MAGYAROK

1625948
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
515
828
515
1620717
18517
24928
1625948

Te IP-címed: 3.83.236.51
2019-06-24 18:22

Argentína

Argentin-magyar lexikon

2012. december 24. hétfő, 01:59
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

 

ARGENTIN-MAGYAR LEXIKON

 

 

Angentína és Magyarország : kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, argentínai magyarok 

 

 

Rövidítések

 

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Az oldal bővítésében, pontosításában – eddig – segítséget nyújtott;

 
Pétery Júlia, Magyarország (2013. július)
 
Köszönjük.
Segítsen Ön is az oldal bővítésében, pontosításában,
hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

 

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért az Argentín-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2018. március 7.

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

 

A


ACZÉL Márton

(Budapest, 1906. július 8. – Tucumán [Argentína], 1958. április 28.): biológus, entomológus, egyetemi tanár.

 

ÁCS Tivadar

(Kispest, 1901. november 1. – Budapest, 1974. február 6.): történész, újságíró. Kossuth Lajos tábori papjának, Ács Gedeonnak oldalági leszármazottja. 
 
Irodalom: ÚjMIL 2000:11
 

ASBÓTH Sándor

(Keszthely, 1811. december 18. – Buenos Aires, 1868. január 21.): 1848-1849 évi szabadságharc alezredese, az amerikai polgárháborúban az északiak dandártábornoka, az USA argentínai és uruguayi követe.

 

 

B


„BÁBEL TORNYA”

Buenos Aires 2011-ben a világ könyv-fővárosa volt. Ennek jegyében 2011. május 11-én avatták fel a főváros szívében a „Bábel tornya” című műalkotást, amelyet Marta Minujín művésznő 30 ezer könyvből épített fel. Az egy hónapig tartó kiállítási időszak elteltével a tornyot elbontották, és nemzetközi közkönyvtárat létesítettek az idegen nyelvű könyvadományokból. Magyarország Nagykövetsége – három helyi magyar szervezet, a Hungária Magyar Könyvbarátok Köre, a Magyar Református Egyház és a Magyar Segélyegylet „Szent István Öregotthon” példás adományával – 800 magyar könyvet nyújtott át a szervezőknek a kulturális terv megvalósításához. Magyarország a helyi magyar összefogás eredményeként a legnagyobb adakozók egyike lett 

 

BALLA Sándor

(Lugos, 1881. október 7. – Buenos Aires, 1954.): gyógyszerész, gyáros.

Az egyetemet Kolozsvárt végezte, ahol gyógyszerész-oklevelet nyert. Ezután hosszabb ideig külföldön, Németországban, Franciaországbanban, Angliában és Svájcban dolgozott. Hazatérésekor gyógyszertárt nyitott, majd 1912-ben megalapította a Wander gyógyszer- és tápszergyár részvénytársaságot, melynek alelnök-vezérigazgatója lett. 1947 augusztusában Svájcba távozott. A gyár számos cikkét világsiker kísérte.

Irodalom: MÉL:1981 

 

BADINY JÓS Ferenc

 

(Gács, 1909. április 3. – Magyarország, 2007. március 10.): vitatott munkásságú autodidakta történetíró, nyelvész és sumerológus. 

 

Irodalom: Révai ; Borbándi 1992 ; Nagy 2000. 
 
BARCZA Elemér

 

(Komárom, 1904. szeptember 13. – Buenos Aires, 1987. július 13.): díjugrató olimpikon, őrnagy. 

 

Buenos Airesben hunyt el és hamvait végakaratának megfelelően Keszthelyen,  a Szent Miklós temetőben temették el.

 
BÍRÓ László József ; spanyolul Ladislao José Biro ; született: Schweiger László József
(Budapest, 1899 szeptember 29. – Buenos Aires, 1985 november 24.): magyar újságíró, festőművész, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya a golyóstoll.
A golyóstollat lassan hat évtizede a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte. Feltalálója, aki a golyóstoll, és számos más eszköz és eljárás alkotójaként is világhírű, közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett új hazájában.
Argentína híres, magyar feltalálója tiszteletére szeptember 29-én, Bíró László József születésnapján ünnepli 1986-tól a Dia del Inventor (a Feltalálók Napja), azaz az Argentin Feltalálók Napját, arcképével pedig nagy feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indított.

 

 
 
C

CZANYÓ Adorján

(Körmöcbánya, Bars vm., 1919. augusztus 19. – [Argentína] ?): szerkesztő, nyomdatuladonos.

 

CZANYÓ László

(Körmöcbánya, Bars vm., 1892. február 5. – Buenos Aires, 1958. április 11.): gépészmérnök, könyvkiadó.
 
CZETZ János ; Juan Fernando Czetz
(Gidófalva, 1822 június 8. – Buenos Aires, 1904 szeptember 6.): az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, az argenti hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának (Colegio Militar de la Nación) 25 éven keresztül igazgatója. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, földmérőként feltérképezte új hazája Paraguayjal és brazíliával határos vidékét.
Örmény származású magyar, akinek évtizedes vándorlása 1860-ban ért véget, miután feleségének köszönhetően új hazára talált Argentínában. Nem is akárkit vett el feleségül, hiszen Sevillában Prudencio Ortiz de Rosas tábornok Basilia nevű leányával, ismerkedett meg. Prudencio O. de Rosas Juan Manuel de Rosas testvére volt, aki Buenos Aires tartománynak volt a kormányzója 1835 és 1852 között, de gyakorlatilag egész Argentína vezére. Ettől kezdve már Juan Fernando Czetz néven tevékeny részt vállalt az argentin katonai-műszaki életben, de tábornoki rendfokozatát sohasem kapta vissza, ezredesként szolgálhatott magyarországi születése miatt (az argentin haderőben érvényes előírások szerint csak argentin születésűek lehetnek tábornokok). Számos, nevével fémjelzett feladat került be az ottani történelembe, hiszen feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét, emellett számos vasútvonal építkezését is ő irányította. Ő alapította az argentin katonai földrajzi intézetet, amely az irányítása alatt egész Argentínát feltérképezte. A Buenos Aires-i Katonai Akadémiának 5 éven át volt (első) igazgatója. A Paraguay elleni háborúban (1864–1870) részt vett a hadműveletek irányításában. Czetz jó barátságban volt Asbóth Sándorral, Kossuth Lajos egykori segédtisztjével, aki 1866 és 1868 között (Buenos Airesben bekövetkezett haláláig) az Amerikai Egyesült Államok argentínai és uruguayi első nagykövete volt. Hosszú és tartalmas életút után 1895-ben vonult nyugállományba.
Argentínában nagy tisztelet övezte. Buenos Airesben temették el a Recoleta temetőben, azonban hamvait 1969-ben átszállították az általa alapított Katonai Akadémia új kápolnájába. Sírtábláján a spanyol szöveg előbb csak arról szólt, hogy az alatta nyugvó „argentin ezredes” a főiskola első igazgatója volt. Argentínai magyarok kérésére később azt is rávésték, hogy itt magyar tábornok és erdélyi főparancsnok alussza örök álmát.
Az általa felállított argentin műszaki alakulat katonái máig a Czetz által tervezett díszegyenruhát viselik. Budapesten a III. kerületben utcát neveztek el róla. Szülőfalujában, Gidófalván emléktábla tiszteleg emléke előtt a községháza falán. Argentínában a Nemzeti Katonai Akadémia előtt életnagyságú bronzszobra áll, és az épületben mellszobra is megtalálható.
Irodalom: UIL (1937)7-8:1580.
 
 
CS

CSÍK László

(Zákány, Somogy vm., 1890. október 30. – Buenos Aires, 1993. május 28.): orvos, újságíró.
1947-ben Argentínában telepedett le. Írásai a Délamerikai Magyar Újság, Magyar Hírlap (Buenos Aires) című magyar emigráns lapokban jelent meg.
Irodalom: Nagy 2000:166-167.

 

 

D

 


DADÁNYI György, gyülvészi

(Temesvár, 1893. február 28. – Munro [Argentína], 1969. június 10.): író, újságíró.

 

DANUBIO NYOMDAVÁLLALAT

Buenos Aires

 

DÖMÖTÖR Gizella Mária, aranyosmaróti

(Budapest, 1894. február 14. – Buenos Aires [Argentina], 1984. szeptember 25.): festőművésznő.

Férje halála után 1974-ben abbahagyta festést.

 

 

E

 


EHRENFELD Béla

Argentínában élt lapszerkesztő.

Buenos Aires-ben, 1943-1945-ben a Magyar Lapok, a Szabad Magyar Értesítő és 1946-1950-ben a Jövő szerkesztője volt.

 

 

F

 


FARAGÓ Rezső

(Nagylak, 1887. október 23. – Buenos Aires, 1953. október 26.): újságíró, szerkesztő.

 

FÁY István

 

(Pozsony, 1881. január 5. – Buenos Aires [Argentína], 1959. augusztus 10.): főispán, országgyűlési képviselő, politikus, egyetemi tanár.
1940-től a német megszállásig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, 1939 és 1944 között kormánypárti országgyűlési képviselő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászapáti egyéni választókerület).
 
FEHÉR Mátyás Jenő

(Vassurány, 1913. október 27. – Buenos Aires, 1978. augusztus 17.): domokos rendi szerzetes, történész.

Útban Buenos Airesből Cordobába autószerencsétlenség áldozata lett.

Irodalom: Gulyás 1939- ; Nagy 2000.
 
 
FEHÉRNÉ WALTER Anna

 

(Kassa,1915. augusztus 10. – Argentína?): tanító, rovásíráskutató, lapszerkesztő, őstörténeti kutató, író, könyvkiadó.
Halálának helye és ideje ismeretlen.
Férje Fehér Mátyás Jenő (1913-1978) történész volt.

 

 

G


GÉHL Zoltán
(Rákó, 1888. – Budapest: 1954.) festőművész, grafikus.
A budapesti Mintarajziskolában Zemplényi Tivadar volt a mestere, utána külföldön végzett tanulmányokat. 1929-ben Buenos Aires-be ment, ahonnan 1931-ben hazatért.
 
GERŐ Gyula
(Arad, 1910. február 22. – Buenos Aires, 1997.): szobrász.

 

GORDON Ferenc
(1893–1971) banktisztviselő.
A Corvin Áruház igazgatója (1923–44), pesti takarékpénztár ügyvezetője (1945). Kisgazda pénzügyminiszter (1945–46), berni magyar követ (1946–47). Nagy Ferenc lemondatása után tiltakozásképp lemondott követi posztjáról, emigrált. Később a Siemens közgazdasági tanácsadója Argentínában.

 

GORONDY-NOVÁK Elemér

(Budapest, 1885. február 23. – Cosguin [Argentína], 1954. május 15.): magyar lovassági tábornok, altábornagy, magyar királyi titkos tanácsos.

 

 

H

HAJMÁSSY Miklós ; Hagymássy, Hagymási
(Zalaegerszeg, 1900. július 20. – Buenos Aires, 1990. február 9.): színész, színigazgató.
 
HOMONNAI Márton
(Budapest, 1906. február 5. – Buenos Aires, 1969. október 15.): edző, kétszeres olimpiai bajnok, négyszeres Európa-bajnok vízilabdázó, sportújságíró.
 
Herceg HOHENLOHE-WALDENBURG SCHILLINGSFÜRT Siegfried
(Budapest, 1923. november 12. – Buenos Aires, 2001. január 11.): herceg
A család 1945-ben Ausztriába Voralberg Bregenzbe távozott és párévi tartózkodás után, 1949 januárjában települnek Argentínába.
Argentínában sok-sok személyes barátja és tisztelője szeretettel őrzi Siegfried emlékét.
Forrás: Délamerikai Magyar Hírlap, 72(2001. március)3. szám
 
 
I

 

 

J


JÁLICS Ferenc

(Budapest, 1927. november 27 – ): jezsuita szerzetes, egyetemi tanár.

1956-1978 között Chilében és Argentínában lakott. 1959-ben Buenos Airesben szentelték pappá.

 

JÁRMY Aladár

Argentinában élt katonatiszt. Tisza folyónk az orosz hódítási tervekben című könyve Buenos Airesben, 1967-ben jelent meg.

 

JÁRMY Emil

1924-1958? özött a buenos airesi Magyar Szó társszerkesztője.

 

JÁSZKUNSÁGI Imre
Argentínában élt. 1963-1964 között a Cél (Buenos Aires: 1958-1966? ) szerkesztője.

 

 

K


KÁLNAY András : Andrés Kalnay
(Jasenovac, Horvát-Szlavónország 1893. április 4. – Buenos Aires, 1982. december 28.): az argentin építőművészetet munkásságával, tehetségével, sokoldalúságával gazdagító magyar származású építész, Kálnay György bátyja.
1914-ben testvérével önálló építészeti stúdiót nyitott. 1919-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészeti karán végzett. Még a háború alatt, sérült katonák elszállásolására lakóházakat tervezett, s a Budapesti Építésztársaság titkárává választották.
Testvérével 1920 márciusában érkeztek Argentínába, ahol egyévnyi inaskodás után közösen nyitottak építészirodát. Itt tervezte első, nagy sikert aratott épületét, a München sörözőt, amely a helyi értelmiség központjává vált (ma a Buenos Aires-i Központi Múzeumi Igazgatóság otthona).
Az Argentínai Magyar Építészek és Mérnökök alapító elnöke.
A Kálnay-testvérek építészetét az utóbbi években fedezték fel újra Argentínában.

