1508329
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
508
408
2278
1502852
6298
16470
1508329

Te IP-címed: 54.234.228.78
2018-12-14 23:11

Németország

Cserháti Ferenc a magyarok vándor püspöke

2012. június 11. hétfő, 21:31
Írta: Saáry Éva

 

Saáry Éva 

 

CSERHÁTI FERENC A MAGYAROK VÁNDOR PÜSPÖKE

 

Elmer István beszélgetése

Szent István Társulat, Budapest, 2012.

 

 

     Májusi hazai tartózkodásom alkalmával, véletlenül (ha ugyan vannak véletlenek, s könyvekkel való találkozásaink is nem a sors rendelései!), a Ferenciek terén, a templom mellett lévő kis butikban rábukkantam Cserháti Ferencnek, a nyugati magyarok püspökének, a Szent István Társulat “Pásztorok” sorozatában napvilágot látott önéletrajzi kötetére, melyet rögtön megvásároltam, s “azon melegében” olvasni kezdtem. Budapesti napjaim “lyukas óráit” ez töltötte ki.

     Bevallom, eleinte kicsit féltem tőle, hogy hátha papos, kenetteljes prédikáció lesz, de igen kellemes meglepetés ért. Hamar rádöbbentem, hogy érdekes, fordulatos, őszinte és derűs írásmű, melyet számomra érthetetlenül neveznek Elmer István által készített “beszélgetésnek”. Formája alapján, úgy tűnik, mintha teljes egészében a főpap vetette volna papírra.

     Egy idő óta (és a Münchenben megjelenő, Életünk nevű katolikus folyóirat kapcsán, melynek munkatársa vagyok) váltottam ugyan már néhány rövid levelet Cserhátival, de csak most sikerült megismernem valójában az Embert, ezt a modern, dinamikus egyéniséget, aki Tóth Tihamér útmutatása alapján, egyik kezében a Bibliát, másikban az újságot tartja. Nem merül el teljesen a vallásos áhítatban, hanem számot vet a külvilág szellemi, fizikai és politikai fordulataival, eseményeivel.

     Eddigi élete folyamán Magyarországon keveset tartózkodott. A Szatmár megyei Túrterebes községben született 1947-ben, egy sváb ősöktől származó, elmagyarosodott, többgyermekes családban. A kisebbségi lét minden problémáját és nehézségét megtapasztalva, iskoláit román uralom alatt  Szatmáron, Máramarosszigeten, Gyulafehérváron végezte.

     A papi hivatás már fiatalon vonzotta, és sokáig élt a legendás hitvalló, Márton Áron püspök környezetében, akit példaképének tekintett.

     1971-ben szentelték fel, s káplánként a Nagykároly közeli Kaplonyba, majd Máramarosszigetre került. 1979-ben azonban arra az elhatározásra jutott, hogy tanulmányait nyugati egyetemeken szeretné folytatni. Frankfurtba, majd Innsbruckba ment. Letelepedését német származása megkönnyítette.

     1982-es doktorátusa után, a müncheni Szent Margit templom plébánosa lett, s egyszerre belecsöppenve a Magyar Katolikus Misszió munkájába, elkezdett az emigráns, a szétszórt magyarság gondjaival foglalkozni.

     Az út tehát, melyet be kellett járnia, az égiek által kijelölt, gondviselésszerü volt. Érthetö, hogy dr.Irányi László piarista atya és Miklósházy Attila SJ után, rábízták a nyugati magyar hívek lelki gondozását. XVI. Benedek pápa kinevezte esztergom-budapesti segédpüspöknek, majd 2007-ben Erdő Péter bíboros püspökké szentelte az esztergomi bazilikában.

     Azóta nemcsak a németországi ügyekkel foglalkozik, hanem II. János Pál pápa nyomdokait követve, fáradhatatlanul járja a kontinenseket, felkeresve a legtávolabbi közösségeket is (Ausztrália, Kanada stb.).

     Aránylag fiatal ember.  Tele van hittel, energiával. Hirdeti a katolikus vallás igazát, erősíti a lelkeket, de a világ dolgaiban is állást foglal. Járatos a kultúra berkeiben. Érdekli az irodalom, művészet…

     Úgy tudom, felettesei akaratából most Magyarországra fog költözni, ezentúl ott tartózkodik, és onnan fogja irányítani a jövőben a nyugati magyar katolikusok ügyét.

     Ehhez kívánunk neki jó egészséget, sok hitet és energiát!

2012

 

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Saáry Éva örökösei (Luganó, Svájc) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.

 

 

 

 

 

 

Egy hajóban

2011. december 20. kedd, 20:54
Írta: Molnár-Veress Pál

 

 

EGY HAJÓBAN

 

Beszámoló a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének ludwigsburgi közgyűléséről

 

 

 2001. szeptember 3–5. között a németországi Ludwigsburgban megtartotta első, rendes közgyűlését a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége, s ezzel egybekapcsoltan ülésezett a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat (NYEMRLSZ), valamint a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége (KÉMELM) is. Az előzményekről és a Protestáns Szövetség megalakulásáról az Új Kéve 2000. decemberi számában már bőven beszámoltunk. Mintegy ezt kiegészítendő, Joób Olivér: Tisztázó megjegyzések a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége megalakulásával kapcsolatban című írásából idézünk:

”Nyugat-Európában a református lelkipásztorok és gyülekezeti képviselők, valamint az evangélikus lelkigondozók évtizedek óta külön-külön szervezeteik keretében tárgyalták meg a túlnyomó többségében közös, protestáns gyülekezetek életét. Eltérés volt a két szervezet profilja között, mivel a reformátusok lelkigondozó szolgálatban tömörültek, az evangélikusok pedig a lelkigondozók munkaközösségét alapították meg. Az előbbi (a NYEMRLSZ) kötöttebb szervezeti, adminisztratív intézmény volt, a második esetében (KÉMELM) a lelkészek testvéri közösségén, a fraternitáson volt a hangsúly. Egyenetlen volt a két szervezetben a gyülekezetek képviselete is, mivel a reformátusok az evangélikus lelkész távollétében tárgyalták gyülekezete életét, az evangélikusok viszont nem tárgyalták azoknak a gyülekezeteknek ügyét, ahol nem evangélikus lelkész működött ... Ez a helyzet nemcsak hogy fonák volt, hanem tüntetőleg polarizáló akkor, amikor gyülekezeteink – túlnyomó többségben – protestáns alapon szerveződtek és működnek. ... A két hajóban evezés a gyülekezetekre nézve egyre inkább anakronisztikussá vált. ... Így merült fel évekkel ezelőtt egy közös szervezet létrehozásának gondolata. ... Az új szervezet csupán az eddigi fölösleges kettősséget szünteti meg, és felekezeti tekintetben semmi sem változik.”

A tavaly októberi, révkomáromi alakuló üléssel egy időben mind a KÉMELM, mind a NYEMRLSZ kinyilvánította, hogy a gyülekezetek életére vonatkozó minden hivatalos ügyet az új szervezet (tehát a Protestáns Szövetség) hatáskörébe tesz át. Ludwigsburgban viszont kiderült, hogy ezt a NYEMRLSZ talán nem egészen így gondolta. Nyilvánvalóan látszik egyfajta félelem attól, hogy a Nyugat-Európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat által – főként az elmúlt tíz évben – elért eredmények ”haszonélvezeti joga” az új szervezetre, a Protestáns Szövetségre szállna.

Senki sem vitatja a NYEMRLSZ eredményeit, és senki sem akarja a babérokat magának megszerezni. Éppen ezért hadd álljanak itt ezek az eredmények a szervezet világi elnöke, Dr. Békássy N. Albert összefoglalásában:

”Kerek egy évtized múlt el azóta, hogy 1991. szeptember 10–13. között, a svédországi Lundban megtartotta negyedik közös tanácskozását a két nyugat-európai magyar (evangélikus és református) testvérszolgálat (a KÉMELM és a NYEMRLSZ), melynek címét a konferencia központi témája, a ”Protestáns Látomások” adta.

Mi történt a “nyugatiakkal” a múlt század nyolcvanas éveinek végén bekövetkezett közép-kelet-európai változások elsöprő forgatagában? Mennyi valósult meg a tíz évvel ezelőtti víziókból?

Végleg megszűnt a második világháború után előállt politikai megosztottság, mely az egyház kényszerű, belső – kelet-nyugati – megosztottságát is eredményezte. Első alkalommal vettek részt a Kárpát-medence történelmi protestáns egyházainak képviselői a nyugat-európai protestáns testvérszolgálatok tanácskozásán.

Beteljesedett a NYEMRLSZ 1991-es döntése, hogy tanácskozásait másodévenként váltakozva tartsa Nyugat-Európában, illetve a Kárpát-medencében, a lehetőségekhez képest a KÉMELM-mel közösen. A NYEMRLSZ végiglátogatta a Kárpát-medence egyháztesteit (kivétel a Délvidék felkeresése, amely a háború miatt későbbre tolódott). Ez a testvéri összetartozás kifejezésre jutott az 1992-ben Sárospatakon, 1994-ben Kolozsvárott illetve Nagyváradon, 1996-ban Beregszászon, valamint az 1998-ban és 2000-ben Révkomáromban tartott Küldöttközgyűlésen és tanácskozásokon.

A NYEMRLSZ alapító tagjává vált a Magyar Reformátusok Világszövetségének és Területi Egységgé szerveződött. Testületi tagja lett 1996-ban a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának.

A NYEMRLSZ az 1996-os Világtalálkozóra megjelent honlapjával a világhálón:http://www.refnet.cz. A honlapon bárki számára hozzáférhető friss tájékoztató van a több mint 80 nyugat-európai magyarnyelvű protestáns istentiszteleti helyről és alkalomról. A teljesség kedvéért azokról is, akik a NYEMRLSZ-hez ugyan nem tartoznak, de a magyar protestáns lelkigondozásban rendszeresen részt vesznek.A honlapról letölthető a nyugati református tisztségviselők és egyházi szolgálattevők naprakészen frissített címtára. A levelezőlista tájékoztat a fontosabb eseményekről, a könyvészetről; tanácskozásaink meghívója, illetve a napirend, beszámolók, megemlékezések is letölthetők. A gyülekezeti kiadványok elérhetők akár a meglevő honlapok kapcsolásával, akár a NYEMRLSZ segítségével (a világhálóra kerülnek azok a kiadványok is, amelyek számára – megfelelő műszaki felkészültség hiányában – az Internet egyelőre elérhetetlen). Közvetlen kapcsolatot teremtettünk a Kárpát-medence református egyházi honlapjaival, és a nagyvilágbeli magyar ajkú egyházi, sőt a nem protestáns honlapokkal is.

Újrafogalmazódott a nyugat-európai magyar reformátusok és evangélikusok önazonossága és igénye a felekezeten felüli folyamatos anyanyelvi lelkigondozásra. 2000-ben megalakult a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége. A KÉMELM-mel közösen létrehozott, közös gyülekezeti gondokkal foglalkozó úttörő tevékenységünk sajátosan újabb feszültséget okozott. Sajnálatos, hogy a szülési folyamat zavarát egyesek mesterségesen szított felekezeti türelmetlenségre és ebből származó megosztottság növelésére szeretnék kihasználni. A felekezeti öntudat megerősödése és feltétlen megtartásának előfeltétele mellet, nagyon sok türelem, jóindulat és tapintat szükséges minden fél részéről a közös protestáns közösségi szellem kialakításához.”

