MAGYAROK

2301695
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
941
978
9689
2282130
13115
32348
2301695

Te IP-címed: 3.237.48.165
2021-05-09 13:46

Svéd-magyar lexikon

2011. december 12. hétfő, 22:33
Írta: Szöllősi Antal

 

 

SZÖLLŐSI ANTAL

 

 

 

SVÉD- MAGYAR LEXIKON

 

 


ÁBRAHÁM Ernő, P.  Pattantyús-Ábrahám
(Debrecen, 1882. márc.-Bp., 1945. máj. 7.): író, műfordító, újságíró.
Novellája svéd gyűjteményes munkában; 1932. Fordítás: Leffler Béla és Signe.
Svéd irodalom: Müller-Kertész
 
ABSOLON Dániel, Lilienberg
(Késmárk, 1640-es évek - 1701-03 körül): diplomata.
Az 1670-es években Apafi Mihály titkos megbizásokkal Párisba küldte. 1672-ben a Portán, 1677-78 között és 1680-ban a lengyel királynál, 1678-80-ban a francia udvarban járt követségben. 1682-ben Thököly Imréhez szegődött, előbb titkára, később fejedelmi kancellár 1683-85-ben, majd 1686-87-ben ismét Lengyelországban járt követségben. 1688-ban Radics Endre várkapitánnyal egyetértve, elárulta Munkács várát s rákényszerítette a hőslelkű Zrinyi Ilonát a vár feladására. Absolon, az árulás jutalmául, Caraffa mellett hadi titkárságot kapott s mint az eperjesi hóhér jobb keze ment Erdélybe, hol fondorkodásával és Teleki megvesztegetésével elérte azt, hogy Erdély magát a császár pártfogása alá helyezte s Lipótot és utódait törvényes és örökös uraiul elismerte. A császár Absolont később követségi titkárrá nevezte ki Svédországba.
Irodalom: Szilágyi Sándor: Absolon Dávid követségei, (Századok, 1883. 1. sz.); Révai; MÉL
 
ADY Endre
(Érdmindszent, 1877. nov. 22.-Bp., 1919. jan. 27.): költő, publicista.
Versei svédül két kötetetben, több gyűjteményes munkában; 1922, 1944, és svéd folyóíratokban is megjelentek; Göteborgs Handels- och Sjöfartstidning (1961), Lyrikvännen (1977), Ord & Bild (1978), Ungrare i Norden (1977). A fenti fordításokból több költeményt újból közöltek. pár magyar vonatkozású könyvben.
Fordítói: Csatlós János, Reider Ekner, Gunnar D. Hansson, Márky Ildikó, Pálvölgyi Gabriella, Szöllősi Antal.
Svéd irodalom: Müller-Kertész; Müller
 
AHLBORG G.
Petőfi Sándor (A hóhér kötele) svéd fordítója.
Fordítása: Dödsfienderna : berättelse / af Alexander Petőfi. ; Öfversättning [av Georg Ahlborg] Köping: M. Borkens Förlagsbokhandel, 1878 – 116 old.
 
AHLIN, Lars (írói név) : Lars Gustav Ahlin
(Sundsvall, 1915. ápr. 4. – 1997 március 10.): svéd író 
Magyarul: 1 novella (Bisztray Gy., Svéd élbeszélők, antológia, 1965).
Irodalom: VIL
 
 ÁKOS Ferenc   Weinberg Ákos
(1922 - 2016): magyar származású hegedűművész.
A budapesti ZA növendéke volt; több kitüntetést nyert. 1945-49 Budapesten, 1948-50 Göteborgban, 1950-53 Berlinben koncertmester. 1954-ben az USA-ba költözött; 1955 óta a chicagói szimfonikus zenekar koncertmestere. Európa legtöbb zenei központjában sikerrel koncertezett. 
Irodalom:  ZL 
 