 

KÁLNAY György : Jorge Kalnay
(Budapest, 1894 – Buenos Aires, 1957): az argentin építőművészetet munkásságával, tehetségével, sokoldalúságával gazdagító magyar származású építész, Kálnay András öccse.
Testvérével 1920 márciusában érkeztek Argentínába, ahol egyévnyi inaskodás után közösen nyitottak építészirodát.
Később a testvérek szétváltak és első komolyabb saját munkája a Film Florida székháza volt a Calle Florida 255. alatt, amelynek legfelső emeletén saját rezidenciáját rendezte be. Itt nevelte fel nyolc gyermekét, és itt lakott élete végéig.
Népszerű lakóépületeket tervezett, mint a Minner-ház (1934), a Garay-villa (1936) és a Goncalves-ház (1932). Legismertebb munkája egy egész háztömböt elfoglaló Luna Park rendezvényközpont, amely a mai napig Buenos Aires életének egyik központi helyszíne.
A Kálnay-testvérek építészetét az utóbbi években fedezték fel újra Argentínában.

 

Kárpát Könyvkiadó Vállalat

Buenos Aires, 1950:- 

 
 
KARDOS  Györgyi
Szerkesztő
1970-197l között a Magyar Őskutatás társszerkesztője.
 
KARSA Tamás
(Mo. ? – Cordoba [Argentína], 1984 november 17.): szerkesztő.
1977-től a Nap Fiai szerkesztője volt.
 
KELEMÉRY Tamás
(Eger, Heves vm., 1906. július 22. – Buenos Aires, 1973. január 8.): katonatiszt, kiadó.
 

KERECSENDI KISS Márton

 
Dr. vitéz szerdahelyi KESSERŰ István
(Budapest, 1935. június 25. - Buenos Aires, 2000. május 26): orvos, gyógyszerkutató,egyetemi tanár, cserkészvezető, az Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének elnöke, majd haláláig alelnöke, a limai Universidad Nacional Mayor de San Marcos díszdoktora (1990).
A 4. elemi osztályig Budapesten iskolázott, mindaddig, amíg 1944 karácsonyán megkezdődött a menekülés nagyszüleinek a Győr melletti Enesén fekvő birtokáról. A család sok hányattatás közepette szétszakadt. István egy német-svájci református papcsaládhoz került, amely a Bern kantoni Niederbippben vette magához több menekült gyerekkel, ellátásra, taníttatásra.
1948 áprilisában az Olaszországba menekült apjával együtt megérkezik Buenos Airesbe. Itt középiskolába kerül. Az utánuk érkezett család akkori helyzete szükségessé tette, hogy az iskolázási idő alatt végig félnapi munkát is vállaljon, részben kétkezi munkát: volt vasesztergályos műhelyben, nyomdában, még kifutófi úként is dolgozott a Délamerikai Magyarság-nak. Anyagi nehézségek miatt többször iskolát cserél, végül is 18 évesen leérettségizik. A család ugyanabban a házban lakott, ahol Páger Antalék is lakást béreltek. Ezért Páger igen hamar bevette a Magyar Színjátszó Társaság szereposztásába. István ezt szívvel-lélekkel végezte, egyre fontosabb szerepeket kapott (pl. a Bizáncban, a Légy jó mindhaláligban), és a magyar művészek színe-javával együtt léphetett fel számtalanszor. Élvezte, ahogy ezek a „nagyságok” egyenrangúnak kezelték a tehetséges serdülő fiút.
Az akkortájt induló Cserkészetbe is azonnal bekapcsolódott. A Nt. Leskó Béla által indított 12. Kinizsi Pál cs.cs. egyik rajparancsnoka lett.
Érettségijét követően megkezdte az orvosi egyetemet, amelyet bravúrosan 6 év alatt elvégzett, mégpedig Aranydiploma és speciális kitűntetés elnyerésével. E kiváló eredményeinek köszönhette, hogy a nagyhírű Buenos Aires-i egyetemi kórházba, az exkluzív Hospital de Clínicasba bekerült a két utolsó egyetemi éve alatt, ahova évente kizárólag a 12 legmagasabb átlagos orvostanhallgató jutott be mint bentlakó. Emellett praktikumát a 3ª Cátedra de Semiologíán végezte, ahol az 50-es években tomboló gyermekparalízis-járvány alatt jelentős számú megbetegedett gyermeket ápoltak. István megszállott hivatásérzékkel, a fertőzés veszedelmét mellőzve vette ki részét az ápolásban és segélynyújtásban. Friss diplomával sikeresen beindította belgyógyászati rendelőjét a fővárosban. Az egész magyar kolóniában elterjedt, hogy immár micsoda remek fiatal diagnosztával rendelkeznek a csak magyarul beszélő páciensek is. 1962-ben feleségül vette Balogh Judithot, akivel Berlinbe költözött, a világhírű Schering gyógyszergyár kutatási csoportjának tagjaként. Ott született első gyermekük, Kati. 1963-ban családjával Peruba került, ahol 14 évig éltek. Ott született Gábor, Ildikó és Anikó. Valójában Limában indult be teljes erővel kutatási tevékenysége. Ekkor már két szakterületen vált specialistává: a nőgyógyászatot párosította az endokrinológiával, és ebben a kettős szakmában érte el élete nagy sikereit. Szüntelenül publikált neves orvosi szaklapokban, világszerte tartott tudományos előadásokat, szakkörökben világhírre tett szert a fogamzásgátlás és fertilitás terén. Kutatásainak számos eredményét a Schering cég szabadalmaztatta. Limában megalapította a társadalom szegényebb rétegeit szolgáló, még ma is működő „Instituto Marcelino”-t, ahol folyamatosan a családtervezéssel kapcsolatos kérdésekre készítették föl a lakosságot. Az ott készült statisztikák által a WHO felfi gyelt István munkájára és meghívta Genfbe tanácsadónak a szakkörébe tartozó tárgyalásokra. Ezt a munkakört is éveken át látta el. Párhuzamosan a limai 1536-ban alapított patinás Universidad Nacional Mayor de San Marcosban tanszéket kapott a nőgyógyászati és fertilitás osztályon (szolgálataiért ugyanott 1990-ben díszdoktori diplomat nyújtottak át neki, megható ünneplés keretében).
1976 elején a család visszaköltözött Buenos Airesbe. Itt, az alma materben hamarosan szakmája katedrájának élére került. Különösen élvezte a tanítást, a hallgatók közt nagy népszerűségnek örvendett. Egyúttal saját rendelőt nyitott, ahol a meddőségi problémákra specializálta magát. Az évek folyamán több száz publikációja jelent meg. Olyan tankönyveket is írt, amelyeket mindmáig használnak a spanyol nyelvterület orvosi egyetemein.
Teljes energiával belevetette magát a magyar kolónia életébe is, ahol végig vezető szerepet töltött be. A közösségszolgálat bele volt vésve lényébe: tevékenysége nemcsak a Hungária Egyesületet érintette, amelynek 8 éven át elnöke lett, hanem a Református Egyház presbitere is volt évekig, valamint a Vitézi Rend argentínai székkapitányaként, apóstársa, Remete Imre halála után mint soron következő illetékes rövid ideig a Vitézi Rend dél-amerikai törzskapitányának nevezték ki. Jóformán haláláig alaposan kivette a részét a Zrínyi Ifjúsági Körben is, ahol történelmet tanított a magyarságismereti vizsgára készülő diákoknak. Kiemelendő, hogy magyar szinten a tanítás művészetét különösen nagy kedvvel és odaadással
végezte. Így még a ZIK „legnehezebb” korosztálya is rajongva követte – tanítványai nemcsak elismerték, hanem szerették.
A magyarországi rendszerváltás után az argentin magyar kolóniában is jelentkezett az igény, hogy az egyesületek sokasága tömörüljön egy mindent egybefoglaló szövetségbe. István éveken át elnöke lett az Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének, haláláig pedig alelnöke. A Magyarok Világszövetsége fölkérte a Védnöki Testületben való részvételre is. Ennek üléseire rendszeresen eljárt Budapestre, ahol mindinkább otthonosan érezte magát.
Sokoldalúsága a humanista polihisztorokra emlékeztet. Széles műveltsége, olvasottsága, de csodálatos memóriája is nem egyszer bámulatba ejtette hallgatóit. Mint ahogy az gyakori a nagyon tehetséges, átlagon fölüli embereknél, kiváló személyiségeknél, Istvánnak sem volt könnyű természete. Volt, aki egyenes szókimondásán, olykor nyers modorán megütközött, de még az ilyen embertárs sem tudta kivonni magát értékének, munkásságának elismeréséből, tudásának, intelligenciájának csodálásából. Humorát pedig mindenki élvezte. Rajongott a klasszikus zenéért. Kiváltképpen az operaműfajt szerette, de utolsó éveiben Mozart bensőséges műveinek összhangjában lelt lelki üdülésre. Élete végén külön öröm érte azáltal, hogy meghívást kapott a Szegedi Egyetem nőgyógyászati osztályára mint Szent-Györgyi Albert látogató professzor, ahol 2000. április hó folyamán számos előadáson kívül PhD szemináriumokat is levezetett, a 30 éves gyakorlatának gyümölcseit ismertetve. Röviddel ezután az Argentínába való hazatérése alatti repülőúton lett rosszul és megérkezése másnapján meghalt. Ravatalán, majd temetésén kinyilvánult, mennyi tisztelőre, barátra tudott szert tenni élete folyamán. Sok kollegája jött el, olyanok is, akik éltében esetleg vetélytársként léptek föl, ám megjelenésükkel bizonyságot tettek a primus inter pares-t megillető tiszteletről.
Nt. Sütő Gyula temette. Búcsúszavaiban sokak meggyőződésének adott hangot, amikor kiemelte, hogy egy gazdag, teljesítményekkel teli élet fejeződött be, mert az Úr úgy ítélte, hogy elvégezte a földi pályája folyamán reábízott föladatokat.
Haynalné Kesserű Zsuzsánna
Megjelent: Argentínai Magyar Hírlap (Buenos Aires), 2010. július–augusztus, – 9. oldal 
 
KESSERŰ József
(1911. június 9. – ): asztrológus, szerkesztő.
1953-tól a Délamerikai Magyarság felelős szerkesztője, a Világmagyarság szerkesztője.
Irodalom: Nagy 2000:509.
 
NÉMETHY KESSERŰ Judit
(Budapest, 1942. június 26. – ):irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi docens, szerkesztő.
 
KOKAS Klára
(Körmöcbánya, 1907. december 13. – Cordoba [Argentína], 1962. október 31.): díszlettervező, festőművész, filmproducer, gyártásvezető, jelmeztervező

 

KÓTAI Zoltán
(Budapest, 1914. május 24. – Phillisburg, N.J., [USA], 1980. augusztus 3.):református lelkész, szerkesztő.
Az Argentínába kivándorolt magyarok lelkésze. 1953. december 9. – 1956. november között az argentínai magyar misszió vezetője.
1949-től 1953-ig Buenos Airesben a Délamerikai Magyarság szerkesztője volt.
 
KÖVESLIGETHY Radó
(Budapest, 1895. november 10. – Buenos Aires, 1976. december 12.): fizikus.
 
 
L 

LÁSZLÓ Andor
(Budapest, 1897. február 19. – Buenos Aires, 1959. május.): színész.
 
LÖW Sándor : Alejandro Low
(189? – ?): szótáríró
A Délamerikai Magyarság munkatársa.
Irodalom: Nagy 2000:631-632.
 
LUTTOR Ferenc
(Székesfehérvár, Fejér vm., 1886. március 26. – Buenos Aires, 1953. április 28.): apostoli protonotárius, követségi tanácsos.
1948-ban érkezett Argentínába. A Centro Hungarónak és aCórdobai Magyar Körnek eszmei alapítója. Plátanos községben a Magyar Angolkisasszonyok Intézetének első lelkiigazgatója és nagy segítője. Az intézet Magyarok Nagyasszonya kápolnájának oldalánál temették el.
Balatonfüreden 2002. szeptemberében emléktáblát állítottak tiszteletére.
 

 

M

MAGYAR József
(Felsőbánya, Szatmár vm., 1895. június 17. – Temperley [Argentína], 1981. június 20.): tanító.
Osztrák menekülttáborból 1948-ban kivándorolt Argentínába.
1969-ben az Enciclopedia Húngara, a Szent István Kör és az Argentínai Magyar Írók Társasága egyik alapítója.
Irodalom: Nagy 2000:646.
 
MAGYAR László

 

(Szombathely, 1818. november 13. – Ponto do Cujo, Angola,1864. november 9.): utazó, földrajzi író, az Afrika-kutatás egyik úttörője, az MTA levelező tagja (1858).

Tanulmányait Dunaföldváron, Kalocsán, Szabadkán végezte, 1843-tól a fiumei tengerészeti iskolában folytatta. Ezután mint császári tengerészkadét Dél- Amerikába hajózott, majd szolgálatát elhagyva, mint tengerésztiszt, spanyol, később argentínai szolgálatban volt.1848-ban nagyobb kongói utat tett, ekkor határozta el, hogy életét Afrika ismeretlen vidékeinek felkutatására szenteli. 1849-ben Dél-Afrikában feleségül vette a bihéi néger fejedelem leányát, és itt letelepedett. Kereskedelmi útjait föld- és néprajzi meg-figyelések gyűjtésére használta fel. Olyan területekre is eljutott, ahol előtte még egyetlen európai sem járt. A bejárt területekről térképeket is készített. Utazásairól beszámoló munkáját az MTA-nak küldte el. Utolsó éveiben kereskedéssel tartotta fenn magát.
Kiterjedt utazásain Magyar sok addig teljesen ismeretlen vidéket ismertetett meg és sok olyan dolgot fedezett fel, melyet akkor kétségbe vontak, míg későbbi utazók azoknak helyességét igazolták. Már 1852-ben felfedezte a "mukaszeker" név alatt ismeretes világos színű néger törzset; ő volt az első, aki a Koanza és Kuango forrásait felkereste; a Kuando, Kubango s Kuitu folyókról is ő adta az első megbízható híreket. A Muata Jamvo birodalmáról tőle nyerte a tudományos világ az első részletesebb tudósításokat. Munkáját az akadémia megbízásából Hunfalvy János adta ki „Magyar László dél-afrikai utazásai 1849-1857. években” (Pest 1859) címen, mely Hunfalvy fordításában németül is megjelent.  i

II I

Irodalom: Thirring Gusztáv: M. L. élete és tudományos működése (Bp., 1937); Ecsedy Csaba: M. L., 1818–1864 (Ethn., 1969) ; Révai; MÉL. 

