Wágner Nándor

• E-mail

SZÖLLŐSI Antal

WÁGNER Nándor

(Nagyvárad, 1922. október 7. – Moka [Japán], 1997. november 15.): szobrász festőművész.  

MAGYARORSZÁG 

Nagyváradon járt iskolába, majd 1941-1942, 1946-1947-ben Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. Mesterei: Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ferenczy Béni.

Már pályája korai szakaszában jelentős figyelmet keltett a Földanya és a József Attila c. munkájával, és ekkor, 1955-ben alkotta meg a csaknem ötven évvel később monumentális méretben felállított Corpus Hungaricum c. kompozícióját, amelyet elkészítésekor a Rózsadombra tervezett gömb-kápolnába képzelt el.

1952-ben az Országos Múzeumi és Műemléki Központtól megbízást kapott múzeumi kiállítások rendezésére, vezetésével számos újszerűen bemutatott múzeumi gyűjtemény született meg (Hódmezővásárhely, Keszthely, Székesfehérvár). Az 50-es években emellett a főiskolára fel nem vett fiatalokat tanította az Ybl-bazárban lévő műtermében.

1954. Az Országos Képzőművészeti Kiállításon kiállították József Attila-szobrát, mely rövid idő után "süllyesztőbe" került.

1955: Sztálinváros, Dózsa György tér, Vízhordó leány nyolc békával szökőkút, kőszobor alumíniumból öntött békákkal.

1956: Beválasztották a Képzőművészek Szövetsége Forradalmi Bizottságába. A forradalom leverése után elhagyta az országot, itthon maradt műveit barátai, tanítványai a székesfehérvári István Király Múzeum raktárába menekítették.  

SVÉDORSZÁG 

Az 1956-os forradalom leverése után Svédországba menekült. Lundban telepedett le, ahol rajzot tanított a lundi egyetem képzőművészeti karán. A 60-as évek elején új technológiákat dolgozott ki acélból készült szobrok zsugorodási problémáira, ötvözte a papírvésés és a festészet technikáját. Ekkor nyolc emlékművét állították fel, de foglalkozott székek ergonometrikus tervezésével és világítótestek formatervezésével is.

Svédországi tartózkodása alatt felvette a svéd állampolgárságot.

Svédországi munkásságát őrzi több köztéri szobor, valamint a Menekülés Egyiptomba című grafika, melynek lenyomatai bevételéből egy gyülekezeti otthon megvásárlását támogatták.

1963: Lund, Északi temető, Angyal, a második világháború lengyel áldozatainak és menekültjeinek emlékműve, öntött krómacél.

1963: Alingsås, Domus Áruház, A gyermek a középpontban, rézlemez dombormű.

1964: Oskarshamn, Forum, Zsonglőr (Pierrot), öntött krómacél.

1964: Gävle, Valand-ház, Táncoló gyerekek, öntött krómacél. 1995-ben a szobor magángyűjteménybe került.

1965: Eslöv, Városi Kórház, Csendes szökőkút, fekete gránit. Áthelyezésre került, és ma Eskön-ben a Löberöd általános iskola udvarán látható.

1965: Tranås, Falkberg negyed, Madár , öntött krómacél.

1966: Eslöv, Bryggereit negyed, Lúd, öntött krómacél.

1969: Oskarshamn, Városi Kórház, Fény és árnyék, beton.      

JAPÁN     

1969-ben feleségével, Akiyama Chiyo képzőművésszel Japánba költözött és Japanban is felvette a japán állampolgárságot.

„Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.”(Wagner Nándor)

A 70-es években több pályázaton nyert el megrendelést, számos figurális bronzszobrot készített, de foglalkozott festészettel és grafikával, kerámiakészítéssel is.

Megalkotta a Selyem Út-sorozatát, melynek jövedelméből megalapította a Tao Intézetet, fiatal művészek támogatása céljából.

Egy Narita repülőtérhez közeli szálloda (Narita View Hotel) előtt felállítják az Utazók védőszentje szobrát.

Wagner Nándor talán legismertebb műve a 80-as években megalkotott Filozófiai kertje, amelyben az öt szellemi áramlat együttélését fogalmazta meg. A szoborcsoport, a világvallások tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán. Ezt az ötalakos, művészetét mintegy szintetizáló szoborcsoportot halála előtt Budapestnek adományozta.

1997. november 15. Wagner Nándor meghal Japánban, Moka városában. Sírja fölött a Reinkarnáció szobra áll, melyet még Svédországban készített, onnan vitette át Japánba.

2009. december 4. Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban (Testugakudo), a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulóján, felavatják a művész tizenegy alakos Filozófiai Kert nevű szoborcsoportját. Tokióban elhelyezték Hammurapi, Justinianus, és az első japán alkotmány megteremtőjének, Shotoku hercegnek a szobrát is.

2010. november 18. Sapporo Marujama parkjában felavatják Földanya szobrát, mely az anyai szeretet ábrázolása.          

MAGYARORSZÁG         

1999. október 6. Csaknem 50 év után állították fel Corpus Hungaricum művét Székesfehérvárott az evangélikus templom melletti téren.

2001. október 18. A Filozófiai Kert szülőhazájába érkezett. Wagner Nándor halála előtt a szoborcsoportot Budapestnak ajándékozta, ahol azt a Gellért-hegyen állították fel, „Egymás jobb megértéséért” felirattal a talapzatán. Alkotója szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: „Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.” A szoborcsoportot 2006. október 16-ról 17-re virradó éjszaka megrongálták, szétfűrészelték; helyreállítására 2010 júliusában került sor.

2012. október 7. A Földanya szobor avatása a Buadai Várban.          

ROMÁNIA [ERDÉLY]          

2005. május 1-jén, több mint fél évszázad után állították fel József Attila-szobrát szülővárosában, Nagyváradon.  

Irodalom 

Wehner Tibor: Wagner Nándor – A Filozófus Szobrász. Holnap Kiadó: 2006 – 232 p.

Művek és idézetek.  =Országépítő, (2002)2. sz. melléklete.

Makk István: A Filozófia Kertje a Gellért-hegyen. = Országépítő, (2001)4. sz.

Wagner Chiyo: Wagner Nandorfotóalbum és műjegyzék két kötetben japán és angol nyelven. 2006 –  p. 98 és p. 128.

Wehner Tibor:Wagner Nándor – A Filozófus Szobrász. Japánul, Umemura Yuko fordítása. 2009 – 45 p.

Erdős Bartha István: Wagner Nándor Lundban.= Ághegy, (2010)30:4081-4088.  

Kiss Sándor: Szobrász, akinek három élete volt.  = Ághegy, (2010)30:4089-4126.

Haviszobor: a helyreállított Filozófiai Kert (Fővárosi blog, 2010. július 14.)

Földanya (Wagner Nándor honlapja)

Wagner Nándor emléklapja

A stockholmi Új Kéve 2005/3. száma Wagner Nándorról (12–16. oldal

Makk István: A Filozófia kertje a Gellérthegyen – Új kéve, 2005/4. száma (11–13. oldal)

Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wagner_Nándor&oldid=12681961