyi rangot kapott.
A polgárháború befejezése után Haraszthy Géza Kaliforniába ment földet művelni, majd részt vett a nicaraguai háborúban. A forradalom alatt „Captain Comissioner”-nek nevezték ki, majd „colonel” rangot kapott és Leónban (Nicaragua) ő lett a lovasság főparancsnoka ezredesi rangban. 1878-ban hunyt el Corinto (Nicaragua) melletti ültetvényén.
 
 
K

KOSSUTH LAJOS EMLÉKBIZOTTSÁG
1970-ben Kossuth-emlékművet avatott Montevideóban.
 
 
P

PATAKI László

Katonatiszt.

A Paris Press katonai munkatársa volt. Díj: Becsületrend.

 

 

 

 

 

 

NICARAGUA: KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA


 

Általános ismertetés a Magyar Ültetvényes R.-T. telepéről [Nicaragua]
Budapest: [1910 vagy 1911] – 26 p.
 
ORTUTAY LOVAS Gyula (1944-)
Nicaragua / [írta Ortutay Lovas Gyula]
[Budapest]: Reflektor, 1985 – 32 p. : ill.
ISBN 963-209-023-3
 
PATAKI László
Nicaragua desconocida / László Pataki
Editorial Universal, 1956 – 83 p.
 
Llegaron los que no estaban invitados ... : la sombra de Sandino/ László Pataki
[S.l. : Editorial Pereira], 1975 – 93 p., [31] leaves of plates : ports.

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

o

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarok Uruguayban

2013. november 26. kedd, 20:51
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal

 

 

 

 

 

 

URUGUAYI MAGYAROK

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, uruguayi magyarok

 

 

 

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 19.  14:31

 

 

 

 

 

URUGUAYI MAGYAROK


[szerkesztés, kidolgozás alatt]

 

 

 

 

 

URUGUAYI-MAGYAR LEXIKON


 

 

A


 

 

B


BODÓ Pál : Weisz

(Pécs, 1897. március 7. – Uruguay, 1975. december ?): író, újságíró, műfordító.

 

 

C


CZIFFERY József

(Aranyosmarót, 1902. – Salto [Uruguay], 1964.): festőművész.
 

 

D


 

 

E


ÉRTESÍTŐ
Értesítő a Montevideói Katolikus Magyar Egyházközségtől
Az uruguayi magyar katolikusok lapja.
Montevideo: 1948 augusztus – 1949?. Megjelent rendszertelenül.
Kiadó: Montevideói [Római] Katolikus Magyar Egyházközség
Utóbb: Értesítőnk(1948-1949)
Lelőhely: OSZK.
 
ÉRTESÍTŐNK
A montevideói katolikus magyar egyházközség lapja.
Montevideo: 194? – 1959. november 29.
Kiadó: Magyar Katolikus Egyházközség, Montevideo.
Megjelent hetente rendszertelenül, stencilezve.
Előbb: Értesítő a Montevideói Katolikus Magyar Egyházközségtől (1947-1948).
Lelőhely: OSZK.
 
 
F

FALUDI Pál
A Montevidoban 1927 – 1932. között kiadottmagyar újság, az Uruguayi Magyar Újság szerkesztője volt.
 
FÉNY
Montevideo: 1960-1968
Topor György református lelkész volt a felelős szerkesztője
 
FRISCHMANN Lajos
(Aranyosmarót, 1902. – Salto [Uruguay], 1964.): festőművész.
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1931-ben. Mesterei: Berény Róbert,
Vaszary János. Tanulmányai végeztével Párizsban művésziskolát nyitott.
1933-ban kivándorolt Brazíliába, majd Uruguayban, Salto városában telepedett le véglegesen, ahol művésziskolát vezetett. Műveit 1931-ben Londonban egyéni kiállításon mutatta be, ahol több művét megvásárolta a British Museum. 1931-ben gyűjteményes kiállítást rendezett a budapesti Nemzeti Szalonban.
A negyvenes évektől aktívan bekapcsolódott az uruguay-i művészeti életbe. 1965-ben emlékkiállítást rendeztek műveiből Montevideóban.
Salto városában emlékművet állítottak tiszteletére.
Irodalom: Nagy:2000.
 