 

MAGYAR László

(Budapest, 1937. - ): képzőművész, grafikus, művészettörténész, tanár.

Gyermekkora óta él Argentínában. Diplomáját a Buenos Aires-i Szépművészeti Főiskolán (Escuela Nacional de Bellas Artes Prilidiano Pueyrre-dón) szerezte meg. Tanított festészetet, rajzot és művészettörténetet. Grafikai tervezéssel is foglalkozik.

Műveit idáig már húsz egyéni és több mint 250 kollektív kiállításon mutatta be.

Irodalom: Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10. sz.

 

MAGYARY Vilmos Ferdinánd

(Szeged, 1887. május 12. – Coronel Brandsen [Argentína], 1971. augusztus 21.): újságíró, szerkesztő. 

 

1922-ben Argentínában telepedett le. Buenos Airesben 1924-1958 között kiadott Magyar Szó című lap szerkesztője, kiadója volt. A Deutsche La Plata Zeitung munkatársa.
 
MÁTER JUHÁSZ Mária
(Eperjes, Sáros vármegye, 1913 - ?): gimnáziumi igazgató.
Szegeden az angolkisasszonyok szerzetesi kongregáció tagjaként magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Rendi áthelyezéssel 1949-ben Franciaországba került, majd tanított Angliában és Spanyolországban is. 1950-ben Argentínában telepedett le. 12 évig Platanos városában (Buenos Aires tartomány) a Maria Ward Magyar Angolkisasszonyok Intézetében tanított. Buenos Airesben megalapította a ma is létező Zrínyi Ifjúsági Kört. Rendi elöljárói Spanyolországba, majd Franciaországba küldték. 1990-ben hazatért. Egerben ő szervezte újjá az Angolkisasszonyok Leánygimnáziumát és 1993-ig leánygimnáziumának igazgatója. 1992-ben a "magyarságtudat ápolása terén szerzett érdemeiért" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét vehette át.
 

MATOLAY Géza
 
(Homonna, 1895. február 14. – Cordoba [Argentína], 1962. november 1.): filmproducer, gyártásvezető, író, szerkesztő, újságíró. 
 
1945-ben elhagyta Magyarországot, előbb Olaszországban, 1947-től Paraguayban, majd Argentínában élt.
Öngyilkos lett.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1452
 
MUND Hugó

(Szentmargita, Torda-Aranyos vm., 1892. augusztus 25. – Buenos Aires [Argentina],1961. november 1.): festőművész, grafikus. Dömötör Gizella (1894-1984) festőművésznő férje.

 

MURAY Mihály
Argentínai magyar újságíró.
A Magyar Egységben és a Tájékoztatóban (Buenos Aires) jelentek írásai.

 

 

N


 

 

O


OLÁH György
(Homonna, 1902. szeptember 8. – Villa Carlos Paz [Argentína], 1981. szeptember 13.): országgyűlési képviselő, újságíró, szerkesztő, író.
1945-ban Németországba menekült, ahonnan Olaszországba távozott. 1948-tól Argentínában élt.
Irodalom: MÉL 315 ; ÚjMIL 2000:1629.
 
OROSZ László, SJ

(Csiszer, 1697. december 18.  – Nagyszombat, 1773. július 11.): jezsuita szerzetes, tanár.

A rend legkiválóbb alakjai közé tartozott a 18. században. Alakja egy francia drámában is szerepelt.

A nagyszombati egyetemről 1726-ban küldték Paraguayba (ekkor még Paraguayhoz tartozott a mai Argentina északi és Bolívia déli része is). 42 évig volt missziós szolgálatban, közben egyetemet alapított Cordobában, ahol maa jezsuita kollégium falánemléktábla hirdeti nevét. Útirajza az augsburgi "Neue Weltbücher" sorozatban jelent meg.

Életéről argentínai kutatója, Szabó László színpadi drámát írt, amelyet Buenos Airesben mutattak be.

Irodalom:

Balázs Dénes: Orosz László. Adalékok a délamerikai magyar utazók munkásságához. = Földrajzi Múzeumi tanulmányok, 9. évf. (1991) – 36-37. oldal

Bangha Béla SJ: A „szent” és a „tudós” Cordoba. In:A Dél keresztje alatt.Budapest: 1936 - 110-113. oldal

Lacza Tihamér: Orosz László. Magyar jezsuiták Latin-Amerikában. =Fórum (Galánta), 2. évf. (2000), 1 szám. – 15-22. oldal ; (Interneten is elérhető)

Nemeshegyi Péter SJ: Orosz László. Magyar jezsuiták a 17-18. századi Dél-Amerikában. = A Szív, 88. évf. (2002. június) 6. szám. – 18. oldal

Magyar Őskutatás, 2. évf., 1973. február, 1. szám. – 73-75. oldal

 

 

Ö


 

 

P


PÁGER Antal

(Makó, 1899. január 29 – Budapest, 1986. december 14.): színművész.

1944 késő őszén gyermekeivel együtt autóján elhagyja az országot.

1948. január 24-én – két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után – Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. Még az argentin színészek és más emigráns csoportok is csodájára jártak akkoriban a nívós magyar előadásoknak. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideoi ház címűszíndarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. Az emigráció 12 évét igen nehezen viseli, szívében ízig-vérig magyar marad. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított különrepülőgéppel, hazatelepült Magyarországra. Argentínai emigrációja után csak 1956-ban lépett fel ismét Budapesten.

A hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.

1965-ben Kossuth-díjat, 1963-ban kiváló művész kitüntetést kapott. 
 
PAKSY Ernő

(Pancsova, 1886. február 14. – Buenos Aires [Argentína], 1956. július 9.): vezérőrnagy.

 

PALLÓ Imre

(Nagyszentmiklós, 1904. július 23. – Argentína, 1981. január 23.): országgyűlési képviselő, újságíró.

 

PÁLÓCZY László ; Papolczy

(Nagyvárad, 1907. júl. 26.– ?): színész.

1948-ban költözött Argentínába. 1951-ben szerepelt az Argentínai Magyar Nemzeti Színház előadásain.
Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon

 

PAPP Éva ; Jánszkyné Papp Éva

(Miskolc, 1925. március 8. – Cordóba [Argentína], 1994. április 29.): szerkesztő.

1945-től Németországban, 1948-tól Argentínában lakott. 1984-től A Nap Fiai szerkesztője volt.

 

PAPP Kálmán

(Miskolc, 1899. május 11. – Cordóba [Argentína], 1985. július 29.): református presbiter, szerkesztő.

1945-től Németországban, 1948-tól Argentínában lakott. 1960. március – 1961. szeptember között a Cél című lap felelős kiadója, 1962-től 1967-ig a Turán, 1967-től 1981-ig A Nap Fiai szerkesztője volt.

 

PESTI József
(Győr, Győr vm., 1919. március 3. – Buenos Aires [Argentína], 1997. december 30.): misszionárius.
Irodalom: Nagy 2000 ; Magyar Katolikus Lexikon

 

POGÁNY Ferenc

(Máramarossziget, 1887. december 18. – Buenos Aires [Argentína], 1946): operaénekes (bariton).

Irodalom: MÉL

 

 

R


RAKOLCZAY Géza

(Jászalsószentgyörgy, 1905. december 23. – Hernandarias-Entre Rios [Argentína], 1987. március 6 v. 7.): alezredes. 
 
 
RAVASZ Gizella
Argentínában megjelenő Phönix (1955-1956) című lap kiadója és szerkesztője volt.
 
 
S

SAS Ferenc : Sohn

Budapest, 1915. – Buenos Aires, 1988. szeptember 3.): világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, csatár.

 

 

SZ

 


SZABADOS Mihály
Buenos Aires
Szabados Mihály régi emigráns által rendelkezésre bocsátott szobában 1950-ben Buenos Airesben alapították meg a Kárpát Könyvkiadó Vállalatot  (1950–1980?) Luttor  Ferenc (1886-1953) pápai protonotárius kezdeményezésére, Kótai Zoltán (1914-1980) református lelkész szervezésében és vezetésével.
 
SZABÓ Gyula
(Perlak, Zala vm., 1901. – [Argentína], 1981.): tanonciskolai igazgató, országgyűlési képviselő, cserkészvezető.
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon

 

 

SZALAY Lajos

(Őrmező, 1909. február 26. – Miskolc, 1995. április 1.): világhírű Kossuth-díjas magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója

1946-tól Párizsban élt, majd 1948-ban – orvosi tanácsra – feleségével együtt Argentínába utazott. Itt már a következő évben a tucumáni (San Miguel de Tucumán) egyetem szerződtetett tanára lett. Gyorsan megtanult spanyolul, művészetét pedig megbecsülték. 1949-ben itt is megjelent egy önálló albuma, Impresiones de un Inmigrante (Egy bevándorló impressziói) címmel. Bevezetője egyebek mellett így szólt: „Szalay Lajos egy fiatal magyar bevándorló, aki pár hónapja érkezett Buenos Airesbe, poggyász nélkül, csupán rendkívüli művészi tettvággyal, lelkesedéssel, tiszta hittel tarsolyában.” Később, 1958-tól 1961-ig, a BuenosAires-i képzőművészeti főiskolán tanított. Egyik kiállítása alkalmából azt írták vele kapcsolatban, hogy az argentin rajzművészetnek két korszaka van: a Szalay előtti és a Szalay utáni korszak. Argentínában született lánya, Mária Klára.

 

SZENDE Ferenc
(Alpár, 1887. április 5. – Buenos Aires [Argentína], 1955. december ?): operaénekes. 
 
Irodalom: MSZL:1994 

 

SZELECZKY Zita

 

(Budapest, 1915. április 20. – Érd, 1999. július 12.): színésznő.

1945-ben elhagyta az országot. Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat s fellépett emigráns német színházak előadásain is. 1962-ben az USA-ba költözött.

Irodalom: MSZL:1994.

 

 

T

 


TAHY Anna Mária
(? – Buenos Aires, 1950. január 13.): színésznő.
1948-tól Argentínában a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. Fiatal lányszerepeket alakított.
Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon
 
TAKÁCS István, id.
(Vágfarkas, 1895. – Piñero [Agentina], 1981.): gyártulajdonos, egyesületi vezető, lapszerkesztő.
Az I. világháború után vándorolt ki feleségével Argentínába.
Irodalom: Enc-Hun 1996:541.
 
TAKÁCS István, ifj.
(Piñero [Agentina], 1928. - ): diplomata.
1976-1980 között Argentína kanadai nagykövete, 1981-1983 között Washingtonban volt nagykövet.
Irodalom: Enc-Hun 1996:541.
 
THOT László
(1878 – Buenos Aires, 1935.): író, egyetemi tanár.
Irodalom: Enc-Hun 1996:605.
 
TOMONKÓ László

(Budapest, 1902. február 14. – Ituzaingo [Argentína], 1975. szeptember 19.): evangélikus lelkész.

1928-tól lakott Argentínában.

1931-ben Bocában alapító lelkésze a Magyar Evangélikus és Református Egyháznak.

 

TRANSSYLVANIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT

Buenos Aires 

 

 

U

 


UDVARHELYI György B.George B. Udvarhelyi
(Budapest, 1920. május 14. – Baltimore, Maryland [USA], 2010. június 22.): professzor, nemzetközileg elismert idegsebész.
A második világháború alatt Raoul Wallenbergnek segített. A szovjet megszállás elől épp, hogy el tudott menekülni. Udvarhelyi először Bécsbe utazott, ahol asszisztensként dolgozott a Bécsi Egyetem neurológiai és a pszichiátriai klinikáján. Később Svájc fővárosában, Bernben asszisztenskedett a berni egyetem pszichiátriai klinikáján.
1948 februárjában, indult el Argentínába, ahol sebészeti rezidensként került az Espanol Cordoba kórházba.
A  buenos airesi egyetem Idegsebészeti Tudományos Intézetében dolgozott, amikor először meglátta Eva Peront, Juan Peron argentin diktátor feleségét, aki később páciense lett.
Argentínát 1953-ban hagyta el, amikor a Cologne-i egyetemi klinikán kapott állást, majd Skóciában kezdett dolgozni, ahol 1969-ben professzorrá nevezték ki. 1955-ben érkezett Hopkinsba, ahol 1984-ben professor emeritussá avatták.
Udvarhelyi egyik legnagyobb sebészeti teljesítménye volt az 1960-as évek végén Franciaországból áthozta azt a mikrosebészeti technikát, mely az agydaganat eltávolításában játszott nagy szerepet.
Öt nyelven beszélt hibátlanul – magyarul, németül, franciául, spanyolul és angolul.

 

 

Ü


 

 

V 


GÓ Pál, literáti

(Budapest, 1889. május 24. – Buenos Aires, 1982. november 10.) gépészmérnök, közíró, politikus.

