1561237
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
1184
410
6710
1551116
14281
17289
1561237

Te IP-címed: 34.229.97.16
2019-03-24 21:05

Egyiptom

Egyiptom : könyvek bibliográfiája

2016. január 18. hétfő, 23:23
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

EGYIPTOM : KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok ; könyvek adatai

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 
 

Az oldal utolsó módosítása: 2016. január 26.  21:24

 
 
A

ABDEL-SALAM Mohemed
Az egyiptomi-magyar kapcsolatok a két világháború közötti időszakban : doktori értekezés / Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed
Szeged: JATEPress, 2015 – 170 p. : ill.
ISBN 978-963-315-232-4
Összefoglalás angol nyelven : Bibliogr.: p. 163-170.
 
ADORJÁN Sándor (1858-1945)
Keleti képek : Corfu, Alexandria, Kairó, Yaffa, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Athén / Adorján Sándor
Budapest: Singer – Wolfner, 1888 – 147 p.
 
ALMÁSY László (1895-1951)
Szudánban vadásztam : autóval Szudánba / Almásy László ; Krizsán László ... előszavával
Budapest: TerraPrint, 1994 – 107 p. [24] t. : ill.
ISBN 963-7717-42-0
 
Rommel seregénél Líbiában / Almásy László
Dénes Natur Műhely Kft., 1999 – 142 p.
ISBN 9789638584335
 
ALVINCZY Sándor (1852-1925)
A Szaharában : útirajzok és tanulmányok / Alvincy Sándor
Budapest: Franklin, [1890] – 243 p.
 
AUBERMANN Miklós, dr. (1874-1964)
Egyiptom és Hellasz földjén : útleírás / Aubermann Miklós
Budapest: Stephaneum Nyomda, 1904 – 161 p., 1 t.
Második kiadás: Budapest, 1909.
 
 
B

BALÁZS Judit
Mindenki egyformán különböző : rendhagyó útikönyv Egyiptomról / Balázs Judit
Budapest : Kairó: 2014 – VIII., 226 [5] p. : ill.
ISBN 978-963-12-0464-3
 
BORBOLA János (1948-)
Egyiptomi ősmagyar geometria: a Rhind matematikai papirusz 48-60. példái és a Moszkvai matematikai papirusz 14. feladata / Borbola János
Budapest: magánkiadás, [2013] – 264 p. : ill.
ISBN 978-963-08-7112-9
 
 
C

CUNOW, Heinrich
Törökország és Egyiptom / Heinrich Cunow
Die Türkei und Aegypten (magyar)
Budapest: Népszava, 1915 – 56 p.
Serie:  A háborús nagyhatalmak ; 2.
 
 
D

DEMÉNY-DITTEL Lajos (1949-)
Érdekességek az ókori Alexandriáról és könyvtárairól / Demény-Dittel Lajos
Hatvan: szerző, 2007 – 11 fol. : ill.
 
Néhány mondat Dr. Borbola János egyiptológusról, (1948-) / Demény-Dittel Lajos
Hatvan: szerző, 2012 – 5 fol.
 
DECSY Sámuel (1742-1816)
Egyiptom ország rövid históriája, mellyben annak régibb s később időkbéli bóldog s bóldogtalan sorsa ... vagyon írva / Decsy Samuel
Bécs: 1803 – VIII, 424 p., 1 t.
 
Egyiptom históriája / Decsy Sámuel
Bécs: 1811
 
 
E

Az ókori EGYIPTOM története / szerkesztette: Ian Shaw
[forditó: Kmilcsik Ágnes (1976-]
The Oxford history of ancient Egypt (magyar)
[Debrecen]: Gold Book, [2004] - 519 p., [24] t. : ill.
ISBN 963-425-022-X
 
Egyiptom : a fáraók és múmiák országa
Egypt: land of the pharaohs (magyar)
[fordító: Dezső Tamás]
[Budapest]: Athenaeum, 1999 – 168 p. : ill.
ISBN 963-85962-8-7
Serie:  Eltűnt civilizációk, ISSN 1217-2960
 
Egyiptom: tanulmánykönyv a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi-Minisztérium által 1896. jan. és febr. havában a tanárok
számára rendezett tanulmányútról / szerk. Kőrösi László ; [bev. Beöthy Zsolt]
Budapest: Pátria, 1899 – 351 p., 15 t.
 
 
F

FODOR Zita
Utazás a Szentföldre és Egyptomba: magyar nemzeti zarándoklat verses krónika 1914 febr. 28. - április 3. / [Fodor Riza]
Budapest: Buschmann Nyomda, 1914 – 36 p.
 
FRIM Arthur (1877?-1905)
Az egyiptomi gyógyhelyekről / Frim Arthur
Budapest: Athenaeum, 1904 – 11 p.
Különlenyomat: Budapesti orvosi újság, 2. évf. (1904) 47. sz.
 
 
G

Dr. GRÓSZ Albert (1819-1901)
Az egyiptomi szembetegségekről / dr. Grósz Albert
1868
 
 
GY

GYŐRY Hedvig
Az első magyar ásatás Egyiptomban / Győry Hedvig
Ibisz Bt., 1997 – 60 p.
ISBN 9789630348942
 
 
H

HAJNAL Dezső (1874 – ?)
Egyiptom / Hajnal Dezső
Budapest: Hornyánszky Nyomda, 1906 – 14 [2] p.
Serie:  Uránia.Népszerű tudományos felolvasások ; 30.
További kiadások: 1909, 1911, 1912.
 
HAJNÓCZI Gyula
Egyiptom építészete / Hajnóczi Gyula
Budapest : Corvina, 1971 – 117 p.
 
HAVASS Rezső (1852-1927)
A Szueszi csatorna, tekintettel különösen a mai gyarmati politikára és Fiumére / Havass Rezső
Budapest: Pesti Lloyd Nyomda, 1887 – 31 p.
 
 
I

 
 
J

JÁSZBERÉNYI Sándor (1980-)
Budapest - Kairó: egy haditudósító naplója / Jászberényi Sándor
Budapest: Libri, [2013] – 191 p. : ill.
ISBN 978-963-310-187-2
 
 
K

KÁKOSY László
Az ókori Egyiptom története és kulturája / László Kákosy
 
KŐRÖSI László (1856-1918)
Egyiptom művészete / Kőrösi László ; Juhász Árpád rajzaival
Budapest: Wodianer, 1898 – 487 [1] p.
Serie:  Egyetemes Művészettörténet ; 1.
 
