MAGYAROK

1857415
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
407
452
2231
1843302
35109
27504
1857415

Te IP-címed: 3.226.122.74
2020-02-26 23:22

Finnország

Finnországi magyar eseménynaptár

2014. június 10. kedd, 14:43
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal

 

 

 

FINNORSZÁGI MAGYAR KRONOLÓGIA

 

Itt csak a már megtartott eseményeket rögzítjük.

 

 

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2017. február 14.

 

 

1889


 
1889. február 6.
Kapcsolat
Emil Nestor Setälä (1864-1939) finn nyelvész, politikus ezen a napon a Kalevala-fordítójával, Vikár Béla társaságában vonattal Szatmárra utazik.
 
1889. április 26 – május 7.
Finn nyelvű magyar vonatkozású újságcikkek
Uusi Suometar című finn újság, 1889. április 26 – május 7. között négy folytatásban közli erdélyi utazásának élményeit, Emil Nestor Setälä (1864-1939) finn nyelvész, politikusnak.

 

 

 

1941


 

Kapcsolat

A háború alatt 1941-1944 között Szentmiklósi Szabó György látta el a követi teenedőket a helsinki magyar követség ideiglenes megszüntetéséig.

 

 

 

1993


 
1993. március
Finnországi magyar rendezvény
HELSINKI : a Finnországi Magyarok Egyesületének alakuló közgyűlése.
    Honlapjuk: http://www.magyarutca.org.
 

 

 

2012


 

2012. szeptember 22.

Finnországi magyar rendezvények
        ESPOO : Népviselet- és néptáncbemutatót tartott Rimóczi Halnalka és László.

Helyszín: Albergan kartano Sokerrilinnantie 7.

17:00 – 18:00 : Előadás és kiállítás volt a különféle magyar tájegységek népviseletéről. Az előadás magyar nyelven, finn tolmácsolással történt.

18:00 – 18:30 : Táncbemutató; őrkői cigánytánc, somogyi és szatmári táncok.

18:45 – 21:00 : Táncoktatás és táncház

Rendezte: Finnországi Magyarok Egyesülete.

 

2012. szeptember 23.

Finnországi magyar rendezvények
        TAMPERE : Népviselet- és néptáncbemutatót tartott Rimóczi Halnalka és László.

Helyszín: Kansainvälinen toimintakeskus, Suvantokatu 13.

17:00 – 18:00 : Előadás és kiállítás volt a különféle magyar tájegységek népviseletéről. Az előadás magyar nyelven, finn tolmácsolással történt.

18:00 – 18:30 : Táncbemutató; őrkői cigánytánc, somogyi és szatmári táncok.

18:45 – 21:00 : Táncoktatás és táncház

Rendezte: Finnországi Magyarok Egyesülete.

 

 

 

2013


 

2013. január 19. VASÁRNAP

Finnországi magyar rendezvény
HELSINKI : Évi vezetőség választó közgyűlés. Finnországi Magyarok Egyesülete.
 
 
 
2014
 

 
2014. január 7. KEDD
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Jämeräntaival 8 A. : Otaniemen kappeli [Otaniemi evangélikus kápolna] 17:30 órától Bibliakört tartottak.
Magyar Keresztény Közösség, Helsinki.
 
2014. január 11. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. január 12. VASÁRNAP
Finnországi magyar rendezvény
HELSINKI : Alppila, Dómtemplom kápolnája. Kotkankatu 2. :Istentisztelet,11:00 órától,
dr. Mézes Zsolt  evangélikus lelkész szolgálatával.
 
2014. január 14. KEDD
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Jämeräntaival 8 A. : Otaniemen kappeli [Otaniemi evangélikus kápolna] 17:30 órától Bibliakör volt, Bibliodráma-est dr. Mézes Zsolt  evangélikus lelkésszel.
Magyar Keresztény Közösség, Helsinki.
 
2014. január 18. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
HELSINKI : Évi vezetőség választó közgyűlés.Finnországi Magyarok Egyesülete.
 
2014. január 21. KEDD
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Jämeräntaival 8 A. : Otaniemen kappeli [Otaniemi evangélikus kápolna] 17:30 órától Bibliakört tartottak.
Magyar Keresztény Közösség, Helsinki.
 
2014. január 25. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. január 28. KEDD
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Jämeräntaival 8 A. : Otaniemen kappeli [Otaniemi evangélikus kápolna] 17:30 órától Bibliakört tartottak.
Magyar Keresztény Közösség, Helsinki.
 
2014. február 8. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar gyermek farsang volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. február 22. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. március 8. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. március 22. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. március 23. VASÁRNAP
Finnországi magyar rendezvény
HELSINKI, Finnország ; Istentisztelet, úrvacsora,13:00 óra. Alppila, Dómtemplom kápolnája. Kotkankatu 2.
 
2014. április 5. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. április 21. HÉTFŐ
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar locsolóbál volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. május 3. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. május 17. SZOMBAT
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. május 31. SZOMBAT
Finnországi magyar rendezvény
ESPOO, Matinkatu 7. : Magyar nyelvű gyermek foglakozás volt 16:15 órától. Bóbita klub.
 
2014. június15. VASÁRNAP
Finnországi magyar rendezvény
HELSINKI, Finnország ; Istentisztelet, úrvacsora,13:00 óra. Alppila, Dómtemplom kápolnája. Kotkankatu 2.
Lelkész: Varga Pál.
 
2014. június 18. SZERDA
Magyar nyelvű finn vonatkozású újságcikk
R. KISS: Helyben volt a nagyvilág. Szülőföldje, az Åland-szigetek minitársadalma sokszor megihlette Ulla-Lena Lundberg finn írót.
 = Magyar Nemzet, LXXVII(2014. június 18.)164:9
 
 
 
2015

 
2015. március 13. – december 31.
Kiállítás
Suomen sotamuseo: Helsinki, Liisankatu 1.
Az 1939–1940-es finn–szovjet  téli háború magyar önkéntesei
Az 1939–1940-es finn–szovjet  téli háború magyar önkéntesei című időszaki kiállítás a Finn Hadtörténeti Múzeumban.
Fotók, naplók, emléktárgyak, interjúk, dokumentumfilm, levéltári dokumentumok
A Finn Hadtörténeti Múzeum nyitva tartása: kedd-csütörtök 11–17 óra, péntek-vasárnap 11–16 óra.
További információ: www.sotamuseo.fi
 

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.

 

Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Finn-magyar lexikon

2011. december 18. vasárnap, 00:48
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

FINN-MAGYAR LEXIKON

 

 

 

A


AARIKA, Anelli

(1928 -): Finn származásúénekesnő. Budapesten tanult, majd 1951–1961 között az Operaház tagja volt. 1961-ben visszatért Finnországba, ahol a Finn–Magyar Társaság titkára is volt.

Irodalom: Magyar Színházművészeti Lexikon, (1994) [11] 

 

AUSTERLITZ Vilmos

(Eperjes,1873. május 28. – 1925): orvos, eszperantista.

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte. Orvosnövendék korában a Dávid Ferenc Egyletnek volt tagja. 1902-1912 között a kolozsvári egyetem bonctani tanszékének volt tanársegéde, majd gyakorlóorvos Bártfán.

Az első világháború alatt megkapta a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét és a porosz Vöröskereszt III. osztályú érmét.

1925-ben a Sárosmegyei Orvosok Szövetségének alelnöke és az Eszperantista Orvosok Nemzetközi Világszövetségének titkára volt. 1925-ben eszperantó-propaganda körutat tett Finnországban.

Műve: Utazásom Finnországon át az északi sarkig, (1927).

 

 

B

 


BÁN Aladár

(Várpalota, 1871. november 3. – Budapest, 1960. szeptember 26.): magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Eredeti neve Bánvárth Károly Mór volt, melyet 1889 júliusától Bán Aladárra magyarosított.

1920-ban intenzíven bekapcsolódott a Turáni Társaság tevékenységébe. A társaság alelnöke és Finn-Észt intézetének vezetője volt. A Finn Irodalmi Társaság, a Kalevala Társaság, az Észt Irodalmi Társaság levelező tagja. Több magas finn és észt kitüntetést is kapott.

Életének jelentős napjait jelentik a rokon finn és észt néphez tett utazásai. 1903-tól kezdve 12 alkalommal járt a finneknél és az észteknél. Életében 1951-ben szomorú esemény következett be, rákerült a Budapestről kitelepítendők listájára, nyugdíját megvonták, kitelepítették.

 

dr. BORSOSHÁTI KUHL Lajos

(Kalocsa, 1891. augusztus 28. – Budapest, 1974. január 21.): 1940-1941 között Helsinkiben rendkivüli magyar követ és meghatalmazott miniszter.

 

 

C 


 

D

 


DÁVID István

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) adatbázis-felelőse.

 

DONNER Otto

(Kokkola [svédül: Gamlakarleby], 1835. december 15. – Helsinki, 1909 szeptember 17.):  finn nyelvész, politikus.

Ossian Donner és Kai Donner édesapja, Jörn Donner nagyapja. 1872-ben Magyarországon is járt. A MTA 1876-ban megválasztotta kültagjának.

Irodalom: Révai:5-690 

 

 

E

 


Északi rokonaink

A Magyar-Finn Társaság és a Magyar-Észt Társasaság közleményei alcímmel jelent meg.

Budapest: 1939-1944. Szerkesztője Nagy Iván (1898-1977) volt.

 

 

F


Finn-Magyar Társaság

Cím: Kaisaniemenkatu 10. FIN – 00100 Helsinki

 

Finnországi Magyar Gyülekezet

 

Finnországi Magyar Keresztény Közösség

 

Finnországi Magyarok Egyesülete

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) akkori elnöke 1992-es finnországi látogatása alkalmával fogalmazódott meg a gondolat, hogy alakuljon szervezet az addig egymással spontánul találkozó finnországi magyarok részére. Egy év múlva, 1993. március 13-án megtartották a Finnországi Magyarok Egyesületének alakuló közgyűlését.

1995 óta jelenik meg tájékoztatójuk, a Körlevél.

Honlapjuk: http://www.magyarutca.org.

 

FLISZÁR Krisztina

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) a Magyar Kedd képviselője.

 

FÁBIÁN István
(Rábatamási, 1809. szeptember 2. – Győr, 1871. július 19.) győri kanonok, nyelvész, az MTA levelező tagja.
Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte; 1833. június 4-én szentelték pappá.
A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta. A finn irodalmi társaságnak is levelező tagja volt.
Lefordította a Kalevala finn eposz nagy részét (az egész eposz 22 800 verssorból áll és 50 énekre van osztva); részeket közölt belőle a Magyar Nyelvészetben (VI. 1861. az I. és II. rúnt), a Szépirodalmi Figyelőben (1862. a XXXI–XXXVI. rúnt), az Idők Tanújában (1867. jan. az L. rúnt).
Kéziratban van a Kalevala III–XII. és XXXVII. része.

 

G


GÁLFI Irén

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) gazdaasszonya.

 

GOMBOCZ Zoltán
(Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1905, rendes: 1922). Gombocz Endre botanikus bátyja.
Többször járt külföldi tanulmányúton (1899 Párizs, 1903-1904 Lipcse, Párizs). Párizsban, Finnországban és Svédországban a kísérleti fonetikát tanulmányozta.

 

H


HALÁSZ Ignác
(Tés, 1855. május 26. – Budapest, 1901. április 9.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1888).
A Magyar Tudományos Akadémia segítségével három tanulmányutat tett a svédországi és a norvégiai lappok között, ahol sok nyelvi és népköltési anyagot gyűjtött. Első útját 1884 júniusában kezdte meg és szeptember végén fejezte be; Varsón, Szentpéterváron át ment Finnorszába és onnan a lappokhoz. Másodszor 1886 nyarán, harmadszor 1891-ben kereste föl a lappokat; mindannyiszor érdekes és értékes nyelvészeti adatokkal tért vissza.