 

VARGA János
A Magellán-expedició a Földet először kürülhajózó flotta öt hajóból állt: a „Trinidad”, „San Antonio”, „Concepción”, „Victoria” és „Santiago” vitorlásokból. Varga János tűzmester a „Concepción” tüzérségének parancsnoka volt. Amint tudjuk, az expedició 1519. augusztus 13-én indult el Sevillából, s még ugyanazon év december 13-án kötött ki a mai Rio de Janeiro partvidékén. Varga a „Concepción” elsüllyesztése után a „Trinidad” tüzérparancsnoka. Ez a hajó szegődött a „Victoria” nyomába, és a portugálok elfogták. Egy spanyol jezsuita történetíró, Pablo Pastells közétesz egy jegyzőkönyvet az Archivo de Simancas anyagából (El descubrimiento del Estrecho de Magallanes. Madrid, 1920.). Eszerint a „Trinidad” foglyai közül 5 embert 1526 júliusában áthoztak az indiai Cochinból Lisszabonba. Köztük volt Varga is. Innen már csak egy embernek, Juan Rodriguez matróznak sikerül hazaszöknie Spanyolországba. Varga a portugál főváros egyik börtöncellájában fejezte be életét.
Forrás: Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában (1519-1900). Budapest: 1982. 

 

VASZARY Piri (Piroska)

 

(Budapest, 1901. május 19. – Palma de Mallorca, Spanyolország, 1965. október 2.): színésznő.

1948-tól 1954-ig a Magyar Színjátszó Társaság előadásain is fellépett Argentínában. 1959-ben magyar társulatnál szerepelt Venezuelában.

Irodalom: MSZL 1994.
 
 
W

WODARKA Péter
(Hochenlinde, Szilézia, 1886. április 26. – Rafael Calzada, Argentína, 1965. május 1.): plébános.
1933 deceberében érkezett Argentínába, mint a magyarok első papja. Megszervezte a magyarok egyházközségét, benne a Szent Erzsébet Női Egyletet és a Szent László Férfiegyletet.
 
 
Z

ZAKAR Jenő

(Margitta, Bihar vm., 1903. október 6. – Buenos Aires, 1976. március 12.): vegyészmérnök, jogász, egyesületi vezető.

1957-ben Brazíliába, majd Argentínába költözött. Írásai a Magyar Hírlapban (Buenos Aires) és a Nemzetőrben (München) jelentek meg.

Irodalom: Nagy 2000

 

ZALOTAY József

(1926. – Washington, 1998. július 24.) katolikus pap, egyetemi tanár.

Irodalom: Nagy 2000

 

ZEMPLÉNYI Klára

(Budapest, 1893. március 5. – Buenos Aires, 1960. augusztus 18.): író, újságíró, lapszerkesztő.

A Zeneművészti Főiskolán végzett. 1920-tól Ausztriában, 1939-től Argentínában lakott. A Jövő (Párizs) című lap szerkesztője volt.

Irodalom: Nagy 2000

 

 

ZS 


 

 

 

 

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

 

www.ungerska.se

 

 

Argentína: magyar egyesületek

2012. november 11. vasárnap, 01:18
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

ARGENTÍNA : MAGYAR  EGYESÜLETEK

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

A


„AJIN JÁKOB” TEMPLOM-EGYESÜLET

A buenos-airesi Magyarul Beszélő Zsidók Önsegélyező Egyesületével közösen adták ki a Argentínai Új Kelet (1937-1938) című irodalmi és társadalmi folyóiratot.

 

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE 

 

 

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE (AMISZ) 

 

 

ARGENTÍNAI MAGYAR IRODALMI TÁRSASÁG
Forrás: Magyar Család (London),  15(1974 január-május)1-2(58-59):16
 

ARGENTÍNAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 

 

ARGENTÍNAI MAGYAR ZSIDÓK EGYESÜLETE 

 

 

ARGENTINAI SZABAD MAGYAR MOZGALOM

Buenos Aires: 194?-?

 

ARGENTÍN–MAGYAR KERESKEDELMI KAMERA

 

ARS HUNGARICA KULTÚRA- ÉS ZENETERJESZTŐ CIVIL SZERVEZET
 
AVELLANEDAI MAGYAR EGYESÜLET
A Rákosi és Kádár diktaturájával együttműködő egyesület volt.
 

 

B


BARILOCHEI MAGYAR EGYESÜLET

 

18. sz. BARTÓK BÉLA CSERKÉSZCSAPAT : Agrupación de scouts húngaros N° 18 Bartók Béla

 

BUENOS AIRESI MAGYAR EGYESÜLET (BAME)

 

 

C


CENTRO HUNGARO : Magyar Központ

Buenos Aires: 1948. augusztus 28.:-
gróf Széchényi Endre és dr Szabó Gyula kezdeményezésére 1948 augusztus 28-án alalakult Magyar Összefogás néven, amelyet 1949 szeptember 17-én Centro Húngaro névre változtattak.
Irodalom: Nagy:2000 ; NKJ
 

CORAL HUNGARIA

 

CORDOBAI MAGYAR KÖR

Cordoba: 1952:-

Irodalom: Nagy:2000

 

 

D


DÉL-AMERIKAI SZABAD MAGYAR BIZOTTSÁG

Elnök: Dr. Neuschlosz S. Marcel egyetemi tanár.

194?-?

 

DÉL-AMERIKAI SZABAD MAGYAR TANÁCS

194?-?

 

 

E


EGYESÜLETKÖZI TANÁCS
Argentinai csúcsszerv volt.
1951-ben dr. Luttor Ferenc hathatós segítségéven sikerült összefogni az argentínai magyarságot.   
 
EMESE KULTÚREGYESÜLET
Buenos Airesban MűködőIfjúsági Szervezetek Fenntartó Testülete

 

 

F


 

 

G


 

 

H


HUNGÁRIA EGYESÜLET

Buenos Aires

 

HUNGÁRIA KÖNYVBARÁTOK KÖRE KÖLCSÖNKÖNYV- ÉS LEVÉLTÁR - HKK

Bibliteca Hungara

Hivatalos órák: A hó 2. és 4. péntekén 19-21 óra.

 

 

I


 

 

J


 

 

K


„KRISZTUS KERESZTJE” MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET

Buenos Aires

1928-1945: Tomonkó László lelkész Argentínában nemcsak a magyarokat, hanem a szlovákokat is gondozta (Buenos Aires, Rosario, Córdoba és Chaco).
1945-1952: Nt. Demes Péter a magyar református és evangélikus menekült híveket szolgálta, közös magyar istentiszteletek keretében. E gyülekezet tagjainak főleg eleinte nagyon fontos volt a hit megtartó ereje, valamint az egymással és a lelkipásztorral való rendszeres találkozás.
1952: A gyülekezet evangélikus tagozata kérvényt nyújt be a Lutheran World Federation (LWF)-nak egy magyar evangélikus lelkészért. Így érkezett meg Nt. Leskó Béla Svédországból, akit Ordass Lajos püspök küldött ki oda ösztöndíjjal. Megalakult a Krisztus Keresztje magyar evangélikus gyülekezet, és 1957-ben fölszentelték az első saját evangélikus templomot Heinrich Jenő építészmérnök tervei szerint (Amenábar 1767). Ez egy modern, ünnepélyes hangulatú épület, jó akusztikával. Ma is elég gyakran rendeznek benne koncerteket.
Leskó Béla lelkészi munkája mellett lendületesen megindította az argentínai magyar fiúcserkészetet.
1956: Nt. Hefty László, USA-ból érkezett misszionárius váltja le Leskó Bélát. Életbe hívja a gyülekezet asszonycsoportját, és ő is aktívan bekapcsolódik a magyar cserkészetbe. Úgyszintén tovább vezeti az ifjakkal való foglalkozást. Emellett a szomszédos államokban is nyújt lelki szolgálatot magyarul (Paraguay, Chile, Brazília és Uruguay). Délutáni igehirdetéseket is tart Quilmesen és Florencio Varelán a németnyelvű evangélikusoknak.
1957: Megépül José C. Paz-on a Facultad Luterana de Teología (FLT), amelynek élére Leskó Bélát nevezik ki első rektornak. Öt diákkal kezdődik a tanítás. Ettől kezdve a magyar gyülekezetben csak alkalmilag prédikál és esket.
1958: Megszületik a Hitünk (Nuestra Fe) hitbuzgalmi folyóirat.
1973: Megszerveződik a spanyolnyelvű munka. Közben megalakul egy 20-tagú énekkar (Szende Ferenc, Zwincz Károly majd id. Keve László irányításával). Az asszonycsoport 20 éves évfordulóját ünnepli.
Sajnos az erősen megromlott argentínai gazdasági viszonyok miatt sok magyar család továbbvándorol (Peru, USA, Európa). Az idősebb emigráns-generáció gyérül. Kevesebb kisgyerek születik, mint az elhalálozások száma. A másik nagy probléma az, hogy ha egy fiatal magyarszármazású evangélikus egy argentin nem evangélikus partnerrel házasodik, gyerekeiket a római katolikus hitben kell neveljék. Ezáltal a mind számosabb vegyesházasságból sem gyarapították a gyülekezetet.
A gyülekezet spanyolnyelvű része a mai napig nagyon aktív, míg magyar eredetű tagja már alig van. Ennek ellenére ezek gondozására néhai Nt. Demes Péter unokája, Demes András lelkész vidékről fölutazik, hogy havonta egyszer magyar Istentiszteletet tartson.

Eddigi lelkészek
Tomonkó László            (1928 - 1945)
Demes Péter                  (1946 - 1952)
Leskó Béla                     (1952 - 1956)
Hefty László                   (1956 - 1961)
Ocsenás József               (1961 - 1962)
Leskó Károly                 (1063 - 1971)
Hefty László                   (1971 - 1991)  
David Calvo*                 (1991 - 2001)
César Gogorza*             (2001 - 2006)
William Stegemann*       (2007 - 2008)
Octavio Burgoa*            (2008 -tól)
Demes András               (2001-től, magyarnyelvű szolgálat havonta egyszer).

* spanyolnyelvű szolgálat
(Keve László írása nyomán szerk. HKZS)

Forrás: www.lacruzdecristo.com.ar/lcc_amitortenetunk...

Krisztus Kereszteje - Magyar Evangélikus Gyülekezet

www.lacruzdecristo.com.ar/lcc_amitortenetunk.html

1956: Nt. Hefty László, USA-ból érkezett misszionárius váltja le Leskó Bélát. Életbe hívja a gyülekezet asszonycsoportját, és ő is aktívan bekapcsolódik a ...

 

KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG DÉL – AMERIKAI KÖRZET

KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG DÉL – ARGENTÍNIAI KÖRZET

 

 

L


 

 

M


MAGYAR EGYESÜLET DOCK SUD

 

MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE (MHBK)

 

MAGYAR IRODALMI ÉS KULTÚRTÁRSASÁG
 
MAGYAR MENEKÜLTÜGYI BIZOTTSÁG
 
MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ

 

MAGYAR SEGÉLYEGYLET – SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON

 

MAGYAR SZÍNJÁTSZÓ TÁRSASÁG

 

MAGYAR SZÍNTÁRSULAT

 

39. sz. MAGYAROK NAGYASSZONYA LEÁNY CSERKÉSZCSAPAT

Agrupación de guías húngaras N° 39 Magyarok Nagyasszonya.

 

MAGYARUL BESZÉLŐ ZSIDÓK ÖNSEGÉLYZŐ EGYESÜLETE

 

MINDSZENTY TUDOMÁNYOS ÉS TÁRSADALMI AKADÉMIA

 

„MINDSZENTYNUM” ZARÁNDOKHÁZ és KULTÚRHÁZ

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE

 

 

N


 

 

O


OLOIVOSI MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

 

 

Ö


 

 

P


PÁZMÁNY PÉTER SZABADEGYETEM
1952-ben alakult.
 
 
R

REGÖS MAGYAR NÉPTÁNCEGYÜTTES

 

 

S


SANTA FÉ-I MAGYAROK TÁRSASÁGA

 

 

SZ


SZENT ISTVÁN KOLLÉGIUM : Colegio San Esteban

 

SZENT ISTVÁN KÖR : Circulo de San Esteban

 

SZENT LÁSZLÓ ISKOLA : Colegio San Ladislao

 

 

T


Transsylvania Könyvkiadó Vállalat

Buenos Aires

 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VALENTÍN ALSINAI MAGYAR DALKÖR
A Rákosi és Kádár diktaturájával együttműködő egyesület volt.
Irodalom: A Dalkörben (Valentin Alsinai Magyar Dalkör) = Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.
 

VITÉZI REND – DÉLAMERIKAI CSOPORT

 

VITÉZI REND – ARGENTÍNAI CSOPORT

Orden de Los Caballeros Vitéz Capitulo Argentina

 

 

W


WILDEI MAGYAR EGYESÜLET

 

 

Z


ZRINYI IFJÚSÁGI KÖR : (Hétvégi Magyar Iskola)

Argentínai magyar ifjúsági egyesület. Buenos Aires: 1952. július.

Máter Juhász Mária szerzetes-tanárnő irányításával 1952 nyarán alapították. Célja: magyar szülők gyermekeinek magyarként való megtartása az idegen környezetben, a magyar nyelv ápolása, a magyar irodalom és történelem megismertetése, a magyar származás és nemzettudat fönntartása érdekében. E célt szolgálják a rendszeres összejövetelek, kultúrális és történelmi előadások, irodalmi és zenei estek, színpadi műsorok, közös kirándulások, valamint a közel évszázados hétvégi magyar isk., beleértve óvodát, elemi és (érettségi bizonyítványt is adó) középiskolai osztályokat.

Honlapjukról:

„Buenos Airesben 60 éve működő hétvégi magyar iskola.

Jelenleg 55 tanulója van 7 csoportban: 1 óvodás, 3 elemi, 3 középiskolai szinten és 2 szinten a felnőttek csoportja.

Az iskolánknak több mint 500 diákja volt és 150 növendék tett magyarság­ismereti (érettségi) vizsgát egy vagy több tárgyból.

A Z.I.K. hagyományos feladata: az október 23-i ünnepély rendezése az argentínai magyar társadalomnak.

Az alapító tanárnő, Máter Juhász Mária által bevezetett hagyomány szerint minden december végén vasárnapi karácsonyi összejövetelt rendez, növendékek, tanárok, szülök és öregdiákok részvételével

Egyéb kezdeményezéseink:

A szülök és öregdiákok részvételével működő négyszólamú vegyes kórus (Coral Hungária), amely magyar kórusművekkel szerepelt Buenos Airesben.