Egyiptom: tanulmánykönyv a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi-Minisztérium által 1896. jan. és febr. havában a tanárok számára rendezett tanulmányútról / szerk. Kőrösi László ; [bev. Beöthy Zsolt]
Budapest: Patria, 1899 – 351 p., 15 t.
 
KRIZSÁN László (1929-2006)
A sivatag titkait kutatta: Almássy Lászlóról / Krizsán László
Vasszilvágy: Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2005 – 101 p. : ill.
ISBN 963-86652-3-8
 
KOMÁR Krisztián (1973-)
Az Osztrák - Magyar Monarchia és Egyiptom kapcsolatai, 1882-1914: doktori értekezés / Komár Krisztián
Szeged: [JATEPress], 2012 – 185 p. : ill.
Serie:Mediterrán dolgozatok, ISSN 2061-229X
 
KUBASSEK János
A Szahara bűvöletében : Az „Angol beteg” igaz története. Almásy László hiteles életrajza
Budapest: Panorama, 2002
 
 
L

LÁZÁR Gyula
A régi Egyiptom történet és míveltsége / Lázár Gyula
Budapest: Franklin, 1878 – 135 p.
Serie:  Történelmi könyvtár ; 47.
 
 
M

A magyar-egyiptomi kereskedelmi kapcsolatok fejlődési lehetőségei / Kingdom of Egypt Ministry of  Commerce and Industry
Cairo: G. P. B., 1936 – 13 p.
 
MAHLER Ede (1857-1945)
II. Ramses, az exodus fáraója / Mahler Ede
Budapest: Akadémia, 1900 – 26 [2] p.
Serie:  Értekezések a történettudomány osztály köréből ; XVIII. 9.
 
Ókori Egyiptom / Mahler Ede
Budapest: Akadémia, 1909 – 335 [1] p.  
Serie:  A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata. U. F. ; 79.
 
MALONYAY Dezső (1866-1916)
A Nílus országa/ fiatal barátjainak írta Malonyay Dezső
Budapest: Singer és Wolfner, 1896 – 136 p. : ill.
Serie:Csepregi népkönyvtár
 
MILHOFFER Sándor (1869-1945)
A régi Egyiptom mezőgazdasága: a mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése / Milhoffer Sándor
Kassa: Vitéz, 1899 – 134 p.
 
 
N

NAGY László, J. (1945-)
Magyar – egyiptomi kapcsolatok a második világháború után, 1947-1970 / J. Nagy László
Szeged: JATEPress, 2015 – 94 p. : ill.
ISBN 978-963-315-259-1
 
 
O

ORMOS István (1950-)
Max Herz Pasha : 1856-1919 : his life and career / István Ormos
Le Caire: Inst. Français d'Archéologie Orientale, 2009 – 636 p.
ISBN 978-2-7247-05-08-9
Serie:  Études urbaines, ISSN 1110-2497 ; 6
Herz Miksa (1856-1919)
 
 
Ö

 
 
P

PLATZ Bonifác Ferenc (1848-1919)
Ó-Egyiptom irodalma / Platz Bonifác Ferenc
Budapest: 1898.
 
PONGRÁTZ Emil (1842-1886)
Suezig és vissza: útirajzok / Pongrátz Emil
Pest: Petrik, 1870.
 
 
R

RIBÁRY Ferenc (1827-1880)
Egy lap Egyiptom őskori történetéből / Ribáry Ferenc
Budapest: 1876
 
 
S

SCHMITZ, Paul
Angol uralom a Nílus mentén / Paul Schmitz
Budapest: Pfeifer
 
SEBŐK Imre (1878-1917)
A Szaharában / Sebők Imre
Budapest: Szent István Társulat, [1913] – 357 [3] p.
 
SIMON Endre Miklós
Válogatott egyptomi szavak egyiptomi-magyar szótára / Simon Endre Miklós
Montreal: 1990
 
SIMON József (18-07-1884?)
Utazás keleten a suezi csatorna megnyítása alkalmával Olasz, Görög és Törökországon át Palaestinában és Egyiptomban / Simon József
Budapest: Légrády, 1875 – [2] 292 p.
 
 
SZ

SZÉP Rezső
Öt hét Egyiptomban: úti emlékek a M. Kir. Vall. és Közoktatásügyi Ministerium által 1896. jan. és febr. havában Egyiptomban rendezett tanulmányi kirándulásról / Szép Rezső
Pozsony: Wigand Nyomda, 1896 – 50 p.
 
 
T

TARDY Lajos
Régi magyar követjárások Keleten / Tardy Lajos
Budapest: Akadémia Kiadó, 1983 – 221 p., [12] t. : ill.
ISBN 963-05-3376-6
 
TAKARÓ Géza (1881-1974)
Bibliai földeken [Egyiptom] / Takaró Géza
Budapest: Első Kőbányai Nyomda, 1910 – 148 p., 4 t.
 
 
U

 
 
Ü

 
 
V

Világjárók-világlátók : Régi magyar utazók antológia.
Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986 – 472 p. : ill.
ISBN 963-11-4461-5
 
VELITS Ödön (1873-?)
Második utazásom keletre 1897-ben: Torda - Trieszt - Velencze - Korfu - Alexandria - Kairó - Port-Sayd - Jaffa - Jeruzsálem / Velits Ödön
Torda: Harmath Nyomda, 1897 – 107 p.
Különlenyomat: Aranyosvidék
 
VÉRTESI Károly (1843-1917)
Keleti ég alatt : Egyiptomban : útirajzok / Vértesi Károly
Budapest: Franklin, 1898 – 202 p.
 
VISZOLAJSZKY Károly (1843-1929)
Egy zarándoklat élményei Egyptom, Jeruzsalem és Rómában : Úti rajz / írta Viszolajszky Károly
Budapest: nyomtatott a “Hunyadi Mátyás” Intézetben, 1887 – [6], 357. [3] p.
 