A tíz évre visszatekintő összefoglalót a ludwigsburgi konferencia után állította össze annak szerzője. Ezek után hadd álljon itt az, amit a Protestáns Szövetség a Ludwigsburgban tartott rendezvényén megállapított:

Jelenleg a nyugat-európai szórvány területén 12 országban, 71 városban, összesen 74 gyülekezet keretében folyik rendszeres magyar nyelvű protestáns szolgálat. A ludwigsburgi közgyűlés számba vette és hitelesítette a Szövetséghez társult gyülekezeteket és egyéni tagokat. Kiderült, hogy az összesen 74 gyülekezetből:

46 gyülekezet vagy országos szolgálat keretében (Svédország 15, Svájc 10, Ausztriai református 3 gyülekezettel), vagy regionális szolgálat keretében (Észak–Rajna–Vesztfália 8, Észak-Németország 4, Ulm-környéke 3, Württemberg 2 gyülekezettel), vagy önálló gyülekezetként (Párizs) már csatlakozott a Protestáns Szövetséghez. További 4 gyülekezetben (Helsinki, Tallinn, Tartu, Oslo) a Szövetséghez társult Svédország lelkésze szolgál, hasonlóképpen 4 gyülekezet lelkésze (Londoni evangélikus, Burg-Kastl, Genf, Prága) egyéni tagként, az Angliai Ref. Egyház (2 gyülekezet) presbitere pedig ugyancsak egyéni tagként társult a Szövetséghez.

A közgyűlés véglegesítette és elfogadta a Szövetség alapszabályát; három éves időszakra megválasztotta a választmányt (ez külön vonulva megtartotta alakuló ülését és tagjai közül megválasztotta az elnökséget, egyben kidolgozta a munkatervet). A közgyűlés megállapította a csatlakozott gyülekezetek és az egyéni tagok évi tagdíját, a befizetés módját; elfogadta a választmány által előterjesztett jövő évi munkatervet; döntött a 2002. évi közgyűlés helyszínéről és időpontjáról.

A résztvevők együtt meghallgatták és megtárgyalták a nyugat-európai magyar református és közös protestáns gyülekezetek helyzetjelentéseit; meghallgatták és megbeszélték Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökének, illetve Erdélyi Géza püspök, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata elnökének a nyugati magyar szórványkérdést érintő előterjesztéseit.

A KÉMELM külön tartott ülésén megerősítette korábbi határozatát, hogy a Szövetséget segíti minden, ennek hatáskörébe utalt kérdésben; számba vette és megtárgyalta az illetékességi körében maradt kérdéseket (pl. Útitárs, Koinonia); megerősítette tisztségében az elnökséget; meghallgatta és elfogadta a KÉMELM csatlakozását az Orosházán 2001. aug. 18-án megalakított Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületéhez (METT).

A NYEMRLSZ külön tartott ülésén tisztújítást tartott azon tisztségekre, amelyek tisztségviselőinek mandátuma 2001-ben lejárt; a jelenlevők meghallgatták a világi elnök beszámolóját az eltelt évről; meghallgatták a lelkészi elnök, a titkár, a pénztárosok és ellenőrök jelentéseit; beszámolót hallgattak meg az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciáról, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának ez évi nagykőrösi, és a Magyar Református Világszövetség Félixfürdőn tartott összejöveteleiről... Mindezekről és sok minden másról szó esett, de az adott helyzetben legfontosabbról, a NYEMRLSZ szükségszerű átalakulásáról szinte semmit nem hallottunk.

Sajnálatos tény, hogy a Komárom óta eltelt egy évben a szervezet elmulasztotta alapszabályát és egész tevékenységét a Protestáns Szövetség megalakulása utáni új helyzethez igazítani, s erre a legutóbbi küldöttközgyűlésén sem kerített sort. Ludwigsburg óta talán a NYEMRLSZ vezetősége is rájött arra, hogy a nyitva hagyott kérdések tovább görgetése nem lehet kiút, de ahelyett, hogy ezekre használható megoldást kínáljon, az összesűrűsödött gondokat elsőként a Protestáns Szövetség számlájára írja. A ludwigsburgi konferenciáról szóló, aJövőképünk merész, de vonzó című beszámolójában a NYEMRLSZ világi elnöke olyan megfogalmazásokat használ, amelyek a Protestáns Szövetséggel szemben fenntartásokat, rossz érzést keltenek az egyelőre még nem társult gyülekezetekben, de minden gyanútlan olvasóban is. Például: „jóakarattal, a közös Szövetség megoldást jelenthet“, vagy: „e kísérlet feszültséget és újabb megosztottságot okozott“, vagy: „adjunk esélyt immár a közös Protestáns Gyülekezetek Szövetségének“, vagy: „véleménykülönbségeink lehetnek, de nem vezethetnek szétveréshez.“ A Protestáns látomások című visszatekintőben pedig – amit fennebb idéztünk – ezt írja: ”a szülési folyamat zavarát egyesek mesterségesen szított felekezeti türelmetlenségre és ebből származó megosztottság növelésére szeretnék kihasználni.”

Azzal együtt, hogy hangsúlyozottan cáfoljuk a fenti megállapításokat, egyben határozottan meg kell állapítanunk: a Protestáns Szövetség létrejötte nem okozott sem megosztottságot, sem szétverést, sem felekezeti türelmetlenséget, sem zavart. Ezt valami – általunk ismeretlen – oknál fogva esetleg csak a NYEMRLSZ világi elnöke érezhette így, és sajnálatos, hogy eme érzésének – mint láttuk – úton-útfélen hangot adott, s éppen ezáltal szíthat egy bizonyos fokú mesterséges felekezeti türelmetlenséget.

Állításaival vagy érzéseivel ellentétben, a Protestáns Szövetség létrejötte a fölösleges kettősség megszüntetésével tiszta helyzetet teremtett, a hasonló kérdésekkel küzdő gyülekezetek között elsősorban kölcsönös megértést, és a közös cselekvésre sarkalló összefogást eredményezett. Nem verte szét a NYEMRLSZ-et, de rávilágított arra, hogy e keretszervezet – a maga felekezeti egyoldalúságában, és egyoldalú felekezeti kapcsolódásaival – soha nem volt és a jövőben sem lehetne alkalmas a nyugat-európai közös protestáns gyülekezetek konkrét kérdéseinek megoldására. Éppen ezért kellett egy nem református és nem evangélikus, hanem közös protestáns szervezetet létrehoznunk!

A ludwigsburgi konferencián újból megállapítást nyert az a tény, hogy Nyugat-Európa majd minden országában – olykor ezen belül régiónként is – a helyi törvények és rendelkezések okán rendkívül sokféleképpen alakult a magyar gyülekezetek sorsa, s azok ma is más-más egyházi-szervezeti kapcsolódások, gyakran korlátok és megkötöttségek között, sokszor a helyi egyházak vagy állami intézmények felé kiszolgáltatott helyzetben élnek.

Az utóbbi évtizedben két fő irányba mutattak a megoldási kísérletek:

1. vagy szorosabbra fűzni a kapcsolatot a helyi (idegen nyelvű) egyházzal, mely az egyházadót állami szinten, a magyar hívektől is beszedi, s ebből alkalmazza a magyar lelkészt, esetleg ebbe az egyházba integrálódni is, ami idővel a teljes beolvadáshoz vezethet,

2. vagy kieszközölni a magyar gyülekezetek fokozott önállósulását a helyi (idegen nyelvű) egyháztól, s ezzel együtt felvállalni az egyházfenntartási járulék bizonytalan, egyéni begyűjtését, a magyar lelkész alkalmazását és fizetését, számos adminisztratív kérdés egyéni intézését.

Az első megoldást kevés gyülekezet választotta (pl. München), de a másodikat is kevés közösségnek sikerült elérnie (pl. Svédország). A legtöbb nyugat-európai gyülekezet megmaradt a különféle egyházi szervezeti kapcsolódások, különféle korlátok és megkötöttségek között, s ezért igen nehéz egyénileg kilépnie e bűvös körből. Ehhez egy olyan háttérre és olyan súlyra volna szükség, amelyet csak a hazai történelmi protestáns egyházak biztosíthatnának, és amely egyházak a kiszolgáltatott helyzetben levő nyugati magyar gyülekezetek érdekében egyenrangú félként tudnának tárgyalni különböző országok különböző egyházaival.

A nyugati gyülekezetek helyzeti sokfélesége vezetett oda is, hogy amikor lehetőség nyílt a hazai egyházakkal való kapcsolatfelvételre, esetleg az ezekbe való szervezeti visszatagolódásra, a nyugati gyülekezetek többsége nem kívánta feladni vélt önállóságát, ezért szó sem lehetett egy valamiféle közös lépésről vagy összehangolt cselekvésről.

Különösen ellentmondásos az, hogy a nyugati magyar gyülekezetek egy része általában éppen azokkal a hazai történelmi protestáns egyházakkal szemben hangsúlyozza önállóságát, amely egyházakban megvolna a szándék és a lehetőség is a segítségnyújtásra. Az ezektől való idegenkedésnek – tudjuk – elsősorban történelmi okai vannak, s az idegenkedést olykor alátámasztani látszanak olyan tények, amelyek a hazai egyházak hiányzó rugalmasságából fakadnak.

Amint láttuk, a NYEMRLSZ alapító tagjává vált a Magyar Reformátusok Világszövetségének és ennek Területi Egységévé szerveződött. Ugyanúgy testületi tagja lett a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának is. A testületi tagság viszont értelemszerűen azt kellett volna jelentse, hogy a református egyházak elfogadják a nyugati magyar gyülekezetekben történelmileg kialakult felekezeti sokszínűséget, a gyülekezetek ökumenikus jellegét. Ez a rugalmasság egyelőre még nem mutatkozott meg a szigorúan kanonikus szerveződésű hazai egyházak részéről.

A NYEMRLSZ – mely nevében hordozottan is nyilván református szervezet – nem is tehet mást, minthogy az MRVSZ-be vagy a MRETZS-be testületileg bevitt gyülekezeteknek csak református tagságát képviselje. Hasonló a helyzet a KÉMELM-mel is, amely éppen az előbb említett ellentmondásosságot kezdettől felismerve, soha nem is kívánt fellépni a nyugati magyar gyülekezetek képviseletében, hanem megmaradt az ezen gyülekezetekben szolgáló evangélikus lelkészek testvéri közösségeként. Ha igény mutatkozna erre, a NYEMRLSZ is ebben az irányban körvonalazhatná jövőbeni szerepét, azaz a nyugati protestáns gyülekezetekben szolgáló református lelkészek egyfajta testvéri közössége lehetne. A közös protestáns gyülekezetekre kiterjesztett képviseleti jogáról viszont véglegesen le kell mondania!

A Magyarországi Evangélikus Egyház azzal, hogy vállalta svédországi közösségünk egyházjogi kapcsolódását ő hozzája, gyakorlatilag egy komoly erkölcsi hátteret biztosított közösségünknek, és a Svéd Egyház vezetőségével – érdekünkben – folytatott tárgyalásaiban nem az itteni kis létszámú evangélikus hívőre korlátozottan, hanem gyülekezeteink minden tagjának érdekét szem előtt tartva érte el, hogy a Svéd Egyház a közös, protestáns magyar gyülekezeteinknek nyújtson további támogatást. Ezért ajánlottuk Ludwigsburgban ezt a modellt követendő példaként az MRVSZ és a MRETZS elnökeinek is, akik kifejezték hajlandóságukat, hogy a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségével is készek tevékeny módon együttmunkálkodni, az annak Alapszabályzatában foglalt célkitűzések megvalósításában, hozzátéve, hogy az új szervezet létrejöttében a magyar református–protestáns és a magyar nemzeti egységesülésnek egy igen fontos állomását látják.