ALLWOOD Martin dr.
(Jönköping, 1916.  április 13. – Mullsjö, 1999.január 16.): író, szociológus.
Tanulmányait Svédországban, Angliában és Amerikában végezte. Több amerikai egyetemnek volt előadó professzora. Több mint hetven könyv szerzője. Több kiadványát lefordították más, összesen tizennégy nyelvre. 1956-57-ben a mullsjöi magyar menekülttábor vezetője volt. Itt összegyűjtötte és "Vallomások" címen, kiadta a tábor lakóinak, a szabadságharc napjai alatt és után átélt "élményeit". Az első "magyar barátok" közé tartózott 1956-ban, s a magyarok ügyét erkölcsileg, gyakorlatilag is hathatósan támogatta és támogatja azóta is. Ahhoz a nyugati "másként gondolkodó" személyekhez tartózik, akik nyíltan és őszintén kimondják véleményük szerinti igazságot Kelet-Európára vonatkozóan is.   
Műve: Vi kämpade för Ungern. Frihetskämparnas egen berättelse. Mullsjö: Inst. För samhällsforsning, 1957. 
 
ALUUAN Gabriella  
Lund. (2012): a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének vezetőségi tagja.
 
ALVING, Barbro
(Uppsala, 1909 január 12. – Stockholm, 1987 január 22.): svéd újságírónő.
De Nios stora pris 1975 [Kilencek nagydíja, 1916-]
Újságírói pályáját 1928-ban a Stockholms Dagblad-etnél kezdte. 1928-1931 között az Idun szerkesztőségi titkára. 1934-től 1959-ig a Dagens Nyheter újságírója Tudósításait és könnyed stílusú tárcáit BANG szignóval jegyezte. Berlinből az 1936-os olimpiáról, a spanyol polgárháborúból, 1939-ben a finn téli harcokról, 1940-ben Norvégiából tudósított.
A II. világháború után riporterként járt az USA-ban, Vietnamban, Afrikában és különböző helyeken Távol-Keleten. Az 1956-os magyar forradalom alatt Budapesten tartózkodott és onnan küldte tudósításait a stockholmi lapoknak.
A Vecko-Journal-enben rendszeresen megjelenő tárcáit „Käringen mot strömmen” [Banya az árral szemben] szignóval jegyezte. Ezek a cikkek később könyv alakban is megjelentek. Barbro Alving népszerű és szellemes előadója volt a Svéd Rádiónak is.
Korán pacifista lett és az 1950-es években aktívan résztvállalt abban a tiltakozásokban, hogy
Svédország ne tegyen szert atomfegyverre. Áttért a katolikus vallásra. 1955. március 23-án a stockholmi városi bíróság egy hónapos börtönre ítélte, mert nem vett részt a kötelező légoltalmi gyakorlaton. A börtönben eltöltött idejét 1956-ban Dagbok från Långholmen [Loóngholmeni napló] című sikeres könyvében írta meg. Svédországban ez volt az első eset, hogy valakit nem vallási okok miatt ítéltek el, hanem azért, mert nem volt hajlandó résztvenni az állam által előírt kötelezettségének.
Ismert volt polgári bátorsága és a kivételesen találó hangon megírt tárcái, riportjai.  
   
AMBRUS Zoltán
(Debrecen, 1861. február 22. - Budapest, 1932. február 28.): író, műfordító, kritikus, újságíró, az MTA lev. tagja (1911).
Novellája svéd gyűjteményes munkában; 1932. Fordítás: Leffler Béla és Signe.
Irodalom: Müller-Kertész 
 
