Egy ismeretlen magyar hebraista. 1
Kunitzer Mózes budai rabbi levelezési gyűjteményében egy magyar filológus nevére akadtam,mely név viselője a magyar irók legnagyobb bibliográfusa előtt is ismeretlen.2 Kunitzer3 egyik művében, melynek czime «Bész Kabbi»,4 a misnagyűjtemény szerkesztője B. Jehuda élettörténetét és működését, családja és tanítványainak sorsát ecseteli prózában, majd verses mondásokat szórva hősei beszédébe, úgy hogy az egész mű színdarab benyomását teszi. E mű a kolozsvári főiskola egyik tanárának kezébe jutott, ki szigorral és tudással telt észrevételeit közli a szerzővel. E férfiú neve : Banadi vagy Bánáti Ferdinandus, ki – Kunitzer szerint – nyolcz antik nyelven beszélt. A levél kelte : 574 Ab hó 7 = 1814. július-augusztus közepén.5 Bánáti kifogásolja szerző eljárását, ki verseket szavaltat hőseivel, míg – levélíró állítása szerint – a talmud tanítói előtt költészet teljesen ismeretlen fogalom, mert ők a költészet héber műszavait a szentírásban is, mint חשל (parabola, hasonlat) vagy שיד (dal, ének) a törvényekre és parancsolatokra vonatkoztatják. Kunitzer feleletében nagy tudással mutatja ki a talmud gazdagságát közmondásokban és példabeszédekben, a nélkül, hogy a felelet lényegére, a költészet különféle és változatos nemeire utalt volna.
Érdekes volna megtudni, vajjon maradt-e irodalmi emlék e férfiú tollából és akadna-e e folyóirat t. olvasói közül, ki életkörülményeiről, tanári működésérőt hirt adna !
Skotschau (Ausztria). Dr. Marmorstein Arthur
1 Magyar hebraistákról l. összeállításaimat a Zeitschrift far hebräische Bibliographie 1904. és 1905. évfolyamaiban.
2 Szinnyei József úr szives közlései.
3 1. Büchler Sándor, A zsidók története Budapesten 1901. 264 kk. 1.
4 Bécs 1805.
5 Hamczóref, I. köt. Prága 1820. 56. szám.
Megjelent: Magyar Könyvszemle, 18. évf. 1910. 3. szám – p. 287.