A huszonhárom éve működő ösztöndíj program, amely pályázatok alapján kiváloga­tott serdülőkorú fiatalokat utaztat Argentínából Magyarországra ismerkedési és továbbképzési céllal

Az ismeretterjesztő Z.I.K. naptár, melyet a tanárok és növendékek közösen készítenek, minden évben más tárgykörrel, és száznál több példányban terjesztenek.”

Zrínyi Ifjúsági Kör interneten:

zrinyikor.blogspot.com/

www.nyeomszsz.org/orszavak/.../ZIkTeljes.pdf

 

 

ZS 


 

 

 

 

 

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várjuk.

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

Argentina: könyvek bibliográfiája

2011. december 24. szombat, 00:29
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

 

 

ARGENTINA : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA

  

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, argentinai magyar szerzők

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

A


Argentína

1959 – 509 p.

 

Az Argentínai Magyar Újság Évkönyve 1966. / szerkesztő: Simon László

Buenos Aires: 1966

 

Argentines of Hungarian descent : Gisela Dulko, László Bíró, Francisco Benkö, Vladislao Cap, Hungarians in Argentina,

Americo Hoss

Memphis, Tenn.: Books LLC., 2010 – 23 p.

ISBN 978-1-1570-1024-1

DULKO Gisela (1985-)

BÍRÓ László József (1899-1985)

BENKŐ Francisco (1910-2010)

CAP Vladislao Wenceslao (1934-1982)

HOSS Amérigo (1916-1990)

 
AJUSINSZKY Béla
Mindszenty : el martirio de un cardenal / Béla Ajusinszky
Fordító: Jose Desa.
Buenos Aires: Dürer, 1949 – 168 p.
 

ÁRKAY László

Milyen a magyar...? : Az apostoli kereszténység a turáni népek vallása / [Árkay László]

Szumír régészeti emlékek a New York-i Metropolitán Múzeumban / [Erdélyi István]

Buenos Aires: 1979 – 32 p.

Serie: Kiss – lapok ; 6.

 

ÁRVAY Lili ; Sikos Endréné (1925-)

Ma reggel : versek / Árvay Lili

Buenos Aires: Libertas Nyomda, 1971 – 110 p. : ill.

 

 

B


BADINY JÓS Ferenc (1909-2007)

A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai / Badiny Jós Ferenc

Buenos Aires: 1958.

 

Mah-gar a Magyar..! / Badiny Jós Ferenc

Buenos Aires: a szerző kiadása, 1976 – 208 p. : ill.

 

Magyar őstörténetet kérünk és nem idegent ... / Badiny Jós Ferenc

László Gyula régész prof. előadása / Halmi Dezső

Buenos Aires: 1978 – 32 p. : ill.

Serie: Kis – lapok, 4.

 

A kettős honfoglalás / [Badiny Jós Ferenc]

A Nimró-monda háttere / [Endrey Antal]

Buenos Aires: 1979 – 32 p. ; ill.

Serie: Kis – lapok, 5.

 

Ami nem az értelem szerint való ... Az rút! Válasz Bertha Antalnak a budapesti Történelmi Szemlében megjelent – azonos című – cikkére / [Badiny Jós Ferenc]

Melléklet: Bartha Antal /1927-1999): Ami nem az értelem szerint való ... Az rút!

Buenos Aires: 1979 – 31 p.

Serie: Kis – lapok, 7.

 

A magyar nemzet történetének kis tükre I. / Badiny Jós Ferenc

Buenos Aires: Pirkan könyvek, 1984 – 222 p. : ill.

 

Alapelvek a magyar őstörténet kutatásában / Badiny Jós Ferenc

Buenos Aires: Argentina, 1989 – 33 p. : ill.

[Az „Ősi gyökér” : magyar kulturális szemle, 17. évf. 5. száma (1989)]

 

Betlehemi herceg a pártus Jézus / Badiny Jós Ferenc

Buenos Aires: Danbury, Conn., Argentina, 1999 – 280 p. : ill., részben színes

 

BALLA Erzsébet (1883-1980)

A Géza : regény / Balla Erzsébet

Buenos Aires: Chile Nyomda, 1956 – 239 p.

[megjelent angolul is]

 

Az utolsó látomás : Balla Erzsébet összegyűjtött novellái

Buenos Aires: Edison, 1960 – 319 p.
[angolul, Buenos Aires: 1960]

 

Géza a cirkuszban : A boldogság visszfénye : [és egyéb elbeszélések] / Balla Erzsébet

Buenos Aires ; Impacto Grafica, 1963 – 224 p.

 

Avenida Jozse : livro dokumentario / Elisabet Balla

József körút 79 (portugal)

[trad. Joâo Alves das Neves]
São Paulo: Arquimedes, 1967 – 270 p.
 
BANDÓ Gyula (1903-1989)
Könny, mosoly, muzsika: egy magyar karmester útja az európai dzsungelen át az Atlanti Óceán túlsó partjáig, az Úrnak 1944-47 esztendeiben / Bandó Gyula ; [ill. Fekete István]
Buenos Aires: Reform, 1954 – 217 p.
Fekete István : Esteban Fekete (1924-2009) illusztrátor
 
BARABÁS Gyula

Vihar Erdélyben : regény / Barabás Gyula

Buenos Aires: Transsylvania, 1972 – 393 p.

Serie: Erdélyi remekírók sorozata, 2.

 

BEISNÉ MOCSÁRY Anni

Magyar pusztákon túrázik a ZIK 2011 / Beisné Mocsáry Anni

Buenos Aires: Zrínyi Ifjúsági Kör, [2010] – [14] t.fol. : ill.

Falinaptár

 

BERZY József (1914-2003)

A jövő szolgálatában / Berzy József

Buenos Aires: Magyar Jövő Munkaközösség, 1957 – 74 p.

 

Európa felszabadítása : gondolatok és irányelvek a páneurópai mozgalom elinditásának negyvenedik évfordulója alkalmából / Berzy József

Buenos Aires: szerző, 1966 – 298 p.

 

BÍRÓ Mihály (1886-1948)

Horthy : fehér terror Horthy – Magyarországon / Bíró

Buenos Aires: Szabad Szó, 1946 – 20 drb 135x87 mm fekete-fehér képek

Bécsben, 1920-ban megjelent első kiadás reprint kiadása  

 

BOBULA Ida (1900-1981)

A sumér-magyar rokonság kérdése / dr. Bobula Ida

Buenos Aires: Sumér Magyar Tudományos Társaság, 1961 – 128 p., 1 térkép mell.

Serie: Népszerű Sumér Könyvek ; [1.]

 

A sumír-magyar rokonság : a sumir-magyar rokonság kérdése / dr. Bobula Ida
2. kiadás
Buenos Aires: Editor Esda, 1982 – 110 p. : ill., 1 térkép mell.
 
The great stag : a Sumerian divinity/ by Ida Bobula
Buenos Aires: Univ. Of Buenos Aires, 1953 – p. 119-126.
Különlenyomat: Yearbook of ancient and medieval history (1953)
 
 
C

CLAUDEL, Paul (1868-1955)

Az Úr angyala köszönté Szűz Máriát : misztériumdráma / Paul Claudel

L'annonce faite à Marie (magyar)

Fordította: Pinczinger Lajos (1905-?)

Buenos Aires: 1950 – 124 p.

 

CSÍK László (1890-1993)

Ami elmúlt és aminek jönnie kell / Csík László

Buenos Aires: Mindszenty Akadémia, 1966 – 18 p.


A magyar emigráció múltja és jövője/ Csík László

Buenos Aires: Mindszenty Akadémia, 1969 – 19 p.

 

CSŐKE Sándor (1910-1986)

Szumir-magyar egyeztető szótár / Csőke Sándor

2. kiadás

Buenos Aires: Turáni Akadémia, 1973 – 192 p.

 

 

D


DEMETER Ferenc

Demeter Ferenc költeményei / Demeter Ferenc

Buenos Aires: Argentinai Magyar Református Egyházmisszió, [1938] – 28 p.

 

 

E


Élünk : az Argentínai Magyar Irodalmi Társaság évkönyve / elbeszélések, tanulmányok, versek / sajtó alá rendezte: Magyar József

Buenos Aires: Magyar Írás, 1973.

 

Emlékkönyv Halmi József (1893-1967) negyvenéves újságírói jubileumára / szerkesztette: Glück Andor (1903-1982)

Buenos Aires: Hatikva, 1953 – 178 p., 20 t.

 

ELEK Sándor

Székelysors a mai Rumaniában / Elek Sándor

Buenos Aires: Ed. Argentína, 1977 – 63 p.

Serie: Pirkan könyvek ; 2.

 

 

F


FARKAS Ferenc (1892-1980) [Kibarnaki Farkas Ferenc]

Tatárhágó visszanéz / Farkas Ferenc

Buenos Aires: Kárpát, 1952.

 

FEHÉR Mátyás Jenő (1913-1978)

Képek a magyar sámáninkviziciók történetéből / Fehér M. Jenő

Warren, O.: A Fáklya, 1967 – 67 p.

Részletek a szerző Az inkvizíció a középkori Magyarországon c. művéből

 

Középkori magyar inkvizició / Fehér M. Jenő

Buenos Aires: Transsylvania Könyvkiadó Vállalat, 1968 – 494 p.

Serie: Magyar történelmi tanulmánysorozat [3]

Nyomda: Danubio Nyomdavállalat, Buenos Aires.

 

Táltosok és bakók / Fehér Mátyás

New York: Turul, 1970 – 192 p.

 

Galamb a Dunán / Fehér Mátyás

New York: Turul, 1970 – 176 p.

Árpád-házi Szent Margit (1242-1270)

 

Ősmagyarok és vikingek / [írta Fehér Mátyás Jenő et. al.]

Buenos Aires: Magyar Történelmi Szemle, 1974 – 152, [18] p., 4 térkép : ill.

 

 

G


GIRSIK Gézáné – MAGYAR József

Magyar múltunk / Girsik Gézáné – Magyar József

Buenos Aires: Girsik Géza, 1952.

Második kiadás: 1957.

 

GROSOVICHNÉ SÖVÉNY Terézia

Hazaszáll a szív... : versek / Grosovichné Sövény Terézia ; [ill. Szabó László]

Buenos Aires: szerző, 1951 – 140 p. : ill.

 

GÖRE Gábor

Bojgás az világba / Göre Gábor

Buenos Aires: 1954.

 

 

H


A Hungária Magyar Egyesület tíz évének rövid története, 1973-1983. / Összeálította: Czanyó Adorján (1919-?)

Buenos Aires: 1983.

 

Homenaje a José Julio Santa-Pinter : [emlékkönyv] / comp. Miguel R. Aguiló y Georges Ferdinandy

Buenos Aires: Depalma, 1983 IX, [2] 166 p. : ill. [beragasztott képpel]

ISBN 950-14-0090-5

Santa-Pinter, José Julio (1921-)

Aguiló, Miguel R. (összeálította)

Ferdinandy Görgy (1935-) (összeálította)

 

HARSÁNYI Zsolt (1887-1943)

Szólalj, szólalj, virrasztó! : regény : [1-2. kötet] / Harsányi Zsolt

Buenos Aires: Transsylvania, 1965 – 495 p.

Serie: Magyar történelmi regénysorozat ; 10.

Zrínyi Miklós (1620-1664)

 

Mathias Rex : 1-2. / Harsányi Zsolt

Buenos Aires: Transsylvania, 1958 – [1. kötet]: 298 p. : [2. kötet]: 337 p.

Serie: Magyar történelmi regénysorozat ; 4.

Mátyás király, I. (Magyarország) (1443-1490)

 

HEFTY László

Hittankönyv a gyermekek vallástanítására I-III. / Hedfty lászló

Buenos Aires: 1973–75.

 

 

I


ILLÉS Lajos (1919-1990) – SÁRI GÁL Imre (1909-1979)
Tanuság : hazai életképek / Illés Lajos, Sári Gál Imre
Buenos Aires: Kárpát, 1959 – 64 p.
 

 

J


A Jövő naptára

Buenos Aires: Tip. Abaco, 1948

 

JÁRMY Aladár

Tisza folyónk az orosz hódítási tervekben : Emlékfoszlányok / Jármy Aladár

Buenos Aires: 1967

 

JÁRMY Klára

Siete cuentos maravillosos : mesék / Klára Jármy

[Argentína?]: 1978

 

 

K


Kiss - lapok

Buenos Aires: Sin Valor Comercial, 1978-?

Könyvsorozat

 

KACZÉR Illés (1887-1980)

No temas mi siervo Jakob / Illés Kaczér

Ne félj, szolgám Jákob, 1953.

Buenos Aires: 1957.

 

KATONA Sándor (1913-?)

Árpád és Hannibál / Katona Sándor

Buenos Aires : Ősi Gyökér : Kőrösi Csoma Sándor Társaság Árpád Tagozata, 1977 - 108 p. : ill.

 

KATONA József (1791-1830)

Bánk bán / Katona József

Buenos Aires: Délamerikai Magyarság, Kárpát, 1951 – 104 p.

 

KOHÁNSZKY János Jenő (1895-?)

Könny és vér : versek / János Jenő

Buenos Aires: 1950 – 24 fol. ; stencil

 

En defansa del Occidente / [János Jenő Kohánszky]

Buenos Aires: Centro Hungaro, 195? – 19 p.

 

KURUCZ László

Magyarok Argentínában / Kurucz László

Buenos Aires: Biblioteca Nacional, 1999

 

 

 

L


La realidad histórica sobre la suestion Hungaro-Rumana y la situacion actuel de la minoria nacional hungara

         en Rumania / [ed. Sociedad de Profesores y Academcos Universitarios Argentines de Origin Hungaro]

Történelm igazság Dácia – Rumánia és Magyarország tárgyában (spanyol)

Buenos Aires: Argentína, 1978 – 48 p. : ill.