VÖRÖS Győző (1972-)
Egyiptom templomépítészete az egyiptomi magyar ásatások fényeben, 1907-2007 / Vörös Győző
Budapest: Kairosz, 2007 – 203 p. : ill.
ISBN 978-963-662-035-6
 
Sharuna - Gamhud : the archaeological mission of the Austro - Hungarian Monarchy in Egypt, 1907-1908 : the legacy of Philip Back de Surány, 1862-1958 / Győző Vörös
Budapest: Egypt Excavation Society of Hungary : Püski-Masszi Könyvesház, 2008 – 238 p. : ill. részben színes
ISBN 978-963-88086-0-8
Kiadta: Egyiptomi Magyar Ásatások Baráti Köre (Budapest)
 
 
W

 
 
Z

ZÁDORI János (1831-1887)
Egyiptom : úti vázlatok a legújabb kútfők nyomán / Zádori János
Budapest: Szent István Társulat, 1874 – X. [2] 259 p.
Serie:  Házi könyvtár ; 16.
 
 
ZS

 
 
 
 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Egyiptom : újságcikkek bibliográfia

2016. január 24. vasárnap, 17:38
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

EGYIPTOM : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, egyiptomi magyarok, magyarországi egyiptomiak

 

 

 

 

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2016. január 24.  18:26

 
 
A

ABDEL-ATI, Abdallah: A magyar futball és Egyiptom : Egypt and the Hungarian Football
= Belvedere : Meridionale (Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:75-78.
Interneten:  Teljes szöveg (PDF)
 
ALKONYI István: Ipari kapcsolataink az Iszlám országaival (IX. rész: Ré népének birodalma : Egyiptom)
= Ipari szemle, 13(1993)6:22-23.
 
ALMÁSY László: Az egyiptomi kultúra bölcsője : Lybia.
= Vasi szemle,1(1934)4:290-296.
 
ALMÁSY László: Repülőgépen a Szahara felé. 1–3.
= Pesti Hírlap, 1931. október 11., 18., 25.
 
ALMÁSY László: Magyarok a Nilus szigetén.
= Pesti Hírlap, 1935. június 23.
 
ALMÁSY László: Az ismeretlen Szahara.
= Napkelet, 14(1936)1:53.
Interneten:  Teljes szöveg (PDF)
 
 
B

BAJOMI Lázár Dávid: Utazás Egyiptom. Alexandria, Kairó, Luxor.
= Piac & Profit, 6(2002)2:66-68.
 
BALÁZS Dénes: Az 1967. évi Magyar-Lengyel Szahara-expedíció
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (1993)12:23-34.
 
BARACS Róbert István: A Nílus ajándékai és a szocialista Magyarország – Farkas Anikó: A szadati Egyiptom magyar szemmel.
Magyar-egyiptomi kapcsolatok (1970-1980)
= Belvedere : Meridionale(Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:81-84.
Interneten:  Teljes szöveg (PDF)
 
 
C

Le CALLOC'H, Bernard: Kőrösi Csoma Sándor Egyiptomban. I. rész
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (1993)12:51-56.
 
 
D

DÁVID Lóránt - KANGÚR Tibor – VÁRADY György: Biharországból a Nílus vidékére : Kovács János
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd: 1985-), (2005)14:11-20.
 
DÉKÁNI Kálmán: Egyiptom legrégibb magyar leírása.
= Földrajzi közlemények, 36. kötet(1908)3:98-103.
 
DÉNES Ferenc: Kirándulás a piramisokhoz, a Nilus első kataraktájához és a Vörös-tenger melletti Atáka hegységhez.
= Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve, 24(1897):45-63.
 
 
E

Egyiptom
= A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 33(1899)1-12:37-42.
 
Egyiptomi gyűjtemény és kiállítás megszületése. – Egy korai magyar gyűjtő-utazó Egyiptomban : Dr. Bughart. – Fejérváry-Pulszky
gyűjtemény. Sipos György keleti emigráns adománya. Gamhudi ásatás, 1907.
= Szépművészeti Múzeum. Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Kiállítás. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár, 2002. II. 15. – IV. 30.Budapest: Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, 2002. 42-48. p. képpel
 
Az egyiptomi vasutak
= Földrajzi Közlemények, 3(1875)2:117-118.
 
 
F

FODOR Pál: Evlia Cselebi, a világ török fölmérője : Isztambul, 1611. március 25. – Kairó, 1684?
= História, 33(2011)7:26-29.
 
 
G

GABODA Péter: Conclusion historique (et muséologiques) du trajet d’une statue égyptienne. Contribution aux activités
de collectionneur de l’émigration hongroise à l’Orient et de la diplomatie scientifique au XIXe siècle = Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény) történeti tanulságai. Adalékok a 19. századi keleti magyar emigráció és a korabeli tudománydiplomáciai műtárgygyűjtési lehetőségeihez.
= Bulletin du Musée hongrois des beaux-arts (Budapest: ISSN 0133 5545), 82. (1995) – franciául: p. 21-30., magyarul: p. 121-130.
 
GÖTZ Eszter: A millió évek házai : Vörös Győző: Egyiptom templomépítészete az egyiptomi magyar ásatások fényében
1907-2007.
= Régi-új magyar építőművészet, (2007)4:38-39.
 
 
H

HALIMA, Salah A.: A magyar – egyiptomi kapcsolatok. [Riporter:] Krajczár Imre
= Magyar fórum, 4(1992)37:6.
 
HANUSZ István: Milhoffer Sándor: A régi Egyiptom mezőgazdasága. Kassa, 1899.
= Földrajzi közlemények, 28. kötet(1900)7. füzet:255.
 
HÉRADOTOS: Az egyiptomiak az emberiség ősnyelvéről.
= Hasznos Mulatságok 7. A nyelvek világában. (1959):4-5.
 
HERING József: Magyarok a Nílus mentén, beszélgetés Fodor Istvánnal és Koltay Erikával.
= Magyar Demokrata, 4 évf., 1997. július 17. 28-29. szám.
 
HUNFALVY János: A legújabb utazások és fölfedezések : 1. közlemény, Afrika. : 1. A Nílus mellékei és forrásai.
= Budapesti szemle (1857-1869), 10[új folyam, 5. kötet](1866)14-15:65-113.
 
 
I

 
 
J

JONÁS Krisztina: A „Homok Atyja” és Rommel : Almásy László: Rommel seregénél Libiában. Budapest: 1943. 2 kiadás: Budapest, 1999.
= Belvedere : Meridionale(Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:80-81.
 
 
K

KÁKOSY László: Augustus és Egyiptom.
= Antik Tanulmányok, 1967. 14. köt. 2. sz. – p. 307- 315
 
KÁKOSY László: Az egyiptomi aranykormítoszok történeti feljődése és társadalmi vonatkozásai.
= Antik Tanulmányok, 1967. 14. köt. 1. sz. – p. 1-16
 
KASZA József: Almásy László Ede és a repülés
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), (1993)12:43-46.
 
