1508410
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
589
408
2359
1502852
6379
16470
1508410

Te IP-címed: 54.234.228.78
2018-12-14 23:47

Brazilia

Brazil-magyar lexikon

2013. július 13. szombat, 17:01
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

BRAZIL-MAGYAR LEXIKON    

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, brazíliai magyarok    

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért az Brazil-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre  oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2018. október 3.

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

 

A


Árpádfalva   [Colonia Arpad]

1924-ben alakult tíz kilométerre a Paraná folyó medrétől és 884 kilométerre São Paulo fővárosától, a Sorocabana vasútvonal mellett. Ha a II. világháború előtt végigmentünk Árpádfalván, csupa mosolygos cseréptetős téglaház, vidám kertecskék, jól művelt földek néztek felénk.

 

AJTAI Dezső

Háromszáz kilométerre Brazília legnagyobb városától, Sao Paulótól, a kis Itapeva városka közelében, Ajtai Dezső, a campinasi egyetem antropológia tanára egy barlangban történelem előtti faragot és festett sziklafalat talált. A Dél-Amerikában rendkívül ritka leletről gipszmásolatot készített Brazília múzeumai részére és a 476 szimbolikus rajz nagy részét – a kor embereinek világképét – is sikerült megfejtenie. 

Megjelent: Irodalmi Újság (Paris), 19:20(1968 december 15. – 1969 január 1.):16

 

ASZMANN Ferenc

(Debrecen, 1907. szeptember 23. – Rio de Janeiro, 1988. január 15.): festőművész, fotóművész.

 

 

B


BIRÁNYI István , Schultz

(Selmecbánya, 1815 körül – Rió de Janeiro, 1856. december 7.): író.

 

BOGLÁR Lajos

 

(1891-1945)

 

BOÉR Miklós

 

(Szeged, 1914. április 30. – São Paulo [Brazilia], 1987. május 7.): katolikus plébános, szociológus, történész, újságíró, egyetemi tanár.

 

BOLDIZSÁR Lajos

1933-tól a Brazíliai Magyarság felelős szerkesztője és kiadója.

 

BOLDOGASSZONYFALVA 

[szerkesztés alatt]

 

BONIS László

(Pozsony, 1898. március 31. – São Paulo, 1983.): költő.

 

BRÓDY Sándor

(Miskolc, Borsod vm., 1900. augusztus 30. – São Paulo, 1963. augusztus 2.): könyvkiadó.

 

 

C


CHAPÓ György

(Dör, Sopron vm., 1920. október 29. – São Paulo, 1988.): katonatiszt, tanár, újságíró.

 

CHERNEL Gyula

(? – ?): költő

1918-ban költözött Brazíliába. Verses kötete 1928-ban jelent meg São Pauloban.

 

CZEZAROVICS Balász

magyar szaléziánus szerzetes

Szentistvánkirályfalva magyar település, amelyet brazilul Villa de Rei Sao Estevan-nak neveztek el és annak alapítása Czezarovics Balász kitünő magyar szaléziánus szerzetes nevéhez fűződik.

 

CSÁKÁNY István

(Budapest, 1934. január 5. – São Paulo, 1977. január 10.): református lelkész, agrármérnök, misszionárius. 

 

CSÜRÖS Zoltán

(Nagykászony, 1906 május 1. – São Paulo, 1959 május 15.): szerkesztő.

1945-ben Németországba, majd 1949-ben Braziliába költözött.

 

 

D


DESSEWFFY Gyula gróf

(Budapest, 1909. november 19. – Curitiba [Brazilia], 2000. augusztus 12.): nagybirtokos.

 

DOMITROVITS József

(Szombatfa, 1893. március 14. – Brasilia, [Brazília], 1962. február 27.): katolikus püspök, misszionárius, szaleziánus szerzetes.

 

DUKAI TAKÁCS Gusztáv

(Soltszentimre, 1897. július 3. – Sao Paulo [Brazília], 1986. január 3.): mérnök.

 

 

E


ESZENYI Olga

(Brassó, 1910. január 27. – São Paulo [Brazília], 1992. április 1.): színésznő.

 

 

F


FÁY Dávid Lajos

1753-ban érkezett Brazíliába.