 
G

 

 

H


 

 

I


INICIATIVA : (Kezdeményezés)
Montevido: 2000 – ?
Az Uruguayi Magyar Izraelita Hitközség atagság tájékoztatására indult 2000-ben a spanyol nyelven, amely a zsidó hitközségek közös folyóiratának, az „en Comunidadnak” (Közösségben) a megjelenésével megszűnt.
 
 
J

JANKOVICS Károly
Édesapja 24 éves korában, édesanyja hároméves korában került Uruguayba. Jankovics Károly már Uruguayban született.
Tündérkert Néptáncegyüttes vezetője volt és a Montevidoban 1936-ban alakult Uruguay Magyar Otthon elnöke (2009).
Egy ösztöndíjnak köszönhetően én egy évig tanulhatott a Budapesti Állami Balettintézet néptánc tagozatán.
Irodalom: Hegedűs Csaba: Uruguayban magyarul  = Kárpáti Igaz Szó (Ungvár), 2009-07-25.
Interneten: Uruguaybanmagyarul
 
JÖVŐ
Argentinai magyar kommunista lap volt. Megszűnte után Uruguay fővárosában tették át a magyar nyelvű kommunista propagandát.

 

 

K


KEREKES Juan G.
Fogorvos
Uruguayi Magyar Izraelita Hitközség elnöke Dr. Juan G. Kerekes fogorvos, aki 1956-ban nyolcéves korában hagyta el Magyarországot.
 
KOVÁCS Pál
1969-ben Uruguayban, Montevideóban lelkipásztor.
 
KÚN SZABÓ László
A Montevidoban [1927]–1930? között kiadottmagyar újság, a Magyar Újság szerkesztője volt.
 
 
L

LICHT Sámuel
A Montevidoban 1931. május 1. – 1932. között kiadottfüggetlen politikai hetilap, az Uruguayi Magyar Hírlap kiadója és szerkesztője volt.
 

 

M


MAGYAR László
(Szombathely, 1818. november 13. – Ponto do Cuio [Benguela, Angola], 1864. november 9.): földrajzi felfedező. 
1843-ban tengerészkadét lett és egy osztrák postahajón eljutott Braziliába.
1845-ben la Plata állam flottahadnagya lett La Plata és Uruguay háborújában.
Bővebben interneten:  Magyar  English   Deutsch   Français
 
MAGYAR SZEMLE
Montevido: 1950-19??
Lelőhely: OSZK.
 
MAGYAR ÚJSÁG
Semanario Hungaro del Uruguay
Montevido: [1927]–1930?
Szerkesztő: Kún Szabó László
Lelőhely: OSZK.
 
 
MIHALIK, Adalberto : Adalberto Mihalik
A Montevidoban 1936. február 1. – 1936. között kiadotthetilap, az Új Világ felelős szerkesztője volt.
 
MONTEVIDEÓI KATOLIKUS MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉG
Kiadója volt az Értesítő a Montevideói Katolikus Magyar Egyházközségtől (1947-1948), és az Értesítőnk (1948-1949) rendszertelenül megjelenő magyar tájékoztatóknak.
 
 
N

NAGY Artúr
(Budapest, 1914. – Asunción [Paraguay], 1970. augusztus 23.): nyelvész, egyetemi tanár.
 
 
O

 

 

Ö


 

 

P


PAPP HORVÁTH István
1936-ban szerkesztője volt az Uruguay-ban megjelenő Új Világ (Montevideo) című magyar lapnak
Irodalom: Nagy:2000-749
 
 
R

RÓNA József
Az Uruguayban 1941-1942-ben a Uruguayi Szabad Magyar Mozgalom kiadásában kiadott magyar újság, az Uruguayi Magyar Szemle szerkesztőjevolt.
 