 

HALONEN Hajnalka

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületében (FME) a tamperei közösség vezetője.

 

HUHTALA Zsuzsanna

(2014:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) szervezőtitkárja.

 

 

I


IMRE László
(Csorna, 1944. november 17. –) széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1992 és 1996 között a Helsinki Egyetem vendégprofesszora volt. Tartuban, Kijevben, Szentpétervárott, és a Rutgers Egyetemen tartott előadásokat.
Irodalom: ÚjMIL 2000:942

 

J


JUHOS Botond

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületében (FME) a magyar névsor kezelője.

 

 

K


Kalevala Baráti Kör

Kalevala Ystäväpiiri

Cím: H-1118 Budapest ; Somlói út 15.

 

KARANCSI Mária

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) elnöke.

 

KECSKEMÉTI István

(Budapest, 1937. március 6. – Helsinki, 1975. május 31.): bibliográfus, műfordító, nyelvész, turkológus.

 

KLEM Antal :: eredetileg Klemm Imre
(Léka, 1883. szeptember 1. – Pécs, 1963. december 23.) nyelvész, finnugrista, bencés szerzetes, a nyelvtudományok doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1927) tagja.
A finnugor nyelvek összehasonlító mondattani kutatása területén kifejtett munkássága rendkívül jelentős, a magyar nyelv mondat- és szószerkezeti sajátosságainak történeti alakulását felvázoló monográfiája napjainkig hiánypótló munka.
1925-től a helsinki Finnugor Társaság (Suomalais-ugrilainen Seura) tagja, 1938-tól az akkor alakult Észt Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
 
KODOLÁNYI János
(Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.): író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.
1936-1938 között tette első utazását Finnországba, barátja és munkatársa lett Arvi Järventaus finn írónak. Élményeiből két naplószerű könyv született (A csend országa és a Suomi titka).1938-ban Helsinkiben befejezte a tatárjárásról írott regénytrilógia első részét, a Julianus barátot, egyik legolvasottabb művét.

 

KOVÁCS Kati  (teljes nevén: Marje Katalin Kovács)

(Helsinki, 1963 december 26. – ): magyar származású finn képregényrajzoló.

 

Körlevél

A Finnországi Magyarok Egyesületének tájékoztatója.

Helsinki: 1995-

 

KULAI Sándor

A helsinki magyar követség sajtóattaséja (1939-1944).

 

 

L


LAFOND Beáta

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületében (FME) a turkui közösség képviselője.

 

 

M


Magyar-Finn Társaság

Unkari-Suomi Seura

Cím: H-1136 Budapest ; Pannónia u. 9. I/3. 

 

MÁNYOKI Vilma, mányoki
(Tapolca, 1898. máj. 7.–?) tanár, író.
A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet, Oxfordban is tanult. Fővárosi középiskolákban tanított. Első írása a Tolna Megyei Közlönyben jelent meg, később a Tapolczai Lapok és fővárosi folyóiratok is közölték cikkeit és értekezéseit. Egyik kezdeményezője volt a magyar–finn barátság két háború közötti megerősítésének. A Lolla Svärd című lap külföldi tudósítójának kérte fel.

 

MERIKANTO, Oscar
(1868-1924) finn zeneszerző és karmester
Magyar vonatkozású műve:                 
Ungarsk dans. Helsingfors, A. E. Lindgren – zongora négy kézre
Irodalom: Prahács Margit: Magyar témák a külföldi zenében. Bp. 1943 – 43 oldalon

 

 

N

 


NEMESKÉRI KISS Sándor

1934 – 1937 között Helsinki székhellyel magyar követség vezetője, Finn- Észt- Lettország és Litvánia képviselettel.

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PAASONEN, Aladár Antero Zoltán Béla Gyula Árpád

(Budapest, 1898. december 11. – Flourtown, Pennsylvania [USA], 1974. július 6.): finn és magyar származású ezredes.

Szülei Heikki Paasonen (1865-1919), nyelvész és Palásthi Paskay Mariska (1864-1951).

A téli háború alatt a finn főhadiszállás felderítőegységének parancsnoka volt. 

[szerkesztés alatt]

 

 

PAASONEN, Heikki

(Mikkeli, 1865. január 2. – Helsinki, 1919. augusztus 24.): finn nyelvész, egyetemi tanár.

Aladár Paasonen ezredes édesapja. Magyarországon többször megfordult és 1894-től felesége is magyar: palásthi Paskay Mária (1864-1951) volt. Új forrásokat nyított meg a finn-ugor nyelvtudományban és ennek mitológiájának irodalmát is gazdagította munkáival. A szakfolyóiratokban közölt cikkjeinen kívül magyar nyelven megjelent műve: Csuvas szójegyzék (Budapest, 1909). 1905-ben a MTA külső tagjává választotta. Az önnálló Finnországnak Magyarországon első diplomáciai megbízottja volt, aki hazája nevében 1918 februárjában hivatalos üdvözlő iratot nyujtott át Wekerle miniszterelnök kezéhez a magyar nemzet részére.

Irodalom: Révai:15-74 ; Tolnai Nagylexikon

 

Palásthi PASKAY Mária Josefina Charlotta (finnül: de Palásth Paskay Mariska)

(1864-1951)

Szülei Palásthi Paskay Gyula (1826 körül – 1886), ügyvéd, nyugalmazott királyi törvényszéki bíró és melesiczi Melcsiczky Szerafin.

Aladár Paasonen ezredes édesanyja.

 

PÁNDY Pál István (finnül Paavo von Pandy)

(Gyula, 1905. augusztus 7. – Inari (Finnország), 1986. szeptember 24.) magyar származású finn katona, idegenvezető, író.

Èdesapja Pandy Kálmán (1868-1945) orvos, édesanyja Aino Maria Edvardintytär Hjelt (1881-1936) finn nővér volt.

Gyerekkorát Erdélyben töltötte, de gyakran megfordult a finn rokonoknál is. Katonai pályára került, lovastiszti és gazdasági tiszti tanulmányokat folytatott, majd belépett a határőrséghez. Az 1930-as években orvosi okok miatt el kellett hagynia a határőrséget. Az orvosok tanácsára,  környezetváltozásra volt szüksége. Finn rokonai hívására 1936-ban, anyja halála után a finnországi Petsamóba költözött és feleségül vett egy finn nőt. Finn állampolgárságért folyamodott, amit akkor a rendőrség elutasító véleménye miatt nem kapott meg. A téli háborúban önkéntesként szolgált, amiért 1941 február 14-én a finn köztársasági elnök állampolgárságot adományozott Pándynak. A második világháborúban finn-német összekötőként szolgált, amiért a németek és a finnek is kitüntették. A háború után Inariban (Kultalahtiban) telepedett le. A háború alatt elhunyt felesége, így újból megnősült, elvette a falu tanárnőjét. Kezdetben erdőmunkálatokkal tartotta el a családját, majd idegenvezető és fordító lett. Amíg a turistákkal foglakozott, a lappok megengedték neki, hogy ő is lapp népviseletbe öltözködjön. Időközben Európa több országába is előadásokat tartott és így igyekezett Lappföld idegenforgalmi szépségeire felhívni a figyelmet. Lappföld-követnek is nevezte őt a sajtó. Idegenvezetőként hét nyelven beszélt. 1936 óta csak egyszer járt Magyarországon, 1968-ban. 

 

POPINI Albert
(Ploeşti, 1864. július 20. – Debrecen, 1930. március 4.): költő, műfordító, irodalomtörténész.
Magyarországi születésű olasz. A finn irodalom kutatója, számos finn szépirodalmi művet fordított.

Irodalom: ÚjMIL 2000:1779 ; Ványi 1993:555

 

PUJA Frigyes
(Battonya, 1921. február 2. – Budapest, 2008. július 5.): betűszedő, politikus, volt külügyminiszter.
1945 és 1951 között pártfunkcionárius, majd külügyminisztériumi osztályvezető 1953-ig.
Magyarország stockholmi követe, 1954. február 15-e és 1955. április 13-a között Norvégiába és Dániába is akkreditálták. Ezután 1959. július 28-ig bécsi magyar nagykövet. Külügyminiszter-helyettes 1959-63, 1968-73 között, az MSZMP KB külügyi osztályvezetője 1963-tól 1968-ig. Külügyminiszter 1973-tól 1983-ig, majd 1983. november 9. és 1986 március 5. között helsinki magyar nagykövet.

 

 

R

 


RÁCZ István
(Tőketerebes, 1908. július 11. – Helsinki, 1998. december 13.): műfordító, emlékiratíró.
1934-től Csehszlovákiában, 1938-ban Finnországban újságíró, fényképész, fotóművész. A finn-szovjet háborúban önkéntes. 1956-ban ismét Finnországba ment. 1997-ben létrehozta a Polar Alapítványt a finn és a skandináv irodalom magyar népszerűsítésére. 1969-ben és 1985-ben finn Állami Díjat kapott. Műfordítóként és fotóművészként főként a finnugor népek kultúrájával foglalkozott. 1976-ban leforditotta a Kalevalát.

Irodalom: ÚjMIL 2000:1803-1804.

 

S


 

 

SZ


SZÉKELY Balázs

 (2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) pénztárosa.

 

SZETMIKLÓSI SZABÓ György

1941-1944 között Helsinkiben a magyar követség ideiglenes ügyvivője.

 
SZILVAY Csaba
Csellista, Szilvay Géza testvére.
1972-ben megalapítja a Helsinki Strings-t, ifjúsági zenekart.
 

SZILVAY Géza

Hegedűművész. Szilvay Réka édesapja.

 

SZILVAY Réka

(Helsinki, [Finnország], 1972. – ): apai ágon magyar származású finn hegedűművész.

 
SZINNYEI József ifj.
(Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára.
1879-ben nyelvészeti tanulmányok folytatására állami ösztöndíjjal egy évre Finnországba utazott. Hamar elsajátította a finn nyelvet és anyagot gyűjtött megírandó finn-magyar szótárához. Hazatérése előtt házasságra lépett Rosendahl Hilmával, a helsinki finn színház tagjával.
Kezdetben irodalomtörténettel, később főleg a finnugor nyelvek hang- és alaktanával és magyar nyelvtörténettel foglalkozott. Nyelvészeti munkái németül és finnül is megjelentek.
 

SZLUHA Dénes

(Budapest, 1937. november 24. – Helsinki, 1996. február 16.): gépészmérnök, villamosmérnök

 
SZŐKE Amália
(Balázsfalva, 1929. február 14. – Helsinki, 2008. szeptember 16.) erdélyi magyar geológiai, művelődéstörténeti szakíró, műfordító.
 

 

T


Tamperei Finn-Magyar Baráti Kör 

1950-ben alakult Tampere-ben.
 
TÖRÖK Béla
1937-1939 között Helsinkiben rendkivüli magyar követ és meghatalmazott miniszter.
 

 

U

 


UNKARIN UUTISET - MAGYAR HÍREK

Évente négyszer jelenik meg.  Kiadaja a Tamperei Finn-Magyar Baráti Kör
Cím: Kansainvälinen toimointakeskus, Suvantokatu 13, I. em. ; 33200 Tampere ; Finland
internet: http://sustampere.org/magyarul.htm 
e-mail:  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 

 

Ü 


 

 

V 

 


VALMARI Aladár

 

(Porvoo [Finnország], 1922. január 13. – 1993.): magyar származású finn író és műkritikus. 

 

VIKÁR Béla

(Hetes, 1859. április 1.Dunavecse, 1945. szeptember 22.): etnográfus, műfordító, az MTA levelező tagja (1911).

 
dr. báró VILLANI Lajos
1940-ben Helsinkiben rendkivüli magyar követ és meghatalmazott miniszter.