Serie: Acta societatis ; 1.

 

Latin-amerikai magyar antológia / összegyűjtötte, válogatta: Pinczinger Lajos (1905-?)

Fordító: Etcheverry, Nélida.

Buenos Aires: Argentinai Magyarbarátok, 1971 – 320 p. : ill.

 

Liras en las catacumpas : reflejo literario de la poesia y de la revolución húngara / [ill. por Lajos de Szalay (1909-1995)]

Buenos Aires: Asoc. Cultural Argentina pro Hungría, 1959 – 190 p.

 

LAJOS Iván (1906-1949)

Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében / Lajos Iván

Buenos Aires: Buenos Airesi Magyar Könyvkiadó, 1939 – 98 [2] p.

 

LENGYEL Gizella, G.

Szőnyi Magda katonái : regény / G. Lengyel Gizella

Buenos Aires: Chile, 1948 – 196 p.

 

LOMNICZY József

Zrínyi Ifjúsági Kör 1956 szellemében : Zrínyi Ifjúsági Kör : 1952-2009 / [összeállította, szerkesztette és írta] Lomniczy József

Buenos Aires: [s.n.], 2010 – [218] p. : ill., főként színes

 

LUKÁCS Dezső (1913-1989)

Lukács Dezső Buenos Airesben a Teatro nacional de Comedia-ban 1947. július 21-én magyarországi útjáról tartott előadása : Budapesten a Fórum Clubban 1947. március 26-án Argentínáról tartott előadása

Conferencia sobre Argentina, pronunciada en el centro literario Fórum Club, en Budapest, el 26 de Marzo de 1947 : Conferencia sobre su viaje a Hungría, pronunciada en el Teatro Nacional de Comedia, de Buenos Aires, 21 de Julio de 1947

Testvériség a megértésen át : Argentína – Magyarország

Buenos Aires: Chile, 1947 – 39, 42 p.

 

 

 

M


Magyar Biblia / [szerkesztő: Badiny Jós Ferenc (1909-2007)] ; [kiadó: Magyar Biblia Munkaközösség]

Quilmes: Libro de Edicion Argentina, 1984 – 72 p. : ill.

 

A Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia ifjúsági ankétja

Buenos Aires: 1962 – 80 p.

 

MADÁCH Imre (1823-1864)

Az ember tragédiája : drámai költemény / Madách Imre ; [bev.]: Babits Mihály (1883-1941)

Buenos Aires: Délamerikai Magyarság, 1951 – 239 p., 8 t.

Serie: Magyar remekírók ; 1.

A budapesti 1923. évi, 22 kiadás, Athenaeum nyomda fotomech. utánnyomás.

 

MAGYAR József

Kincsesláda felnőtteknek : Korszerű magyar olvasókönyv / Magyar József

Buenos Aires: Magyar Írás, 1968 – 438 p.

 

MARÓTHY-MESZLER Károly

Az ismeretlen Mindszenty : Életrajz és korrajz.. / Maróthy-Meszler Károly

Buenos Aires: Editoral Pannonia, 1958 – 375 p.

Nyomda: Danubio Nyomdavállalat, Buenos Aires, 1958.

 

 

N


Nótafa, Centrum Curae Pastoralis pro Hungaria in Germania, Landshut 1949.

Buenos Aires: Délamerikai Magyarság, 1951.

 

NÁDAY Béla

Argentínában 1920 február - március - április / Náday Béla

Budapest: Budapesti Hírlap Nyomda, 1920 – 64 p., 8 t.

 

NÉMETHYNÉ KESSERŰ Judit (1942-)

"Szabadságom lett a börtönöm" : az argentínai magyar emigráció története, 1948-1968 / Némethy Kesserű Judit.

Budapest: A Magyar Nyelv és Kultúra Nk. Társaság, 2003 – 430 p. : ill.

ISBN 963-212-152-X

Serie: Nyelv és lélek könyvek, ISSN 1418-2092

[“My Freedom Became My Prison”: The History of the Hungarian Emigrés in Argentina, 1948-1968.]

 

 

O


OLÁH Béla

Édes anyanyelvünk szumir eredete / Oláh Béla

Buenos Aires: Ősi Gyökér, 1980 – 46 p.

 

OLÁH György (1902-1981)

Az Antikrisztus itt járt közöttünk… / Oláh György

Buenos Aires: Editorial Transsylvania, 1973 – 286 p.

 

 

Ö


 

 

P


PAPP Dezső (1897-1993)

El problema del origen de los mundos / Desiderio Papp

Buenos Aires: Espasa-Calpe, 1950 – 159 p.

Serie: Colección Austral ; 980.

 

Las ciencias exactas en el siglo XIX. / Desiderio Papp, Jose Babini

Buenos Aires: Espasa-Calpe, 1958 – XV, 310 p. : ill.

Serie: Panorama general de historia de la ciencia ; 10.

   Historia y filosofia de la ciencia. ser. menor

 

El siglo del iluminismo / Desiderio Papp, Jose Babini

Buenos Aires: Espasa-Calpe, 1955 – XIII, 256 p. : ill.

Serie: Panorama general de historia de la ciencia ; 8.

   Historia y filosofia de la ciencia. ser. menor

 

 

R


La Revolución Húngara : 50. aniversario : su repercusión en la prensa Argentina / [pról. Mátyás Józsa]

[Buenos Aires]: [s.n.], 2006 – 258 p.

 

Regnum Marianum : 1953-1958 : [ötéves jubileumi évünk]

[Buenos Aires]: [Regnum Marianum], [1960] – 19 p. : ill.

 

Római katolikus elemi katekizmus

Buenos Aires: Kárpát, 1952 – 48 p.

 

RÓNAY Gyula, Zombori

Budapest – Buenos Aires : utazás a spanyol és portugálnyelvű ó- és újvilágban / Zombori Rónay Gyula ; Tábori Kornél előszavával

Budapest: [Arany János Nyomda], 1927 – 94 [2] p.

 

ROZANICH István (1912-1984)

Kenyér és bor : versek / Rozanich István

Buenos Aires: Transsylvania, 1974 – 143 p.

 

 

S


SEGESDY László

A hontalan Magyar : A száműzetés versei 1945–1949 / Segesdy László

Buenos Aires: szerző, 1949 – 16 p.
 

SANTA-PINTER, José Julio

Sistema del derechi sovjétio : análisis esquemático / José Julio Santa Pinter

Buenos Aires: Depalma, 1957 – XIV 134 p.
Bibliográfia: p. 121-124.

A Szovjeunió jogrendszere

 

SORG Antal

Beszámoló a "Szabad Magyarország Segítő Bizottsága" megalakulásáról / Sorg Antal

Buenos Aires: 1957 – 20 p.

 

 

SZ


SZABÓ László (1905-1982)

Magyar múlt Dél-Amerikában / Szabó László

Buenos Aires: Transsylvania Könyvkiadó Vállalat. 1978.

 

Magyar múlt Dél-Amerikában (1518-1900) / Szabó László

Budapest: Európa Könyvkiadó, 1982 – 281 [2] p.

 

El hungaro Ladislao Orosz en tierras argentinas 1729-1767 / Ladislao Szabó

Buenos Aires: FECIC, 1984 – 190 p.

 

T


A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek története Észak- és Dél-Amerikában, valamint

        Ausztráliában / [összeáll. Miklósházy Attila] ; [... sajtó alá rend. Ligeti Angelus, Kiss G. Barnabás]

Budapest: Szent István Társulat, 2008 – 224 p.

ISBN 978-963-361-986-5

Miklósházy Attila (1931-) (összeállította)

Ligeti András Angelus (1955-) (sajtó alá rendezte)

Kiss György Barnabás (1953-) (sajtó alá rendezte)

 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VASZARY János

Tubák csodálatos élete : regény / Vaszary János

Buenos Aires: Kárpát, 1958 – 116 p.

 

VIRGIL, C. Gheorhiu

A huszonötödik óra : regény / Gheorhiu C. Virgil

Eredeti cím: La vingt-cingvieme heure

Franciából fordította: dr. Mikszáth Antal

Buenos Aires: Danubio Könyvkiadóvállalat, 1956 – 351, (1) p.

Printed in Argetine. 1956. szept. Danubio Magyar Nyomda és Könyvkiadóvállat. Buenos Aires. 

 

W

 


 

 

Z


ZÁSZLÓS-ZSÓKA György

Vae Victis / Zászlós-Zsóka György

Címlap: Várady Olga

Buenos Aires: Magyar Egység, 1959 [1960] – 340, (1) p.

1960. július. Imprenta Ben Borchardt Y CIA, S.R.L. Nyomdavállalat. Buenos Aires.                 

 
ZICHY Ladomér (1904-1981)
A tatárjárás Magyarországon / Zichy Ladomér
Buenos Aires: Magyar Kultúra, 1977 – 114 p.
Pécs, 1934. évi kiadás fénymásolt kiadása.
 

 

ZS


 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

Argentína: magyar folyóiratok

2012. november 11. vasárnap, 00:07
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte, összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

ARGENTÍNA : MAGYAR FOLYÓIRATOK

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

A


1.  ARGENTÍNAI MAGYAR ÉLET

Irodalmi és társadalmi folyóirat.

Szerkesztették: Soós E., Goldberger Miklós.

Kiadta: a Törekvés. Ennek a szélsőbaloldali lapnak csak pár száma ismert.

 

2.  ARGENTÍNAI MAGYAR ÉLET

Vida Hungara en la Argentina. Organo de la Colectividad Hungara.

Megjelent Buenos Airesben, 1954. július – 1956. október között, számonként 8 oldalon. 

 

ARGENTÍNAI MAGYAR FILMHÍRADÓ

Propaganda Progreso

Buenos Airesben 1949-ben jelent meg.

 

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP
Periódico húngaro de la Argentina
Az argentínai magyarok független folyóirata magyar és spanyol nyelven.
Buenos Aires: 2005. március – 2014. március.
 
 
ARGENTÍNAI MAGYAR IFJÚSÁGI ÉVKÖNYV
Anuario la juventud de origen húngaro en la Argentina
Buenos Aires: 1999– , évenként.
 

1.  ARGENTINAI MAGYAR ÚJSÁG : Diario Húngaro de Argentina

Alcíme: a kolónia lapja.

1936-1938. Az Előre folytatásaként, az argetínai kommunista párt magyar csoportja szerkesztésében jelent meg.

Szerkesztő: Kőszegfalvi Endre, gimnáziumi tanár.

A lap állandó harcban állt a Délamerikai Magyarsággal. A szerkesztő halálával a lap megszünt.

 

2.  ARGENTINAI MAGYAR ÚJSÁG

1963-ban indult politikai hetilap volt.

Megjelent: 1963. október 25. – 1967. február 17. között,  számonként 8 oldalon. 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Lavalle 361, Buenos Aires.

Kiadta és szerkesztette: Dr. Simon László. Szerkesztők: Horváth János, Fercsey János.

Előbb: Délamerikai Magyar Újság: 1963. október 4. – október 18.

Később: Dél-Amerikai Magyar Újság.

 

ARGENTÍNAI ÚJ KELET : Revista Cultural en la Argentina de los Israelitas Húngaros

A buenos-airesi Magyarul Beszélő zsidók Önsegélyző Egyesületének és az „Ajin Jákob” Templom egyesületének hivatalos közlönye.

Zsidó irodalmi és társadalmi folyóirat. Megjelent: 1937-1938 között, havonta.

 

 

B


BAJTÁRSI  ÉRTESÍTŐ

Argentínai Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének Tájékoztatója

Megjelent: Buenos Aires, 1958-1959. Havonként, számonként 12-24 oldalon.

Kiadta: Argentínai Magyar Harcosok Bajtársi Közössége – MHBK – Tájékoztatató Szolgálata.  

 

BAME HÍRADÓ

 

Buenos Airesi Magyar Egyesület – BAME – folyóirata.

Megjelent: 1961. április 15. – 1963. október 15. ? Havonta, 4 oldalon.

 

BOLETIN DEL COMITÉ DE AYUDA A HUNGRIA

 

Az Argentinai Vörös Kereszt védnöksége alatt működő Magyar Segélybizottság hivatalos értesítője.

Megjelent Buenos Airesben 1945. július – 19??, 4 oldalon nyomtatva. 

 
BUENOS @IRES-I HÍRMONDÓ
Az Argentínai Magyar Közösség elektronikus hírlevele
Buenos Aires: 1. évfolyam, 1. szám, 2014. május. – , havonta.
Főszerkesztő: Czékus Ábel. 
„A technikai fejlettségben rejlő előnyöket és lehetőségeket kihasználva, a Buenos @ires-i Hírmondó elsődlegesen elektronikus formában fog megjelenni, havi rendszerességgel. Az elektronikus tájékoztatás révén lehetővé válik olyan megoldások alkalmazása, amelyek révén lapunk színvonalában, felépítésében és szerkesztési logikájában képes megfelelni a XXI. század elvárásainak. De mindezek mellett nem téveszthetjük szem elől a környezetvédelmi megfontolásokat sem! Tekintettel az olvasóközönség igényeire, a Hírmondó igényelhető nyomtatott formában is, előfizetés ellenében.”
Megjelent a lap első számában (2014. május).
 
BUENOS AIRESI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZLEMÉNYEI

 

Comunicaciónes de la Iglesia Cristiana Reformadamde la Argentina

Megjelent: 1950. október – 1953. március. Havonta rendszertelenül, 4 oldalon, stencil.

 

BUENOS AIRESI MAGYAR ÚJSÁG

Periódica húngaro de Buenos Aires

Buenos Aires: 1949 – 1949. szeptember.[csak két száma jelent meg, számonként 8 oldalon.]

