Egyesületi oldalak - Egyesület bemutatása
Jubiláló egyesület: 35 éves az Északi Magyar Archívum
Az Északi Magyar Archívumot, amely napjainkra svédországi magyar dokumentációs központtá nőtte ki magát, Szöllősi Antal hívta életre 1973-ban. Az egyesület létrejöttéről és magáról a gyűjteményről ő maga számol be az alábbiakban.
1969 novemberében kerültem Svédországba az Invandrarverket (Bevándorlási Hivatal) révén, egy ausztriai menekülttáborból.
|
Magyarok Északon, az ÉMA kiadványa, 1977, 1 szám
|
1970. áprilisában elindítottam a Bujdosó, később - Tollas Tibor javaslatára - Bujdosók című lapot, ami így jelent meg 1974 decemberéig. A lap szerkesztése kapcsán egyre több svédországi magyarral kerültem kapcsolatba.
Tudomásomra jutott, hogy több magyar lap is látott itt napvilágot 1956 után,de ezek már szinte mind elkallódtak. Akkor még csak 15-16 év telt el a forradalom óta és máris alig maradt nyoma az akkor idekerült magyarság nyomtatott irodalmának. Több honfitárs azt is elmondta, hogy annak idején menekülésükkor magukkal hoztak 1956-os dokumentumokat is. Félő volt, hogy amennyiben ezek nem kerülnek biztonságba, idővel véglegesen elvesznek. Időközben megismertem a Balti Levéltárat és az az ötletem támadt, hogy ennek mintájára létre kellene hozni ennek magyar mását. Így született meg 1973. október 23-án az Északi Magyar Archívum (ÉMA -Ungerska Arkivet).
Kezdetben néhány lelkes stockholmi magyar fiatal (Belohorszky Ferenc, Donát László Levente, Remecz Károly) is bekapcsolódott a gyűjtésbe. Alapításától kezdve összesen körülbelül 50-60 személy vett részt az Archívum munkájában, köztük több svéd is. Az Archívum részére 1982-től Pap Iván és 1997-től Svéd Ferenc is rendszeresen figyeli a svéd sajtót.
Mi is tehát az Archívum?
Az ÉMA a nyugaton élő magyarság különböző dokumentumait őrzi; eddig összesen ötvenhárom országból gyűjtött össze anyagot. Ez a különböző emigráns magyar egyesületek, szövetségek, egyházak, sportklubok, vállalatok stb szellemi és tárgyi hagyatékából, valamint a történelmi Magyarország területéről idekerült írásokból/tárgyakból áll. Az írások vagy magyar nyelvűek, vagy az illető , befogadó ország nyelvén íródtak és magyar témájúak.
Az összegyűjtött anyagot tíz kategóriába osztottam, hogy a számítógépes nyilvántartást megkönnyítsem. Íme a kategóriák:
0. Általános anyag
Menedékjog, kivándorlás, bevándorlás. Kisebbségek és jogaik, nemzetiségi kérdés. A befogadó országok idevágó intézményei, törvények, jogszabályok stb. Társemigrációk. Kézirattár. Statisztika. Címtár.
1. Egyesületek,
szövetségek, egyházak, politikai pártok, vállalatok, éttermek stb. anyagai. A gyűjtés országonként és szakcsoportonként történik.
2. Személyek
A gyűjtés országonként és személyenként történik.
3. Közép-Európa
Gyakorlatban a történelmi Magyarországot jelenti. Két fontos alosztálya a rasszizmus magyar bűntetteinek és a kommunizmus magyarok elleni bűntetteinek dokumentációs osztálya. Ezekben sajnálatos módon elakadt a gyűjtés, mert akik eleinte elvállalták később visszaléptek.
4. Könyvek
Az ÉMA könyvtárállománya jelenleg körülbelül húszezer darabra tehető, ebből kétezer emigráns kiadás. A magyaron kívül mintegy harminc nyelven található benne magyar vonatkozású kiadvány.
5. Folyóiratok
Az ÉMA folyóiratállományát körülbelül háromezer folyóirat teszi ki, ebből 600-700 különféle magyar emigráns újság.
9. Hangtár
Ebbe a kategóriába tartozik a különböző nyugati országokban tartott magyar előadások, ünnepségek hanganyaga hangszalag, hanglemez, CD vagy DVD formájában. Közöttük vannak 1956-57-es svédországi menekülttáborokban készült hangfelvételek a fenn említett dr. Gáspás Pál hagyatékából, a svéd rádió 1956 decembere 1957 márciusa között sugárzott magyar nyelvű adásainak hangfelvételei, amelyek Gáspás atya majdnem hatvan éves magnetofonján ma is élvezhetők. Ebben az osztályban találhatók például hanglemez-képeslapok és kották is.
A gyűjteményben hagyatékok és kéziratos dokumentumok is találhatók. A gyűjtemény számítógépes feldolgozása folyamatban van, de időhiány miatt eléggé lassan halad. Remélem, hogy a márciusban esedékes nyugdíjazásom után többet tudok foglalkozni a katalogizálással.
Az ÉMA nem csupán gyűjtéssel, de aktív folyóirat- és könyvkiadással is foglalkozott illetve foglalkozik.
A következő folyóiratokat említeném:
Ungrare i Norden / Magyarok északon (svéd és magyar nyelvű kulturális folyóirat; első száma 1971.október 23-án jelent meg; kb 300 példányban került kiadásra);
Magyar archívum (a magyar emigráció levéltári, megőrzési problémáival, valamint emigráns történelemmel foglalkozott; első száma 1979. októberében jelent meg);
Ungersk bibliografi (Magyar Bibliográfia) - svédországi magyar és magyar vonatkozású bibliográfia, elsősorban könyvtárak, kutatók, szakemberek számára; indult 1997-ben, svédül.
Ezek a folyóiratok rendszertelenül kerültek kiadásra.
Megjelent könyveink:
Dr. Robert von Sandor: Personligheter och händelser under 1000 år i Japan, Stockholm, 1985;
Szöllősi Antal: Svédországi magyarság 1956-ig, Stockholm, 1999;
Antal Szöllősi: Svensk-ungerska, ungersk-svenska ordböcker och läroböcker. Stockholm, 2008; Sveriges ungerska bibliografi, Nr 1.
Végül, de nem utolsósorban: az ÉMA olyan pártpolitikától és vallási nézetektől független gyűjtemény, amely tevékenységéhez nem kap anyagi támogatást sem svéd, sem magyar, sem egyéb forrásokból, és amelynek működését áldozatkész magyar és svéd magánszemélyek teszik lehetővé.
Írta: Szöllősi Antal
Megjelent: Híradó (Stockholm): 26. évf. 110. szám., 2008 december – 14-15. oldal.