 

W

 


 

 

Z


ZAICZ Gábor
(Budapest, 1944. április 16. – ) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi docens.
Az 1971–1972-es tanévben ösztöndíjasként tanult Finnországban: Helsinkiben és Turkuban. 1973–1976 között vendéghallgatóként turkológiai tanulmányokat folytatott az ELTE török tanszékén. 1979–1982 között - mint az első magyarországi vendégoktató – Dániában: Koppenhágában és Aarhusban volt lektor, majd 1987–1990 között a svédországi Uppsalában. Koppenhágában a magyar mellett finnugor lektor, valamint az összehasonlító finnugor nyelvészet, a mordvin nyelv és a szamojédisztika oktatója is volt.
1965-től kezdve több Nemzetközi Finnugor Kongresszuson vett részt. 1993-ban két hónapig az oroszországi Szaranszk város egyetemén finnugor nyelvészeti előadásokat tartott mordvin anyanyelvű tanárok és diákok számára. Ugyanebben az évben a kanadai Vancouver mellett található Simon Fraser Egyetemen tartott előadást mordvin nyelvészeti témából.
1998-ban a Japan Society for the Promotion of Science (JSPS Fellowship for Research in Japan) meghívására ugyancsak két hónapot töltött az oszakai Idegen Nyelvek Egyetemének magyar tanszékén. Ekkor az egyik tokiói és nagojai egyetemen, a Japán Uralisztikai Társaság jubileumi közgyűlésén, valamint a Néprajzi Múzeumban is tartott finnugor nyelvészeti előadásokat.
 
ZOLNAI Gyula : írói álneve Somkuti
(Nagysomkút, 1862. december 3. – Budapest, 1949. december 24.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla francia filológus atyja.
Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

E-mail címünk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

Finnország : újságcikkek bibliográfiája

2011. november 20. vasárnap, 18:45
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal 

 

 

 

FINNORSZÁG : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

 

Finnország és Magyarország : kivándorlás, emigráció, kapcsolatok bibliográfiája

 

 

 

Példák a folyóíratcikkek bibliográfiájában használt lapszámok leírásáról.

5(1928)6:44-45.                                      =  5. évfolyam. 1928. 6. szám. 44-45. oldal

8(1996)12:9.                                          =  8. évfolyam. 1996. 12. szám. 9. oldal

16(2008)4[62]:98-99.                              =  16. évfolyam. 2008. 4.[62] szám. 98-99. oldal

17(2004)1.                                             =  17 évfolyam . 2004. 1. szám

21(1874. augusztus 23.)34:537-541.       = 21. évfolyam. 1874. augusztus 23. 34. szám. 537-541. oldal          

28(1996)11-12:9.                                    =  28. évfolyam. 1996. 11-12. szám. 9. oldal

56(1993)197:10.                                     = 56. évfolyam. 1993. 197. szám. 10. oldal

139(2012)3-4:498-506.                            = 139. évfolyam. 2012. 3-4. szám. 498-506. oldal

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.  

 

 

 

 

A

 


Ahol imádkoznak a magyarokért. Finnországi emlékek. = Református Élet, (1940. február 3.):3–4.

 

ÁRPÁDFY Jenő: Helsinki bombázásáról beszél egy hazaérkezett magyar szemtanú.
= Esti Újság, 1939. dec. 9. 3. p.

 

 

 

B


BAKY Mária: „A magyarok nekünk igazi testvéreink, áldja meg az Isten őket” – mondja Onni Talasné, a finn követ felesége.
= Függetlenség, 1939. december 28., – 4. p.
 
BÁN Aladár: Az első finn római katholikus imádságoskönyv. = Katholikus szemle, 24(1910)10:1136.
 
BATÁRI Gyula: Erik Ingman finn orvos látogatása Pesten Bugát Pálnál 1847-ben.
= Orvostörténeti Közlemények, (1981)1-4:93–96.
 
BÁTHORY Ferenc: Lappföldi utam.  = Néprajzi Értesítő, 5(1905):306–314.
 
BÁTHORY Ferenc: Utazásaim a lappok földjén. Nagyvárad, 1917.  (Ismertetés: Tr[ócsányi] Z[oltán])
= Ethnographia, 28(1917):137. p.
 

BEKE Ödön: Finn nyelvtudós moldvai csángó szótára. = Vasi szemle, 5(1938)3:189-191. 

 

BELLAI Sándor: Magyar sírbolt a turkui dóm boltívei alatt. = Suomi, (1983)1-2:29–30.

 

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Finn–Erdélyi kultúrkapcsolatok. I–IV.

= Új Kéve [Stockholm], (1995. október):7–9. ; (1995. december):7–10. ; (1996. februrár):6–8. ; (1996. április):6–8.
 

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Kulturális érintkezések erdélyi magyarok és finnek kö­zött. I–III.

 = Négykezes. Nelikätisesti. (Magyar–finn folyóirat), I: (1989)4:38–39. ; II: (1990)1:33–35. ; III: (1990)2-3:57–62.
 

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Magyar emlékek a finnországi Liipola-múzeumban.  = Magyar Hírek, (1990)17:11.

 

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Magyar önkéntesek Finnországban. Lapua, 1940.

= Világszövetség, (1993. július 6.)14:13.


BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Egy finn nyelven megjelent Makkai-beszéd Reményik Sándorról.

= Confessio (a Magyarországi Református Egyház figyelője) 25(2001)1:60-61.


BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Utolsó találkozásom Gy. Szabó Bélával, erdélyi és finnországi élményekre emlékezve

= Confessio (a Magyarországi Református Egyház figyelője), 26(2002)4:87-91.
 

BERNÁT Alexander: A finnek [a téli tárlaton]. = Vasárnapi Újság, 1910. nov. 25.

 
BUZA Péter: Finnország figyel ránk. A hungarológiai kutatások nyomában.
= Magyar Nemzet, 1988. október 15 – p. 10
 

 

C


CHALUPKA Rezső: Jókai Mór a finn irodalomban.  = Irodalomtörténeti közlemények, 2(1892)2:160-164.

 

 

D


DITRÓI Péter: Svédek Suomiban. Finnország óvja kisebbségeit. = Magyarország, 32([1994]1995)31:24.

 
DOBOS Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban
= Külügyi Szemle (Budapest), (2005)3-4.
 
DOMOKOS István: Pár hét a finneknél. (Utazási emlék.) I.
= Katholikus Szemle, (Budapest: 1887-1934), 37. kötet(1923)1:35-42.
 
DOMOKOS István: Pár hét a finneknél. II.
= Katholikus Szemle, (Budapest: 1887-1934), 37. kötet(1923)2:96-112.
 
DREXLER Gábor: Magyar–Finn kulturális kapcsolatok.
= Népszava, 1970. július 11. – 5. p.

 

 

E


Egy új város a Finn-öbölben.  = A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye, 7(1873)1-12:203-204.

 

ERDEŐS László, nemes: A finn–orosz háború. 1 rész. = Északi Rokonaink, (1940. március)2:103–112.

 

ERDEŐS László, nemes: A finn–orosz háború. 2 rész. = Északi Rokonaink, (1940 december)3:158–166.

 

ERDEŐS László, nemes: A finnek és észtek felszabadító hadjárata.

= Északi Rokonaink, (1942. január)5:23–27.

 

ERDEŐS László, nemes: Mannerheim tábornagy, Finnország nemzeti hőse.

= Északi Rokonaink, (1942. január)6:65–71.

 

 

F


A finn, észt és magyar kulturális kapcsolat ápolása.
= Turán, (1922)1:55. p.
 
A finn–magyar testvérgyülekezetekről.
= Evangélikus Élet, (1984. március 25.)13:5. p.
 
A finn-ugor kultúrkapcsolatok jelentősége.
= Külföldi Magyarság, (1924)27: 2. p.
 
A finn-ugor kultúrkapcsolatok jelentősége.
= Turán, (1934)1-4:46–48. p.
 
FEHÉRTÁJY Tibor: Viszontlátásra Helsinkiben.
= Új Nemzedék, (1940. február 11.):5. p.
 

 

G


GASKÓ Dezső: A magyar és a finn tuberkulózis elleni küzdelemről. = Turán, (1933)1-4:31–33.
 

GASKÓ Dezső: Baráti egyezményünk a finnországi néprokonsági egyesületekkel.

= Északi Rokonaink, (1942. január)5:3–5.
 

GASKÓ Dezső: A Magyar–Finn Társaság működése. 1941. febr. 28.–1942. febr. 28.

= Északi Rokonaink, (1942. június)6:105-110.
 

GASKÓ Dezső: A Magyar–Finn Társaság működése. 1942. febr. 28.–1943. febr. 28.

= Északi Rokonaink, (1943 április)8:20-29.
 

GÁTI Katalin: Rokonság és ami mögötte van. Finn–magyar kulturális kapcsolatok.

 = Magyar Nemzet, (1982. szept. 3.):5.

 

GÁTI Katalin:Vaskor. (Finn–magyar kulturális kapcsolatok.)  = Magyar Nemzet, (1983. szept. 13.):2.

 

GOMBÁR Endre: Negyedszázad a magyar–finn kulturális kapcsolatok történetében (Ma­gyar–finn kulturális egyezmény).

= Népszava, (1984. június 9.):8.
 

GRÓH: Egy abszolút titkos küldetés. Magyar önkéntesek Finnországban – 1940.

 = Heti Magyarország, (1993. december 24.):41.

 

 

H


HAJDÚ Péter: A finn nyelv és kultúra Magyarországon. p. 17-22.

In: Tanulmányok a finn nyelvről és kultúráról. Szerkesztették: Karanko-Pap, Outi – Várady Eszter. Urá­lisz­tikai Tanulmányok 6. Budapest: ELTE MTA Finnugor Nyelvészeti Kutató­hely, 1993.

 

HAUHIA, Ulla: A finn–magyar kulturális kapcsolatok. = Új Forrás, (1984)5:3–5.
 

HAUHIA, Ulla: Magyarország finn szemmel száz évvel ezelőtt.(Jalava, Antti és Unkarin maa ja kansa c. műve.) 

=Suomi, (1982)1:30–31.
 
HORGER Antal: A magyar és finn nyelvészek érintkezése.
In: Finnek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei. Írta: Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb. Budapest, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 323–330. p.
 
HORVÁTH László: A finn–magyar sajtókapcsolatok történetének rövid áttekintése.
In: Barátok, rokonok. Budapest, 1984. Európa, 277–283. p.
 
HUNFALVY Pál: Tudósítás a finnországi utazásról.  = Akadémiai Értesítő, 3(1869)[29.]:218–220.

 

 

I


 

 

J


JÁVORSZKY Béla: Finnország magyar szemmel száz évvel ezelőtt. =Suomi, (1982)2:14-15.

 

JÁVORSZKY Béla: Finnek és magyarok, avagy hol van Európa közepe.  = Magyar Napló, (1995)12:13–14.
 

 

K


KORONGHI LIPPICH Elek dr.: A finnek. [iparművészet]  = Magyar Iparművészet, 10(1908. január).
 
KOSKI, Heikki: Sibelius, Gallen-Kallela és a többiek: „Éljen a csodálatos, büszke Magyarország”.
Finn–magyar kulturális kapcsolatok 1928-as eseményei.
= Négykezes : Nelikätisesti(Magyar–finn folyóirat), (1988)1:10. 
 
KŐSZEGI KALAS Mária: Finnország és Magyarország az elmúlt másfél évtizedben
= Statisztikai szemle, 82(2004)5:492.
 

 

L


LAKÓ György: Antti Jalava, a finn–magyar kapcsolatok megalapozója.
= Honismeret, (1978)1:33–35.
 
LŐRINCZ Éva: A finn kapcsolatok. = Magyar Nemzet,(1985. április 12.):9. p.
 
LŐRINCZ Zoltán S. J.: A finn–magyar rokonság felfedezése. Hell Miksa emlékezete.
= Búvár, (1940)1:3–5.

 

M


MAHN, Harald: Gösta Andersson önkéntesnek jelentkezik.
= Új Magyarság, 1939. december 14. 5. p.
 
MAKKAI Sándor: Reményik Sándor, Erdély nagy költője. Fordította: Benedekné Szőke Amália.
= Confessio (a Magyarországi Református Egyház figyelője), 25(2001)1:61-66.
 