Íme miért volt és van szükség egy olyan – a valóságos helyzet alapján álló és azt felvállaló – közös Protestáns Szövetségre, amely bármely egyházzal vagy szervezettel való kapcsolatában a nyugati gyülekezetek tagságának nemcsak részét, de egészét képviseli!

Amint már említettük, Nyugat-Európa 74 magyar protestáns (ezen belül református) gyülekezetéből 46 gyülekezet már teljes jogú tagként a Protestáns Szövetséghez társult, s további 10 olyan gyülekezet van, amely vagy lelkésze, vagy világi képviselője által a Szövetséggel már kapcsolatban áll. És összesen 18 olyan gyülekezet van, amely még sem testületileg, sem egyéni tagság révén nincs kapcsolatban a Szövetséggel.

Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket, kiderül, hogy távolmaradásuk sokkal inkább magyarázható e gyülekezetek különleges helyzetével, mintsem valamiféle ”megosztottsággal”, ”feszültséggel”, vagy ”szétveréssel”.

Először arról a 10 gyülekezetről szóljunk, amely testületileg még nem, de lelkésze vagy világi képviselője által már a Szövetséggel kapcsolatban áll.

– Az Oslói Magyar Protestáns Gyülekezet fennállása óta a svédországi lelkész gondozásában volt, jelenleg meghívott lelkészek szolgálatával, alkalmi jelleggel működik. Az Észtországi Magyar Gyülekezet (Tallinn, Tartu) és a Finnországi Magyar Gyülekezet (Helsinki), 1995-ben a svédországi lelkész kezdeményezésére öltött szervezett formát, és alapvetően ma is ennek gondozásában van. A svédországi egyházi közösség, amikor 1999-ben megalkotta új alapszabályzatát, a területen kívüliség jogi akadálya miatt ezeket a gyülekezeteket nem sorolhatta be taggyülekezetei közé. Ezek a gyülekezetek – bár elméletileg külön és önállóan kérhették volna csatlakozásukat az új Protestáns Szövetséghez –, megkeresés vagy meghívás híján nem is nyilatkoztak az ehhez való viszonyulásukról, de ugyanúgy a NYEMRLSZ-hez való esetleges korábbi, önálló csatlakozásukról sincs adatunk. Ez utóbbi viszont a finnországi gyülekezet felügyelőjét a MRETZS presbiteri munkabizottságába delegálta.

– Az Angliai Magyar Evangélikus Egyház (London) Pátkai Róbert ev. lelkész nyugdíjazása után 2000-ben beszüntette állandó istentiszteleti tevékenységét, s az a továbbiakban csupán alkalmi szolgálatokra korlátozódik. A nyugalmazott lelkész viszont egyéni tagként a Szövetséghez csatlakozott.

– A Burg-Kastli Magyar Gimnázium (Bajorország) sajátos helyzetben van: diákgyülekezetének sem állandó tagsága, sem világi vezetősége nincs, ezért gyülekezetként nem társulhat a Szövetséghez, de ugyanilyen alapon a NYEMRLSZ tagja sem lehetne. Ez utóbbi viszont a gimnázium lelkészét intézőbizottsági tagjává választotta, s egyben a MRETZS sajtóügyi munkabizottságába is delegálta. Ezzel együtt, Jancsó Jeromos lelkész egyéni tagként felvételét kérte a Protestáns Szövetségbe.

– A Genfi Magyar Protestáns Gyülekezet, mely Pósfay György nyugalmazott ev. lelkész gondozásában áll, szervezetileg a Genfi Keresztyén Egyházak Közösségéhez tartozik. A lelkész tájékoztatása szerint a gyülekezet még nem alakította ki a Szövetséggel kapcsolatos álláspontját. Pósfay György viszont egyéni tagként a Protestáns Szövetséghez csatlakozott.

– A Prágai Magyar Református Gyülekezet lelkészét a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (tehát egy kárpát-medencei történelmi magyar egyház) alkalmazza. Ennek ellenére a gyülekezet lelkészét, Tóbiás Attilát a NYEMRLSZ 2000-ben lelkészi elnökévé választotta, ebből a tisztségből kifolyólag hivatalból a MRETZS és az MRVSZ elnökségi tagja lett. Tóbiás Attila ugyanakkor – egyéni tagként – felvételét kérte a Protestáns Szövetségbe.

– Az Angliai Magyar Református Egyház (London, Manchester) önálló kíván maradni, így sem a Protestáns Szövetségnek, sem a NYEMRLSZ-nek nem tagja. Ez utóbbi viszont Jaskó Irént, a gyülekezet presbiterét Anglia képviseletében az Intézőbizottság tagjaként jegyzi, ő viszont egyéni tagként a Protestáns Szövetséghez csatlakozott, ahol titkári tisztségre választották, s mint ilyen, a Szövetség elnökségének tagja is.

Ezek után szóljunk arról a 18 nyugat-európai magyar református (vagy közös protestáns) gyülekezetről, amely sem közösségileg, sem lelkésze vagy világi képviselője révén nincs kapcsolatban a Protestáns Szövetséggel.

– A Bajorországi Magyarnyelvű Református Gyülekezet (München, Nürnberg) a Bajorországi (német nyelvű) Református Egyházba integrálódott, így státusánál fogva nem lehet tagja a Protestáns Szövetségnek, de ugyanezen az alapon kérdéses a NYEMRLSZ-hez való viszonya is. Ez utóbbi szervezet Lázárné Z. Dalmát lelkészi alelnökévé választotta, aki e tisztsége révén egyben a Magyar Reformátusok Világszövetsége választmányának egyik nyugat-európai tagja is.

– A Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozó Szolgálat (Utrecht/Vianen, Hága, Maastricht) a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatába való önálló belépésekor függetlenítette magát a NYEMRLSZ-től. Ez utóbbi viszont Tóth Miklós lelkészt továbbra is intézőbizottsági tagjaként jegyzi, Tüski István nyugalmazott lelkészt pedig 2000-ben tiszteletbeli társelnökévé választotta. A hollandiai közösség egyelőre nem kíván társulni a Protestáns Szövetséghez.

– Hat gyülekezetnek a Protestáns Szövetséggel kapcsolatos álláspontja ugyanúgy, mint a NYEMRLSZ-hez való viszonyulása is, egyelőre tisztázatlan. Ezek: a hollandiai Hermán János ref. lelkész által gondozott Belgium (Brüsszel, Liége), a Sipos Tibor ref. lelkész szolgálatával működő Hessen–Rheinland–Pfalzi Magyar Ev.-Református Egyesület (Frankfurt, Meinz, Heidelberg), valamint az alkalmi szolgálatokra meghívott lelkésszel vagy teológus szolgálatával működő Berlini Gyülekezet.

– Az Ausztriai Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálata (7 gyülekezet) Szépfalusi István halála óta egyelőre Galavics Sándor nyugalmazott ev. lelkész helyettesítő szolgálatával működik. A szolgálat világi vezető testületének jövőbeni elképzeléséről – ezen belül a Protestáns Szövetséghez való viszonyulásáról – nincs információnk.

Mint már említettük, sajnos Ludwigsburgban is elmaradt a NYEMRLSZ jövőbeni szerepének, illetékességi körének és hatáskörének tisztázása. Míg alapszabályának 5.§-a szerint a Szolgálat ”munkaterülete kiterjed mindazokra a nyugat-európai országokra, amelyekben magyar református hívek élnek”, addig a Szolgálat világi elnöke újabban mindenütt úgy nyilatkozik: ”Munkaterületünk a Kárpát-medencén túli Európa s azok az országok vagy országrészek, ahol magyar protestánsok élnek.” Amellett, hogy ez utóbbi megfogalmazás önkényesen szeretné kiterjeszti a NYEMRLSZ illetékességi körét, egyben teljes egészében ellentmond annak a közös elhatározásnak, hogy a nyugat-európai magyar protestáns gyülekezeteket érintő kérdések ezentúl kizárólag a Protestáns Gyülekezetek Szövetségének hatáskörébe tartoznak.

Az a több helyen elhangzott vagy leírt megállapítás, miszerint a nyugat-európai magyar lelkészek ”többnyire önként és díjmentesen” végzik a magyar szolgálatot, csak részben igaz, és mindenképpen magyarázatra szorul.

A befogadó országok egyházai az oda került magyar lelkészt a legtöbb esetben lelkészi állományukba fölvették, és számára (osztrák, német, svájci stb. gyülekezetekben) szolgálatot biztosítottak, és ezért rendes fizetést is folyósítanak. Ott, ahol a befogadó ország egyházának nyilvántartásában megfelelő számú, egyházadót fizető magyar nyelvű hívő van, a befogadó egyház többnyire elfogadja, hogy a magyar lelkész szolgálati idejének egy részét vagy egészét ezen magyar nyelvű hívekre fordítsa. Ilyen esetekben ezt a szolgálatot az illető lelkész személyéhez, illetve munkaköréhez kötik. A lelkész nyugdíjba vonulása vagy elhalálozása esetén viszont az illető egyház nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy a magyar nyelvű hívek számára újabb magyar lelkészről gondoskodjon, s ilyenkor keletkeznek a gondok.

Alapjában véve megállapítható, hogy Nyugat-Európában nem a lelkészhiány, hanem a magyar gyülekezetek és lelkészek működéséhez szükséges anyagi háttér bizonytalansága jelenti az elsődleges gondot. Ennek oka pedig az, hogy a mai elvilágiasodott társadalom szemlélete gyökeresen eltér az apostoli tanításnak és a reformáció egyházainak az anyaszentegyházról vallott szemléletétől.

Ezek szerint: az egyház Krisztus teste, mi pedig annak tagjai vagyunk. Ezt a közösséget Isten, Szentlelke és igéje által gyűjti egybe és szenteli meg; Ő az, aki oltalmazza és megtartja azt. Ezért különösen fontos, hogy e közösségben az evangéliumot tisztán tanítsák, és a szentségeket helyesen szolgáltassák ki. A gyülekezet az igével és a szentségekkel az istentiszteleten él; úgy él, mint Krisztus nyája, amelybe Ő rendelt pásztorokat, vagyis igehirdetőket.

Isten igéje indítja szívünket arra, hogy anyagi javainkkal is támogassuk a gyülekezetet. Minden egyes hívő, mint tag, Krisztus javainak és ajándékainak osztályrészese, ezért minden tagnak kötelessége, hogy az Istentől nyert ajándékokat készséggel és örömmel a többi tagok javára és üdvösségére fordítsa.

Mindezekből következik, hogy az egyház (Krisztus teste), a gyülekezet (Krisztus nyája), a lelkész (a nyáj pásztora), az igehirdetés (Isten megszólaló, életet adó szava), a szentségek kiszolgáltatása (Isten kegyelmi ajándékai), az istentisztelet (az előbbiek szent alkalma), az anyagi támogatás nyújtása (amelyre Isten igéje indítja a hívőt), mind-mind olyan dolgok, amelyekben – az emberi vonatkozásokon túl – meg kell látnunk Istentől származó, vagy Isten rendelése szerinti szent jellegüket is.