KLONKAI László: Egy kis Kína, sokkal több Egyiptom. Kalandozások a nagyvilágban.1.
= Szeged : a város folyóirata, 25(2013)1:42-47.
 
KOCZÁNYI Ferenc: Az ős Egyiptom művészeti titkainak leleplezése a legújabb korban.
= Családi lapok, 2(1853)1:253-255.
 
KOMÁR Krisztián: Az egyiptomifüggetlenség útja a magyar követi jelentések tükrében (1922-1936).
= Világtörténet, 24(2002)tavasz-nyár:47-57.
 
KORMOS Tivadar: Aubermann Miklós: Egyiptom és Hellasz földjén. Stephaneum, Budapest, 1904.
= Földrajzi közlemények, 33. kötet(1905)10:990-994.
 
KOVÁCS Attila: Egyiptomi–magyar kulturális kapcsolatok (2007-2011) : Cultural Relations of Hungary and Egypt (2007-2011) ;
Beszélgetés a Szegedi Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Tanszék docensével, dr. Zimonyi Istvánnal, aki 2007 és 2011 között a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Kulturális Tanácsosi Hivatalának kairói igazgatója volt.
= Belvedere : Meridionale(Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:91-94.
 
KÖRÖSSY László: Mahler Ede, Ókori Egyiptom. Budapest, 1909
= Archaelogiai értesítő, 31. kötet(1911)3. füzet:283-286.
 
KRAJCZÁR Imre: Halima, Salah A.: A magyar – egyiptomi kapcsolatok.
= Magyar fórum, 4(1992)37:6.
 
KRIZSÁN László: A sivatag titkait kutatta : Almásy László 100. születésnapjára.
= Vasi szemle, 49(1995)1:62-72.
 
KUBASSEK János: Abu Ramla - A homok atyja : 100 éve született a Szahara magyar kutatója, Almásy László.
= Természet világa, 126(1995)10:474-475.
 
 
L

LATINOVITS Géza: Egyiptomi utazásomból
= Vasárnapi Újság, 42(1895. július 28.)30:487-491.
 
LATINOVITS Géza: Egyiptomi utazásomból
= Vasárnapi Újság, 42(1895. agusztus 4.)31:509-510.
 
LATKÓCZY Mihály: Aubermann Miklós: Egyiptom és Hellasz földjén. Ismertetés.
= Katholikus szemle, 18(1904)10:990-994.
 
 
M
 

MAHLER Ede: Ó-kori Egyiptom: [a Magyar Nemzeti Múzeumban 1902. október hó 18-án és 25-én tartott ismeretterjesztő előadás]
= Budapesti szemle (1873-1944), 30(1902)112. kötet – 312:339-368.
 
MAHLER Ede: Körösi László: Egyiptom művészete. Budapest, 1898.
= Archaelogiai értesítő, 18. kötet(1898)5. füzet:439-442.
 
MOLNÁR Gábor: A Líbiai-sivatag magyar óriása. Almásy László Ede élete és munkássága.
= Belvedere : Meridionale (Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:65.
Interneten:  Teljes szöveg (PDF)
 
 
N

Nilusi kép  = Vasárnapi Újság (Budapest), 21(1874. április 5.)14:212-214.
 
NAGY Georgina: Bécstől Kairóig – Komár Krisztián: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Egyiptom kapcsolatai.
= Belvedere : Meridionale(Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:79-80.
Interneten:  Teljes szöveg (PDF)
 
J. NAGY László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962)
= Külügyi Szemle, (2003)1.
 
J. NAGY László: Szuez – Budapest 1956.  = Világtörténet, 27(2005)tavasz-nyár:98-103.
 
 
O

 
 
Ö

 
 
P

 
 
R

 
 
S

SIMON Róbert: Ibn Khaldún és a szúfizmus.= Keletkutatás, 1991. Ősz. – p. 55-68.
 
SUHAY Imre: Az önálló Egyiptom új hadserege
= Magyar Katonai Szemle (Budapest), 1938:12 – p. 228-230.
 
 
SZ 

 

A szuezi csatorna magyar tervezője : Emlékezzünk báró Tóth Ferencre.
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), (1957) Mutatványszám:4
 
 
T

TARDY Lajos: Magyar útleírás a Szentföldről és Egyiptomról a XVI. századból.
= Magyar Nemzet, 23(1967)303:4.
 
TÓTH Ferenc: Egy magyar származású francia diplomata Egyiptom elfoglalására irányuló terve az 1770-es évek végén.
= Aetas, 28(2013)1:31-60.
Interneten:  Teljes szöveg (PDF)
 
TÖRÖK Zsolt: Almásy László szerepe a Kelet-Szahara kutatásban.
= Földrajzi múzeumi tanulmányok, 8. évf., 1990. – p. 21-26.
 
 
U

Utazás a Felső-Nílus és Niam-Niam vidékén.
= Földrajzi közlemények, 3(1875)5:306-309.
 
 
Ü

 
 
V

VASVÁRI: Aubermann Miklós: Egyiptom és Hellasz földjén. Budapest: 1904.
= Magyar Sion, 18(1904)6:469-470.
 
VASVÁRY Artúr: A Nílus.  = Föld ég, 25(1990)6:170-173.
 
VÉCSEY Zoltán: Magyar nő a Nilus forrásainak felfedezői között.
= Lányok évkönyve 1965. (1964):253-263.
 
 
W

 
 
Z

ZIMONYI István: Magarabok és Qaszr Ibrim : Egy magyar közösseg Nubiában. ; Magarabs and Qaszr Ibrim – Hungarian
Community in Nubia.
= Belvedere : Meridionale (Szeged: ISSN 1419-0222), 25(2013)1:86-89.
 
 
ZS

 
 
 
 
 
 
Kedves Látogató!
 
Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 
 
 
 

Egyiptomi-magyar lexikon

2011. november 18. péntek, 19:42
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal  

 

 

 

 

 

EGYIPTOMI–MAGYAR LEXIKON

 

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

 

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

 

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

 

A


ADLICZER Antal
(?, 1822. június 7. – Alexandria, 1898. augusztus 4.) főhadnagy, orvos.
1846-ban szerezte meg orvosi oklevelét a bécsi egyetem orvosi karán. 1846–1848-ban a bécsi Közkórház orvosa, 1848 tavaszán hazatért, belépett a honvédorvosi karba, a délvidéki harcokban vett részt. 1849. augusztus végén török földre menekült, az isztambuli magyar kolónia orvosa, polgári orvosként Isztambulban több követség orvosa volt. 1862-ben belépett az itáliai Magyar Légióba, főhadnagyként orvosi szolgálatot fejtett ki. A légió feloszlása után Egyiptomba távozott és Alexandriában működött.
Irodalom: Kapronczay Károly: Az 1848–1849. évi szabadságharc volt honvédorvosainak sorsa török földön, Honvédorvos, (1979)3-4.
 
ALMÁSY László Ede, zsadányi és törökszentmiklósi

(Borostyánkő (ma Bernstein, Ausztria), 1895. augusztus 22. - Salzburg, 1951. március 22.): utazó, felfedező, Afrika-kutató. 

A borostyánkői birtokot még nagyapja, Almásy Ede szerezte, aki a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt 1872-ben. Édesapja az Ázsia-kutató, Almásy György (1867-1933), édesanyja Pittoni Ilona volt. A család 1892-ben költözött Borostyánkőre. '

Almásy se címet, sem vagyont nem örökölt. Grófi címét is csak külföldön használta.

Angliában tanult, és ott szerezte meg első pilótaengedélyét jég. Az első világháború idején pilótaként szolgált az önkéntes osztrák-magyar légierőben. Rendíthetetlen royalistaként a háború után mindkét királypuccs során ő volt IV. Károly király sofőrje, ekkor ragadt rá a grófi cím.

Angliában tanult, és ott szerezte meg első pilótaengedélyét jég. Az első világháború idején pilótaként szolgált az önkéntes osztrák-magyar légierőben. Rendíthetetlen royalistaként a háború után mindkét királypuccs során ő volt IV. Károly király sofőrje, ekkor ragadt rá a grófi cím.

Londonban folytatott műszaki tanulmányok után az osztrák Steyr autógyár alkalmazta. 1926-ban utazott először Afrikába, a Núbiai-sivatagba, hogy egy új típusú autót kipróbáljon. Ettől kezdve majdnem minden évben szervezett egy-két expedíciót Afrikába. Gépkocsin bejárta Tanganyikát, Kenyát, Ugandát, Szudánt, ahonnan a núbiai és líbiai sivatagon keresztül utazott Kairóba, 1929-ben Egyiptomban repülőisk.-t létesített és a sportrepülést kifejlesztette. 1930-ban tevés expedíciót vezetett Szudánból Abesszíniába, 1932–33-ban repülőgéppel és gépkocsival a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt tárta fel. A Zarzura oázis felfedezése is az ő érdeme. Az Uvainat-hegység barlangjaiban a történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált. 1934-ben a Líbiai-sivatagban és Szudánban sziklafestmények után kutatott. Feltérképezte Vadi Hauart. Tudósított a Nílus egyik szigetén élő „magyar” nevű berber törzsről, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok leszármazottai. 1941-ben behívták katonának és német kikérésére az Afrikakorpshoz vezényelték; az emiatt 1945-ben ellene emelt vád alól a Bp.-i Népbíróság felmentette. 1947-ben ismét Egyiptomba utazott, ahol sivatagkutatási program kidolgozása mellett autóképviselettel és a sportrepülés tovább fejlesztésével foglalkozott. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. 1951-ben betegen Salzburgba szállították. Halálos ágyán értesült, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. Az általa 1932-ben Kairo-Heliopolis mellett alapított sportrepülőtér, mely vezetéknevéről vált ismertté, ma „Al Maza” néven nemzetközi légiforgalmi kikötő.

Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 ) 

 

ATLASZ Márton

(Tasnádfő, Bihar vm., 1878. február 23. – ): diplomata, író.

1904-től Kairóban konzulátusi tisztviselő volt.

 

AUBERMANN Miklós, dr.

(Csanád, Torontál vm., 1874. február 18. – Plattenhardt [Németország], 1964. júnus 9.): római katolikus plébénos, író.

1900-1901-ben, mint Velics Lajos családjának nevelője Voloscában, Kairóban és Athénben élt.

1944-ben külföldre távozott.

 

 

B

 


BACK Fülöp, surányi

(Budapest, 1862. – Párizs, 1958.): kereskedő, üzletember, szponzor. 

1907-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia kairói nagykövetségének pártfogásával, saját költségén ásatást indított a közép-egyiptomi Sarunában, amelynek vezetésére a krakkói Tudományos Akadémia fiatal kairói ösztöndíjasát, Tadeusz Samuel (Thadée) Smolenskit kérte fel. Sarunában több óbirodalmi sírt tártak fel, egy Sarunához közel eső dombon (Kom el-Akhmar) megtalálták egy I. és II. Ptolemaios fáraó korabeli templom relieftöredékeit.
A Gamhudban felfedezett görög-római kori temetőből előkerült nagyszámú koporsót és az egyéb temetkezési mellékletek felét végül beszolgáltatták a Kairói Múzeumnak, a megmaradt leletek nagyobb részét a pesti Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, kisebbik hányadát bécsi és krakkói múzeumok között osztotta fel. 1908-ban újabb kísérletet tett további öt ásatás területére vonatkozó koncesszió megszerzésére, továbbá szorgalmazta egy kairói osztrák-magyar régészeti intézet felállítását - eredménytelenül. érdemeiért a Ferenc József-érdemérmet (1908), ill. magyar nemességet kapott (1909), de nemesítését - politikai okokból - csak 1914-ben véglegesítették. 1913-ban párizsi felesége révén francia állampolgárságot nyert.
Az I. világháború kitörésekor a hatóságok párizsi lakását és selyemgyárát lefoglalták, s családjával együtt kiutasították Franciaországból. A Spanyolországban töltött két év után megpróbált egyiptomi birtokaira eljutni, onnan viszont az angolok internálták. Végül - Nyitra vármegyei illetősége révén - csehszlovák útlevéllel térhetett vissza az I. világháború után Egyiptomba. (áruházlánca egészen az 1960-as évek eleji államosításig őrizte az Orosdi-Back nevet.) ásatásának Magyarországra került leletei előbb az Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárába kerültek, majd 1934-ben beolvadtak a Szépművészeti Múzeumba, az ott létrehozott Egyiptomi Gyüjteménybe.
 