MOLNÁR Ferenc, A.: Az első magyar utazók a cseremiszek és a finnek között.
= Nyelvtudományi Közlemények,  79(1977)1-2:217–222.
 
MURTORINNE, Eino: Finn–magyar egyházi kapcsolatok.
= Lelkipásztor, 1987/12. 698–709. p.
 
MÜLLER Ágnes: Finnországi tanulmányút. I. rész
= Védőnő, 14(2004)1:21-25.
 
MÜLLER Ágnes: Finnországi tanulmányút. II. rész
= Védőnő, 14(2004)2:29-30.
 

 

N


NUOTTO, Juhani – NIEMI, Markku: 1937 óta él a helsinki Magyar Baráti Kör.
= Négykezes : Nelikätisesti (Magyar–finn folyóirat), (1990)6:40–42.
 
NYIKOS István: Adalékok a finnországi magyartanításhoz
In: Hungarológiai évkönyv, 7(2006)1:125.

 

O


OJANEN, Risto: Magyar önkéntesek Finnországért. = Honismeret, 21(1993)4:64-66.

 

ORTUTAY Gyula: Finnek és magyarok.  = Forrás, (1970)5:73–75.

 

 

Ö


 

 

P


PUSZTAY János: A magyar-finn kulturális híd története
= Filológiai közlöny, 19(1973)1-2:207-210.

 

 

R


R. KISS: Helyben volt a nagyvilág. Szülőföldje, az Åland-szigetek minitársadalma sokszor megihlette Ulla-Lena Lundberg finn írót.
= Magyar Nemzet, LXXVII(2014 június 18.)164:9
 
RICHLY Gábor: Magyar katonai segítségnyújtás az 1939-40-es finn-szovjet háborúban.

= Századok, 130(1996)2:403-444.

Magyar-finn katonai kapcsolatok, 1939-1940.

 

RUNEBERG, Johan Ludvig – BÁN Aladár: Finnugor nemzeti himnuszok : a finn himnusz : Hazánk.

= Budapesti szemle, 67(1939)253. kötet, 739:340-342.  

 

S


Svédország és Finnország együttesen megerősítik az Aaland[Åland]-szigeteket.
= Pesti Napló, 89(1938. november 1. kedd.)225:12.
 
SALLAY Gergely Pál: A finn Téli Háború Emlékérmének magyar vonatkozásai.
= Az Érem, 65(2009)2:40–44.
 
SALLAY Gergely Pál: Egy finn-magyar sportérem „megfejtése”.
= Az Érem, 66(2010)1:43–45.
 
SÁRY Zoltán: A Magyar Honvédség finn eredetű Mi-8-as helikopterei
= Haditechnika, 47(2013)1:62-67.
 
Soltész Elekné: A finnországi Kodály Zoltán Kórus Balatonfüreden.
= Zeneszó, 12(2002)8:5.
 
SCHMIDT Gyula: A finn művészet és iparművészet.
= Magyar Iparművészet (Budapest: 1897-1944), 11(1908. január)1:27-43.
 
STJERNSCHANTZ Frigyes: A finn művészet és iparművészet. = Magyar Iparművészet,10(1908. január).
 
SÜTŐ László: Testvérek köszöntik a testvért. Magyarok Finnországban 5.
= Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 4. 12. p.
 
SÜTŐ László: Rácz István. Magyarok Finnországban 8.
= Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 9. 8. p.

 

 

SZ


SZÁNTÓ F. István: A "határtalan" Európa küszöbén - Finnek és magyarok
= Magyar napló, 2(1990)40:8.
 
SZINNYEI József: Levél Finnországból.
= Vasárnapi Újság, (1879. augusztus 3.)31:498. p.
 
SZINNYEI József: Utazás Finnországba.
= Fővárosi Lapok. (1879. augusztus 3.)178:859. p.
 

 

T


A téli háború. Kerekasztal-beszélgetés. Vitavezető Vadász Sándor.
= Élet és Tudomány, (1990. február 23.)8:232–233. p.
 
A téli háború magyar önkénteseinek névsora.  = Négykezes : Nelikätisesti(Magyar–finn folyóirat), (1989)4:46–47.
 
Tr[ócsányi] Z[oltán]: Báthory Ferenc: Utazásaim a lappok földjén. Nagyvárad, 1917.
= Ethnographia, 28(1917):137.

 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


Báró VILLÁNI  Lajos Magyarország új helsinki követe.
= 8 Órai Ujság,1939. december 13. 2. p.
 
VÁRADY Eszter: Svédek Finnországban, finnek Svédországban.
= Educatio, (1993)2:344–348.
 
VARGA János: Beszámoló Finnországi utamról (1981).

= Levéltári szemle (Budapest: ISSN 0457-6047), 31(1981)2-3:517-526.

Magyar és a finn levéltári kapcsolatok
 
VECSERNYÉS Ildikó: Szent Iván-nap Finnországban.
= Honismeret, 31(2003)3:113.
 
VILISICS Ferenc – Niina ALA-FOSSI: A téli háború. Magyar önkéntesek Finnországban.
= Rubicon (1989-: ISSN 0865-6347), 20(2009)9:4-15.
 
VOIPIO, Martti: Finn–magyar kapcsolatok.
= Lelkipásztor, (1982)8:469–473.

 

 

W


WELLESZ István: Két magyar család érkezett ma Helsinkiből Budapestre. = Esti Kurir, (1939. december 18.):5.

 

WEÖRES Gyula: A Helsinki Magyar Intézet tíz éve. = Északi Rokonaink, (1940. december)3:186–187.

 

WERGENIUS, Pirkko: Finnek Svédországban. [Röv.] Fülöp Géza. = Könyvtári figyelő, 2(1992)2:266-268.

 

 

Z


ZALA Brigitta – TAN, Phan van: Kertésztanulók Finnországban és Svédországban
= Kertészet és szőlészet, 58(2009)32:25.

 

 

ZS


ZSIDI Henriett: Kertésztanulók Finnországban
= Kertészet és szőlészet, 52(2003)10:4.
 
ZSIDI Henriett: Magyar kertésztanulók Finnországban
= Kertészet és szőlészet, 53(2004)46:15.

 

 

 

 

  

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

Finnország : könyvek bibliográfiája

2011. december 18. vasárnap, 00:26
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

FINNORSZÁG : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA   

 

 KKKivándorlás, emigráció, kapcsolatok  

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

A


Az Åland-szigetek önkormányzata / [szerkesztette: Bárdi Nándor (1962-)] : Bevezető: Kovács Péter (1959-).
Fordította: Beck Tamás 
Budapest: Teleki L. Alapítvány Könyvtára, 1994 – 54 p.
ISBN 963-85166-15
Serie:  Kisebbségi adattár, issn 1218-0297 ; 2.
 
Asszonyok a tűzvonalban : Lotta Svärd 1939-40 / [szerkesztők: Fanni Luukonen, Valma Kivitie]
Fordította: [Deédné Garzuly Mária] ; [rajzokkal díszítette: Deéd Ferenc]
Budapest: Rege, [1942] – 173 p., 16 t.
 
AUSTERLITZ Vilmos (1873-1925)
Utazásom Finnországon át az északi sarkig / Austerlitz Vilmos
1927.
 
 
B

Barátok, rokonok : Tanulmányok a finn –magyar kulturális kapcsolatok történetéből / [írta Mikko Korhonen et al.] ;

         [szerkesztők: Päivi Heikkilä, Karig Sára]

[Fordítók: Bernáth Katalin et. al.]

Budapest: Európa, 1984 – 322 p., [40] t. : ill.

ISBN 963-07-3498-2

 

BÁN Aladár (1871-1960)
Képek a finn nép életéből / Bán Aladár
Budapest: Szent István Társulat, 1905 – 70, 2 p.
Serie:  A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből ; 52.
  
Unkari eheänä ja tynkänä / toimittanut Aladár Bán

Helsinqissä: Otava, 1926 – 326 p. 

 
Finnek. Észtek. A magyarok északi testvérnépei / Bán Aladár, Csekey István, Faragó József stb.
Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1928 – 335 p.
 

BÁN Márton

Bolyongás Európában / Bán Márton

Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1944 – 165 p.

Dánia ; Finnország ; Izland ; Norvégia ; Svédország

 

BARTHA János

Önkéntesek a finn–orosz háborúban: mi nyugattal voltunk együtt : egy tábori lelkész visszaemlékezései / Bartha János

Edelény: Edelényi Városi Könyvtár, 1993 – 18 p. 

 

BENEDEK Elek (1859-1929)

Piros mesekönyv / Benedek Elek

Budapest: Falukönyv-Ciceró Kft., 1999

ISBN 9635392257

Leírás: E kötetben a világirodalom legszebb meséiből nyújt válogatást Benedek Elek, aki lefordította és átdolgozta e csodás történeteket, és szép magyar nyelven teszi közzé 19 nép 22 csodás, fordulatos, elbűvölő meséjét a magyar gyermekek okulására. A színes, hangulatos illusztrációk híven tükrözik vissza a mesék hangulatát. Néhány cím a kötetből: Szigurd királyfi (izlandi); A varázsló ajándéka (finn); Hüvelyk Tamás (angol); A szépségért meg kell szenvedni (szicíliai); A négy évszak (japán); A sárga madár (svéd) mese.

 

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália

Erdély és Fennoskandia 1576–1945. : Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok / Benedekné Szőke Amália

Kolozsvár: Erdélyi Híradó, 1996 – 220 p.

 

BLOMSTEDT, O. A. F.

Halotti Beszéd yunä seu johdosta.Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä.
Helsingfors: 1869 – 216 p. 

 

BOROVI József (1917-2005)

Magyar katolikus lelkipásztorok Észak-Európában, 1945-2000: [Izland, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország] / Borovi József

Budapest: Szent István Társaság, 2000 – 295, [3] p., : ill.

ISBN 963-31-183-0

 

BÖLCSKEI Gábor

Utazás a Fekete-tengertől a Fehér-tengerig : utazás a Moldva, Litván, Lett, Észt és Karél-Finn SZSZK-ban / [Bölcskei Gábor]

[Budapest]: Magyar-Szovjet Társaság, [1954] – 31 p. 

 

 

C

 


CSAPLÁROS István (1910-1994)

Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és a lengyel irodalomban / [Csapláros István]

Újabb adatok Rényi Ferenc legendájának irodalmi feldolgozásaihoz / Molnár Ferenc A. (1942-)

Budapest: Akadémiai Nyomda, 1976 – p. 411-414.

Különlenyomat: Filológiai Közlöny

 

 

D


A debreceni Finn-estély műsora : 1903. év márczius hó 20-21.
[Debrecen]: Városi nyomda, 1903 8 p.

 

 

E


ERDEŐS László (1898-1979)

Finnország szabadsága: Az 1939/40 évi hadjárat / Erdeős László

[Budapest]: A Magyar-Finn Társaság, 1942 – 59 p.

 

EGEY Emese (1966-)

A két világháború közötti magyar – finn – észt kapcsolatok történetéből társasági, diplomáciai, katonai együttműködés / Egey Emese

Savariae: NYME SEK Uralisztikai Tanszék, 2010 – 255 [6] p. : ill.

ISBN 978-963-9883-51-2

Serie:   Specimina Fennica, ISSN 0865-7513 ; 15.

 

 

F


Finn kék-fehér könyv : a Szovjetunió viszonya Finnországhoz  a moszkvai béke után

[Németből fordította Korbuly György (1903-1981)]

[Budapest]: Magyar-Finn Társaság, [1942] – 46 [2] p.

 

Finnország 1940

Szerkesztő: vitéz Nagy Iván (1898-1977) ; előszóval ellátta Tasnádi Nagy András (1882-1965) ; bevezető cikket írta gróf Teleki Pál (1879-1941).

[Budapest]: Magyar-Finn Társaság, 1940 – 287 [1] p., 16 t., 1 térkép.