Ezért téves az egyházban egyszerűen csak egy közmegegyezésen alapuló szervezetet látni, amelyben mindent bürokratikusan kezelt szabályok irányítanak. Ezért helytelen a lelkipásztori szolgálatot olyan szolgáltatásnak tekinteni, mint például a kisiparban a cipész, szabó vagy fodrász szolgáltatását, ahol a kliens igénye a meghatározó. Ezért elfogadhatatlan az üzleti szellem diktálta hatékonyság, nyereség, kifizetődőség kritériumait az egyházra alkalmazni. Ezért megengedhetetlen az egyházban a közösségi szellem helyett a személyi szabadság egyoldalú értelmezéséből fakadó egoista magatartást felülkerekedni hagyni... A sort nagyon hosszan folytathatnánk.

Amikor a magyar szórványgyülekezetek helyzetéről beszélünk, akkor érdemes a kérdés minden vonatkozását a bibliai alapokig visszamenőleg megvizsgálni. Megvizsgálni például azt, hogy egyáltalán kire tartozik a felvetődött kérdések megoldása: – az illető gyülekezetre, lelkészére, valamely országos szolgálatra, fél-földrésznyi szervezetre, a befogadó országokra, az óhazára, az államra, az egyházra vagy a nemzet egészére?

Amint egy hagyományos értelemben vett mentőszolgálatot akkor is készenlétben tartanak, ha pillanatnyilag nincs vészhelyzet, ugyanígy az egyházat mint intézményt, a gyülekezeti életet, a lelkigondozás szolgálatát is mindig készenlétben kell tartanunk, nem elégedvén meg azzal, hogy intézményi megalapozása, szerepe és jelenléte csak a sürgősségi esetekre korlátozódjon.

A Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége azért jött létre, hogy a különböző keretekben és más-más lehetőségek között működő “mentőállomások” munkáját összehangolja, s az eddigi felekezeti vagy szervezeti különbségeket félretéve, megteremtse az együttes működés feltételeit.

A Protestáns Szövetségen is túlmutató együttműködés feltételeiről szólt Tőkés László püspök a már említett előterjesztésében, melyből az alábbiakban idézünk:

“Az MRVSZ Elnökségének és Választmányának legutóbbi, 2001. augusztus 4-i, nagyváradi összevont ülésén tovább érlelődött az az elhatározás, hogy Világszövetségünk a jövőben nagyobb hangsúlyt fektessen a nyugati diaszpóraéletére és gondjaira. Ennek kifejezéseképpen az MRVSZ és az Egyetemes Zsinat (MRETZS) új vezetőségei megegyeztek abban, hogy – az eddigiektől eltérően – közösen vállalnak felelősséget a Nyugat-Európai Területi Részért, és gondjai megoldásából együttes erővel igyekeznek kivenni részüket...

Világszövetségünk – szélesebb körben – a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségévelis kész együttműködni. Az új szervezet létrejöttében a magyar református–protestáns és a magyar nemzeti egységesülésnek egy igen fontos állomását látja. Alapszabályzatában foglalt célkitűzései megvalósításában kész tevékeny módon együttmunkálkodni.

A tervbe vett és őszintén remélt gyakorlati együttműködés érdekében és tárgyában a következő – megbeszélésre váró – kérdéseketvetem fel és javaslatokatteszem:

a) A laza szervezeti keretbe tartozó nyugat-európai gyülekezetek, illetve országos tagszervezetek kanonikus egyházi, szervezeti intézményesülése; Ezen belül:

- A tagegyházak, tagegyházközségek anyagi létbiztonságánakaz intézményes biztosítása;

- Az intézményes egyházrenden alapuló egyházfegyelem bevezetése;

- A lelkipásztorok, egyházi szolgák alkalmazásának szabályozása;

- Az egyházi közteherviselésbevezetése;

- A kongregacionalista típusú tagegyházi, -egyházközségi önállóság önkéntes feladása, strukturális betagozódás az új egyházi rendbe;

b) A nyugati lelkészellátásról való közös gondoskodás;

c) Az MRVSZ és az EZS közreműködéseés – lehetőség szerinti – anyagi támogatásaa nyugat-európai gyülekezetek létfenntartása érdekében;

d) Kárpát-medencei egyházi–nemzeti ügyek esetenkénti anyagi és erkölcsi támogatásaa nyugat-európai reformátusság, illetve protestánsok által;

e) Új gyülekezetekszervezése, új szolgálati formák teremtése a nyugati régióban;

f) Az MRVSZ és az EZS, illetve hazai tagegyházai hivatalos nyugati képviseleténekmegszervezése;

g) Közreműködés nyugatra szakadt testvéreink hitbeli és nemzeti identitásának megőrzéseérdekében;

h) Kölcsönöserkölcsi és politikai támogatás nyújtása;

i) A folyamatos kapcsolattartás– kommunikáció és információáramlás – biztosítása;

j) Gyülekezeti és személyi szintű egyházi kapcsolatok(pl. testvérgyülekezeti kapcsolatok, különféle találkozók stb.) kiépítése;

k) Az V. Magyar Református Világtalálkozóelőkészítése (bécsi kihelyezett rendezvény, 2006).

Az előterjesztéshez helyben elhangzottak támogató vagy kritikus megjegyzések, s ezzel nincs semmi baj. A Protestáns Szövetség jövőbeni feladatainak egyike, hogy a sokféle véleményből igyekezzen egy egységes álláspontot kialakítani, s ennek alapján kezdjen megbeszélést folytatni a Magyar Református Világszövetség, illetve a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata vezetőivel. Hasonló feladat vár rá a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testülete (METT) vonatkozásában is. Ezt a testületet a magyarországi, erdélyi, délvidéki történelmi magyar evangélikus–lutheránus egyházak hozták létre, s alapító tagként ehhez társult az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia, valamint a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkészek Munkaközössége (KÉMELM) is. Az általuk aláírt megállapodásban kiemelt célkitűzésként szerepel az, hogy miként tudná a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatni lelkészek képzését, vagy lelkészek ideiglenes kiküldését a trianoni határon kívüli szolgálatra. Feltételezzük, hogy amennyiben a Protestáns Gyülekezetek Szövetsége adott esetben ilyen jellegű kéréssel fordulna a METT-hez, ez – az MRVSZ-hez vagy a reformátusok Egyetemes Zsinatához hasonlóan – ugyanúgy küldene lelkészt a nyugat-európai közös protestáns gyülekezetek szolgálatára.

A Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége a ludwigsburgi konferencia végén sajtónyilatkozatot fogalmazott meg. Befejezésül ebből idézünk:

“A Szövetség 2001. szeptember 3–4-én tartotta első, rendes, tisztválasztó közgyűlését. A 9-tagú választmány elnökké Varga Pált, az Ulm-környéki gyülekezet református lelkészét, társelnökké Gémes Pált, a stuttgarti gyülekezet evangélikus lelkészét, és titkárrá Jaskó Irént, az angliai református egyház tagját választotta meg.

A Szövetség célja a taggyülekezetek egymás közötti kapcsolatainak elősegítése, kölcsönös tájékoztatás, teológiai továbbképzés és a taggyülekezetek érdekeinek képviselete.

A Szövetség Választmánya a jövőre vonatkozó munkatervét a következőkben fogalmazta meg:

– felmérés a gyülekezeteink lelkészállományáról;

– a presbiterek továbbképzése;

– lelkipásztorok meghívása gyülekezeteinkbe;

– kölcsönös tájékoztatás (információcsere);

– magyar vendégmunkások tájékoztatása (pl. protestáns istentiszteletek helye felől), és ezek lelkigondozása nyugat-európai gyülekezeteinkben;

– az ifjúsági- és cserkészmunka támogatása;

– kapcsolat felvétele a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatával (MRETZS) és a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületével (METT), valamint a Kárpát-medence magyar egyházi szervezeteivel.

A jövő évi találkozóra / Közgyűlésre Basel közelében – a franciaországi ”Glay Egyházi Központ”-ban – kerül sor, 2002. szeptember 5–8. között.”

 

Összeállította: Molnár-Veress Pál

 

 

Megjelent az Új KÉVE (Svédország), 9. évfolyam, 3. számában, 2001 októberében.

  

Németország : újságcikkek bibliográfiája

2012. június 12. kedd, 16:03
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért egyes oldalak csak tájékoztató jellegűek.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre

oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2017. július 11.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne

az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

 

NÉMETORSZÁG : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

 

 

A


25 éves a menekültek jogállásának biztosítása.  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 9(1977)1:1.
 
30 év Kastlban : 30 jahre in Kastl – p. 152.
In: A Magyar Gimnázium Évkönyve: Jahresbericht des 1987/88., Kastl ü. Amberg: 1988 – 176 p.
 
Alakítsuk meg a Nemzetőr Könyvbarátok Körét.
= Nemzetőr (München), 27(1982. március 15.)384:8.
 
Amerikai szenátorok Lezsák Sándor védelmében.
= Nemzetőr (München), 30(1985. dec. – 1986. jan.)429-430:11.
 
Ávosok hamis útlevéllel Nyugaton.  = Nemzetőr (München), 22(1977 május)326:9.
 
ÁDÁMFI György: Emigráns vagy külföldi-(magyar)?
= Nemzetőr (München), 38(1993. szeptember)521:5., 8.
 
ÁLDÁSY Antal: A düssedorfi és karlsruhei levéltárakról.  = Magyar Könyvszemle, (1911)4:293-300.

 

ALSZEGHY Zsolt: A középkori szellem kifejezése.  = Élet, (1931)4.

A német képzőművészet és a magyar irodalom szellemi kapcsolata a középkorban.
 
A. R.: A katonai emigráció kialakulása.
= Hungaria (München), (1953. május 29.):3-4.
 
ASZTALOS Miklós: A wittenbergi egyetem magyar hallgatóinak nyelvismerete a XVI. században.               

= Philologiai Egyetemes Közlöny, (1934)1-3.

Adatok a magyar kálvinizmus wittenbergi eredetéhez.

 

 

B


Bartók Béla halálának 30 évfordulóján a Magyar kulturális Munkaközösség zenei emlékestje. [München: 1975. október 30.]

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:6.

 

A berlini szabadkőművesek is gyászolják Nagy Frigyest. = Magyar Hírmondó, 1786. szept. 30.

 

Búcsúzik a KMÉM-Pax Romana. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:12
 
y. n.: Búcsú Kerecsendi Kiss Mártontól 1917 – 1990
= Nemzetőr (München), 34[35](1990. június)481:9.
 
Borbándi Gyula Torontóban.
= Nemzetőr (München), 34[35](1990. november)487:6.
 
Budapesti levél.  = Nemzetőr(München), 22(1977 május)326:2.
 
A Burg Kastl-i magyar iskoláért!
= Új Hungária (München), 17(1969. november 28.)48:5.
 
BABITS Mihály: Könyvpropaganda és könyvégetés. = Nyugat, (1933)10-11.

Kritikai reflexiók a berlini könyvégetéshez és magyar könyvnaphoz

 

BALÁZS Péter: Francia filozófusok Németorszában (Michel Espagne: En deçá du Rhin. L’Allemagne des philosophes français

au XIXe sie`cle. Paris, Cerf, 2004).

= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2007)2:215-216.
 
BALLA Tibor: Wolfgang Etschmann – Tamara Scheer – Erwin A. Schmidl: An der Grenze. Der erste Einrückungstermin des Bundesheeres und der Einsatz während er Ungarnkrise 1956.
= Hadtörténeti Közlemények, (2007)3:1096-1098.
 