BÁNÓ Jenő

(Roskovány, 1855. június 25. – Malaga [Spanyolország], 1927. augusztus 2.): utazó.

A fiumei kereskedelmi akadémia elvégzése után tengerészként bejárta Olaszországot, Franciaországot és Angliát. Hazatérve a vasút szolgálatába lépett. Felesége halála után világkörüli útra indult. Bejárta az Egyesült Államokat és Mexikót, majd vásárolt egy 1000 hektáros területet Mexikóban és kávétermesztésbe kezdett. A telepet felesége után Camilla telepnek nevezte el. Sárgalázat kapott és 10 napig eszméletlenül feküdt. Felépülése érdekében hosszabb tengeri útra indult. Beutazta a Karib-tengert, heteket töltött Kubában. Venezuelában és Kolumbiában is megfordult, végül 1900-ban visszatért Mexikóba, Oaxaca államba és ismét kávéültetvényt létesített. Indián feleségével a kávé mellett kaucsuk, cukornád és vaníliaültetvényt is létesítettek. Azonban egy ciklon tönkretette az ültetvényeit.

1903-tól a Mexikói Köztársaság magyarországi főkonzulja volt hét évig, 1910-től Egyiptom főkonzulja.

Az I. világháború idején Spanyolországba, Barcelonába telepedett le, ahol Suleiman El Fakir álnévvel a szövetséges hatalmak ellen írt politikai cikkeket. Különféle lapokban, könyvekben számolt be tapasztalatairól, spanyol nyelven is. Utazásairól Budapesten is tartott több felolvasást.

Tagja volt több földrajzi társaságnak. A párizsi Société Académique D’Histoire International aranyéremmel tüntette ki és tagjai közé választotta.

Művei: Útiképek Amerikából (Budapest: 1890); Mexico és utazásom a trópusokon (Budapest: 1896); Bolyongásaim Amerikában (Budapest: 1906).

Irodalom: MÉL ; Agárdi:1955.

 

BÁNYAI Julia

 

(Vízakna, 1824 - Kairó, 1883): az 1848-49-es forradalom és szabadságharc századosa, egyik hősnője.

Tanulmányai befejeztével feleségül ment Sárossy Gyula ügyvédhez, akinek1848-ban bekövetkezett halála után műlovarnőként dolgozott a bécsi cirkuszban. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörése után férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe.

Az erdélyi harcokban kitűnt bátorságával és közlegényből a 27. honvédzászlóalj főhadnagya, majd századosa lett. Harcolt Gyulafehérvárnál, Zsibon, Dévánál és Kolozsvárnál fedezte a magyar sereg visszavonulását is. Nemcsak a fegyveres harcokban vett részt, hanem – francia nyelvtudása révén – az osztrák és az orosz hadseregnél gyakran kémkedett is, táncosnő szerepében. Bem tábornok katonai kitüntetéssel jutalmazta hírszerző tevékenységét. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol Bem tábornok kapitánnyá léptette elő. 1850 februárjában férjhez ment Matta Ede (Eduárd) honvéd századoshoz. 1852-ben visszatért Erdélybe, ahol részt vett a Makk Károly-féle összeesküvésben. Ennek leleplezése után ismét Törökországba menekült, majd férjével Kairóban telepedett le. Itt nyitották meg a „Fáraóhoz” címzett fogadójukat.

Kairóban halt meg 1883-ban, 59 éves korában. Kalandos életéről Thury Zsuzsa írt regényt 1951-ben Bányai Júlia címmel.

Irodalom: MÉL 
 
 
C

CZÉLKUTI ZÜLLICH Rudolf
(Gyulafehérvár, 1813. július 13. – Karió, 1890. január 13.): magyar klasszicista szobrász.
Interneten:  Magyar   English   Español   Esperanto
 
 
E

 


Egyiptomi füzetek
A Magyar - Egyiptomi Baráti Társaság időszakos lapja.
Budapest: 2001 – , rendszertelenül, éveként többször.
Szerkeszti: Győry Hedvig (1959-)
Kiadja: a Magyar–Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága.
Lelőhely: OSZK.
 
Egyiptomi Magyar Ásatások Baráti Köre

Cím: 1119 Budapest, Petzvál József utca 52.

Az egyesület képviselője: Dr. Eisler Péter.
 
 
F

FODOR István
(1933-2002): fordító, tolmács, magyarságkutató, a magyar irodalom arab fordítója, az Egyiptomban és Szudánban élő magyarábok kutatója.
Egyetemi tanulmányait az ELTE Germanus Gyula irányította Arab Tanszékén végezte, majd ösztöndíjjal egy évig a világhírű kairói Al-Azhar szunnita iszlám teológiai egyetem hallgatója. Hazatérése után a múlt század 60-as éveiben a Magyar Rádió Arab Szekciójának vezetője, az MTA és a Külügyi Intézet főmunkatársa.
Hazánk kairói nagykövetségén előbb a 70-es évek elején, majd 1980-1985 között főtanácsos. Fodor István írta a Magyar Katolikus Lexikon arab vonatkozású szócikkeit.
 
 
H

HAMPEL Józsefné, született cselfalvi és lubóczi Pulszky Polixénia (avagy Polyxena, Polixéna, Polyxénia stb.
(London, 1857. június 21. – Budapest, 1921. április 23.): írónő, a Pulszky család tagja.
Fiatalon megismerkedett már a művészettörténettel és a régészettel. 26 évesen ment nőül Hampel József archeológushoz. Beutazta Görögországot először még édesapjával, Pulszky Ferenccel, majd férjével is. Nagyobb utazásokon vett részt Törökországban, Egyiptomban, Algériában, Németországban, Franciaországban, Angliában, és Olaszországban is.
Szokatlan keresztnevét, Polixénia, mind életében, mind halála után változatos formában betűzték.
 
HUBER Lipót
(Zombor, 1861. október 23. – Kalocsa, 1946. március 7.): prelátus, kanonok, egyházi író.
Középiskoláit Zomborban, teológiai tanulmányait Bécsben végezte. 1885. pappá szentelték.
1898. kalocsai főszentszéki ülnök lett és ugyanez évben Egyiptomban, Palesztinában és Szíriában gyarapította keleti ismereteit.
Könyvalakban igen sok feltűnést keltő egyháztudományi munkája jelent meg.
 
 
K 

 

KAIRÓ

[Kairói Magyar Egylet? 1868-1877?]