 
Boletin de la Cámara de Comercio Argentino-Húngara
Buenos Aires: 1949–1952
Kiadta: Cámara de Comercio Argentino-Húngara
 
 
C

CÉL

Antibolsevista folyóirat.

Megjelent Buenos Airesben 1958. január – 1966.[?] március. Havonta, általában 16-24 oldalon.

Példányszám: 2000-3000

 

CORTINA DE HIERO

Megjelent Buenos Airesben 1954-1956? Között, rendszertelenül, 3-6 oldalon, stencil.

Kiadó: Federation Hungarorum Americae Meridionalis.

Példányszám: 400.

 
CdE : [Comite de Emergencia]
Buenos Aires: 1945 – 1946. június 15.
Kiadó: Comite de Emergencia de los Judios de Habla Hungara Pro Socorro.
 
 
D

DÉLAMERIKAI MAGYAR ÉLET : Diario de la „Vida Húngara en América del Sud”

1940-?, hetente kétszer kiadott lap volt, háború befejeztével megszünt.

Szerkesztette: Szöllősy Gyula.

 

1.  DÉLAMERIKAI MAGYAR HÍRLAP

Alapították 1922-ben Rio de Janeiróban, 1924-ben a kiadóhivatal átköltözött São Pauloban.

 

2.  DÉLAMERIKAI MAGYAR HÍRLAP

A dél-amerikai magyarok független folyóirata.

Megjelent: 1929-2004 január-február.

 

DÉLAMERIKAI MAGYAR HÍRNÖK
Buenos Aires: 1934-1941, havonta.
Az argentinai és uruguayi keresztény magyarok havi lapja
Kiadta a magyar római katolikus Szent Ferenc-rendi misszió.
 
DÉLAMERIKAI MAGYAR SZÓ
1935-ben kiadott időszaki riportlap volt. Csak egy száma ismert. 
 
1.  DÉLAMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

1922. szeptember 15-én alapították.

Első főszerkesztője Zimmermann Sándor volt 1934 szeptemberéig, majd Rónai László 1937. márciusig.

1940 márciusában magyar lelkészek vették át lap irányítását, szerkesztését.

 

2.  DÉLAMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Diario húngaro de Sudamerica

Megjelent Buenos Airesben, 1963. október 4. – 1970. december 26-a között.

Többek között szerkesztője volt Fercsey János is. Kiadta: Simon László.

 

DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG

Az Argentínában élő magyarság politikai lapja volt. Megjelent, Buenos Aires: 1929-1963.

Szerkesztő: Fercsey János, társszerkesztő: Tasnády-Szűts András.

1963-tól Délamerikai Magyar Újság, 1970-től Magyar Hírlap, 1996-tól Délamerikai Magyar Hírlap címmel jelent meg.

DÉLI HÍREK
Buenos Aires: 1956-1958.
 
DÉLI HÍRNÖK

Mensajero del Sur. Boletin evangelic hungaro. Buenos Aires. Magyar lap.

1952 és 1958? decembere közt jelent meg.

 

DELTA

Buenos Aires, San Fernando: 1933?-195?.

 

DIARIUMA

Diaria de los Amigos de los Libros Hungaros [Diary of the Friends of Hungarian Books]

Buenos Aires: 1952-1953.

 

 

E


EL CENTINELA HUNGARO

Buenos Aires. A Münchenben megjelenő Nemzetőr spanyol nyelvű kiadása.
 
EL ESTUDIANTE HUNGARO : voz del octubre húngaro en latino-américa
Buenos Aires: 1959-1962
Kiadta: United Federation of Hungarian Students
 
EMIGRÁNS NEMZETI SPORT       
 
ENCICLOPEDIA HUNGARA : al servicio de la verdad
Buenos Aires: 196? – 197?
Évenként többször, rendszertelenül jelent meg.
 
ERDÉLYI MAGYARSÁG : Los hungaros de Transilvania
Buenos Aires: 1978.
Felelős szerkesztő: Zolcsák István (1921-2006)
Szerkesztő: Walter de Fehér Anna (1915-1992)
 

ÉRTESÍTŐ

Alcím. A Magyar Katolikus Missziós Központ lapja, majd A magyar katolikus társadalom információs lapja.

Buenos Aires: 1957. április – 1962. december.

Szerkesztő: Pesti József SJ.

Kiadó: Magyar Katolikus Missziós Központ.

Stencilezve, 8-44 oldalon, 1500 példányban adták ki.

Később Körlevél (1963-1967) címmel jelent meg.

 
ÉRTESÍTŐ A MINDSZENTY MAGYAR TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS AKADÉMIA MUNKÁSÁGÁRÓL
Buenos Aires: 1960-1968.
Szerkesztette: Vácz Elemér.
Kiadta: a Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia(Buenos Aires)
 
2. KERÜLETI ÉRTESÍTŐ

Buenos Aires: 1975-1976

Kiadta a Magyar Cserkészszövetség

 

EVANGÉLIKUS ÉLET

 

 

F


FILM – ZENE – IRODALOM
 
FÜGGETLEN MAGYAROK : Hungaros independientes
Buenos Aires: 1957-1958
 
 
G

 

 

H


HATIKVA

Buenos Airesben megjelenő hetilap, szerkesztője Glück Andor volt.

 

HÍRNÖK

Buenos Aires: 1972

 

HITÜNK

A „Krisztus Keresztje” Evangélikus Gyülekezet értesítője : Asociación Cristiana Evangélica Luterana

Cuenca 3263, Buenos Aires. Havonta, majd rendszertelenül jelent meg.

Megjelen 1952-1999 között, szünetelt 1969 (1-2 számtól) – 1972 (január-február) között.

Melléklete: Nuestra fe címmel jelent (1975-1984).

 

HISTORIA

Buenos Aires: 1981. március – ?

Illusztrált negyedévi lap. ISSN 0326-1352

 

HUNGRIA DE HOY : boletin informativo

Megjelent Buenos Airesben, 197? – 1981 között az Embajada de la Republica Popular de Hungria [Magyar Népköztársaság Nagykövetsége, Argentína] kiadásában

 

 

I


 

 

J


JÓ MUNKÁT!

A Teleki Pál Öregcserkész Munkaközösség kiadványa.

Buenos Aires 1960? – 1964?

Szerkesztette: P. Domokos László.

Kiadta: Teleki Pál Öregcserkész Munkaközösség.

 

JÓ MUNKÁT FÜZETEK

Banfield: 1949.

Vácz Elemér szerkesztésében és kiadásában csak négy száma jelent meg.

 

JÖVŐ : El Porvenir

A magyar összefogás lapja.

Buenos Aires: 1946. június – 1950. február.

Editorial „Cultura Hungara” , majd a „Danubio”kiadásában, 8 oldalon adták ki.

 

JÖVŐ

Buenos Aires: 1946-1950.

Argentinai magyar kommunista lap volt. Főszerkesztő: Székely Béla. 

Megszűnte után Uruguay fővárosában tették át a magyar nyelvű kommunista propagandát.

 

 

K


KATOLIKUS KÖZLÖNY : Boletin Católica

Rafael Calzada: 1972 március – 1977?

P. Domokos László szerkesztésében és kiadásában jelent meg, általában 4-16 oldalon.

 

KELET NÉPE : Pueblo del Oriente

Alcím: Az ural-altáji népek magyar népcsaládjának folyóírata, majd A Csinai-Magyar Kultúrközösség lapja.

Beccar [Buenos Aires]: 1966. november 8. – 1975.

 

KÖRLEVÉL

Missziós értesítő

Buenos Aires: 1963 december 15. – 1966, majd Olivos: 1967.

Szerkesztette: Pesti József SJ.

Kiadó: Magyar Katolikus Missziós Központ.

Stencilezve, 2-6 oldalon, 1500 példányban adták ki.

Előbb: Értesítő (1957-1962) címmel jelent meg.

 

 

L


LEGYÜNK

Az argentínai magyar ifjúsági egyesület a Zrínyi Ifjúsági Kör lapja.

1963-tól 1967-ig jelent meg.

 

LOBOGÓ TÜZEK

Buenos Aires: 1937-1938

 

LUZ Y VERDAD

Buenos Aires: 197?

A „Krisztus Keresztje” Evangélikus Gyülekezet által kiadott Hitünk című lap negyedénként kiadott melléklete volt, amely később Nuestra fe címmel jelent meg.

 

 

M


MAGYAR EGYSÉG

Szerkesztette: Berzy József.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Casilla Correo, 4408 Correo Central, Buenos Aires. 

 

MAGYAR HÍRLAP

 

Periodico Hungaro.

Buenos Aires: 1972-1975. Megjelent hetente.

 

MAGYAR LELKISÉG

 

MAGYAR NÉP

A buenos airesi ferences atyák kiadásában megjelenő havilap volt. 

Megjelent: 1949-1950.

Szerkesztette: Maróthy-Meizler Károly.

 

MAGYAR SZÓ

Buenos Airesben, 1926-1940 között jelent meg.

 

MAGYAR ÚT

 

MAGYAROK ÚTJA

Megjelent: 1949-1955 között kéthetenként.

Szerkesztette: Kerecsendi Kiss Márton. Kiadó: Vörösváry István.

Kiadóhivatal: Balcarce 605, Buenos Aires.

Előbb: Magyar Út (1948 november 17. – 1949 június 25.); Magyar Nép (1949-1950)

 

A MI UTUNK

Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház folyóirata

Szerkesztette és kiadta: Nagy Balázs Dezső,

Megjelent: Buenos Aires, 1953. december 24. – 1964. augusztus., 8-30 oldalon.

 

 

N


A NAP FIAI

Buenos Aires: 1971-1977

 

NUESTRA FE

A „Krisztus Keresztje” Evangélikus Gyülekezet által kiadott Hitünk című lap negyedénként kiadott melléklete volt.

Buenos Aires: 1975-1984. Kiadó: Asociación Cristiana Evangélica Luterana : Congregatión la Cruz de Cristo

Előbb Luz y verdad címen is megjelent.

 

 

O


 

 

Ö


ŐSI GYÖKÉR

Buenos Aires: 1973-1978.

 

 

P


PÁRDUC

Buenos Aires: 1970.

Szerkesztője dr. Nagy Pedro (Péter) volt.

 

PLATANOSI ÉRTESÍTŐ

Megjelent: Platanos, Prov. de Buenos Aires, 1964-?, 32-36 oldalon.

Kiadó: Instituto Cultural Bienaverturada Virgen Maria.

 

 

R


REGNUM MARIANUM

Buenos Aires: 1954-1956.

 

REGNUM MARIANUM

Martinez: 1954-1957

 

 

S


 

 

SZ


SZABAD MAGYAR ÉRTESÍTŐ

Buenos Aires: 1943. december – 1945.

Rendszertelenül jelent meg.

 

SZABAD MAGYARSÁG

Buenos Aires: 1951-?

Szerkesztette: Fercsey János.

 

SZENT LÁSZLÓ

Saraudiban 1967-ben adták ki.

 

 

T


TÁBORTŰZ

12. sz. Kinizsi Pál Cserkészcsapat értesítője.

Szerkesztői: Szilvássy Lőrinc, ifj. Bendek László.

 

TURÁN

Buenos Aires: 1964-1966.

 

 

U


ÚJ VILÁG

Buenos Aires: 1941. október 19. – 1943. október 2.

Hetilap

 

 

 

Ü


 

 

V


VALENTIN ALSINAI MAGYAR DALKÖR
Buenos Aires: 1984.
Kiadta: Valentin Alsinai Magyar Dalkör
 
VILÁGMAGYARSÁG

A „Délamerikai Magyarság” melléklete a világ magyarsága számára.

Buenos Aires: 1953. február 20. – 1953. május 29.

Kiadta és szerkesztette: Kesserű József.
VIRRADAT
Buenos Aires: 1938-1948.
Szerkesztette és kiadta: Háry Dániel református lelkipásztor.
1950-től Buenos Airesi Magyar Református Egyház Közleményei címmel újra megjelent.
 
 
W

 

 

Z


 

 

ZS



 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

Argentina: újságcikkek bibliográfiája

2011. december 23. péntek, 23:40
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

ARGENTINA : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, argentinai magyar szerzők közleményei és folyóíratcikkjei           

 

 

 

Rövidítések

A honlapon előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke            

 

Példák a folyóíratcikkek bibliográfiájában használt lapszámok leírásáról.

5(1928)6:44-45.                                     =  5. évfolyam. 1928. 6. szám. 44-45. oldal

8(1996)12:9.                                         =  8. évfolyam. 1996. 12. szám. 9. oldal

16(2008)4[62]:98-99.                              =  16. évfolyam. 2008. 4.[62] szám. 98-99. oldal

17(2004)1.                                            =  17 évfolyam . 2004. 1. szám

21(1874. augusztus 23.)34:537-541.       = 21. évfolyam. 1874. augusztus 23. 34. szám. 537-541. oldal          

28(1996)11-12:9.                                    =  28. évfolyam. 1996. 11-12. szám. 9. oldal

56(1993)197:10.                                     = 56. évfolyam. 1993. 197. szám. 10. oldal

139(2012)3-4:498-506.                            =  139. évfolyam. 2012. 3-4. szám. 498-506. oldal

 

 

 

 

A


Ádám István (Argentína) fametszete. = Alföld, 16(1965)10:79.

 

Ádám István (Argentína) fametszetei. = Alföld, 17(1966)3:44, 93.

 

Argentinai értesítés. = Erdélyi örmény gyökerek, 7(2003)75:10.

 

Argentinai magyarok könyvtárának címjegyzéke. A könyvtárt a m. k. kormány megbízásából adományozta Scitovszky Béla

m. k. belügyminiszter.Összeállította Sikabonyi Antal m. nemz.múz. könyvtárnok. Budapest, 1928. 8-r., 90 (2) l., 1 képmell

= Magyar könyvszemle, 35(1928)1-4:126.