BÁRÁNYNÉ DROVETZKY Márta (Sydney): Ecseri lakodalmas a Sidney-i operaházban
= Nemzetőr (München), 25(1980. október 15.)367:8-9.
 
BÁRDOS Eszter (Párizs): Felszállott a páva a párizsi vármegyeházra.
= Nemzetőr (München), 25(1980. október 15.)367:9.
 
BÁRTFAI Erzsébet: Ki fogja képviselni az emigrációban a nemzeti érzelműmunkásságot?
= Hungaria (München), 1949. szeptember 15.
 
BÉKÉS Csaba: Horváth István: Az elszalasztot lehetőség. A magyar-német kapcsolatok, 1980-1991.

= Külügyi Szemle, (2009)3.

 

BERLÁSZJenő: A német lovagrend bécsi levéltára : "Ungarn"-csoport.

= Levéltári közlemények, 15(1937)1:74-83.

 

BOBA Dóra: Német utazók Magyarországon a 18. században.  = Világtörténet, 21(1999)ősz-tél:28-41.
 
BODNÁR Gábor: Búcsú a főcserkésztől. Kisbarnaki Farkas Ferenc (1882. május 27. – 1980. április 14.)
= Nemzetőr (München), 25(1980. július-augusztus)364-365:5.
 
BODNÁR Gábor: Magyar cserkészet 1981-ben. I.
= Nemzetőr (München), 27(1982. március 15.)384:8.
 
BODNÁR Gábor: Magyar cserkészet 1981-ben. II.
= Nemzetőr (München), 27(1982. április 15.)385:3.
 
BODNÁR Gábor: Magyar cserkészet szerte a nagyvilágban.
= Nemzetőr (München), 36[37](1992. december)512:8.
 
BODRI Ferenc: Fenyő Miksa a müncheni Új Európában. Az önéletírás kevésbé ismert zárófejezetei.
= Kommentár (Budapest, ISSN 1216-1047), 1(1992)6:15-22.
 
Dr. BOKOR Imre: Kádár János – a tömeggyilkos : Ami Moldova György könyvéből kimaradt.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2009. december – 2010. január)713-714:6.
 
BONHARDT Attila: Kisbarnaki Farkas Ferenc és a rendelkezésre álló levéltári dokumentumok.
= Hadtörténeti Közlemények, (2007)1:203-220.
 
BORBÁNDI Gyula
BORBÁNDI Gyula: A Teleki-Perényi terv nyugati magyar ellenkormány létesítésére
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 9(1966. március-április)2:155-170
 
BORBÁNDI Gyula: Magyar iskolák Kanadában,(Tamás József: Magyar iskolák Kanadában , Montreal: 1966.) : [ismertetés]
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 12(1969)2:179-180.
 
BORBÁNDI Gyula: Izraeli görbe tükör (Kishont Ferenc: Humoreszk, Tel Aviv: 1967.) : [ismertetés]
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 12(1969)2:175-176.
 
BORBÁNDI Gyula: A 70 éves Határ Győző köszöntése.
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), (1984)4:425-426.
 
BORBÁNDI Gyula: Kik formálták a Szabad Európa Rádiót?
= Heti Magyarország, 30(1993)49:31.
 
BORBÁNDI Gyula: Nyugat-európai magyarok. A szülőföld vonzásában és taszításában
= Magyar napló, 10(1998)4:35-39.
 
BORBÁNDI Gyula:1956 – emigráns szemmel.= Kultúra és közösség, 18(1991)3:48-52.

 

BORBÁNDI Gyula: Az ezredvég felé. = Forrás, 24(1992)9:2-25.

 

BORBÁNDI Gyula: Illyés-felejtés? = Hitel, 5(1992. november)3:6-9.

 

BORBÁNDI Gyula: Négy nap Illyés Gyulával. = Kortárs, 36(1992)10:10-17.
 
BORBÁNDI Gyula: A hatvan év előtti magyar exodus
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 49[50](2005. november)665:9.
 
BORBÁNDI Gyula: Az emigráns politika új útjai. = Mikes International, 6(2006)2.
 
BORBÁNDI Gyula: Az 1956-os forradalom és a magyar emigráció
= Nyelvünk és kulturánk (Budapest: ),  (2006)145:22-27.
 
Borbándi Gyula Torontóban.
= Nemzetőr (München), 34[35](1990. november)487:6.
 
SAÁRY Éva: Búcsú Borbándi Gyulától 1919-2014.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 57[59](2014. szeptember)767[769]:6.

 

BORSÁNYI Julián: Volt-e német és magyar vezérkaroknak valamiféle szerepük Kassa 40 év előtti bombázásában? II. rész.

= Magyar Élet (Kanada: Toronto), 1981. április 18. – p. 9.

 

BOTKA T.: Porosz toborzás Magyarországon. = Új Magyar Múzeum, (1860)II-III.
 
BRANDT György: Titkos iratok a porosz levéltárból. Az első hungarológiai központ megalapításának körülményeiről
= Hungarológiai évkönyv, 11(2010)1:135-141.
Interneten itt olvasható:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
BULLA Béla: Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga.

A Térképészeti Közlöny 6. sz. különfüzete. Budapest, 1933.

= Levéltári közlemények, 12(1934)1-4:182-184.

 

 

C

A Canberrai Magyar Klub és a követség. [Ausztrália]
= Nemzetőr (München), 25(1980. április)361:8.
 
CZELLÁR Judit: Magyar „műhely” Genfben.
= Nemzetőr (München), 38(1993. november)523:6.
 
CZELLÁR Judit: Fél évszázados hűség.
[Pósvay György evangélikus lelkipásztor lelkésszé avatásának 50 évfordulója.]
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. december)524:8.
 
 
CS

A Csehszlovákia Magyarok Nemzeti Bizottmánya
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 26(1981. március 15.)372:9.
 
80 éves a magyar cserkészet.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. május)517:8.
 
Cserkészeink jubileumi táborozása. = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:6.

 

Cserkészetünk rendezvényei : jubileumi cserkésztábor Svédországban.

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:5., 8.

 

Cserkésztábor a hóban. = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 9(1977)1:1.
 
CSAPÓ Endre (Sydney): Így látja egy emigráns...
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 35[36](1991. november)494:5.
 
Dr. CSERNOHORSZKY Vilmos
Csernohorszky Vilmoshoz (Márai Sándor levelei)
= Műhely (Győr: 1978-, ISSN 0138-922X), 23(2000)2-3:138-143.
 
Csernohorszky Vilmos visszaemlékezése (Márai Sándorról)
= Műhely (Győr: 1978-, ISSN 0138-922X), 23(2000)2-3:164-166.
 
Dr. Cs[ernohorszky] V[ilmos]: Lugánói tanulmányi Napok
= Nemzetőr (München), 23(1978. december – 1979. január)345-346:8.
 
Dr. CSERNOHORSZKY Vilmos: Nyílt levél Lőrincze Lajoshoz.
= Nemzetőr (München), 23(1978. szeptember)342:1.
 
CSERNOHORSZKY Vilmos: Emigránsok, kint és bent.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 27(1982. június 15.)386:1-2.
 
CSERNOHORSZKY Vilmos: Az emigrációs magyar irodalom – ahogyan ők látják.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 31[32](1987. február 15.)442:3., 6.
 
CSERNOHORSZKY Vilmos: Helyreigazítás Ferdinandy György egyes állításaival kapcsolatban.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 32[33](1988. február 15.)454:6.
 
CSERNOHORSZKY Vilmos: Még egyszer a nyugati magyar irodalomról. II.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 32[33](1988. április 15.)456:5.
 
CSERNOHORSZKY Vilmos: Kinek nem kell a nyugati magyarság?
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 35[36](1991. november)499:5-6.
 
Csernohorszky Vilmos Esztergom díszpolgára.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. november)523:6.
 
dr. NEMES Csaba: In memoriam dr. med. Csernohorszky Vilmos. 1929. augusztus 17. – 2011. január 3.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 54[56](2011. március)728:4.
 
SAÁRY Éva: Búcsú Csernohorszkyné Farkas Katalintól
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2008. május)694:5.
 
SAÁRY Éva: Csernohorszky Vilmos portréja
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2009. október)711:5.
 
SAÁRY Éva: Búcsú Csernohorszky Vilmostól
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 54[56](2011. január-február)726-727:4.
 
CSEHI Gyula: Börne, vagy az első német emigráns  = Korunk (Kolozsvár: 1926- ), 11(1936)12:1050-1051.

 

 
D

Díszsírhely Párizsban 56 mártírjainak : Kasza Levente interjúja Méray Tiborral
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 31[32](1987. szeptember 15.)449:4.
 
A Düssedorf-i Magyarok Egyesülete.
= Nemzetőr (München), 23(1978. december – 1979. január)345-346:9.
 
DÁMOSY Dóra: A németek és mítoszaik.Herfried Münkler: Die Deutschen und Ihre Mythen.
= Külügyi Szemle, (2009)4. szám.
 
DARVAS Katalin – PÉNZES István: In memoriam dr. Csernohorszky Vilmos : 1929. augusztus 17 - 2011. január 03.
= Aneszteziológia és Intenzív Terápia (ISSN 0133-5405); 41(2011)1:49-51. : ill.
 
DEÁK Ágnes: Eötvös József uralkodó eszméinek németországi recepciójáról.
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2005)3:140-146.
 
DEMBINSZKI Tamás: In memoriam [Balogh Zoltán 1943-2003]
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 48[49](2004. március)645:9.o
 
DÓKA Klára: Az 1848-1849-es magyar polgári forradalommal kapcsolatos források a koblenzi és karlsruhei levéltárakban.
= Levéltári szemle, (1986)1:50-61.
 
DOMBRÁDY Lóránd: Vörös János a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar élén Magyarország német megszállásának időszakában
(1944. április 19-1944. október 16.).
= Hadtörténeti Közlemények, (2007)1:3-72.
 
DORMÁNDY Géza: Magyar csapatok az 1813. évi drezdai csatában. 1-3.
= Hadtörténelmi Közlemények,  1914. 76-113., 2 t.; 262-281., 3 t.; 442-457., 1 rajz.
 
DURAY Miklós: Nyílt levél a Nyugat-Európában működő Erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetnek
=Motolla (Graz-München: 1986-1990), európai magyar ifjúsági lap, (1988. szeptember 1.)3:6
 
Duray Miklós magánzárkában : Orvosi rendeletre sem kapja meg az életben maradáshoz szükséges májdiétát.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 29(1984. szeptember 15.)414:1.
 
 
E

1948 március 15 – 1919 március 19 : Petőfi Sándor – Kun Béla : A budapesti diáktüntetések epilógusa.
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. május 25.)617:2.
 
Egyház és Haza mártírja. [Mindszenty József bíboros]  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:1.

 

Az egység jegyében. [Központi Szövetség, 1970. szeptember 26-27.]  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:1.
 
Emigráció a hazáért – kiállítás Budapesten.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 36[37](1992. november)511:8.
 
Emigráció a hazáért – a kiállítás hazai visszhangja.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. március)515:6.
 
Az „Emigráció a hazáért” Mozgalom Floridai Csoportjának tájékoztatója.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. március)515:6.
 
Az „Emigráció a hazáért” Mozgalom Floridai Csoportjának tájékoztatója.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. május)517:9.
 
