Gyimesy Kásás Ernő életrajza

• E-mail

Tóth Csaba Béla

GYIMESY KÁSÁS ERNŐ ÉLETRAJZA

Impresszionista festőművész, művészeti szervező 1901. április 15-én született Gyergyószentmiklóson, régi erdélyi magyar családból. 1994-ben New York város Yorkwill városrészében hunyt el 93 éves korában. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön a Mikó Református Kollégiumban, a Képzőművészeti Főiskolát Budapesten végezte 1923-ban. Főiskolára való felkészülését első mestere Gyárfás Jenő irányította Sepsiszentgyörgyön. A főiskolán Glatz Oszkár és Benkhard Ágost voltak a mesterei. Egy életen át volt barátja és inspiráló művésztársa Varga Nándor Lajos. Egy ideig tanársegéd is volt a budapesti főiskolán. Ezután posztgraduális képzéseken vett részt Nyugat-Európában. 1927-ben az USA-ba utazott és részt vett a Women World's Fair rendezvényen. 1929-ben a Chicago Art Institute-ban továbbképzési tanulmányokat folytatott. 1929 után visszatért Budapestre, majd 1929 nyarán Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum 50. évfordulóján rendezett kiállításon 7 képet ajándékozott a múzeumnak és elnyerte első aranyérmét. 1933-ban Budapesten rajztanári oklevelet szerzett. 1933 év végén visszatért Amerikába. 1933-34 évi Chicago World's Fair-en egy Mit adott a könyv az emberiségnek című 12x2 m-es freskótervvel vett részt, amely végleges helyére az East Chicago-i városi könyvtárba került, majd az indianapolisi Art Institute rendelésére elkészítette a 2,44x3,35 m méretű Justicia freskótervét amely az East Chicago-i bíróság épületében nyert elhelyezést. Idehaza az 1925-1935-ig terjedő időszakban saját egyéni műterem kiállításai voltak és a Nemzeti Szalonban csoportos kiállításokon vett részt. Még az USA-ban, 1935-ben sérülése miatt felhagyott a festéssel és a Chicagói Légiszínház címet viselő rádióadás igazgató-bemondója lett, mellette újságírással is foglalkozott. 1936-ban gyógyulása érdekében hazatért. Hazatérése után a Hivatásos Fényképészek Intézetében tanított, tudósította clevelandi Szabadság-ot, főszerkesztője volt a Magyar Fényképész havilapnak, és kiadóhivatali vezetőként közreműködött a Magyar Film hetilap szerkesztésében és terjesztésében. 1938-ban a magyar filmhíradó részére készített egy térképet amelyen bemutatta magyarok elhelyezkedését és számát az USA államaiban. 1939-ben lapjában először kap nyilvánosságot a Magyar Fénykép- Múzeum terve. A bécsi döntések idején tudósított Beregszászról, Erdélyből, mindezért 1943-ban megkapta Nemzetvédelmi Kereszt állami kitüntetést. 1948-ban feleségül veszi Szigetváry Esztert, akinek később New Yorkban divatszalonja volt. 1956-ban légoltalmi megbízott volt és jószolgálati tevékenységet végzett. Disszidált és már 1956 decemberében az USA-ban élő korábbi ismerősei révén segítette a magyar menekülteket. Bostonba kerül, nemsokára 1957/58 újév idején Doll and Richards Newbury Galleryben kiállítása volt. Tanított a Farleigh Dickinson Egyetemen, majd New Yorkban telepedett le. 1964-ben alapítója és ügyvezető elnöke a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetségének. 1969-ben az Árpád Akadémia aranyérmét nyeri és megválasztják az akadémia képzőművészeti osztályának elnökévé, amit 1988-ig töltött be. A szervezetben végzett közösségi munkájáért kapta 1981-ben az Árpád Szövetség Nagy Arany Árpád-csillag elismerését. Első között volt a New York-i Magyar Ház létrehozásában, majd 1971-ben itt rendezte meg az első magyar könyv és sajtó napját. 1970-ben Párizsban a Grand Palais 1970 Le Salon kiállításon két festményét mutatják be, 1978-ben Sepsiszentgyörgyre látogat és ott a Székely Nemzeti Múzeumban rendeznek egy önálló kiállítást tiszteletére. A Világszövetség és az Árpád Akadémia clevelandi kiállításainak 20 éven keresztül kiállítója és főrendezője volt. 1977-ben megjelenik Könnyű L. László és Gyimesy Kásás Ernő szerkesztésében a Külföldi magyar hivatásos képzőművészek című könyvük. 1983-ban megírta és saját kiadásban megjelentette a 100 év magyar művészei egy festő életrajzában 1880-1980 címmel saját regényes életrajzát. Alkotói korszakában állandó és kiegészítő tevékenysége volt az újságírás. Még aktív korában a Világszövetség keretein belül működtette a Műkincsvédelmi Bizottságot is.

     Saját életrajzi leírásából tudjuk, hogy számos szervezet tagja volt, így: díszelnöke volt az American Hungarian Association-nak, Szt. László lovag, újságírói munkájáért press Award és a Grumbacher cégtől életmű díjat kapott, igazgatója az Amerikai Magyar Szövetségnek, tagja a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulatnak és a Federation Francaise des Societes D'Art-nak.

      1994-ben bekövetkezett halála körülményeit, örökösét, hagyatékát nem ismerjük. Halála után hazai és külföldi galériák sikeresen árulják képeit, művészettörténeti írások, lexikonok, megemlékezések foglalkoznak művészetével és szervező munkájával. Kis szerencsével könyvei is elérhetők antikváriumokban.

      Részletezés nélkül: Gyimesy Kásás Ernő saját könyveiből, újság-cikkekből, katalógusokból, személyes közösségi ügyekben írott levelezéseiből, múzeumi, levéltári és anyakönyvi adatokból összeállította egykori tanítványa, aki mostani életrajzi kutatója:

2019. október

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Tóth Csaba Béla (Budapest) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.