1868 március 15-én alakult Kairóban. Első elnöke Sipos György volt. 1877-ben megpróbálja feltámasztani az egyleti életet, eredménytelenül.

„[1874] Márczius 15-ikét a Kairóban lakó magyarok is megünnepelték az ottani magyar egylet helyiségében, melyet Sipos György, az alkirály kertésze igen szépen fölékített. Jelen volt Klapka is, aki most Kairóban időz. A kis társaság összegyülvén, a Hymnust énekelte, aztán kedélyes reggeli következett, pohárköszöntésekkel. Az ünnepélyen ott voltak: Sipos György, Seregi Antal, Kera János, Beck Ferencz, Kozma János, Kovács Károly és Dragonics, kik mindannyian részt vettek a szabadság harczban. Kovács Károly vendéglős a magyar egyletnek házában ingyen adott helyiséget.”      

Forrás: Vasárnapi Újság (Budapest), 21(1874. április 5.)14:221.
 
KOSSUTH Ferenc
(Pest, 1841. november 16. – Budapest, 1914. május 25.): Kossuth Lajos idősebbik fia, politikus, országgyűlési képviselő.
A szabadságharc leverése után, kisgyermekként testvérével rövid ideig osztrák fogságba került, de a nemzetközi felháborodás miatt a hatóságok engedélyezték kiutazását szüleihez Törökországba. Párizsban és Londonban tanult, s mérnöki diplomát szerzett. Először Angliában dolgozott, majd 1861-ben apját követve Olaszországba költözött. Jelentős szerepet játszott az olasz vasútépítésekben, egy ideig a dél-itáliai vasúthálózat kormánybiztosa is volt.
1877-ben Nápolyba költözik és ott híres Impresa Industriale Italiának vezérigazgatója. E minőségben óriási vas- és acélhidakat stb. épített. Már ekkor Európa legkiválóbb mérnökei közé számították. Az itt végzett munkásságával jelentős szakmai hírnévre tett szert a vasútépítés, alagútfúrás és hídépítés terén. Utolsó nagy mérnöki munkája a nílusi acélhidak voltak, amelyeknek építését, egész Európa legnevesebb mérnökeivel versenyezve, 1877-ben ő nyerte el.
Vagyonos és megbecsült ember lett, még az olasz lovagi címet is megkapta. Az emigráció egységes vezetése céljából életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóság titkára (1859–1862), később is támogatta az emigrációs mozgalmakat.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Русский   Nederlands
 
KÚNOS Ignác
(Hajdúsámson, 1860. szeptember 22. – Budapest, 1945. január 12.): nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893) tagja.
Hosszabb tanulmányutakat tett Kis-Ázsiában, Egyiptomban és a Balkánon.
Irodalom: Ványi 1993:507.
Interneten:  Magyar
 
 
M

Magyar Egyiptomi Baráti Társaság
Budapest:
Célja a két ország társadalmi, kulturális, gazdasági tudományos és sport téren kialakult kapcsolatainak ápolása, elmélyítése, a Baráti kapcsolatok továbbfejlesztése.
Közreműködik a két ország kulturális emlékeinek, hagyományainak további felkutatásában és megőrzésében, segíti az erre vonatkozó kutatásokat és ezek kölcsönös megismertetését, fórumot teremt az elért eredmények megvitatására.
Interneten:  www.mebt.hu/
 
Magyar Klub
Kairó: 1990. október 23. – 
 
Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatal
Kairó: 1974 –  
1974-ben Kairóban alapítottak intézetet, amely ugyan 1977-től, a korabeli politikai kapcsolatok elhidegülése következtében a kairói Magyar Nagykövetség részeként működő Kulturális Tanácsosi Hivatallá (KTH) alakult át, de azóta is kulturális diplomáciai feladatokat lát el, részt vesz a magyar régészeti missziók szervezésében, az ásatások adminisztrációs előkészítésében és lebonyolításában.
 
MADARÁSZ Gyula dr. nemeskisfaludi

(Budapest, 1858. május 3. – Budapest, 1931. december 29.): ornitológus, festőművész, a Magyar Nemzeti Múzeum madártani osztályának egykori vezetője.

Hazai és külföldi szakfolyóiratokban magyar, angol és német nyelven tette közzé tanulmányait. Európai utazásain kivül járt Ázsiában, Afrikában és Amerikában. 1896-1897-ben Indiában és Ceylon szigetén végzett a kormány megbizásából zoológiai, főleg pedig ornitológiai kutatásokat és gyüjtéseket. 1911-ben Kolumbiába indult, de New Yorkból osztrigamérgezés miatt vissza kellett fordulnia. 1911-1912-ben bejárta Egyiptomot, Nubiát és Szudánt is.

Irodalom: Révai.; MÉL.; Warga Kálmán: Dr. Madarász Gyula. 1858-1931 Aquila, 1934.; Keve András: Megemlékezés Madarász Gyuláról (1858-1931). Állattani Közlemények, 1981. LXVIII.1-4:3-12.; Boelens & Watkins: Whose Bird? Christopher Helm, London (2003) 
 
MAGYARABOK vagy magyarábok
Magyarabok Szövetsége
Interneten:  Magyar   العربية   English   Français   Русский   Suomi   Svenska
 
 
N

NAGY Iván Edgár

(Riga, 1877. március 17. – Budapest, 1947. január 19.): mezőgazdasági szakíró, irodalomtörténész.

Iskoláit Oroszországban kezdte, Budapesten szerzett államtudományi és bölcsészeti doktorátust, 1903-ban a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett, ahol hosszabb ideig volt a hírszolgálati osztály és sajtóiroda vezetője. 1906-ban hivatalos kiküldetésben a borászati kirendeltség munkálatait irányította Oroszországban. Szerkesztője volt a Magyarországon megjelenő Die landwirtschaftliche Produktion der Erde című kiadványnak. Később földművelésügyi minisztérium osztályfőnök, 1931-től 1933-ig a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. Sokat tett az intézet nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséért. 1933-ban meghívták Egyiptomba, a kairói Musée Agricole Fouad I. igazgatójának. A múzeum megszervezése után 1936-ban hazatért. Többször beutazta Oroszoországot; Egyiptom, valamint a SZU mezőgazdasági termelését tanulmányozta. 1941-ben Kelet- Európa és a Közel-Kelet mezőgazdasága című tárgykörből egyetemi magántanárrá képesítették. A két világháború között az orosz nyelvet tanította a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán mint lektor. Orosz nyelvtana két kiadásban jelent meg. Eredeti kútforrásokra támaszkodó önálló kutatásai alapján tudományos irodalmi tevékenységet fejtett ki az orosz irodalomtörténet (Puskin, Kolczov, Belinszkij, Lermontov, Osztrovszkij) és az orosz történelem (Rettenetes Iván, Borisz Godunov és kora) területén, valamint orosz írók (Alekszej Tolsztoj, Kolczov, Arcübasev) műveiből fordított magyarra.