Az emigráció a hazáért – pályázati felhívás!
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. április)516:8.
 
Emigrációs sajtószemle. II. : Európa: Franciaország, Svédország, Ausztria
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. április 10.)614:3-4.
 
Emigráns magyar költészet
          ELEKES Attila: Kérdezték, miért írok már megint verseket (vers)
          ELEKES Attila: Kérdezték, miért nem írok többé verseket (vers)
          FARKAS Katalin: Kár (vers)
          FARKAS Katalin: Szeptember elején (vers)
          SAÁRY Éva: Búcsú R-től (vers)
          SAÁRY Éva: Vallomás (vers)
          VÁRKONYI Ernő: A reményhez (vers)
          VÁRKONYI Ernő: Csatazaj (vers)
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 50[51](2006. szeptember)674:5.
 
Emléksorok Károlyi Mihályról. Egy országért – két milliót. Írta: Egy régi függetlenségi
= Hungaria (München), 1949. július 8. – p. 3.
 
ERDÉLY
Az erdélyi árvízkatasztrófa : A segélyakciók : A károsultak segélyezése.
= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:6-8.
 
A Neue Zürcher Zeitung Erdélről. Súlyos kritika a világsajtóban.
= Nemzetőr (München), 22(1977. május)326:7.
 
Újabb tüntetés New Yorkban – Erdély védelmében
= Nemzetőr (München), 22(1977. május)326:10.
 
Európai életutak vándortárlata - Németek Magyarországon, magyarok Németországban
= Barátság, 14(2007)2:5333-5334.
 
Európatanács a kitoloncolási eljárás módosításáért.  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:2.
 
ERDŐDY Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban.
= Századok, (1977)3:463. Tanulmányok
 
ERDŐDY Gábor: Egység vagy szabadság. A német liberálisok dilemmáinak megítélése a Pesti Naplóban 1858–1871.
= Századok, (1984)2:304. Tanulmányok
 

 

F


(F.F.): Buci Gyuri [Marosán György] visszatérése
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. május 25.)617:3
 
FÁBER György (Bécs): †Dr. Klein Antal. Egy politikus életregénye – A Rajk-per mártírja.
= Nemzetőr (München), 25(1980. április)361:8.
 
FALLER Károly: Utazási jegyzetek (Németország, Belgium, Hollandia, Anglia) I-IX.
= Bányászati és kohászati lapok, 32(1899):95-98, 115-117, 133-136, 157-159, 174-177, 201-203, 221-223, 243-247, 267-271.
 
FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából I-XI.
= Bányászati és kohászati lapok, (1896)29:124-126, 141-143, 153-155, 202-204, 220-?.
 
FARBAKY Gyula:Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából XII-XVII.
= Bányászati és kohászati lapok, (1897)30:41-43, 59-60, 77-79, 89-91, 106-107, 120.
 
FARAGÓ Sándor: Heine és Petőfi.= Literatura, (1933)9. sz.
 
ifj. FEKETE ISTVÁN (Csikágó). Palador.  = Nemzetőr(München), 22(1977 május)326:5.
 
FERDINANDY Mihály: A 70 éves Bogyay Tamás.
= Nemzetőr (München), 24(1979. június 15.)351:5.
 
FARKAS Katalin:  Búcsú Dénes Tibortól. (vers)
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. május 15.)398:9.
 
FEJÉR György János: Tollas Tibornak (vers)
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 50[51](2006. december)677:10.
 
FEJÉR György János: Nemzetsírató
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 58[61](2016. december)794:7-9.
 
ifj. FEKETE ISTVÁN (Csikágó). Palador.  = Nemzetőr (München), 22(1977 május)326:5.
 
FERDINANDY Mihály: A 70 éves Bogyay Tamás.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 24(1979. június 15.)351:5.
 
FEST Sándor: Grillpazer londoni ismerőse  = Irodalomtörténet, (1932)7-8:208-209.
Eötvös Mihály, követ
 
[FIALAL Ferenc]: Ausztráliai jegyzetek[1.]  = Hídfő(London), 34(1980. február)[802-803]7.
 
[F.–F.]: [Ausztráliai jegyzetek] [2.] = Hídfő(London), 34(1980. március)804-805:5.
 
FIALA Ferenc: Ausztráliai jegyzetek[3.]  = Hídfő(London), 34(1980. április)[806-807]15.
 
FIALA Ferenc: Kukorica Jancsi utolsó fellépte.   p. 216-232.
In: A Katolikus Magyarok Vasárnapjának évkönyve 1986 / szerkesztők: P. Ligeti Angelus, P. Kiss Barnabás.
Youngstone, Ohio: Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985 – 264 p. : ill.
 
FILIPPI István: Politikai foglyok kongresszusa Münchenben.
= Nemzetőr(München), 25(1980. április)361:8.
 
FÜLEK Henrik: Hadik altábornagy portyázó menete Berlinbe, 1757-ben.
= Hadtörténelmi Közlemények, 9. kötet(1896):11-22.

 

 

G


A „Gloria Victis 1848” a torontói televízióban.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 22(1977 május)326:9.
 

Gondolatok a Németországi Magyar Menekült Népcsoport megszervezésének előmunkálataihoz.

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:3-4., 7-10.
 
GÁBOR Áron: Amerikai útinapló.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 24(1979. június 15.)351:7.
 
GÁBOR Áron: Északi őrjárat. (Svédországi látogatás)
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 25(1980. június)363:7.
 
GALAMBOS Irenäus: Kastl nagy napja: 1958. május 13. : der große Tag von Kastl: der 13. Mai 1958.– p. 153-158.
In: A Magyar Gimnázium Évkönyve: Jahresbericht des 1987/88., Kastl ü. Amberg: 1988 – 176 p.
 
GÁLOS Rezső: Verseghy Ferenc két ismeretlen német költeménye.  = Irodalomtörténeti Közlemények, (1934)4. sz.
 
GERŐ László: Egy elfeledett pesti zsidó költő.  = Múlt és Jövő, (1934)12. sz.
          Beck Károly bajai származású német költő emlékének fölelevenítése.
 
Dr. GRÓTH Béla: 25 éves az innsbrucki Mindszenty Kollégium.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 27(1982. április 15.)385:3.
 
GÖMÖRY Gusztáv: Egykorú német tudósítás a mezőkeresztesi csatáról. [1596]
= Hadtörténelmi Közlemények, (1892)5:552-558. /HA/.
 

 

H


A Hadtörténelmi Múzeum közleményei : Nürnberg magyar hadtörténelmi és magyar katonai műveltségtörténeti vonatkozásai :

a nürnbergi "Magyar hét" kapcsán

= História (a magyar múlt emlékeivel és eseményeivel foglalkozó folyóirat), 2(1929)3:12-14.

 
Dr. Harangozó Ferenc 75 éves.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 29(1984. február 15.)407:9.
 
Hat hónap magyar börtönben. Egy fiatal francia lány börtön-élményei.
= Nemzetőr (München), 25(1980. április)361:8.
 

A hazalátogatás veszélye : Idegen állampolgárság nem nyújt jogvédelmet,

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:2.
 
Hősök napja Grácban.
= Nemzetőr (München), 38(1993. július-augusztus)519-520:9.
 
Húsz éves az innsbrucki magyar diákotthon.
= Nemzetőr (München), 22(1977 május)326:9.
 
H. Gy.: A bécsi Európa Klub
= Nemzetőr (München), 23(1978. március)336:10.
 
HAAS György: Búcsú Illyés Elemértől. = Irodalmi újság (Párizs), 40(1989)4:10.
 
HAÁSZ György (Bécs): Miért disszidáltam?
= Nemzetőr (München), 26(1981. április 15.)373:2.
 
HAJDÚ Szabolcs (Würzburg): Bang-Jensen kopjafája.
= Nemzetőr (München), 33[34](1989. december – 1990. január)476-477:10.
 
HALAS Sándor: Az Irodalmi Újság svájci vendégszereplése.
= Nemzetőr (München), 24(1979. június 15.)351:9.
 
HALÁSZ Imre: Bismarck és a magyar emigráció  = Nyugat, 6(1913)8:
 
HANZÓ Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend. = Századok, (1989)3-4:359
 
HERBSTRITT G. : Az NDK Állambiztonsági Minisztériumának "Balkáni ügyirata".
A nyugat-németországi magyar emigráció elleni titkosszolgálati intézkedések
= Történelmi szemle, 50(2008)1:109-125.
 
 
I

Így dolgoznak a szovjet terror-legényei Magyarországon. 5000 orosz titkosrendőr Rákosiék „szabad” népi
demokráciájában – Internálótábor , börtön, akasztófa – ezek a magyar „felszabadulás” mérföldkövei.
= Express Hungarian Weekly (München); 1948. július 17.
 
Irodalmi est Detroitban.
= Nemzetőr (München), 25(1980. április)361:9.
 
- i - a: Svájci magyar írók sikere Bajorországban.
= Nemzetőr (München), 24(1979. június 15.)351:6.
 
dr. IGLER György: Miért disszidálnak a magyar fiatalok?
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. szeptember 25.)625:5-6.
 
IVÁNYI Béla: München levéltárai, magyar szempontból. = Levéltári közlemények, 12(1934)1-4:50-110.

 

 

J


JOÓB Kristóf: A németek menekülése keletről. Összegyűjtött cikkek és tanulmányok a németek második világháború

utáni kitelepítéséről

= Külügyi Szemle, (2002)4.

 

 

K


A Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom (KMEM) hollandia munkaközösségének hasselti talákozója [1976. március 20-21.]
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977.), 6(1976. szeptember)8:6.
 
Kavarodás Mindszenty memoárjai körül  = Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. február 25.)611:3
 
Ki tud róluk?
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), (1957) Mutatványszám:15.
 
A Kölni Magyar Ház : Katholisches Ungarnzentrum, Köln.  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:4., 10.
 
A Központi Szövetség tisztújító közgyűlése. = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:5.
 
Krónika (1970 július 1-től október 31-ig).[németországi magyarok]  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:2-3.
 
KABDEBÓ Tamás:Tollas Tibor varázsköre.(Tollas Tibor: Varázskör. Ismertetés.]
= Irodalmi újság (Paris), 40(1989)4:37.
 
KEMÉNY Ferenc: Vörösmarty Mihály százéves német-magyar nyelvtana.
= Magyar Paedagogia, 1932/1-4. sz.
 
KISARI BALLA György: Térképtörténeti kutatások Stuttgartban
= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd: 1985-), (2008)17:78-79.
 
KLEMENT Ildikó, G.: Külföldön tanuló magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében.
(A wittenbergi Magyar Könyvtár 1755-ből származó katalógusának elemzése)
= Magyar Könyvszemle, (1985)3-4:210—224.
 
KLIMÓ, Árpád von: Ungarn seit 1945. Göttingen, 2006. (Ism.: Szabó Csaba).
= Levéltári közlemények (Budapest), 2007. 2. szám – p.
 
KOMÁROMI Sándor: Magyarországi német irodalom – napjainkban.
= Kisebbségkutatás, 1991/92, 1. szám – p. 30
 
KOCSIS Gábor: Októberi tanulság
= Napnyugat (USA: Los Angeles: 1971-1979), 3(1973. november 23.)10:1.
 
KOCSIS Gábor: Október él!
= Nemzetőr (München), 25(1980. október 15.)367:1., 10.
 
KOCSIS Gábor: Emlékezés Nagy Imrére. (vers)
= Nemzetőr (München), 25(1980. november 15.)368:1.
 