ANASZTÁZIA  (Jaroszló Anasztázia): I. András (?-Zirc, 1060) magyar király felesége,
Salamon anyja, Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem (978–1054) és Ingegerd (a novgorodi Szent Anna) Olofsdotter (1000–1050) svéd hercegnő leánya, 1021-22 táján született. András még bujdosó herceg korában (kb. 1037-38) vette el. Magyarországon szívesen tartózkodott a királyné a tihanyi félszigeten (ahol az oroszkői monostort ő alapította), s bihari Tormova kolostorában, ahova Oroszországból hozatott apácákat. Amikor András Béla ellen harcra indult, Anasztáziát fiával, Salamonnal (1052-?) együtt, 1061-ben IV. Henrik császárhoz küldte. Anasztázia András halála után arra akarta rávenni IV. Henrik német-római császárt, hogy fiát Salamont ültesse a királyi székbe, de igyekezete sikertelen  volt. A monda szerint Isten kardját, amit a hunok olyan nagy tiszteletben tartottak, s melyet egy pásztor talált meg és később Attila kardja lett. Anasztázia hálából Ottó bajor hercegnek ajándékozta, hogy Salamonnak pártját fogta. Amikor Salamon király lett, Anasztázia arra kérte fiát, éljen békében a három herceggel és Vid szavára ne hallgasson. Erre Salamon annyira feldühödött, hogy anyját tettlegesen bántalmazta. Anasztázi ezekután Stájerországba ment s az admonti zárdában végezte életét. Egyik fia, Dávid herceg szerint, 1094-ben már nem élt, Wertner szerint 1074 után halt meg.
Irodalom: Pallas; Révai; Enc-Hun; VÁRADI-STERNBERG János: Anasztázia, Magyarország bölcs királynéja. = Élet és tudomány, 47. évf. 1992. 14. 422-424.
 
ANDRÁSSY Gyula gróf
(Kassa, 1823. márc. 3. - Volosca, 1890. febr. 18.): magyar miniszterelnök, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Az első magyar aki megkapta a svéd Serafin-rendet.
Irodalom: Révai; KKT
 
ANDRÁSSY Stella  született: Kuylenstierna
(1902 – New Jersey, 1998)
Férjét, gróf Andrássy Imrét az első világháború után ismerte meg, aki a stockholmi magyar követségen dolgozott. 
 
ANTAL Sándor  eredeti neve: Ádler
(Nagyvárad, 1882. november 28. – koncentrációs tábor, 1944.): szobrászművész, költő, újságíró, szerkesztő.
1904-ben Nagyváradon kezdte el az újságírást. Ady Endre és Juhász Gyula baráti körehez tartozott. Öt évet élt Svédországban, 
 
ANTÓNYI Imre
(1932-): festőművész.  
Kiállítás: Csoportos (magyar): Párizs, 1983.
Műve: Utan ord. Malmö: Sydsveriges ungerska förening, 1986.
Irodalom: NagyKMK
 
APPONYI Virginia gróf
(1891-1947?)  Az 1944 nyarán Budapestre érkező Raul Wallenberg közeli munkatársa volt.
Irodalom: Gudenus-Szentirmay
 
ARANY János
(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.): költő, az MTA tagja (r. 1858., ig. 1879).
Versei svéd gyűjteményes munkákban: 1896, 1922, 1944.
Fordítói: de Pándy Kálmán, Hans-Eric Stenborg, Lotten von Kraemer.
Irodalom: Müller-Kertész
 
ARÁNYI Ferenc
(Budapest. 1893. március 21. - Seattle, Washington, USA, 1966. május 5.): hegedűművész, karmester.
Hegedűs csodagyerekként kezdte pályafutását. 1912–1914 között Bécsben Willy Hessnél és Henry Charteanál, majd 1914–21-ben Bup.-en Hubaynál tanult. Hosszabb ideig különböző zenekarokban hangversenymesterként működött, nagyrészt külföldön, így többek közt 1921–22-ben Stockholmban (Koncertförening), 1924–26-ban Zágrábban. 1935-ben, a fasizmus terjedésének hatására az USA-ba emigrált. 1940-ig Pittsburgh-ben a Diguesne University, majd egy tanéven át a Michigan State University tanára volt. 1941-ben Seattle-ben telepedett le, ahol egy évadon át a szimfonikus zenekar koncertmestereként működött; 1942-ben pedig megalapította a Pacific North-west Youth Symphony Orchestrát. Ennek az ifjúsági zenekarnak 1959-ig vezető karnagya maradt.
Irodalom: ZL. ; Bertha. 
 
ARANYOSSI Magda   született: Nádas
(Bp., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1896. szept. 24. - Bp., 1977. aug. 13.): kommunista író, újságíró. Aranyossi Pál újságíró felesége.
 
