Németország : magyar egyesületek
2012. október 13. szombat, 22:57
Írta: Szöllősi Antal
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
NÉMETORSZÁG : MAGYAR EGYESÜLETEK
A
B
BERLINI MAGYAR EGYESÜLET
Alapítási éve: 1846 – ?
„Magyar levélczim külföldön.Berlinbe egy magyar járásbíróság levelet küldött e czim alatt: „Tekintetes cs. 6. kerületi bíróságnak Berlin, Poroszország.” A berlini postahivatal a levelet a czim lefordítása végett átküldte az osztrák-magyar nagykövetséghez, ott azonban senki sem ért magyarul, s így a czimet átküldték a berlini magyar egylethez. Ha Berlinben esetleg nincs magyar egylet, a osztrák-magyar követség a levelet visszaküldi.”
Forrás: Vasárnapi Újság (Pest), 21(1874. augusztus 30.)35:557
„A berlini magyar egylet [1878. július] f. hó 7-én ünnepelte meg alakulásának 32-ik évfordulóját az „Othello” czíműamerikai szabadkőműves páholy helyiségeiben. Volt ünnepi lakoma s táncz is, mely alkalommal Horváth Józsi czimbalmos játszotta a csárdásokat.”
Forrás: Vasárnapi Újság (Budapest), 25(1878. július 21.)29:463
BERLINI MAGYAR ISKOLA EGYESÜLET
BERLINI MAGYAR INTÉZET
1917-ben létesítették.
BERLINI MAGYAR KLUB
C
D
DREZDAI MAGYAR KLUB
E
ERDINGI MAGYAROK
Alapítva: 2002. december 8. Történetünk: Az Erdingi Magyarok története 2002 őszére nyúlik vissza, amikor is egy-két Erdingben élő magyarban felmerült az ...
F
FRANKFURTI MAGYAR KLUB
FREIBURGI MAGYAR KLUB
G
H
HAMBURGI MAGYAR EGYESÜLET
1943-ban az egyesület felfedezte a hamburgi temetőben Beőthy Ödön 48-as szabadságharcos sírját, aki száműzetésben Hamburgban halt meg 1854-ben. A síremlékét özvegye és gyermekei állították. Az egyesület gondozásba vette a sírt.
Irodalom: Halácsy; Nagymagyarország, 1943. július 15.
HAMBURGI MAGYAROK EGYESÜLET
Irodalom: Protestáns Híradó (Münster, Németország), 2(1992. november.)
I
J
K
KÖLNI MAGYAR HÁZ
KULTÚRSZÖVETSÉG
Rigó Gábor
L
M
MAGYAR INTÉZET
Magyar Intézet München Egyesület
Münchenben 1962 december 12-én alakult. Az egyesület 2. §-a értelmében az Intézet célja: „a magyar tudomány és kultúra ápolása, támogatása és hasznosítása a gyakorlati élet számára.”
MAGYAR NEMZETI FRONT
Berlin
„Egyik este résztvettem Békássy főkonzul meghívásából a berlini magyar kolóni estélyén. A Magyar Nemzeti Front a Bachstrasse egyik bérelt termében gyűjti össze a magyarokat. A titkár Lőrinczi Géza, a követség építője fogadott bennünket. Sajnos, az elnök nem volt ott, de megismerkedtem a magyar kolónia többi vezetőjével, Csehy és Grünwald társ- és alelnökökkel, vitéz Kárász fiatal újságírókolléhával, akit még Pesten megismertem, Zalatnay-Stitz Géza dr. Zeneszerzővel, a kollégium fiatalságával és még számos magyar testvérrel.
Az estély a magyar Himnusz hangjaival kezdődött. Utána én beszéltem s beszédem tárgya: „Mit vár a magyar haza külföldön élőhonfitársaitól?” volt, Meghatottan, igaz szívvel mondtam el szerény szavaimat s bizony, hogy mennyire átérezték az ottlévők, azt a szemekben csillogó könnyek mindennél ékesebben bizonyították. A magyar sírva vigad s a cigány hamarosan pezsgő, táncos jókedvben oldotta fel a fiatalságnál a felgyülemlett honfibút.
A kolóniának különösen két nagyjelentőségű problémája van. Gyűjtöttek pénzt és anyagot s szeretnék a Magyar Otthont felépíteni. Másodszor pedig minél előbb szeretnék magyar hetilapjukat három-négyezer példányban megindítani, amihez azonban két-háromezer márka tőkére lenne szükségük. Mindkét kérésük indokolt és remélem, nem lesz soká csak kérés, hanem élő valóság.”
Kivonat: STITZ János: Világjárás a háborús Európában. = Pest, 1942 január 5.
A berlini Magyar Nemzeti Front feloszlott és tagjai a Berlini Magyar Egyesület 1846 nevű„új” szervezetbe tömörültek.
Irodalom: Halácsy:1944
MAGYAR TANULÓIFJAK TÁRSASÁGA
Berlini Magyar Tanulóifjak Társasága
Bund Ungerischer Hochschüler. Alapítási éve: 1842 – ?.
Az egyesület 1942-ben ünnepelte fennállásának százesztendős jubileumát. A vendégkönyvbe
„... 1843-ban Szász Károly és Liszt Ferenc írták be magyarul neveiket s ott időzésük időtartalmát és célját. 1844-ben Brassay Sámuel, a polihisztor járt ott. 1855-ben Gyulai Pál s még sok ragyogó név után 1938- július 25-nek oldalán kormányzó urunk nevével találkoztam...”
Kivonat: STITZ János: Világjárás a háborús Európában. = Pest, 1942 január 5.
Novák Miklós ügyvezetőelnök.
MIKES KELEMEN KÖR
München: 1959-
MÜNCHENI MAGYAR EGYLET
„[1873] október – [1874] márczius elsőféléviműködésérőlkövetkezőadatokat közlik: A tagok száma 20-45 közt váltakozott. A bevétel volt 298 frt 12 kr, a kiadás 279 frt 5 kr, és segélyezésekre 94 frt fordíttatott; a könyvtár 79 kötettel gyarapodott s most van 179 mű272 kötetben. Az egyletnek dalárdája is van, jelenleg pedig az Augustenstrasse Nr. 59 lakik.”
Forrás: Vasárnapi Újság (Budapest), 21(1874. április 5.)14:220.
1943-ban; elnök: Kocogh Ákos dr. egyetemi lektor, alelnök: László János, pénztáros: Pulyer János, jegyző: Ébner Kámán. Az egyesületnek 1943-ban 92 tagja volt és mindenki Münchenben lakott.
1872
„HOLLÁN ERNŐ honvédelmi államtitkárt a müncheni magyar egylet tiszteletbeli tagjául választván, 100 frtot adományozott az egylet czéljainak előmozdítására.”
Vasárnapi Újság (Pest), 19:5. (1872. február 4.) 60
N
NEMZETI MAGYAROK KULTÚRÁLIS SZÖVETSÉGE
O
Ö
P
R
S
PETŐFI EGYESÜLET
Nánássy István, Dózsa László
SZ
SZÉCHÉNYI KÖR
München
T
U
ULMI MAGYAR EGYESÜLET
Ulm
Ü
V
W
Z
ZS