KOMORÓCZY György: Magyarvonatkozású iratanyagok a potsdami Német Központi Levéltárban
= Levéltári híradó (Budapest: 1951-1960), 8(1958)1-2:80-96.
 
KÖZI HORVÁTH József: Az emigráció hivatása és felőssége.
= Nemzetőr (München), 23(1978. február)335:1.
 
KÖZI HORVÁTH József: Mindszenty boldoggáavatásáért.
= Nemzetőr (München), 24(1979. június 15.)351:9.
 
KRISCH András: A magyarországi németek kitelepítése és az 1941.évi népszámlálás.
Összeállította: Czibulka Zoltán, Dr. Heinz Ervin, Dr. Lakatos Miklós. Budapest, 2004. [ismertetés]
= Soproni Szemle, (2006)1:106-110.
 
KRISCH András: A soproni németek kitelepítése. Az elűzetés négy hete.
= Soproni Szemle, (2006)2:116-132.
 
KRISCH András: A soproni németek kitelepítése – 1946. Sopron, 2006. (ism. Tóth Ágnes)
= Soproni Szemle, (2007)1:111-114.
 
KÜHNE Ede (1839-1903) német származású magyar feltaláló, gyáros, műszaki szakember.
RÉZ Gyula: In memoriam Kühne Ede  = Mezőgazdasági technika,44(2003)12:42-43.
 
LÁSZLÓ László: Agrármúltunk - emlékezzünk: 100 éve halt meg mezőgazdasági gépiparunk meghatározó jelentőségű személyisége, Kühne Ede (1839-1903)
= Növényvédelmi tanácsok, 12(2003)8:36.

 

 

L

Lengyeleket deportálnak Romániába.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 27(1982. május 15.)386:9.
 
Ludovikás világtalálkozó.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 26(1981. március 15.)372:9.
 
Dr. Ludwig Sándor kiszabadult a kubai börtönből.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 25(1980. február)359:7.
 
LÁM Frigyes: Győri német színészet története 1742—1820. (II.)
Győri Szemle, (1933)4-6. sz.
 
LÁM Frigyes: Győri német színészet története 1742—1820. (III.)
=  Győri Szemle, (1933)7-9. sz.
 
K. LENGYEL Zsolt: A hatodik síp avagy táguhat-e a nyugati magyar sajtó szemszöge?
= Körvonalak (Graz-München), a Motolla kulturális melléklete, (1988. szeptember 1.)3:1
 
K. LENGYEL Zsolt: A hungarológia mint interdiszciplináris és regionális tudomány. Korszerűsítésének kutatás- és oktatásügyi
szempontjai a német nyelvű Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok keretében.
= Századok, 139(2005)4:1011-1024.
 
K. LENGYEL Zsolt: Hungarológia a harminc éves müncheni Ungarisches Istitutban
= Világtörténet, 15(1993)tavasz-nyár:35-38.
 
K. LENGYEL Zsolt: Bogyay Tamás magyarságtudományi tevékenysége az emigrációban
= Ars Hungarica, 35(2007)1:117.

 

 

M


A Magyar Kulturális és Szociális Alapítvány.[München: 1975. október 18.] 

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:5.
 
A magyar menekültekért...  = Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. április 10.)614:7.
 
Magyar művésznő Berlinben. Grosz Gizella zongoraművésznő...

= Országos Hírlap (Budapest), 2(1898. december 14.)344:9.

 

Magyar sorskérdések és az emigráció. = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 9(1977)2:1.
 
Magyarok Németországban  = HVG, 20(1998)49(1020):20
 
Mikes György új könyve
= Új Hungária (München), 17(1969. november 28.)48:5.
 
Mindszenty boldoggá avatásáért!  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:1.

 

Mózsi Ferenc irodalmi estje. [München: 1975. szeptember 20. ; Stuttgart: 1975. szeptember 21.]

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:6.

 

A müncheni diákbál sikere.[1977. január 16.]  = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 9(1977)2:1.
 
A Müncheni Magyar Intézet sajtókiállítása
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977.), 3(1973. január)1:4.
 
Müncheni szeminárium [Központi Szövetség: 1975. október 18-19.] 
= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 7(1975)1-2:1.
 
MANDL Bernát: Egy magyar zsidó orvos Németországban (1763-1782) : Dr. Márkus Mózes, a pozsonyi főrabbi fia
= Izraelita Magyar Irodalmi Társaság évkönyve, 19(1913)1:145-165.
 
MAUROIS, Michele: „Az elvarázsolt Magyarország”.
= Express Hungarian Weekly (München); 1948. szeptember 3.
 
MAYER János: A nyugatnémet állam és a menekültkérdés 1945 után.
= Világtörténet, 20(1998)ősz-tél:63-73.
 
MOLNÁR Mária: A magyar mint idegen nyelv Ausztria és Németország felsőoktatásában a nyolcvanas évektől napjainkig
= Hungarológiai évkönyv, 11(2010)1:171-181.
Interneten itt olvasható: [Teljes szöveg (PDF)]
 
MORAVEK Endre: Das Ungarische Bibliothekswesen
= Ungarische Jahrbücher, (1932)3-4. sz.
A magyar könyvtárügy állapota, tekintettel az elcsatolt területekre is
 
MÓZESSY Gergely: Szabó Csaba: Die Katolische Kirche Ungarns und der Staat in den Jahren 1945–1965.
= Századok, 139(2005)1:219-221.

 

 

N


Nagy Sándor altábornagy Poroszországban. = Igaz Szó, (1983)10.
 
Német családok segítőkészsége : magyar-német kapcsolatok : Die Hilfsbereitschaft deutscher Familien : Deutsch-ungarische
Beziehungen (Keller Beáta ; Szivák Zsolt ; Belau család, Hersbruck). – p. 134-138.
In: A Magyar Gimnázium Évkönyve: Jahresbericht des 1987/88., Kastl ü. Amberg: 1988 – 176 p.

 

 

NY


NYITRAI Gyula: Búcsúzó
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 58[61](2016. december)794:7.
 

 

O


Októberi ünnepségek Németországban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 7(1977. február)2:26.
 
 
Ö

 

 

P


Dr. PAPP Gábor:  Burg Kastl érdekében
= Nemzetőr (München), 26(1981. február)371:8.
 
PARÁDI Ferenc: Régi magyar gyógymódok : Pápai Páriz Ferenc orvosi jelentősége
= Természettudományi közlöny, 67(1935)1021-1022:58-65.
 
PATYI Gábor: Márta Fata–Gyula Kurcz–Anton Schindling: Peregrinatio Hungarica.Stuttgart, 2006. (ism. Patyi Gábor)
= Soproni Szemle (2007)1:109-111.
 
PEÉRY Rezső: Tíz év előtt, azon a nyáron Budapesten.
= Irodalmi Újság (Párizs), 14(1963. július 1.)13:3.
 
PEISCH Sándor: „Soha nem felejtjük el nektek…” A magyar–német kapcsolatok az elmúlt két évtizedben.
= Külügyi Szemle, (2009)3
 
dr. POGÁNY András: A 8. Szabadságharcos Világkonyresszus.
= Nemzetőr (München), 22(1977 május)326:95.
 
PFALZ Annette: Kulturverein / Treffpunkt für Ungarn. „Unsere Kultur hat viele Seiten”. Neue werden beim Behördengang
nicht allein gelassen. [Balogh Zoltán festőművész, Ulm]
= Südwest presse, Dienstag, 14. Oktober 1997 – p. 16.
 
PFITZNER Rudolf: Isten veled Tibor! In memoriam Kecskési Tollas Tibor 1920. Xii. 21. – 1997. VII. 19.
= Nemzetőr (München), 41[42](1997. június-aug.)567-568:1.
 
POHL Artur: A Német Lovagrend aldunai települése és pénzei Zsigmond király korában.
          = Az Érem. 23. évf. 1967. 39-40. sz. – p. 395-397
 
POLGÁRY Sándor (Göteborg): A rodostói tolmács. Ibrahim Efendi.
= Nemzetőr (München), 24(1979. július-augusztus)352-353:5.
 
= Budapesti Negyed, 2(1994 nyár)2(4)
 
 
R

Rendkívüli közgyűlés [Központi Szövetség, 1970. szeptember 26-27.] 

= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:1.

 
(ra):vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc
= Nemzetőr (München), 25(1980. május)362:4.
 
RÁD Zoltán: Erdély ügye az Európatanács előtt.
= Nemzetőr (München), 22(1977 május)326:1.
 
RADA Tibor (Calgary, Kanada): Néptáncosok talákozója Torontóban.
= Nemzetőr (München), 25(1980. október 15.)367:8.
 

RADNÓCZY Antal: A magyar katonai emigráció története, 1945-1990.

= Hadtörténelmi közlemények, 111(1998)3:728-744.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
REISCH Alfréd: A Szabad Európa Rádió Magyar Kutató- és Értékelő Osztálya: története, felépítése, feladatai és teljesítménye
= Külügyi Szemle, (2008)2. szám.
 
A ROSS Johnson: A Szabad Európa Rádió szerepe az 1956-os magyar forradalomban (fordította: Galántai Rita).
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2007)2:147-173.

 

 

S


Segítsetek elszakított véreinken! „Segélykiáltások”.
= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:8.
 
Segítsétek a „repülő-menekülteket”. [fiatal magyarok által Münchenbe eltérített Bukarest-Prága járatú román repülőgép.]
= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:11.
 
Seregszemle Burg Kastlban. Nahm államtitkár búcsúlátogatása a Magyar Gimnaziumban.
= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:9.
 
Svédországi szülők a magyar gimnáziumért
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 23(1978. december – 1979. január)345-346:12.
 
SAÁRY Éva: Újváry Sándor 75 éves.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 24(1979. június 15.)351:6.

SARLÓSKA Ernő: Göttinga a magyarok szemével.  = Honismeret, 7(1979)4:43-45.
 
SCHAFFLER Maria: A német nyelvű gyűjteményünk.  p. 73-76.
In: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár évkönyve, Budapest: 2002 – 235 p. : ill.
 
SEBŐK Ferenc: Középkori zsoldosokról (Fowler, Kenneth: Medieval Mercenaries. Volume I.: The Great Companies).
= Aetas (Történettudományi folyóirat), 2005:4. – p. 149-152.
 
SISA István: Ahol mások a csillagok. Új-Zélandi útijegyzetek
= Nemzetőr (München), 36[37](1992. június)506:5.
 
SKULTÉTY Csaba: Látogatás Nyírő Józsefnél Escorialban.
= Új Látóhatár (München: 1956-2016), (1984)1:135-137.
 
SKULTÉTY Csaba: A Szabad Európa Rádió (1951-1993) : [Visszatekintés 2008/1. – Emigrációk]
= Rubicon 19(2008) [10? szám]
 
SKULTÉTY Csaba: Burg Kastl az emigráció szemével
= Nyelvünk és kultúránk, (2010)163:39-41.
 
SOMOGYI Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián 1824-1890.
= Művészet, 1912.
 
STIRLING György (Wasington): Újabb veszély fenyegeti a magyar menekülteketAusztriában.
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. február 25.)611:5.
 
STEFKA István: Hárman az emigrációból [Csaszkóczy Emil, Csizmadia Zoltán, Velten Armand)
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2008. március)692:3.
 
STEFKA István: Porubszky István, azaz Potyka
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2008. október)699:4.
 