 

Megjelent az Argetínai Magyar Hírlap.  = Nyelvünk és kultúránk (ISSN 0133-2066), (2005)135:69.

 

ÁCS Tivadar: Magyar pálosok voltak Délamerika elsőtérítői.  = Nemzeti Újság, 1934.05.17.

 

ANDERLE Ádám: A modern argentin hadsereg létrejöttének kérdéséhez: Czetz János.

= Hadtörténelmi Közlemények, 1970/2. – p. 225-233.

 

ANDERLE Ádám: Az 1848/49-es magyar emigráció Latin Amerikában. Új adatok.

= Acta Historica Szegediensis de Attila József Nominatae, Szeged, 1991. – p. 65-70.

 

ANDERLE Ádám: Magyarok Latin-Amerikában.= Rubicon 19(2008)1:70-71.

 

ANDERLE Ádám: Magyarok Latin-Amerikában.  = Külügyi Szemle, (2008)3

 

ANDERLE Ádám – SZILÁGYI István: Latin-Amerika-kutatások Magyarországon. = Külügyi Szemle, (2008)3

 

 

B


Beszélgetés Eszenyi Olgával
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977. 1(1971. december)3:30.
 
BALÁZS Dénes: Hátizsákkal Argentínában. = Búvár, (1960-1989), 41(1986)7:26-29.,

 

BALOGH-KOVÁCS (Béka) Judith: Ötven éves Platanos (Platanosi „María Ward” Intézet).

= Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

BERTA László: „A kis emberemlékezet” : Balázs Attila: Én már nem utazom Argentínába.
= Műhely, 20(1997)5:78-79.
 
BINDORFFER Györgyi: Kolozsvártól Buenos Airesig. Kisebbségi léthelyzetek Mexikóban és Argentínában. Interjú Theesz Margittal
= Társadalmi együttélés, (2013)3.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
BÍRÓ Béla: A Monsignore. További emlékezés dr. Luttor Ferencre.
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 7(1977. február)2:18.
 
BUDAI MERZA Pál: Egy irodalmár és térképész honvédtábornok – Argetína az új haza.3. befejező rész.

= Erdélyi örmény gyökerek, 8(2004)91:13-15.

 


 

C

 


CSIKÓS Zsuzsanna: Czetz János, egy magyar tábornok Argentínában.

= Interperess Magazin, Budapest, 1987/december – p. 41-43.

 

CSIKÓS Zsuzsanna: Magyar szervezetek Argentínában 1945 után.

= Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, Különszám, (1991)119-125.

 

CSEH Tibor: Az argentinai magyarok : disszertáció a dél-amerikai magyarság nagy tömbjéről.

= Nyelvünk és kultúránk, (2001)116:21-24.

 

 

D


A Dalkörben (Valentin Alsinai Magyar Dalkör) = Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

DÖMÖTÖR Gábor: Az Oktatási Minisztérium ösztöndíja a Külföldi Magyar Cserkészszövetség magyarságőrző programjainak

keretében= Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

DACZÓ Dénes: Argentinai magyarok Csíkban.1. rész. = Erdélyi örmény gyökerek, 9(2005)101-102:49-52.

 

DACZÓ Dénes: Argentinai magyarok Csíkban. = Nyelvünk és kultúránk, (2005)138:65-68.

 

 

E


Egy tiszteletbeli „magyar lap” Argentínában [Frente Común]
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 27.)9:4.
 
Elhunyt P. Dömötör Ede OFM, a caracasi magyar lelkész
= Katolikus Közlöny (Buenos Aires), (1976 július augusztus)46-47:7.
 
 
F

FÁBIÁN Tamás: Álomhegyek bűvöletében a dél-amerikai végeken. I. rész.: Argentína, Chile.

= A földrajz tanítása, 17(2009)2:17-31.

 

FÁBIÁN Tamás: Álomhegyek bűvöletében a dél-amerikai végeken. II. rész.: Argentína, Chile.

= A földrajz tanítása, 17(2009)3:22-39.

 

FÁBIÁN Tamás – UNGER János – PÁL MOLNÁR Elemér: Az Andok vonzásában – Argentína. I.

= A földrajz tanítása, 5(1997)5:3-19.

 

FÁBIÁN Tamás – UNGER János – PÁL MOLNÁR Elemér: Az Andok vonzásában – Argentína. II.

= A földrajz tanítása, 6(1998)1-2:3-13.

 

FÁBIÁN Tamás – UNGER János – PÁL MOLNÁR Elemér: Az Andok vonzásában – Argentína. III.

= A földrajz tanítása, 6(1998)3-4:3-22.

 

FÁBIÁN Tamás – UNGER János – PÁL MOLNÁR Elemér: Az Andok vonzásában – Argentína. IV.

= A földrajz tanítása, 6(1998)5:3-13.
 
FERCSEY János: Bencések, ferencesek : Magyar szerzetesek élete Latin-Amerikában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 16.)3:5.
 
 
G

GOMBROWICZ, Witold: Transz-Atlanti levelek – Gombrowicz Argentínában. (Pálfalvi Lajos fordítása.)

= Kortárs, 39(1995)8:31-47.

 

J. GYŐRI László: Bartók, Argentínától Kínáig : Budapesti villáminterjú Daniel Barenboimmal és Lang Langgal.

= Muzsika, 50(2007)4:42.

 

 

H


Ha vége jó – minden avagy egy beszámolóféle a Hungária divatbemutatójáról.
= Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.
 
Hősök napja Argentinában
= A Nap Fiai (Buenos Aires), 9(1973. július augusztus)7-8:208.
 
H. G. B.: A boldog teszthalál : „Én is voltam bernáthegyi...” / Emigráns-élet Dél-Amerikában.
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 9.)2:5.
 
HIRSCHLER Richárd: Argentínai útijegyzet: a megkopott ezüstország.

= HVG, 8(1986)20[363]:14-16.

 

HORVÁTH Gyula: Perón bukása 1955-ben a magyar levéltári források tükrében.
= Világtörténet, 25(2003)ősz-tél:66-78.
 
HORVÁTH János: ifj. Takács István, Argentína kanadai nagykövete
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977.), 6(1976. szeptember)8:29.
 
 
I

 

 

J


 

 

K


KAPECZ Zsuzsa: Balász Attila: Én már nem utazom Argentínába.

= Magyar napló, 8(1996)10:40.

 

KEDVES Gyula: Czets János, a legfiatalabb honvédtábornok – Argentína magyar hőse.

= Élet és tudomány, 59(2004)44:1386-1389.

 

KOVÁCS Nóra: Kurucz László: A magyarok Argentínában.

= Kisebbségkutatás, 9(2000)3:501-502.

 

 

L


50 éve halt meg Dr. Luttor Ferenc.  = Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

LABERT Gábor: Pampák tudós vándora – Lendl Adolf Argentinában.

= Figyelő, 51(2007)26:46-48.

 

LACZA Tihamér: Orosz László. Magyar jezsuiták Latin-Amerikában.

= Fórum (Galánta), 2. évf. (2000), 1 szám. – p. 15-22. ; (Interneten is elérhető)

 

LACZA Tihamér: Éder X. Ferenc. Magyar jezsuiták Latin-Amerikában.

= Fórum (Galánta), 2. évf. (2000), 1 szám. – p. 10-20. oldal ; (Interneten is elérhető)

 

LAJTAVÁRYNÉ BENEDEK Zsuzsa: Mit jelent Argentínában magyarnak lenni?

= Nyelvünk és kultúránk, (2009)158:98-101.

 

LÁNYI György: Egyéves gyűjtőúton Argentínában.

= Búvár (1960-1989), 5(1960)1:46.

 

LUKÁCS Csaba: Nyolcszáz doboz : öt kontinens emigrációs magyarságának szellemi öröksége a tét

= Magyar Nemzet, 2012. augusztus 25.

Interneten: "Nyolcszáz doboz : öt kontinens emigrációs ... - lamoszsz

 

 

M


Magyar iskolák : Platános
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), (1957) Mutatványszám:41.
 
A magyar múlt kutatója [Fehér M. Jenő]
= Napnyugat (USA, Los Angeles: 1971-1979), 3(1973. szeptember 7.)7-8:8.
 
Magyar vívóélet Argentínában
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA, Twinsburg, OH.: 1971-1977.), 5(1975. március)3:32-33.
 
Magyarok a nagyvilágban : Asbóth Sándor, az Egyesült Államok argentínai nagykövete.
= Hírünk a világban, 2(1952)9-10:11.
 
Meghalt Erős Mihály a Szt. Erzsébet Egyházközség alelnöke
= Katolikus Közlöny (Buenos Aires), (1976 július augusztus)46-47:7.
 
Mindszenty biboros sírjánál
= Katolikus Közlöny (Buenos Aires), (1976 július augusztus)46-47:1-2
 
MENYHÁRT László: Az „ismeretlen” Szalay Lajos. Egy magyar képíró mester életműve és sorsa.
= Heti Magyarország, 30(1993. október 29.)44(1552):26.
 
 
N

NEMESHEGYI Péter SJ: Orosz László. Magyar jezsuiták a 17-18. századi Dél-Amerikában. = A Szív, 88(2002. június)6:18.
 
NÉMETHY KESERŰ Judit: Emigráció és szellemi élet
= Nyelvünk és kultúránk (ISSN 0133-2066), (2003)128:35-41.  
 
NÉMETHYNÉ KESSERŰ Judit: Dél- Amerika magyar származású ifjúsága - tegnap és ma.

= Nyelvünk és kulturánk (ISSN 0133-2066), (2005)138:52-64.

 

 

O


[Orosz László, SJ. (1697-1773)]  = Magyar Őskutatás, 2(1973. február)1:73-75.

 

 

Ö


 

 

P


A Plátanosi Máterek
= Katolikus Közlöny (Buenos Aires), (1976 július augusztus)46-47:5-6
 
PALLÓ Imre: Gondolatok „A Nap Fiai” tíz éves évfordulójára.
= A Nap Fiai (Buenos Aires), 9(1973. július augusztus)7-8:169-174..
 
 
R

RADÓ Antal: Egy argentinai úti naplójából : előjáró vers : [költemény].

= Budapesti szemle (1873-1944), 65(1937)245. kötet, 713:93-94.
 
Dr. Rimanóczy G. László (1910-1973) [Ausztrália]
= A Nap Fiai (Buenos Aires), 9(1973. július augusztus)7-8:209.
 
 
S

SARLÓS Engelbert: A levágott törzs újra sarjad : Szent Imre kollegium Sao Pauloban
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), 1(1958)1:7-9.
 
SÜMEGI György: Szalay Lajos argentínai periódusa (1948-1960).
= A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 39(2000):323-340.

 

SÜMEGI György: Jelen számunk képei [Szalay Lajos, (1909-1995)]. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:11.

 

SONNENFELD Zsigmond: Az argentínai zsídí földmívelő gyarmatok. I. Mauricio. II. Az entreriosi gyarmatok. III. Mosesville.

= Izraelita Magyar Irodalmi Társaság évkönyve, 1(1895)1:22-34.

 

SONNENFELD Zsigmond: Egy nép újjászületése : Zsidó telepesek Argentínában.

= Izraelita Magyar Irodalmi Társaság évkönyve, 19(1913)1:56-66.

 

 

SZ


Székelykapu Argentína fővárosában.  = Erdélyi örmény gyökerek, 9(2005)95:24-25.

 

Szétszórtan (magyarok Argentínában, Ausztráliában és Dél-Afrikában). = Hitel, 2(1989)24:47-79.

 

SZÉKÁSY Miklós: Teller Ede emlékére (1908-2003). = Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10. sz.

 

SZEKERES Zsuzsi: Cserkészkirándulás gyerekeknek és szülők. = Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.
 
SZELÉNYI Imre: Ismerjük meg emigrációs elődeinket!  Dr. Szabó Evelin 1839-1913.
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), 1(1958)2:7-8.
 
SZENTESI Zsolt: Megrendült személyiség a tragikum és a groteszk határán (Balázs Attila: Én már nem utazom Argentínába)

= Alföld, 47(1996)11.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: Amatőrök és profik Dél-Amerika magyar színpadain. = Rubicon 19(2008)1:68-73.

 

SZŐNYI Ferenc: Az Angelica Leánykar Argentínában.= Zeneszó, 17(2007)4:21.

 

 

T


Tavaszt ünneplők (Segélyegylet) = Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

(te): Faragó Rezső, lapunk alapítójának emlékére.

= Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

(te): Magyar László képkiállítása.

= Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

TANKA László: Mi maradt „Magyar Argentínából”? = What is left of „Hungarian Argentina”

= Diplomata, 9(2008)5:36-37.

 

TARJÁN Tamás: Füle, farka (Balázs Attila: Én már nem utazom Argentínába)

= Kortárs, 40(1996)11:102-111.

 

THEÉSZ János: Czetz János, Argentína térképezője. = Földrajzi múzeumi tanulmányok, 10(1991):62-63.

 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


VARGA Ilona: Adalékok az Argentínába kivándorló magyarok életének alakulásához a két világháború között.

= Acta Universitatis Szegediensis : Acta historica, (1973)46. tom. :45-59.

 

 

W


WESZELY Balázs: Az Argentínai Magyar Emigráció.

= Kapu, 18(2005)6-7:75.

 

 

Z


Zakarjás János és Fáy Dávid délamerikai jezsuita misszionáriusok úti levelei (1749-1756).

= Földrajzi Közlemények, 1910. – p. 115–128. és p. 215–236

 

ZILAHI Sebessné BONCZOS Zsuzsa: Az argentin „zenevilág” forgatagában.

= Délamerikai Magyar Hírlap, 74(2003 szeptember)10, sz.

 

 

ZS


 

 

 

 

 

Kedves Látogatók!

 

Kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.