Forró kása

• E-mail

Saáry Éva

FORRÓ KÁSA

     Kerekasztal-beszélgetés a DUNA TV-ben. A szereplők nevét nem említem, mert alig ismerem őket. Minden oldalról jöttek: idősek, fiatalok.

     A téma elgondolkoztat! Azt panaszolják, hogy az utóbbi időkben, hazánkban emelkedett az antiszemitizmus és a cigányellenesség, amit természetesen, én is fájlalok, mert az embereknek szeretetben és békességben kellene élniük.

     Egyre nagyobb megdöbbenéssel követem az eszmecserét. Mindenről esik szó (a szokásos csűrés-csavarás), de az egyetlen fontos kérdést senki sem teszi fel – senki sem meri feltenni? –, hogy miért növekedik egyes csoportokkal szemben az ellenszenv, a félelem. Névtelen közvéleménykutatást kellene rendezni – mindkét oldalon egyaránt. Feltételezem, hogy ennek végeredményéből, ha valóban komolyan és felelősségteljesen értékelnék, sok hasznos tanulságot lehetne levonni.

     Az is feltűnik (nemcsak hazánkban, de a nyugati országokban is), hogy az egyre szaporodó kínai népességről viszont sehol sem esik szó. Őket nem gyűlölik, nem gyűjtenek ellenük aláírásokat. Legfeljebb olyan megjegyzéseket hallani, hogy elárasztják áruikkal a világot, vagyis nagyon intenzíven kereskednek. A kínai vendéglőket pedig mindenütt és általában kedvelik.

     A Sárga Birodalom persze, nem egységes. Vagy 50 féle népet veszünk mi, európaiak (fehérek) egy kalap alá, melyek – ha, ne adj Isten, ott is kitörne a demokrácia – azonnal egymás torkának esnének, szörnyű vérengzést okozva.

     De térjünk vissza a mi országainkban élő távolkeletiekhez! Nagy részük kiváló szellemi képességekkel rendelkezik (az iskolákban jeles tanulók), szorgalmasan dolgozik, igénytelen és alkalmazkodó.

     Soha nem fitogtatják a fölényüket (hogy „különbek” mindenkinél), sőt több ezer éves történelmükkel, kultúrájukkal sem dicsekednek. Nem akarják senkire sem ráerőszakolni a vallásukat, szokásaikat, mint a muzulmánok (fátyol, minaretek építése). Gyermekeiket nem tiltják el az iskolai tornaóráktól, uszodától, minden közös szórakozástól, sőt lányaik nyakát sem vágják el, ha véletlenül beleszeretnek egy bennszülött fiúba. Nem érdekeltek a nyugati társadalmak átalakításában (az erkölcsök bomlasztásában), nem hangoztatják állandóan jogos-jogtalan fájdalmaikat-sérelmeiket (mások szenvedéseit semmibe véve), s noha ügyesen bánnak a pénzzel, az anyagi világ és a sajtó nyílt befolyásolása helyett, a háttérbe húzódnak.

     Félni – legalábbis itt és most – nem kell tőlük. Alig hiszem, hogy nagy szerepet játszanának a bűnügyi statisztikában. Egymás között lehetnek – és vannak is – villongásaik, de sehol sem olvastam (sem hazánkban, sem Svájcban), hogy az utcán megtámadnának valakit (kitépnék kezükből a nők táskáját), betörnének házakba, lakásokba, megölnének, filléres nyugdíjukért, védtelen öregasszonyokat, vagy megerőszakolnának lányokat…

Hát, ezért nem esik szó róluk. Ezért nincs “kínai-gyűlölet”. Ezért nem gyűjtenek sehol ellenük aláírásokat.

     A “miért” kérdése a különböző népek békés együttélése szempontjából nagyon fontos. Ennek tisztázása nélkül, nem lehet a bajokat orvosolni. Diagnózis híján, a gyógyítás reménytelen.

2013

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Saáry Éva örökösei (Luganó, Svájc) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

www.ungerska.se