 

SZ


Szörényi Éva és Tollas Tibor látogatása Kastlban : Der Besuch von Éva Szörényi und TiborTollas in Kastl.– p. 117-118.
In: A Magyar Gimnázium Évkönyve: Jahresbericht des 1987/88., Kastl ü. Amberg: 1988 – 176 p.
 
SZEMZŐ Piroska: Német írók és pesti kiadók a XIX. században
= Irodalomtörténet, (1932)1-2:14
 
SZENDREI János: A Blankenstein huszárok a würzburgi ütközetben. 1796 szeptember 3.
= Hadtörténelmi Közlemények, 1910. 260.

 

 

T


TAMÁS Gáspár Miklós: Nagy baj van.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. március 15.)396:1-2.
 
TILKOVSZKY Loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921–1924).
= Századok, (1978)1:3-48.
 
TOLLAS Tibor
TOLLAS Tibor: Svédországi útijegyzet. I.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 23(1978. december – 1979. január)345-346:9.
 
TOLLAS Tibor: Svédországi útijegyzet. II.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 24(1979. február 15.)347:1.
 
TOLLAS Tibor: Nemzeti tragédia vagy győztes forradalom. Ötvenhat mérlegelés otthon és idekint.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 24(1979. november 15.)356:4.
 
TOLLAS Tibor: Buvópatak-nemzedék, Fiatal írók találkozója – Lakitelek 1979 május 18-19. :  – „Haza és nemzeti önismeret” – 
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 25(1980. február)359:1., 10.
 
TOLLAS Tibor: A forradalom tanúi.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 26(1981. február)371:1-2.
 
TOLLAS Tibor: Sakálok és pacsirták. A lakitelki fiatal írók József Attila Körének betiltására.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 26(1981. április 15.)373:3.
 
TOLLAS Tibor: 25 éves a Nemzetőr.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 26(1981. december – 1982. január)381-382:1-2.
 
TOLLAS Tibor: Kísérlet az emigráció semlegesítésére.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 27(1982. május 15.)386:1-2.
 
TOLLAS Tibor: Újból Dél Keresztje alatt : Ausztráliai útijegyzetek. I.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. március 15.)396:8.
 
TOLLAS Tibor: Újból Dél Keresztje alatt : Ausztráliai útijegyzetek. II.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. április 15.)397:8.
 
TOLLAS Tibor: Újból Dél Keresztje alatt : Ausztráliai útijegyzetek. III.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. június 15.)399:4.
 
TOLLAS Tibor: Búcsú Jávorszky Jánostól.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. április 15.)397:9.
 
TOLLAS Tibor: A diktatúra diplomatái
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. április 15.)398:1-2.
 
TOLLAS Tibor: A Gloria Victis hazatért : Budapesten is megjelent a „Gloria Victis 1956” a hazai ellenzék szamizdat kiadásában.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 31[32](1987. december – 1988. január)452-453:1., 5.
 
TOLLAS Tibor: Március 15. Svédországban.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 34[35](1990. április)480:7.
 
TOLLAS Tibor: ”Új” világszövetség régi társutasokkal.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 35[36](1991. április)492:1.,
 
Budapesti búcsú Tollas Tibortól.
= Nemzetőr (München), 41[42](1997. szept.-okt.)569-570:1.
 
Levél Reagen elnöktől [Tollas Tiborhoz]
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 29(1984. február 15.)407:1.
 
Miért nem mehetet Tollas Tibor Bécsbe?
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. május 25.)617:2.
 
Tollas Tibor Kárpátalján.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 38(1993. július-augusztus)519-520:6.
 
DÉNES Tibor: …minden fában költő lakik [Tollas Tibor: Évgyűrűk c. verseskötetéről]
= Új Látóhatár (München), 32(1981)3-4:541.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
FEJÉR György János: Tollas Tibornak (vers)
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 50[51](2006. december)677:10.
 
HAJNAL László Gábor: Hangok, ritmusok, gondolatok [Szabó Ferenc: Jelek az éjszakában; Csepelyi Rudolf: Világmadár; Karneolszemű macska fuvoláján; Tollas Tibor: Forgószélben c. verseskötetéről]
= Új Látóhatár (München), 34(1983)4:552-556.
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
HAJNAL László Gábor: TIBOR
= Nemzetőr (München), 41[42](1997. szept.-okt.)569-570:8.
 
 
JUHÁSZ László: A westerlandi halfogás (Tollas Tibor: Összegyűjtött versei és műfordításai)
= Magyar napló,19(2007)7:47-48.
 
JUHÁSZ László: Tollas Tibor igazsága.  = Kortárs, 50(2006)4.
Interneten:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
JUHÁSZ László: Tollas Tibor igazsága
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2009. december – 2010. január)713-714:3.
 
KABDEBÓ Tamás: Tollas Tibor varázsköre.(Tollas Tibor: Varázskör. Ismertetés.]
= Irodalmi újság (Paris), 40(1989)4:37.
 
MEDVIGY Endre: "Bebádogoztak minden ablakot" : Tollas Tibor köszöntése
= Honlap : irodalmi és társadalmi folyóirat, 1(1990)1:17-19.
 
MEDVIGY Endre (Budapest): Tollas Tibor köszöntése 70. születésnapja alkalmából.
= Nemzetőr (München), 34[35](1990. dec. – 1991 január)488-489:9.
 
MEDVIGY Endre: Tollas Tibor emlékezete : [laudatio]
= Confessio, a Magyarországi Református Egyház figyelője, 22(1998)3:27-29.
 
NAGY Károly: Tollas Tibor Putnokon és Nagybarcán
= Szülőföldünk, (1993)20:117-119.
 
NAGY Károly: Tollas Tibor, akit igazából a börtön tett költővé
= Szülőföldünk, (1995)23-24:30-31.
 
PFITZNER Rudolf: Isten veled Tibor! In memoriam Kecskési Tollas Tibor 1920. Xii. 21. – 1997. VII. 19.
= Nemzetőr (München), 41[42](1997. június-aug.)567-568:1.
 
SAÁRY Éva: Tollas Tibbor igazsága : Juhász László: Fehér füzet, Antológia Kiadó, Lakitelek, 2006 – 78 old.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 51[52](2007. április)681:5.
 
SAÁRY Éva: Tollas Tiborra emlékezem
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 52[53](2008. december – 2009. január)701-702:3.
 
SZABÓ T. Ádám: Forgószélben = In Wirlwind : Tollas Tibor válogatott versei. - Chicago, 1990.
= Nyelvünk és Kultúránk, (1992)84:106-109.
 
ZAKOLCZAY Lajos: Több az ország, mint a vert sereg (Tollas Tibor költészetéről)
= Magyar napló, 21(2009)4:24-28.
 
TÖTTÖSY Ernő (Brüsszel): Magyarország és az emberi jogok.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 22(1977. május)326:1.
 
TÖTTÖSY Ernő (Brüsszel): Az átváltozott Hegedüs. : „Adjatok nekem két újságírót s a gyilkosból szentet csinálok.”
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 28(1983. március 15.)396:3., 9.
 
TÖTTÖSY Ernő (Brüsszel): Hamis emigránsok.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 35[36](1991. április)492:3., 9.
 
TÖTTÖSY Ernő (Brüsszel): Hamis disszidensek Nyugaton.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 35[36](1991. június)494:4.
 
TUNYOGI CSAPÓ Gábor: Múltunkról – a Jövőnek? (Emlékezés a Nemzetőr című emigráns lapra)
= Pannon tükör, 15(2010)2:62.

 

 

U


Új dokumentumok kerültek a Hadtörténeti Intézetbe.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 36[37](1992. november)511:8.
 
Új menekültügyi rendelkezések Németországban.
= Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 10(1980)1-2:1., 14-16.
 
Új vezetőt kér a magyar emigráció a müncheni Szabad Európa Rádió magyar osztályának élére.
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. május 25.)617:5.
 
Ungarn-Jahrbuch : Magyar évkönyv
= Új Hungária (München), 17(1969. november 28.)48:5.
 
ÚJVÁROSSY Fedor: Petőfi német levele és ismeretlen verse
= Nemzeti Újság, 1933. szeptember 10.
Egy, állítólag Petőfitől, 1843-ból, kecskeméti tartózkodása idejéből való, színlapkihordói minőségében írt négysoros, Búcsúzó címűverse.
 
URBÁN István: Ausztráliai magyar találkozó
= Nemzetőr (München), 23(1978. október)343:7.
 
 
Ü

 

 

V


Veni Sancte [Burg Kastl]
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (USA: Twinsburg, OH.: 1971-1977.), 6(1976. szeptember)8:10-11.
 
Vesztegzár alatt a nemzeti emigráció : Pozícióharcok a Magyarok Világszövetségében.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 36[37](1992. október)510:3., 8.
 
Vitézi Rend
Ötven éves a Vitézi Rend. = Központi Tájékoztató (München: 1969-198?), 2(1970)3:10.
 
VÁCZY Péter: Merseburgi Thietmar a magyar királykoronázásról.
= Történelmi szemle, 23(1985)4:628-642.
 
VADÁSZ György: Regensburgi – magyar „rokonság” a pénzek betűin.
= Az Érem, 33(1977)1:7-15.
 
VAJDA Albert: A százarcú és százhangú Szörényi. Az emigráció nagy művésznője Münchenben.
= Nemzetőr (München: 1956-2016), 27(1982. június 15.)387:5.
 
VÁMOS György: Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja. Műsortükör, 1956. október 24.
= Századok, 140(2006)5:1163-1234.
 
VATAI László: Márai Sándor naplói. Az ember és az író.
= Új Látóhatár (München), (1984)1:12-38.
 
VERES László: A vallon szőlészet és borászat emlékei Észak-Magyarországon
= Levéltári évkönyv : Borsod-Abaúj-Zemplén levéltári évkönyve, (2005)12-13. kötet :21-25.
 
 
W

A Wallenberg-rejtély újabb fejleményei : Fejegyezte dr. Makra Zoltán.
= Nemzetőr (München), 44[45](2000. jan.-febr.)596-597:4.
 

 

Z


ZACHAR Péter Krisztián: Von der Revolution zur Reaktion – Quellen zur Militärgeschichte de ungarischen Revolution 1848-49.
= Hadtörténeti Közlemények, (2007)1:363-366.
 
ZIMMERMANN, Harald: A német-magyar kapcsolatok a 12. század közepén és az erdélyi szászok betelepítése.
= Aetas (Történettudományi folyóirat), 2005:3. – p. 124-136.
 
ZOVÁNYI Jenő: A magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen
= Protestáns szemle, (1889):178-202.
 
ZOVÁNYI Jenő: A marburgi egyetem magyarországi hallgatói 1859-ig.
= Irodalomtörténeti Közlemények, (1955):346-349.
 
 
ZS

ZSIGMOND Ferenc: ,Jóka ördögé”-nek egv német változata.
          = Irodalomtörténet, (1935)1-2:21-24
 
ZSITNYÁNYI Ildikó: Egy „titkos háború” természete. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége tagjaival szemben lefolytatott
internálási és büntetőeljárási gyakorlat 1948-1950.
= Hadtörténelmi Közlemények, 115(2002)15. 1086-1101.
 
ZSOLDOS Jenő: Nordau levelei Kiss Józsefhez.  = Múlt és Jövő, 1934/12. sz.
          Nordau egy verse Kiss Józsefhez és levelének ismertetése.
 

 

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is! 

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.