 

Finnországi napló

(Magyar leventék utazása a háborús Suomiban.)

Budapest: 1943. Levente Hírközpont. Emese Kiadó, 1943 - 7 p.

 

FÖLDI Pál (1938-)

Egy elfelejtett háború : Szovjet agresszió Finnország ellen 1939-1940 / Földi Pál

Budapest: Anno Bt., 2003 – 192 p. 

 

 

G

 


GASKÓ Dezső

Finn-magyar kapcsolatok. I-II. / Gaskó Dezső

I. kötet. Társadalmi kapcsolataink Finnországgal / Gaskó Dezső

Előszót írta Antal István (1896-1975)    

Budapest: Magyar-Finn Társaság, 1943 – 188 p.

II. kötet. Kulturális kapcsolataink Finnországgal / Gaskó Dezső

Budapest, 1943-1944. Magyar–Finn Társaság, 290 p.

 

Finn-magyar kapcsolatok / Gaskó Dezső, vitéz Nagy Iván

Budapest: Magyar-Finn Társaság, 1943 

 
GULYÁS István (1867-1941)
A finnekről / írta Gulyás István
Debrecen: Hoffmann és Kronovitz Könyvnyomda, 1903 – 24 p.

 

 

H

 


Hungarika-anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéke : 5. kötet

Hungarica to be found in librbraries abroad : a directory

Skandináv államok : Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország

Skandinavian countries : Denmark, Finland, Iceland, Norway, Sweden

Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1992 – 122 [1] p.

ISBN 963-200-310-1 [5.]

Megjelent 520 példányban

 

HEGEDÜS Kálmán

Kansainvälinen Jean Sibelius ja unkarilaiset / kirjoittanut ja toimittanut Kálmán Hegedüs
Helsinki: Hegedüs, 2001 – 111 [22] p. : ill.
Melléklet: Sibelius, Jean (1865-1957)
ISBN 952-91-3391-X
 
 
Jean Sibelius finn zeneköltő és a magyarok / Hegedüs Kálmán

Ritka levelek és kultúrtörténeti adatok Finnország nemzeti zeneszerzőjének magyarokkal

történt találkozásainak és kapcsolatainak történetéből Európában és a nagyvilágban.

Budapest: Solo Music [2004] – 190, 42 p.

 

HUNFALVY Pál (1810-1891)

A török, magyar és finn szók egybehasonlítása / Hunfalvy Pál

[Pest]: [Landerer és Heckenast Nyomda], [1855] – 144 p.

 
Utazás a Balti-tenger vidékein 1-2. / Hunfalvy Pál
Budapest: Ráth, 1871.  
 
Utazás a Balti-tenger vidékein 1-2. / Hunfalvy Pál
2. kiadás
Budapest : Ráth Mór, 1880.
 
JALAVA, Antti (1846-1909)
Unkarin maa ja  kansa : neljäkymmentä matkakirjettä / tehnyt Antti Jalava
Helsingissä : Suomalaisen kirjallisuuden seura, 1876 – 367 p., [1] kartbl.

 

I


 

 

J


 

 

K


KARDOS Vera
Ahogy én láttam Finnországot / Kardos Vera
Budapest: Göncöl, [1991] – 137 p. [8] t. : ill., színes
ISBN 963-7875-31-X
 
KERECSENY János (1894-1970)
A fehér légió : történelmi regény a finn - orosz szabadságharcból / Kerecseny János
Budapest: Szittya, [1942] – 228 p.
 
KODOLÁNYI János (1899-1969)

Suomi, a csend országa: útirajz / Kodolányi János

Budapest: Cserépfalvi, [1937] – 139 [5] p., 4 t.

Serei:   ”Válság és új élet” kötetei

 

KOREN Emil, D. (1915-1998)

Testvéreink északon : A finn-magyar egyházi kapcsolatok története / Koren Emil

Budapest: Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, 1986 – 151 p., [16] t. : ill.

ISBN 963-7020-59-4

 

KORONGHI LIPPICH Elek

A finnek és a finn művészet / Koronghi Lippick Elek

Budapest: 1908 – 45 p.

Különlenyomat a Magyar Iparművészeiből

 

 

L


Láttam a finn csodát! : testvéreink szabaságharca a világsajtó tükrében / összeállították: Gábor Áron, Szerelemhegyi Ervin, Vándor Kálmán

3. kiadás

Budapest: Lingua, [1940] – 238 p., 20 t. : ill.

Gábor Áron (1911-1982) (összeállító)

Szerelemhegyi Ervin (1891-1969) (összeállító)

Vándor Kálmán (1898-1949) (összeállító)

 

Levelezések és félrelépések : egy finn-magyar irodalomkutatási forrásanyagok kiadásával foglalkozó szimpózium előadásai és vitái / szerk.: Kaarina Sala

Fordította: Ilkka Firon

[Helsinki]: [SKS], 1987 – 52 fol.

Magyar szerzők előadásaival

 
LANTOS Gábor (1972–)
100 nap északon : 2013. január 2 - 2013. április 11. : [riport, kaland, kihívás] : [Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia, Izland, Feröer és Grönland ...ahogyan még soha nem láthattad!] / [szöveg és fotó] Lantos Gábor
[Budapest]: Kék Európa Stúdió, 2013 – 303 p. : ill., részben színes
ISBN 978-963-08-6078-9
 

LINKOMIES, Edwin (1894-1963)

Finnország háborúban / Edwin Linkomies ; előszót írta Kállay Miklós (1887-1967).

Budapest: Stádium, [1943] – 20 p.

 
La Finlande en 1943 / Edwin Linkomies
Budapest: Soc. De la Nouvelle Revue de Hongrie, 1943 – 12 p.
Különlenyomat: Nouvelle Revue de Hongrie
 
LISZTÓCZKY László (1941-)
A csodaszarvas a Kalevala erdejében : fejezetek a finn eposz magyarországi történetéből / Lisztóczky László
Gyöngyös: Pallas, 1998 – 231 p
ISBN 963-9117-21-8
 

LUUKKONEN, Fanni (1882-1947)

A lották / Fanni Luukkonen

Fordító: Garzuly Mária ; Bevezető: Kodolányi János

[Budapest]: Turul, [1942] – 53 [3] p.

Serie: Turul népkönyvtár ; 3

 

 

M


A „Magyar Anyák a Finn Gyermekekért” – mozgalom emlékirata

Budapest: [1940] – 128 p.

 

Magyarok munkavállalása Skandináviában : a magyar állampolgárok munkavállalása az EU északi tagállamaiban :

Svédországban, Finnországban és Dániában, illetve az EFTA tag Norvégiában / Szerkesztette: Gellérné Lukács Éva (1974-)

Budapest: Tullius, 2011 – 206 p. : ill.

ISBN 978-615-5071-09-6  

 
MÁNYOKY Vilma (1898-?)
A finn nemzetőrség és a Lotta Svärd egyesület / Mányoky Vilma
Budapest: 1939 – 11 [1] p.
Sorozat: Néprokonsági dolgozatok ; 1.
 
A finn nemzetőrség és a Lotta Svärd egyesület / Mányoky Vilma
Budapest: 1940 – 8 p.
Különlenyomat Északi Rokonainkból
 
MÁTHÉ Tamás

Suomi, Finnország írásban és képben / Máthé Tamás

[Budapest]: [Országos Magyar Ifjúsági Társadalmi Egyesület], [1940] – 64 p.

 

Suomi, Finnország írásban és képben / Máthé Tamás

2. kiadás

Budapest: Corvineum, 1940 – 64 p.

 

MAYER Béla

Tanulmányúti feljegyzések Dánia, Finn- és Svédország mezőgazdaságáról / Mayer Béla

Miskolc: Ludvig Nyomda, 1933 – 66 p.

 

MUNKÁCSI Bernát (1860-1937)

Árja hatás a finn-magyar nyelvek számneveiben / Munkácsi Bernát

[Budapest]: [Franklin Nyomda], [1901] – p. 241-258.

Különlenyomat: Keleti Szemle

 

[MIKOLA Nándor]

Nándor Mikola finn festőművész kiállítása / bevezetőt írta: B. Supka Magdolna

1966. szeptember 23. – október 10.

Budapest: Hemberger Sándor, 1966 – Leporolló [6] p. : ill.

B. Supka Magdolna (1914-2005) (bevezető)

 

 

N


NAGY Iván (1898-1977)

Északi Rokonainknál / vitéz Nagy Iván

Budapest: Stádium, 1936 – 11 [1] p.

Különlenyomat a Nemzeti Figyelőből

 

Finnország – Észtország: kulturális kapcsolataink északi rokonainkkal / Nagy Iván

Budapest: Látóhatár, 1939 – 22 [2] p. 2 t.

Serie:  Magyarország és a külföld ; 3.

 

Nagy-Finnország / Nagy Iván

Pécs: Dunántúl, 1942 – 8 p.

Különlenyomat: Külügy Szemle, 1942. március

 

  Suomi, az ezer tó országa / Nagy Iván

  Budapest: Turáni Társaság, [1942] – 32 p.

Serie:   Turáni könyvtár

 

Szuomi, a hősök földje / vitéz Nagy Iván

[Budapest]: [Ábrahám Nyomda], [1944] – 16 p.

Különlenyomat az Északi Rokonainknál 
 
NYYSSÖNEN, Heino
Kádár, Kekkonen és a magyar 1956 emléke Finnországban / Heino Nyyssönen
= Évkönyv, 2006. (2006-2007)14. kötet, 356 p. 
 
 
O

 


ORSÓS Ferenc

Finnországi benyomások / Orsós Ferenc

Budapest: Stephaneum, 1939.

 

 

Ö 


 

 

P

 


PADOS János (1820-1892)
Utazási napló / Pados János
Budapest: 1890
(1869. és 1872-ben Törökország, Németország, Dánia, Svéd és Norvégország, Finnland, Oroszország)
 
PAPP István (1901-1972)
A finn példa / Papp István
Budapest: Stephaneum, 1942 – 32 p.
Különlenyomat: Társadalomtudomány
 
Finnország / Papp István
Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1938.
 
A finn példa / Papp István

Budapest: Stephaneum, 1942.

 

Finnország / Papp István

Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1938.

 

PERGEL Antal

Harag és elfogultság nélkül : magyar-finn katonai és politikai kapcsolatok, 1939-1944 / Pergel Antal

Budapest: Püski, 2010 – 306 p. : ill.

Összefoglalás angol nyelven
 
PÓCSI Blanka
Jelentés az 1910-1911. évben külföldön (Finnország-, Svédország-, Norvégia-, Dánia- és Hamburgban) tett tanügyi tanulmányútról / Pócsi Blanka
Kecskemét: Kecskeméti r. t. Ny., 1911 – 27 p.
 
 
R

Rokoni körben : a magyarországi finn képviselet története / [fel. szerk. Jaakko Sievers]
Veljeskansan keskuudessa
[fordította: Pap Kinga Marjatta]
Budapest: Finn Nagykövetség, 2010 – 223 p. : ill.
 
RÁCZ István (1908-1998)
Ilyenek a finnek / Rácz István
[Budapest]: Misztótfalusi, [1944] – 104 p., 4 t.
Regényes néprajzok
 

ROLLA Margit (1908-1990)

Utazás a háborús Finnországban / Rolla Margit

Budapest: Magyar-Finn Társaság, [1943] – 153 [7] p.

 

RICHTER János

A finn honvédelmi nevelés és testnevelés nemzeterősítő törekvései / Richter János

Budapest: [Madách Nyomda], 1943 – 12 p.

Különlenyomat: Magyar katonai szemle 

 

 

S

 


Skandinávia : Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország / Paul Hardin [et al.]

[Fordítottók: Béresi Csilla et al.] ; [magyar vonatkozásokkal kiegészítette: Kántor Barbara]

Budapest: Park, 2006 – 582 p., [4] t. : ill. részben színes

ISBN 963-530-599-0

Serie:   Vista könyvek, ISSN 1589-4665

 

SARAJA, Viljo

Megváltott ország : Élmények az 1939-40-es finn-orosz háborúból / Viljo Saraja

Lunastettu maa

Győr, 1941.