Irodalom: MÉL
 
 
R

RANDÉ Jenő
(Rákospalota, 1922. augusztus 28. – ): újságíró.
1970-1974 között kairói nagykövet, 1978-tól bécsi nagykövet volt. 1985-1990 között a Magyarok Világszövetségének főtitkára.
 
 
S

 


SASS Flóra ; Lady Florence Baker
(Nagyenyed, 1841. augusztus 6. – Standford Orleight, Devon, 1916. március 11.): magyar származású felfedező, Afrika-kutató. Samuel White Baker felfedező második felesége. Ő az egyetlen magyar felfedezőnő, akit az afrikaiak a Myadue, azaz Hajnalcsillag névvel illettek.
Az afrikai kontinens felfedezői között tartják számon a magyar származású, angol feleséggé lett Sass Flórát, Mrs. Samuel Bakert, aki a XIX. század második felében férjével együtt indult a Nílus forrásvidékének felkutatására; kalandjaikról naplóban számolt be. Ez csak száz év múltán került napvilágra, egy padláson porosodó régi ládából. Írását nem a nyilvánosságnak szánta, de minden más forrásnál érdekesebben és életközelibben mesél a kontinens gyarmatosításáról és hétköznapjairól.
Interneten:  Sass Flóra – Wikipédia
 
SÉFEDDIN SEFKET Tibor bej ; Széfeddin Sefket bej : törökül Seyfettin Şevket ; arabul سيف الدين شوكت, Seif el Din Khaw khat.
(Kolozsvár, Kolozs vm., 1913. június 6. – Betrút [Libanon], 1967. november 22.): erdélyi magyar író, költő, újságíró, dalszövegíró, librettista, magyar, egyiptomi, török, libanoni, szíriai, indiai filmrendező, színész, forgatókönyvíró.

Kolozsváron született tekintélyes történelmi múltú és hátterű, perzsiai hvárezm-sah- és török szultán-családok sarjaként, a korabeli török főkonzul, Ahmed D. Dzselaleddin bej (török helyesírásban a Celaleddin-, arab változatában a Jalal ad-Din-család) elsőszülött fiaként. Édesanyja a fiatalon elhunyt Incze Gabriella kolozsvári színésznővolt. Öccse, Şevket Muzaffer József (1921. június 16. Istambul - ?), kolozsvári sportemberként írta be nevét az autóversenyzés történetébe.

1939-től kezdődően török-magyar fordítóként tevékenykedett. 1945-ben a magyarországi Török Nagykövetség titkárja volt. A második világháborút követően újságírói tevékenysége miatt a korabeli román hatóságok kiutasították Erdélyből. Nevét 1945 előtt a Kalotaszegi Madonna című nagy sikerű filmje tette ismertté. 1947-ben elhagyta Magyarországot. Előbb az Amerikai Egyesült Államokban, majd Egyiptomban telepedett le. Kairóban rövidesen rendkívüli népszerű forgatókönyvíró- s filmrendezőként vált ismertté Seif Eddine Shawkat néven. Omar Shariff, Dalida s a magyar anyanyelvű, neves egyiptomi színésznő, Mariam Fakhr Eddine (Kairó, 1933. január 8. –) filmművészeti debütjeinek volt az egyik első támogatója.
A hatvanas évektől kezdődően több alkalommal látogatott Magyarországra.
Bővebben interneten:  Magyar   Français   Esperanto
 
SIPOS György
(19. sz. első fele, Székesfehérvár - ?): vámtiszt, honvédtiszt, 1848-1849-es emigráns, műtárgyadományozó.
Sipos György: A karánsebesi sótiszt őrmester volt a szabadságharcban. A sumlai tábor feloszlatása után Fuád pasa kertésze lett Kanlidzsán. 1862-ben segített a Corvinák felkutatásában, majd ugyanebben az évben Sesonk trónörökös szobrát is Magyarországra juttatta, amely ma is a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének egyik legjelentősebb darabja. Később Iszmail egyiptomi alkirály kertésze lett. A Kairóban 1868. március 15-én alakult magyar egylet elnöke. Az egyiptomi idegengyűlölet egyre erőszakosabb megnyilvánulásait követően (1882) sokan elhagyták az országot; Sipos is szem elől veszett.
 
 
SZ

Szuezi-csatorna

Ferdinand de Lesseps egyiptomi alkonzul vezetésével és Alois Negrelli osztrák mérnök tervei alapján 1859. április 25-én kezdték meg a Szuezi-csatorna építését.

A Szuezi-csatorna megnyitására 1869. november 16-án került sor. Megnyitó ünnepségén mintegy 6000 híres vendég vett részt, közöttük a Greif nevű jachton Ferenc József császár és király külügyminiszterével, Andrássy Gyula gróffal. Az Osztrák–Magyar Monarchiát képviselő hadihajó közvetlenül a brit és francia naszád után hajózott át a csatornán.
 
 
T

TÜSKE László
(1953. június 21. – ): orientalista, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.
1973 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár–arab szakán tanult. 1979-ben Irakban, 1996–1997-ben egyiptomban járt tanulmányúton. 2001-ben szerzett doktori fokozatot a középkori arab irodalomelmélet esztétikai kérdéseivel foglalkozó értekezése megvédésével.
Könyvtári pályafutása 1975-ben indult. 
2012-től 2014-ig a Balassi Intézet kairói Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatalát igazgatta. 2014. augusztus 13-án megbízást kapott az OSZK főigazgatói posztjára.
Bővebben interneten:  Tüske László
 
 
V

VOJNICH Oszkár
(Szabadka, 1864. május 18. – Port Said [Egyiptom], 1914. május 20.): földrajzi író, utazó, földbirtokos.
Maláriás rohamában öngyilkos lett.  
Irodalom: ÚMIL 2000:2444-2445
 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

A honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

  

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.