 
S

 

 

SZ


 

 

T


TÁROGATÓ
Művészet, politika, irodalom
Montevido: 1958–1961.
Kiadó: Uruguay-i Magyar Szabadságharcos Szövetség
 
TOPOR György
Református lelkész, szerkesztő.
A Fény (Montevideo: 1960-1968) felelős szerkesztője
Irodalom: Nagy 2000:969
 
TÜNDÉRKERT NÉPTÁNCCSOPORT
Az Uruguayi Magyar Otthonban a montevideói magyar élet legaktívabb, leglátványosabb részét a négy korcsoportban tevékenykedő Tündérkert Néptáncegyüttes teszi ki. Heti rendszerességgel mintegy 60-70 fő látogatja a próbákat és minden nagyobb nemzeti ünnepen is bemutatkoznak a magyar otthonban.  
 
 
U

ÚJ VILÁG
az uruguay-i magyar kolónia hetilapja
Montevido: 1936. február 1. – 1936.
Felelős szerkesztő: Adalberto MIHALIK
Kiadó: Uruguay-i Magyar Kolónia (1936)
35 megjelent száma ismert.
 
URUGUAYI MAGYARAJKÚ MUNKÁSOK EGYESÜLETE
1925-ben alakult Uruguayi Magyar Egyesület néven.  
 
URUGUAYI MAGYAR EGYESÜLET
1925-ben alakult, majd a nevét Uruguayi Magyarajku Munkások Egyesületéra változtatták.
 
URUGUAYI MAGYAR HÍRLAP
Unico Semanario Hungaro en el Uruguay : független politikai hetilap
Montevido: 1931. május 1. – 1932.
Kiadta és szerkesztette: Licht Sámuel.  
 
URUGUAYI MAGYAR IZRAELITÁK EGYESÜLETE
Montevido: 1932-
Az egyesület 1932-ben alakult és céljai között, a vallási hagyományok ápolása, a kölcsönös segítségnyújtás, a zsidó szellemű nevelés és kulturális tevékenység szerepeltek
Egyesület 1938-ban hitközséggé alakult át. Az ötvenes évek végén, a közösségnek, közel 700 tagja volt, ami az elhalálozások és az alija miatt, mostanra a negyedére csökkent.
A tagság tájékoztatására indult 2000-ben a spanyol nyelvű, „Iniciativa” (Kezdeményezés) című hírlevél, ami a zsidó hitközségek közös folyóiratának, az „en Comunidadnak” (Közösségben) a megjelenésével megszűnt.
1942-ben kezdődött, a magyar hitközség vasárnap délelőttönként sugárzott félórás rádióprogramja, amelyben hírek, vallási tanítások és zenei műsorok hangzanak el.
A közösség elnöke Dr. Juan G. Kerekes fogorvos, aki 1956-ban nyolcéves korában hagyta el Magyarországot. A hitközség képviselői részt vesznek az uruguayi Izraeliták Központi Bizottsága, valamint a Montevideoi Hitközség irányító testületének a munkájában.
 
URUGUAYI MAGYAR KURÍR
[szerkesztés, kidolgozás alatt]
 
URUGUAY-I MAGYAR OTTHON
Montevido: 1936. április 26. –
Az Uruguayi Magyar Otthont 1936. április 26-án alapította a magyarok egy olyan csoportja, akik egy olyan politikai, illetve vallási ideológiáktól mentes magyar intézményt kívántak létrehozni, amelyik fő küldetése a magyar kultúra valamennyi megnyilvánulásának a fejlesztése és terjesztése.
Kezdetben ennek a csoportnak nem volt székháza, de az ötlet nyilvánosságra kerülését követően néhány magyar érdeklődést mutatott a terv iránt, így 1941-ben megvásárolták a jelenleg is működő székházat.
A székházat az alapító tagok személyes hozzájárulásából sikerült megvásárolni, akik minden alkalommal, amikor szükségessé vált, gondolkodás nélkül anyagilag is hozzájárultak a célkitűzések megvalósításához. Íhy például fontos mérföldkő volt a díszterem és a kulturális rendezvények megtartását szolgáló színpad kialakítása; később, 1950-ben döntés született egy második szint megépítéséről, amellyel gyakorlatilag megduplázták az épület alapterületét.
 
URUGUAY-I MAGYAR KOLONIA
A Montevidoban 1936-ban kiadott uruguay-i magyar kolónia hetilapjának, az Új Világ kiadója volt.
 