ARANYOSSI Pál
(Szentendre, 1887. aug. 4. - Bp., 1962. szept. 18.): kommunista újságíró, fordító.
A 20. sz. elején a szociáldemokrata sajtó, valamint a Nagyváradi Napló, Pesti Napló, a Világ munkatársa. 1918-ban a KMP tagja s a Vörös Újság külpolitikai rovatának munkatársa lett. A Tanácsköztársaság  bukása után külföldre menekült, Olaszországban, Ausztriában, Svédországban, Németországban és Párizsban tevékenykedett. A Párisi Munkásban, l´Humanité-ben és a Regards-ban jelentek meg cikkei, az utóbbinak felelős szerkesztője is volt. Franciaországban szoros kapcsolatban volt Károlyi Mihállyal. Személyes barátság füzte Henri Barbusse-höz. Bölöni Györggyel közösen alapították a Monde kiadó magyar részlegét. 1941-ben hazatért és részt vett a kommunista párt illegális munkájában. 1945 után a Szabadság szerkesztőségében, majd két évig a Jővendő szerkesztőjeként dolgozott. 1947-től 1950-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) főtitkára, nyugdíjba vonulása előtt a prágai Telepress szerkesztője volt.
Irodalom: MIL; MÉL; Nagy; Pécsi A.; Ptk 1987/2. (Hegedűs S.); UMIL
 
ARANYOSSY György :: Georges Aranyossy
(1919 - 1999): újságíró, műfordító.
1920-tól Ausztriában, 1921-től Olaszországban, Svédországban, 1924-től Franciaországban lakott. 1947-ben visszatért Magyarországra, 1970-ben ismét Franciaországba költözik.
Irodalom: Nagy
 
ARATÓ András
Műfordító. Lakhelye: USA.
Műve: Fredsrörelsen och faran för en sovjetisering.(Klny., Stockholm: 1983).
Irodalom: Nagy
 
ARENSTEIN József
(Pest, 1816. június 12. – Stuppach-Gloggnitz, 1892. február 23.): matematikus, az MTA lev. tagja (1847).
A svéd Wasa-rend I. osztály kitüntetésben is részesült. 
 
 
ÁRVAI Dezső
(1919- ): orvos, író (Németország).
Regényei svédül: 1959 (két kiadás), 1961 (két kiadás); dánul: 1958.
Fordítás: Margareta Ångström.
Svéd irod.: Müller-Kertész
 
ASPENSTRÖM Werne  (írói név) ; Karl Werner Aspenström (teljes név)
(Norrbärke,    Kopparberg mellett; 1918. nov. 13. - ): svéd költő.
Magyarul: 1 vers (Bernáth I., Skandináv költők antológiája, 1967).  
Irodalom: VIL
 
ASPLUND Kari
(Jäder, Södermanland, 1890. ápr. 27. - ): svéd költő, művészettörténész, műkereskedő.                
Magyarul: 1 vers /Balogh B., Svéd antológia, 1943).
Irodalom: VIL
 
ÁSVÁNY György
(1925. – 2011) festőművész.
Tan.: 1943-49: Képzőművészeti Főiskola. Lh.: 1956-: Svédország, 1971-: Németország.
Kiállítás: egyéni: 1979: Stan´s Galerie, Bad Münstereifel
Irodalom: Nagy(KMK); IU 1979/9-10.
 
ASZTÉLY család: A család svédországi alapítója Asztély Sándor.
 
ÁTÁNYI István dr.
(Mo. 1906 - Stockholm. 1994?  1996?): fordító.
Hivatásos fordító volt. A Svéd-Magyar Szövetség svéd nyelvtanfolyamának (1957. jún. 20. ) vezetője.
Műve:  1. kiadás: Magyar-svéd szójegyzék. (Stockholm:1950)
2. kiadás műszaki szójegyzékkel kibővítve, (Stockholm: Munkaügyi Igazgatóság, 1957)
3. kiadás (Uppsala: Uppsalai Egyetem, 1973?);
  
Attila-mondák
 Attila a skandináv mondákban (sagor) Atli. Az északi népeknél a skandináv "sagák" és a távoli Grönland és Izland is emlékezik Attilára, az "Atla Mal" és "Atla Quida" énekekben.
 