 

FIZI Mihály

Újságíró.

1948-1950 között a Délamerikai Magyar Hírlap belső munkatára. 1953-1955 között a Kárpáti Őrszem szerkesztője.

 

 

G


GÁCSER Imre József

(Örvényes, Zala vm., 1915. május 30. – São Paulo, 199.7 április 30.): bencés szerzetes, újságíró, egyetemi tanár.

 

GOSZTONYI Sándor

(Boconád, 1895. november 6. - São Paulo, 1987. június 22.): katonatiszt, országgyűlési képviselő.

 

GYURICZA Gábor

(São Paulo, 1959. április 15. – ): kormánytisztviselő, vállalkozó.

 

 

H


Dia da Hungria

Október 23-át São Paulo városa "Dia da Hungria"-nak nyilvánította, azóta e nemzeti ünnepünket a városi hatóságokkal együtt ünnepeli São Paulo magyarsága.

 

 

I


IVÁNY Erzsébet

([Magyarország], ? – Sao Paulo, 1969.): költő.

 

 

J


JANCSÓ István

(Miskolc, 1938. - ): filozófus, egyetemi tanár.

Tanulmányait a Univer. Di São Saolo-n végezte. A filozófia professzora a Salvador-i egyetemen.

 

JORDÁN Sándor Emil

(Budapest, 1912. november 12. – São Paulo [Brazília], 1999. július 31.): bencés szerzetes, pedagógus, teológus.

 

 

K


KÁROLYI Lajos György, gróf

(Nagymágocs, Csongrád megye, 1924. május 10. – São Paulo [Brazília], 2009. június 9.): gépkocsivezető, tolmács, gazdasági intéző, erdész, útépítő, építész és igazgató.

 

KERÉNYI Olaf Lajos

(Kapuvár, 1912. október 8. – Sao Paulo, [Brazília], 1977. augusztus 24.): bencés szerzetes, pedagógus, lapszerkesztő.

 

 

L


LAKATOS Mihály

(Magyarország, 1897 – ?): író, újságíró.

1938-tól Argentínában, Bolíviában, Uruguay-ban, majd 1970-től Brazíliában lakott.

 

LÉNÁRD Sándor ; (Alexander Lenard)

(Budapest, 1910. március 9. – Dona Emma [Brazília], 1972. április 13.): német, latin, magyar, olasz és angol nyelven publikáló magyar orvos, költő, író.

 

 

M


 

 

Mátyáskirályfalva

 A buryi vasútvonalon a Engenheiro Maia állomás mellett alakult ki ez kis magyar telep.

Itt pamuttermesztéssel foglalkoztak. Az egyre fejlődő kis kolóniát a magyarok Mátyáskirályfalvának nevezték el.

MOHAI SZABÓ Béla

(Nagyszeben, 1912. július 11. – Sao Bernardo do Campo [Brazília], 1990. március 7.): református lelkész, szobrász.

 

MURÁNYI István

(Zirc, Veszprém vm., 1910. augusztus 21. – São Paulo [Brazília], 1991. október 22.): újságíró, költő.

 

 

N


 

 

O


ÓNODY Olivér

(Eperjes, 1912. június 24. – Rio de Janeiro [Brazília], 1997. november ): agrárközgazdász, jogász, történész.

 

 

Ö


 

 

P


PAULINI Lívia ; született: Balogh

(Budapest, 1918. augusztus 8. - ?): festőművész, műfordító.

1948-tól lakott Brazíliában. Több kiállítása volt Rio de Janeiróban, Belo Horizonte-ban és São Paulóban.

 

POPINI János

1848-as honvéd hadnagy

 

 

R


Rákóczi-falva

Az 1930-as évek pamuttermesztési lendülete Buryban is létrehozott egy magyar falut, Rákóczi-falvát. Ez a magyar település a kanyargó Sorocabana vasútvonalon, 290 kilométernyire fekszik São Paulotól.