 

Megváltott ország : Élmények az 1939-40-es finn-orosz háborúból / Viljo Saraja

Lunastettu maa

Fordítók: Garam Lajos és ... Kallioniemi Sole

Bővített 2. kiadás

Eger: fordító, 1942 – 142 [2] p.

 
STRASZER Boglárka (1973- )
"Ungerska för rötternas skull" : språkval och identitet bland andragenerationens ungrare i Sverige och Finland / Boglárka Straszer
Uppsala: AUU., 2011 – 350 [12] p. : ill.
ISBN 978-91-554-8138-4
Serie: Acta Universitatis Upsaliensis. Studia Uralica Upsaliensia, ISSN 1101-7430 ; 38.

 

 

SZ


SZÁSZ Elemér
Az új Finnország / Szász Elemér
Budapest: szerző, 1933 – 47 p.
 
SZŐKE Gergely László (1981-)
A média szabályozása Finnországban és Svédországban / Szőke Gergely László
Budapest: AKTI, 2010 – 44 p.
ISBN 978-915-5020-08-7
Serie:  AKTI füzetek, ISSN 1788-134X ; 57.
 
 
T

TALLGRÉN, Aarne Michael (1885-1945)
Észt- és Finnország 1000 évvel ezelőtt / Tallgren A. M.
A finnugor népszellem teremtő ereje / Bán Aladár (1871-1960)
Tallini: Mattieseni trük.,  1936 – 1-15. p.
Különlenyomat: Fenno-Ugrica 5. A.

 

 

U


UDVARY Gyöngyvér – VINCZE Lajos (1914-)
Emberek a grániton : [Svéd és finn úti élmények] / Udvary Gyöngyvér, Vincze Lajos
Fotók: Székely G., Székely I.
Budapest: Gondolat 1981 – 413 (3) p. : ill., fotók
ISBN 963-281-052-X
Serie:  „Világjárok” 144 : ISSN 0504-2976
 
 
Ü

 

 

V


Vastavallankumoukselliset voimat lokakuun tapahtumissa unkarissa. 1. / [toim.] Unkarin

Kansantasavallan Ministerineuvoston Tiedoitusvirasto

Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben (finn)
[Budapest]: Satakunnan Yhteisvoima Oy, 1957 – 62 p. : ill.
 
VÁRADY Eszter(1963-)
A finnországi kisebbségek és a svédországi finnek / Várady Eszter
Budapest : Vita, 1991 – 34 p.
Serie:  Kulturális modell kutatások  ISSN 1215-976X
Bibliogr.: p. 33-34.
 
VASSAN, Jaakkoo, pseud. för J. O. Ikola
Eruskunta-äijiä reisun päällä : muistoja eruskuntamiästen Unkarin-matkalta v. 1928
2. pain.
Jyväskylä, 1928 – 103 p.
 
VIRKKUNEN, Paavo (1874-1959)

A harcoló finn hadsereg szelleme / Paavo Virkkunen

Suomen taistelevan armeijan henki

Fordító: Molnár Rudolf

[Budapest]: Finn-Magyar Társaság, [1942] – 158 [2] p., 10 t.

 

 

W


WEÖRÖS, Gyula
Unkarilais-suomalainen taskusanakirja : Magyar-finn zsebszótár / Gyula Weöres
Magyar-finn zsebszótár
Helsingissä : Otava, 1934 – 279 p.
 
WUOTIMAA, Aarne
Muistojen Unkari / Aarne Wuorimaa
Helsingissä : Otava, 1947 – 181 p., [48] pl.
 

 

Z


ZÁSZKALICZKY Pál
A finn keresztyénség rövid története és a finn evangélikus egyház rajza / Zászkaliczky Pál
Budapest: szerző, 1937 – 34 [1] p.
 
ZETÉNYI-CSUKÁS Ferenc – BOROS János András

Sisu : magyar és külföldi önkéntesek a finn-orosz háborúban, 1939-40 / Zetényi-Csukás Ferenc, Boros János András

[Szeged]: szerzők, 2011 – 198 [2] p. : ill.

ISBN 978-963-08-1973-2

 

 

ZS 


 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  e-mail címre várjuk észrevételét.

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

Látogatás Helsinkiben

2011. november 20. vasárnap, 12:57
Írta: Gosztonyi Péter

 

Gosztonyi Péter

ÚTITÁRSAK

V.

 