 
B

BAKOS Károly ::  Karl Bakos
(Budapest, 1909. február 26. - Solna, 2001. február 5.): állatorvos, mikrobiológus, virológus.
 
BÁRÁNY Róbert :: Robert Bárány
(Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású svéd orvos, egyetemi tanár, Nobel-díjas (1914).
 
 
C

CARITAS SUECIAE
(1946. február 23. – 1969.): Svensk Katolsk Hjälpverksamhet: Müller püspök alapította, hogy segítsen a háború pusztította Európában a szenvedőkön. Azért, hogy a legnagyobb hatékonysággal  tudjon segíteni a különböző országokban, ezért különféle részlegeket hoztak létre a Caritáson belül: Hjälp till Frankrike, Polenhjälpen, Tysklandshjälpen, Hjälp till Ungern és Hjälp till Österrike.
 
COLLINDER, Björn
(Sundsvall, 1894. július 22. – Wien, 1983. május 20.) svéd nyelvész, finnugor nyelvek professzora, a MTA tiszteleti tagja (1937). 1933-61: az Uppsalai Egyetem finnugor nyelvprofesszora.
Szabó Dezsőt 1935-ben Björn Collinder javaslatára jelölték a Nobel-díjra.
 
CRUSIUS (Crenius) Tamás Tódor
(Brandenburg, 1648? – Leida, 1728. április 29.): tanár, lelkész. Teológiát és keleti nyelveket tanult. 1678 körül érkezett Magyarországra, s egy ideig az eperjesi kollégium tanára volt Crenius néven. 1680-ban Rigában királyi svéd udvari lelkész. Munkáit saját neve, Dorotheus Sicurus és Crenius Tamás álnevek alatt jelentek meg.
Irodalom: Szinnyei
 
 
CS

CSATHÓ Kálmán
(Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 5.) író, rendező, az MTA levelező tagja (1933).
Novellája svéd gyűjteményes munkában; 1932, 1946.
Te csak pipálj Ladányi! Egy úri penzió története (1916) című regényét folytatásokban közölte a Svenska Dagbladet: 1924.
Fordítói: Leffler Béla és Signe, Karin Wachtmeister
Svéd irod.: Müller-Kertész
 
CSATLÓS János
(Rákosszentmihály, 1920. május 16. – Handen (Stockholm), 1993. április. 27.) tanár, irodalomtörténész, műfordító.
 
 
D

 
 
 
 
E

 
 
 
 
F

 
 
 
G

 

 
GY

 

H

 
 

I


 

K

 

 

L


 

M

MADÁCH Imre
(Alsó-Sztregova, 1823. január 21. – Alsó-Sztregova, 1864. október 5.): drámaíró, költő.
Az ember tragédiáját (1861) című művének svéd kiadása: 1936. Fordító: Olof Lundgren.
 
MÁDAY Izidor, marosi
(Pest, 1839. július 26. – Budapest, 1925. április 3.): miniszteri tanácsos, gazdasági író.
A svéd Wasa-rend birtokosa.
 
MÁDAY Károly
(Késmárk, 1821. május 30. – Dobsina, 1870. szeptember 28.): evangélikus püspök.
Járt Dániában és Svédországban is.
 
MAGYAR ALAPÍTVÁNY
Stockholm: (1970. december 16. – 1974. szeptember 14.)
 
 
 
N

 

O

 
 
 
Ö

 
 
 
P

 
 
 
R

 
 
 
S

 
 
 
SZ

SZENTE Imre
(Alsóság (Celldömölk), 1922. december 22. – Stockholm, Spånga, 2020. december 27.) svédországi magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány tiszteletbeli elnöke.
 
 
T

THINSZ Béla
(Budapest, 1932. január 30. – Stockholm. 1982. augusztus 20.) operatőr, Thinsz Géza költő bátyja.
 
THINSZ Géza
(Budapest, 1934. június 9. – Stockholm, 1990. július 14.): költő, műfordító, Thinsz Béla, operatőr öcse.
 
 
U

 
 
Ü

 
 
 
V

 
 
Z

 
 
ZS

 

 

 

 

 

 

 
 
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket,
észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
 
 
 
 
 
 
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.