Kárpátalja élő lexikona: Dupka György

• E-mail

SZÖLLŐSI ANTAL

KÁRPÁTALJA ÉLŐ LEXIKONA

Augusztusi vendégünk: Dupka György

          Nem mondanám ezt 1994 augusztusában Svédországba érkező vendégelőadónkról, ha nem hallottam volna többször is előadását, s nem olvastam volna el az Északi Magyar Archívumban lévő könyveit. Sok mindent tud az Ukrajnában élő negyedmilliós kárpátaljai magyarság hét évtizedes történetéről.

          Dupka György 1952. április 11-én született a hajdani Ugocsa vármegyei, ma nagyszőlősi járásbeli Tiszabökényben. A nyolcosztályos iskolát szülőfalujában, a középiskolát Tiszapéterfalván végezte el. A katonaság után 1974-től az ungvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója. 1979-ben kap diplomát, ekkor az ungvári magyar nyelvű napilapnál, a Kárpáti Igaz Szónál helyezkedik el, ahol 1986 közepéig újságíróként dolgozik. Ekkor lesz az ungvári Kárpát Kiadó magyar osztályának szerkesztője.

          1968 óta publikál, 1981 óta egyik társelnöke a József Attila Irodalmi Studiónak. Fordít ukránból és oroszból, ír publicisztikát szociográfiát, folklórt gyűjt. Gyakran jelentkezik tény- és adatfeltáró cikkekkel Kárpátalja irodalmi és művelődési múltjából, jelenéből.

          Versesfüzetét Ikarusz éneke címmel, 1979-ben adta ki a Kárpáti Igaz Szó. Egyes írásai ukrán, orosz és mordvin nyelven is megjelentek. Verseit gyakran közlik Magyarországon. Horváth Sándorral közösen írt szociografiai jellegű riportkönyve, a Múltunk s jelenünk Ungváron jelent meg. Sorsközösség címmel Horváth Sándorral és Móricz Kálmánnal közösen 1990-ben kiadott kötetében a kárpátaljai magyarság helyzetét mutatták be a nyolvanas évek végén. Legfontosabb munkája az 1990-ben megjelent, Botlik Józseffel közösen írt Ez hát a hon ... című monográfiája. 1993-ban látott napvilágot Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján címmel, ennek a műnek második kötete,  amelyben a szerzők elsőként mutatták be a kárpátaljai magyarság 1918-1992 közötti történetét.

          Dupka György a 80-as évek végétől egyik kezdeményezője volt a kárpátaljai magyarság polgárjogi mozgalmainak.

          1989. január 21-én egyik alapítója a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, a KMKSZ-nek. Három esztendeig annak titkára, amikor 1992. március 7-én a KMKSZ-nek a III. közgyűlésén módosított alapszabályában túlzott centralizációval megváltoztatják a szövetség legfelsőbb vezetésének felépítését. Dupka György bejelenti, hogy abban ilyen körülmények közt nem vállal vezető tisztséget. Visszavonul a KMKSZ első vonalából, s jelenleg az ungvári városi szervezet alelnöke.

          Elnöke a hatóságok által 1993 őszén bejegyzett Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének, amely az 1941. január 26-án Ungváron alakult és a kommunista diktatúra által 1945-ben felszámolt Kárpátaljai Tudományos Társaság utódja.

          Az állami könvvkiadás összeomlása után ungvári székhellyel megalakítja az Intermix Kiadót. Ez ukrán-magyar-amerikai vegyesvállatként az elmúlt két évben mintegy száz könyvcímet jelentetett meg. Ezek egyharmada eredeti kárpátaljai alkotás.

          Mint a fentiekből kitűnik, Dupka György sokat dolgozik a kárpátaljai magyarok sorsának bemutatásán, hogy ezzel is erősítse az ottani magyarságot létében, nemzeti megmaradásában. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna kikiáltotta függetlenségét s tétován elindult a jogállamiság felé. Ezzel a kárpátaljai magyarság kisebbségi létének harmadik korszakába lépett.

          Szeretettel várjuk Svédországba Dupka Györgyöt, a kárpátaljai megyei tanács képviselőjét, a költőt, írót, fordítót, újságírót, szociográfust, folklórgyűjtőt: kárpátalja élő lexikonát.

Megjelent: = HÍRADÓ (Stockholm), 14. évfolyam, 1994. április, 52. szám – 8. oldal