Többször jártam Finnországban. Tulajdonképpen csak Helsinkiben és környékén. Kutatómunkát végeztem, s így csak szabadidőmben "turistáskodtam". A helsinki gyönyörű egyetemi könyvtárban - a cárok alatt építették, a kikötőtől nem messze, központi helyen található - két német nyelvű könyvemhez gyűjtöttem anyagot. A Bécsben - 1980-ban - megjelent "A Vörös Hadsereg története" címűhöz és a Stuttgartban 1981-ben kiadott "A német véderő fegyvertársai a keleti arcvonalon 1941-1945" címűhöz. Az utóbbi publikáció külön fejezetet szentelt Finnország - előttem is csak felszínesen ismert - világháborús történetének.
A könyvtár aranybányának bizonyult. Mind a húszas évek szovjet szakirodalmához, mind Finnország háborús éveihez számos német nyelvű publikációt, újságot és dokumentációt találtam. A két háború között a balti államok - ekkor még szabad köztársaságok - területén számos német élt. Német nyelvű lapok jelentek meg. A fő téma "természetesen" mindig is Szovjet-Oroszország volt. A veszélyes szomszéd. A balti államok könyvtáraiban - a szovjetizálás idején - ezeket az újságokat persze 1939 után "gondos kezek" megsemmisítették. Helsinkiben azonban nem járt a Vörös Hadsereg, így itt minden balti újság, s a Finnországban, a háború alatt kiadott német katonai lapok is megmaradtak. Ezekben számtalan érdekes adalékra bukkantam, amelyek további kutatásaimhoz értékes kiegészítést jelentettek. A finn nyelvvel ugyanis hadilábon álltam.
Lehet, hogy a nyelvészek számára a finn a magyar nyelvvel "rokon", a magam helsinki látogatása során ennek a nyelvi rokonságnak bizony semmi jelét nem találtam. Sőt, amikor már "lámpással" kerestem a magyar-finn barátság és testvériesség meg- és kinyilvánulásait, nem kaptam "rokoni ölelést". "Csupán" a minden messziről jött idegennek kijáró udvarias érdeklődésben volt részem.
A finnek számára mi tehát Közép-Európának épp olyan félig-meddig ismeretlen nemzete vagyunk, mint teszem azt a horvát, vagy az osztrák. Az átlag finn polgár történelmi múltunkat nem ismeri. Csak ha 1956-ot említettem, csillant meg - az idősebb nemzedék szemében - az érdeklődés. No meg, ha a finn "Téli háborúra" terelődött a szó. Ez 1939. november 30-án robbant ki a Vörös Hadsereg agressziója következtében. A világ minden részéből jöttek önkéntesek, hogy segítsék a kis finn nemzetet honvédelmi háborújában. A finnek ma is emlegetik: a svéd önkéntesek mellett az akkori Magyarországról 341 fiatal jelentkezett a "finn frontra" harcolni. Hosszú, tekervényes úton jutottak el Turku városába, fél Európát megkerülve. Hitler Németországa ugyanis nem engedte a magyar önkéntesek átutazását: a náci német és kommunista szovjet paktum mézesheteit élte. A magyar önkéntesek így 1940. március 2-án tették lábukat finn földre. Tíz nappal később azonban Moszkvában megkötötték az ideiglenes fegyverszünetet. A harcok befejeződtek. Így az önkéntesekre sem volt szükség. Pár heti pihenés után a magyarok visszatértek hazájukba. (Nota bene: kilenc hónapra rá - a "finn-magyar barátság" jegyében - pár gyerek született Turku környékén...)
A bolgár történelmi kapcsolatokra a finnek a mai napig büszkék. A II. Sándor cár által 1877-ben kirobbantott orosz-oszmán hadjárat keretében egy finn zászlóalj is kivette a részét Bulgária évszázados török uralom alóli felszabadításában.
Egyáltalán: az oroszok!
Hogy eme - a finneket 1917 óta igen érzékenyen érintő problémát megértsük, ismernünk kell Finnország múltját. A napóleoni korszakot követően Finnország mint "önálló" nagyhercegség Oroszország fennhatósága alá került. A finnek a birodalomban bizonyos kiváltságokat élveztek. Területi autonómiájuk is volt, nyelvüket is használhatták. A Finn Nagyhercegségnek - a cári hadseregen belül - külön "serege" lehetett. II. Sándor cárra a finnek még ma is különös szeretettel gondolnak. Szobra ott áll Helsinki központi helyén, a katedrális tövében. Uralkodása alatt erősödött meg a finn nemzeti tudat, amit aztán később Miklós cár "sikerrel" nyomott el. Az 1917-es októberi "szocialista forradalom" utáni zavaros belpolitikai helyzetet és a Birodalom összeomlását ügyesen kihasználva, Finnország 1917 december elején kimondta elszakadását Oroszországtól. Hitet tett az önálló, független állami lét mellett.
Leninnek és szovjet kormányának - saját politikai krédójuk alapján - akkor el kellett ismerniük ezt a szecessziót. De a Kreml nem felejtett. Sztálin Finnországot továbbra is mint "ősi orosz területet" kezelte. Finnországot be akarta tagolni a Szovjetunióba, hiszen a harmincas évek derekán a "Finn-Karél Szocialista Szovjet köztársaságot" is ennek érdekében hozta létre. Ekkor már erős volt a Vörös Hadsereg. A nyugati hatalmak - pacifista politikájuk árnyékában - maguk is elismerték: a Vörös Hadsereg Európa legerősebb hadserege! Nem csak menynyiségi, de technikai értelemben is. Ez 1935 nyarára vonatkozik.
1939 az európai válság esztendeje volt: a megpróbáltatások nehéz éve. Hitler hat éve volt a Német birodalom kancellárja. Hadseregét minden vonatkozásban fel- és kifejlesztette. 1939. augusztus 23-án Moszkvában - a világ közvéleménye megrökönyödésétől kísérve - létrejött a híresen-hírhedt Ribbentrop-Molotov paktum. E megnemtámadási és konzultációs szerződés titkos záradéka - amelynek létezését Moszkva hivatalosan csak a Szovjet birodalom összeomlása után ismerte el (s akkor el is ítélte) - lehetőséget nyújtott Sztálinnak, hogy csapatait 1939. november 30-án megindítsa Finnország ellen. A cél: a "burzsoá", a "fehér" köztársaság likvidálása és a meghódított terület Szovjetunióhoz való csatolása volt.
A "Téli Háborúként" szereplő szovjet-finn küzdelemben a finnek keménységét és állhatatosságát az egész világ megismerte. Joggal lehetnek büszkék ezekre a kemény téli hónapokra a finnek. Sztálin "könnyű hadjáratra" készült. Dölyfében és politikai illúziók rabságában ő és pártja vezetői úgy hitték: a Vörös Hadsereg 1939 december végére felszámolja a finn állami önállóságot. Nem számoltak a finnek nemzeti öntudatával. A Karél földszoroson és más arcvonalakon felsorakoztatott szovjet hadosztályok sorozatos vereségeket szenvedtek. Ahogy nekem 1977-ben Helsinkiben az akkor 85. életévét taposó Oesch altábornagy (németül) elmondta: a haza védelmében még az egykori, 1919-es kommunista Vörös Gárda tagjai is fegyvert ragadtak. S egy finn hadtörténész, a "Téli Háború" kutatója, a finn Hadtörténeti Intézetben érdekes szovjet dokumentumokat tett elém. Többek között a Sztálin által 1939 december elején a Karél földszoros egyik helységében megalakított és a hírhedt finn Komintern funkcionárius Otto Kuusinen által vezetett "Finn népi munkás-paraszt kormány" első finn nyelvű proklamációját, amelyben - többek között - a "felszabadított finn dolgozóknak" a győzelem birtokában napi nyolc órás munkaidőt helyezett "jutalmul" kilátásba. Juutilainen ezredes: "Meglehet, hogy a Szovjetunió munkásai számára a napi nyolc órás munkaidő ‘forradalmi vívmány’ volt. Nálunk azonban 1922 óta már érvényes volt eme nyolc órás munkaidő..."
(A finn "népi kormány" a Vörös Hadsereg támogatásával saját "néphadsereget" hívott életre, a Szovjetunióban élő finn emigránsokból. A "sereg" összesen 80-100 főből állott. Kuusinen úgy gondolta - tévedett -, hogy rövid időn belül finn dezertált katonák csatlakoznak hozzájuk...)
Amikor finn kollégámnál a hitleri Németország segítségéről érdeklődtem, a következő választ kaptam: "Berlin részéről még jóindulatú semlegességről sem beszélhettünk. Az 1939. november közepén Rómából megrendelt és hadseregünk számára életszükségletet jelentő repülőgépeket és alkatrészeket, illetve egyéb katonai felszerelést Hitler nem engedte Németországon átszállítani. Tartott Sztálin haragjától. Fél Európát megkerülve, tengeri úton kellett Itáliából a felszerelési cikkeket hozzánk eljuttatni, amikor minden nap és óra számított. Hasonló volt a helyzet a finn védelmi harc mellett elkötelezett európai önkéntesekkel is. Például a Magyarországról hozzánk elindított önkéntesek csak nagy vargabetűvel - Itálián át és utána tengeri úton - tudtak eljutni a finn kikötőkbe. Az is tudott dolog nálunk, hogy az ellenünk bevetésre került szovjet tengeralattjárók német raktárhajókról, a nyílt tengeren kapták a szükséges utánpótlást..."
1941 nyarának története is merőben más, mint ahogy ezt mi tudtuk. A finneket ugyan a német vezérkar a készülő német-szovjet háborúról időben értesítette, több tárgyalás is történt a két vezérkar között, de az akkori finn kormány (amelyben szociáldemokrata politikusok is részt vettek), nem voltak hajlandók a náci Németországgal katonai szövetségre lépni. Hiába harsogta dr. Goebbels 1941. június 22-én, hogy a Wehrmacht csapataival a román királyi hadsereg és a finn hadsereg is csatasorba állt, és közösen indítottak támadást a Vörös Hadsereg ellen - a közlemény nem felelt meg a valóságnak. Beszélgetőtársam, Anti Juutilainen mutatja is a korabeli okmányokat, bizonyítékként a nekem elmondottakhoz.
A finnek fegyvereiket lábhoz téve várakoztak. Persze, Helsinkiben már hónapokkal ezelőtt felkészítették őket az "Unternehmen Barbarossa"-ra, felkérve a finn politikai vezetőket, hogy a Wehrmacht oldalán lépjenek csatasorba. Finnország - saját, nemzeti érdekében - hajlott is erre. Hiszen tudták, hogy Sztálin 1940 óta készül Finnország bekebelezésére. De a finnek - helyesen! - nem a németekkel együtt kívántak hadba lépni. Júniusra ugyan mozgósították hadseregüket - 14 sorhadosztályt és egy tartalék hadosztályt -, de június 22-én nem mozdultak. A finnek hadüzenete akkor következett be, amikor Sztálin június 26-án több mint 200 bombázóval Helsinkit és több más finn várost megrohant. Több száz polgári lakos vesztette életét. Helsinkinek "ürügy" volt ez, hogy hadba lépjen a Vörös Hadsereg ellen. Az offenzívájuk első napjától kezdve a három éves háborút "finn néven", úgymond "Folytatásos háború"-nak nevezték, és így Németországot nem szövetséges hatalomként, hanem fegyverbarátokként tekintették. Mindez nem csak értelmezési különbséget, hanem politikai realitást is jelentett.
Helsinki tartózkodásom során tiszteletem tehettem az akkor 85 éves svájci származású altábornagynál, K. L. Oeschnél. A generális Finnországban született, szülei a múlt század közepén vándoroltak ki a svájci Luzern kantonból. Fiaikkal mindig is svájci német tájszólással társalogtak. Oesch több nyelven beszélt. Egy, a város középpontjától távoleső bérházban lakott, szerény körülmények között. Uzsonnával fogadtak, kedvesek, előzékenyek voltak. Ez a kedvesség - úgy észleltem - kijárt a svájci "honfitársnak", de magyar származásomnak is. Oescht felvillanyozta a finn háborúval kapcsolatos érdeklődésem. Igen részletesen válaszolt kérdéseimre. Végigharcolta a "Téli háborút", a "Folytatólagos Háborút", sőt a "Finn-Német háborút" is, amire a szovjetek kényszerítették 1944 szeptember végén a legyűrt finneket.
Ahogy ő is elmondta, a "Téli háború" után, 1941-ben fordult a kocka. A finnek "Folytatólagos háborúját" a valóságban csak német katonai segítséggel tudták megvívni. E vonatkozásban Finnországnak is van némi "kényes pontja". Jóllehet a szükség diktálta, és nem utolsó sorban az akkor Hitler befolyása alá került finn közvélemény egy része kacérkodni kezdett politikailag a náci Németországgal. Pártocskák alakultak, amelyeknek célja "Nagy-Finnország" létrehozása (vagyis Szovjet-Karélia bekebelezése, a finn határ kibővítése a Szvir folyóig stb.), és akadtak - igaz nem sokan - olyan finn fiatalok is, akik önként Németországba utaztak, hogy a Waffen-SS kötelékében szolgálhassanak. Ezekről a mai történettudomány szívesen "megfeledkezik". Igaz, nem ez jellemezte a finnek "Folytatólagos Háborúját"...
A kormány és a hadsereg vezetői azonban mindvégig józanok maradtak. Nem osztoztak Hitler Wehrmachtja első évi oroszországi sikereinek örömében. Igyekeztek mindig és mindenütt hangsúlyozni politikai önállóságukat, bár a Németországból jövő élelmiszert, ipari és katonai segítséget (ami egyébként Berlin érdekében is állt) mindig is elfogadták. A hírhedt nürnbergi faji törvényeket Finnországban nem ratifikálták - ugyanakkor 1942-ben a finn kormány kiadta a németeknek azt a kb. tízezer európai zsidót, akik Hitler kopói elől Finnországba menekültek.
A finn kétarcú politikára továbbá jellemző az is, hogy Mennerheim marsall, a finn hadsereg főparancsnoka, jóllehet csapatai északi irányból megközelítették Leningrád városát, nem volt hajlandó a Néva parti metropolis ellen offenzívába lépni. Pedig a német hadvezetőség ezt követelte a finnektől: német-finn gyűrűbe szorítani Leningrádot, hogy a blokád teljes legyen. Mannerheim csak a Szvir folyóig nyomult előre. Ott - 20 kilométerrel Leningrád előtt - leállította offenzíváját. A németeknek megüzente: nem fűződik finn érdek a további előrenyomuláshoz. 1942-ben pedig abbahagyta csapataival a szovjet katonai utánpótlás számára létfontosságú Murmanszk vasútvonal elfoglalását célzó támadást.