URUGUAYI MAGYAR KÖR
Montevido:
Tájékoztatójukat 1930-1931 között Uruguayi Magyar Kör Értesítője címmel adták ki.
 
URUGUAYI MAGYAR KÖR ÉRTESÍTŐJE
Montevido: 1930-1931
Kiadó: Uruguayi Magyar Kör
 
URUGUAY-I MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG
Kiadója volt a Tárogató (Montevido: 1958–1961.) művészeti, politikai, irodalomi magyar folyóiratnak.
 
URUGUAYI MAGYAR SZEMLE
[1941]–1942.
Szerkesztő: Róna József
Kiadó: Uruguayi Szabad Magyar Mozgalom
 
URUGUAYI SZABAD MAGYAR MOZGALOM
Az Uruguayban 1941-1942-ben kiadott magyar újság, az Uruguayi Magyar Szemle kiadója volt.
 
URUGUAYI MAGYAR ÚJSÁG
Diario húngaro del Uruguay
Montevido: 1927. március 27. – 1932. között kiadott magyar újság.
Szerkesztője Faludi Pál volt.
 
URUGUAYI SZABAD MAGYAROK 
 
 
Ü

 

 

V


 

 

W


 

 

Z


 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

URUGUAY: KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA


 

BALLA Erzsébet (1883-1980)
Az utolsó látomás : Balla Erzsébet összegyűjtött novellái
Buenos Aires – Montevideo : Edison Nyomda, 1960 – 319 p.
 
DEMÉNY-DITTEL Lajos (1949-)
Érdekességek Uruguayról és vasútjairól / Demény-Dittel Lajos
Hatvan: 2008 – 8 fol. : ill., térkép
Spirál fűzéssel
 
Ferencváros – Uruguay 3:2 : Az 1929-es dél-amerikai túra története / összeállította: Nagy Béla (1944-2006)
(Budapest: Zrínyi ; Gyál: Szabadság Mgtsz.), [1985] – 72 p.
ISBN 963-02-3566-8
 
FELDMAN Anabella – FELDMAN Miguel
Egy történet, sok élet / Anabella Feldman, Miguel Feldman
Montevideo: 2007
Montevideoban működő Magyar Izraelita Hitközség alapításának 75. évfordulója alkalmából jelent meg.
 
Hungaria martir: primer aniversario de una insureccion contra la tirania : 1956 - 23 octubre - 1957 /
ed. Comité de Naciones en Lucha contra el Comunismo
Montevideo: Comité de Naciones en Lucha contra el Comunismo, 1957 – 38 p. : ill.
 
LAKATOS Mihály (1900-19??)
Találkozás :[irodalmi riport] / Lakatos Mihály
Illusztráció: [Kéz Ferenc]
Montevideo: Szücs, 1966 – 181 p.
 
Szegény szívem ...: novella, esszé, szatíra / Lakatos Mihály
Montevideo: Edison, 1969 – 415 p.
 
MARKOVITS Sándor
Az út: lehet bár milyen hosszú és nehéz de meg-lesz [!]járva : [versek] / Markovits Sándor
Montevideo: [stencil], 1970 – [24] fol.
 
SZILÁGYI Dezső
Útinapló: Montevideo, Santiago, Phenjan / Szilágyi Dezső
Bukarest: Ifjúsági Kiadó, 1969 – 106 p., 8 t.
 
Az Uruguayi Szabad Magyarok évkönyve ... / red. Luis Frischmann
Anuario .../ Hungaria Libre del Uruguay
Montevideo: 1942-1943, Hungaria Libre.
Kiadja: Uruguayi Szabad Magyarok
 

 

 

 

 

URUGUAY : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA


 

ARATÓ Ildikó: Magyarok Uruguayban (1966-1975)
= Tiszatáj, 63(2009)10:28-42.
 
DEMÉNY Péter: Erdély és Uruguay
= Magyar napló, 22(2010)10:17-18.
 
Hegedűs Csaba: Uruguayban magyarul 

= Kárpáti Igaz Szó (Ungvár), 2009-07-

 

RETTICH Andor: Az uruguayi magyar iskolákról.

= Nyelvünk és kultúránk, (1980)38:16.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.