A háború alatti Finnország belpolitikájában érvényesült a demokrácia. Ennek egyik próbaköve volt a finn zsidósághoz való viszony. Igaz, Finnországban elenyésző számú zsidó élt, de ezek ellen a helsinki kormány semmiféle náciszerű megtorló rendelkezéseket nem foganatosított. Finn hadtörténész barátommal több helsinki katonai temetőt felkerestünk. Többek között kivitt a zsidó temetőbe is. Megmutatta a Finnország függetlenségéért hősi halált halt zsidó tisztek, katonák síremlékét. "Hitlers fremde Heere" című - 1976-ban Düsseldorfban megjelentetett - könyvemmel kapcsolatban az egyik hadtörténész meg is jegyezte: "Ön a könyvében a finneket is Hitler ‘idegen hadseregeként’ aposztrofálta. Vajon mit szólt volna ahhoz a Führer, ha tudja, hogy az ő ‘idegen hadseregei’ között olyan egység is szolgál, amelynek parancsnoka - zsidó?" S a finn hadtörténészektől hallottam, hogy Mannerheim marsall, aki szeretett finom gúnnyal néha borsot törni a túl elszemtelenedett, Helsinkit látogató német-náci főtisztviselők, miniszterek orra alá, Heinrich Himmler német birodalmi SS-vezető finnországi látogatása alkalmával csupa olyan katonát és tisztet vezényelt ki nevezett fogadtatására, akinek faji hovatartozását illetően a német SS-vezetőnek nem lehettek kételyei...
(Később Genfben találkozhattam egy Finnországból Svájcba letelepedett zsidó kereskedővel. Ő a "Folytatólagos háború" alatt mint tartalékos főhadnagy, a finn ‘folyami tengerészet’ sorában egy gyorsnaszád parancsnoka volt a Ladoga tavon. Olasz gyorsnaszád kötelékhez osztották be. Ott és akkor tanult meg olaszul. Végig keményen harcolt a Vörös Hadsereg ellen. Több finn katonai - sőt olasz! - kitüntetés birtokosa lett. Háborús fényképalbumát nekem ajándékozta.)
A finnek egyébként - jogosan - büszkék arra, hogy a második világháború során azon kevés államok közé tartoztak Európában, amelynek területét idegen hadsereg nem szállta meg. Így is van. Az 1944. szeptember 4-i finn-szovjet fegyverszüneti megállapodás kizárta egy szovjet megszállás lehetőségét. Ez és más, a háború következményeivel járó megszorítások enyhítése többek között Mannerheim marsallnak köszönhető. A marsall lovas szobra Helsinki egyik főterén áll. A Főváros legszebb és leghosszabb útja is Mannerheim nevét viseli. Meglátogattam a finn marsall múzeummá átalakított lakóhelyét, amely egyaránt tükrözi egy kozmopolita svéd származású főúr, egy orosz cári tábornok és "Finnország marsallja" életének megannyi állomását. Nem "palota", még csak nem is "villa" a mi fogalmaink szerint, hanem egy nagyobb épület, a múlt század második felében épült, összesen 8-10 szobával, nagy könyvtárral (sok német, orosz, angol könyvvel, többek között kiböktem Schmidt-Pauli 1942-ben Horthy Miklósról írt német nyelvű, 1942-ben megjelentetett életrajzát is) és egy spártai egyszerűséggel berendezett hálószobával, amelyben egy tábori ágy szolgált Mannerheim éjszakai nyugvóhelyéül.
Amikor Finnországban jártam, a híres-nevezetes 1975-ös Helsinki Konferencia már évek óta hátunk mögött volt. A "ma" szemével felismerjük: 1975 volt a Szovjetunió és a szovjet blokk fejlődésének csúcspontja. Brezsnyev itt és ekkor érte el, hogy a nyugati hatalmak ismételten megerősítsék a szovjet befolyási övezeteit Európában (és máshol), és Moszkvát "szuperhatalomnak" ismerjék el. 1975-től azonban megkezdődött a szovjet birodalom hanyatlása. 1977-ben ezt persze nem észleltük. Finn barátaimat a finn-szovjet kapcsolatokról kérdeztem. Tudni akartam: hogyan látják ők országuk helyzetét Európa északi peremén, a szovjet birodalom határán? Összefoglalom válaszaikat:
Oroszbarátság? "Finnlandizálás?" Félgyarmati státus? Bizonyos jelenségeket Közép-Európában szeretnek felnagyítani, leegyszerűsíteni, rosszindulatúan interpretálni. "Mi kis nép vagyunk Európa eme peremén. Szomszédainkat nem válogathatjuk meg. Oroszország, illetve a Szovjetunió közvetlen szomszédunk. Moszkva élénken figyeli országunkat. Maga is érdekelt jelenlegi (1977) státusunk fenntartásában..."
Helsinkiben - és ez nem titok - több, mint 500 szovjet diplomata és kereskedelmi alkalmazott tartózkodott állandó jelleggel. A finnek persze tudták, hogy ezen "sereg" valójában kinek dolgozik és mit keres Finnországban. De józanul alkalmazkodtak a kényes helyzethez. Ismerték az orosz mentalitást. Hisz nyilvánvalóan a "helsinki ablakon" a többi skandináv országba is könnyen át lehetett kukucskálni.
Kekkonen elnökről érdeklődtem. Nevezett parasztpárti politikus, 1956 óta a Finn Köztársaság államelnöke, ebben az időben töltötte be 80. életévét. Demokratikus érzelmű politikus, aki évtizedeken keresztül megtanulta (és eredménnyel gyakorolta) a finnországi külpolitika "kötéltáncát" Kelet és Nyugat között. Általában az a nézet, hogy ő a megfelelő politikus megfelelő időben, megfelelő helyen. Akikkel beszélhettem, azok dicsérték Kekkonent. Már csak azért is, mert az ő ötlete volt, hogy az Európai Biztonsági Konferencia székhelyét 1975-ben Helsinki adhatta. Ezzel európai mértékben is felértékelte Finnország politikai helyzetét. Kekkonen ellen még politikai ellenfelei sem tudtak komoly érveket felvonultatni. Közszeretetnek örvendett, villáját egy szál rendőr őrizte, reggelenként tréningruhában futott a parkban és a háza körüli erdőségben. Bárki megszólíthatta s elbeszélgethetett vele. Kocsiját nem kísérte kék villogóval rendőrautó. Ha a közlekedési lámpa pirosat mutatott, az elnök sofőrje nem hághatta át a közlekedési szabályokat.
Keresem az ellenvéleményeket. Egyes konzervatív oldalról jövő ellenvetés: "Túl sokat kérdez Moszkvában. Szükség van erre?" Mások viszont azt tartják: nem baj, ha az oroszokat Finnország ügyében kicsit "foglalkoztatja"...
A finn-orosz viszony - ez az általános nézet - a hetvenes években normalizálódott. Helsinki ismerőseim szerint: "korrekt". A negyvenes évek végén a finnek - Kelet-Európa "szocialistásodása" tükrében - kommunista puccstól tartottak. Az ötvenes években Hruscsov főtitkári működése idején kezdtek feloldódni a finn-orosz görcsök. A szovjetek ez időben több olyan finn területet adtak vissza, amelyeket 1945 óta katonai biztonsági érdekekből maguknak tartottak (pl. Porkkal ud szigetét). Amikor aztán Leonid Brezsnyev lett Moszkvában a "főember", ismét megsűrűsödött a levegő a finn-orosz viszonyban. Lényegtelen, illetve nevetséges dolgok miatt zaklatták az oroszok a finn külügyminisztériumot.
(Egy ilyen "eset" volt a híres-nevezetes Kovaljev jegyzék is. Megírom, mert az máig érvényes következtetésekkel jár. Kovaljev szovjet követ 1969 körül felháborodva tiltakozott a külügyminisztériumban, mivel egy finn sörgyári címkén szerinte kimondottan oroszellenes rajzot terjesztenek. Valóban a Lapperentéből származó karjalai sörösüveg címkéjén két vitéz mérte össze szablyáját. Az egyik, aki a rajzon nyugati oldalon állt, európai stílusú zubbonyt és egyenes kardot emelt. Ellenfele, "kelet" felől igyekezett kivédeni az ütést. A rajz görbe karddal és keleti szabású zubbonnyal "ruházta fel" a harcost. "Mi ez, ha nem szovjetellenes provokáció?" - horkant nagyot Kovaljev, s a finnek derültségére a dologból politikai "ügyet" csinált. Persze sikertelenül. Tiltakozása azonban jó reklám volt a lapperentei sörgyárosnak. Megnőtt a bevétele, sörgyárát a szovjet diplomáciai jegyzék országos hírűvé tette. Ezen kívül új címkéket is nyomtatott. A két egymással hadakozó vitéz képe megmaradt, de újabb rajzzal bővült ki. A sörösüveg nyakán két férfi szablya helyett sörösüveggel koccint egymás felé és "skolt" kívánnak egymásnak...)
Helsinki szép város. Rendezett és ápolt utcákkal, terekkel, számos "zöld övezettel" tarkítva. A város központja, a kikötő negyed a 19. században épült utcasorokkal, két-három emeletes, kitatarozott épületeivel szolidságot és békés légkört sugároz. Különösen szépek a különböző pasztell színekben pompázó, még a cári időkben emelt impozáns középületek. Nyaranta tele a város külföldi turistákkal, sok japánt és amerikait látni. Jóllehet a Szovjetunió "szomszéd" - orosz turistákkal még véletlenül sem találkoztam.
Feltűnő, hogy az összes utcanév, a mozikban a külföldi filmekhez készített feliratok is kétnyelvűek. Finnországban ugyanis sok svéd él. Az összlakosság tíz százalékát teszi ki arányuk. Az ő identitásukat védik ezek - az élet többi területein ki kimutatható - kétnyelvű feliratok és egyéb írásos megnyilvánulások. Helsinkiben külön svéd napilap jelenik meg. A Mannerheim sugárúton Svéd Színház áll, a középiskolákban a svéd nyelvet oktatják. Sőt, kötelező tantárgy.
A Finn Nemzeti Könyvtárt is felkerestem. Igen szép, 19. század második felében épült - s könyvtárnak épült! - palota fogadott. Bensőséges olvasóterem, előzékeny kiszolgálás és gazdag könyv-, illetve sajtóanyag. Ez időben gyűjtöttem anyagot a Vörös Hadsereg megírandó történetéhez. Így Helsinkiben nézhettem át a korai "Pravda" évfolyamait, sőt számos brosúrára leltem - német és orosz nyelven - a Vörös Hadsereg húszas éveiről írt történetéhez. Amikor aztán - az illem kedvéért - a könyvtár igazgatójánál leadtam névjegyemet, másnap már üzenet várt: szívesen lát vacsoravendégként. Helsinki egyik kertvárosában, polgári kényelemmel berendezett lakásban fogadott este Anti H. úr. Közös témáinkról csevegtük át az estét. Finn szokás szerint nem takarékoskodtak az alkoholos italokkal. Amikor már éjfél felé ballagott az idő, H. úr egy érdekes - és a szovjet gondolkodásra jellemző - történetet mondott el. Megírom - jóllehet ma már ez valóban csak fura anekdotaként említhető.
A Finn Nemzeti Könyvtár tudós igazgatója nem kis gúnnyal elevenítette fel évi kétszeri találkozását leningrádi és moszkvai vendégeivel. Ezek a természettudomány, a technika és a matematika különböző területein tevékenykedő szovjet szakemberek voltak, akik a hatvanas és hetvenes évtizedekben évi 8-10 napot töltöttek a Finn Nemzeti Könyvtárban. Mindig nagy köteg könyvvel jöttek: nyugatnémet, brit, amerikai, illetve francia szakkönyvekkel, a nyugati könyvkiadás legújabb termékeivel. Kirakták maguk elé a Szovjetunióból hozott nyugati könyveket - s utána a kölcsönző szolgálattól kikérték ugyanezen könyveknek a helsinki könyvtárban meglévő példányait. Amikor a kikölcsönzött könyv - pl. számos matematikai vagy kémiai számítások tábláival - előttük volt, nekiálltak dolgozni. Oldalról oldalra összehasonlították a magukkal hozott könyvek oldalait a Finn Nemzeti Könyvtárban fellelhető testvér-kötettel. Az egész "szovjet csoport" álló nap ezt csinálta. Ez persze feltűnt a könyvtári felügyelőknek. Szóltak az igazgatóságnak. H. úr, aki a hetvenes évek elején került a direktori posztra, a történet csattanóját elődjétől hallotta. Az akkori igazgató - 1969-ben? - meghívta ebédre a "szovjet csoport" vezetőjét. Oroszul tudtak társalogni. Ital is akadt - mint írtam: bevett finn népi szokás szerint - az asztalra. Ez megoldotta a moszkvai vendég nyelvét. S amikor a finn könyvtárigazgató kirukkolt az őt érdeklő kérdéssel, miszerint mit csinál a "szovjet csoport" a nyugati könyvekkel, és mire való ez az időt rabló könyv-összehasonlítás, ámulatára, a moszkvai vendég a következő választ adta: Hát az úgy van, hogy a szovjet tudomány kíváncsi a nyugati természettudomány, illetve technika újdonságaira. A szakintézmények így Nyugatról beszerzik az őket érdeklő publikációkat. Ezeket a nyugati könyvkereskedők mindig leszállítják. Ez a "hihetetlen előzékenység" a moszkvai pártokosokban életre keltette a "bolsevik éberséget". Lehet, hogy a könyveket a csalafinta Nyugat a szovjetek számára ellenséges érzelemtől hajtva meghamisítja? Hogy a CIA, a francia, a nyugatnémet, a brit stb. titkosszolgálat a Moszkvából megrendelt szakkönyveket külön nyomtatja és ott a különböző képleteket, matematikai számításokat, kutatási eredményekhez vezető kísérletek leírását előre megfontolt szándékkal hamis adatokkal és ábrákkal látja el? Hogy így megtévesszék, késleltessék az élenjáró szovjet tudományos kísérletek eredményeit?
Nos, ezeknek a gondolatoknak jegyében születhetett meg a mindenható SZKP megfelelő ideológiai főosztályán az a "zseniális" ötlet: semleges területen, szovjet tudósok rendszeresen ellenőrizzék le a Moszkvának szállított nyugati szakkönyvek tartalmát a szóban forgó könyvek nyugati könyvtárakban fellelhető példányaival.
És ezt a bizarr ötletet - pénzt és időt nem kímélve - a szovjet szervek meg is valósították. Hogy pl. 1955 után Bécsbe is küldtek-e a nemzeti és egyéb könyvtárakba "tudós-összehasonlító-csoportot": nem tudom. Én csak a finn esetről tudok. S amikor ezt részleteiben meghallottam, ekkora ostobaságot csak keserű nevetéssel tudtam nyugtázni.
Befejezésül hadd említsem még meg, hogy Helsinkiben is találkoztam ama rég elhunyt brit-magyar humorista Mikes György-féle - a hatvanas években hangoztatott - "téziseivel": miszerint magyar embert mindenütt lehet a világon találni. Illetve, "mindenki magyar"!
Finnországi látogatásom utolsó napját Oesch finn altábornaggyal töltöttem. Vacsora közben valahogy ismét szóba kerültek a magyarok. Az agg generális hirtelen a fejéhez kapott. "Hát persze, hisz ezt eddig még nem is mondtam!", s felém fordulva megkérdezte: "Találkozott-e már Paasonen ezredes nevével...?" Nemleges, csodálkozó válaszomra azonnal jött a magyarázat: Paasonen Gyula Aladár Zoltán ezredes a "Téli" és a "Folytatólagos" háború idején a finn hadsereg parancsnoksága hírszerző osztályának volt a vezetője. Édesanyja magyar volt. Fiát megtanította a magyar nyelvre. Tökéletesen beszélte és írta "anya"-nyelvét. Magyarságát hangsúlyozandó, az anyja a finn családi név mellé csupa magyar keresztnevet adott. Paasonen ezredes rendkívül kedvelt volt a tisztikar körében. 1975-ben hunyt el. Egyike volt a finn-magyar nyelvközösség kutatóinak. S Oesch altábornagy emlékezetéből kikaparta azt a mondatot, amely - Paasonen szerint - mind finnül, mind magyarul ugyanazt jelenti: "Eleven halak úsznak a víz alatt" - "Elaevat kalat névat vedem alla..."

 

Megjelent: Archívum, 1999/1 január - február   

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.