 

REZEK ROMÁN Sándor
(Gödöllő, 1916. augusztus 3. – São Paulo, 1986. május 7.): bencés szerzetes, filozófus, költő, műfordító, teológus, főiskolai tanár.
A II. világháború után Franciországban, 1965-től Brazíliában élt. Teilhard de Chardin természettudós, teológus életművének teljes magyar fordítását elkészítette (28 kötetben; a magyar és francia kommentárok 40 kötetet tesznek ki).
 
S

 


 

 

SZ


SZABÓ László

(Gyöngyöspata, 1905. november 20. – Buenos Aires, 1982. november 15.)

1924-én elején érkezett Braziliába, ahol földművesként, majd gyári munkásként dolgozott.

Első írásai a Combate című napilapban jelentek meg. Tagja lesz São Paulóban megjelenő Dél-amerikai Magyar Hírlap szerkesztőségének. A Magyar Köztársasági Kör alapítói közt tartja számon. Írásai és áldozatos munkássága gyorsan népszerűvé teszik a rohamosan növekvő magyar kolóni minden rétegében. Hajlékot és munkát keres a kávéültetvények poklából megszökő családok százainak. Amikor katonai forradalom tör ki, és a kormánycsapatok tüzérsége hat héten keresztül lövi São Pauló külvárosait, a brazil Vöröskereszt önkéteseként dolgozik, a tűzvonalba kerülő magyarokat védettebb helyekre, színházakba és mozikba menti, élelemmel látja el. A nyugalom helyreállta után felkeresi a fővárostól több mint ezer kilométerre alakuló új magyar településeket, Árpádfalvát, Szentistvánfalvát, Boldogasszonyfalvát, ahol a kávé-fazendák menekültjei próbálnak új életet kezdeni. 1927 elején elhagyja Brazíliát. Montevieóba megy.

 

SZABÓ Anna Lenarda

(Eger, Heves vármegye, 1906. július 19. – Gooreind [Brazília], 1976. február 24.): missziós nővér.

 

Szent Gellért Kolostor

 

SZENTISTVÁNFALVA  [Szentistvánkirályfalva]

A két világháború közt São Paulo tőszomszédságában, a Serrs do Cantareira főgerince déli oldalában volt a Szentistvánkirályfalva magyar település, amelyet brazilul Villa de Rei Sao Estevan-nak neveztek le. Alapítása Czezarovics Balász kitünő magyar szaléziánus szerzetes nevéhez fűződik.

 

P. SZENTMÁRTONYI Ignác

1749 

 

 

SZERDAHELYI Ferenc

[szerkesztés alatt]

 

SZILASSY László; Szabó

(Nyírcsászár, 1908. február 13. – São Paolo, 1972. március 30.): színész.

 

báró SZLUHA János S.J.

(1725-1803)

[szerkesztés alatt]

 

SZŰCS László

(Budapest, 1898. október 24. – Rio de Janeiro, 1990. június 21.): színés, operaénekes, színházigazgató.

 

 

T


TAHY István
(Szombathely, 1907. – ?): író.
1950-től lakott Argentínában. 1958-1962 között a La Copa című folyóirat kiadó igazgatója és főmunkatársa. 1963-tól a Editorial International nevű kiadóvállalat alapító vezérigazgatója.
THER Péter Pál
(Örvényes, Zala vm., 1931. június 29. – São Paulo [Brazília], 1994. július 15.) magyar katolikus lelkész, bencés.
1967-ben kivándorolt Brazíliába. 1968-1969-ben káplán és gimnáziumi tanár.
1983-ben a svédországi magyar katolikusok lelkésze. Ezüst papi jubileumát (1958. június 15. – 1983. június 15.) Stockholmban ünnepelte.
1984-től São Paulóban káplán és házgondnok.
 
TRAUTWEIN László
(Romhány, 1908. április 19. – São Paulo [Brazília], 1977. december 8.): gépészmérnök, műegyetemi tanár.
 
TÓÁSÓ Aurél
(Szeged, 1897. – Brazília?): ügyvéd, tolmács, közíró.
 
TÓTH Veremund Antal
(Szakony, Sopron megye, 1922. július 3. – São Paulo, 2005. június 6.): a Sao  Pauló-i magyar bencés rend egyházi elöljárója, cserkészvezető, irodalomtörténész.
Kitüntetéssel érettségizik és bevonul Pannonhalmára novíciusnak. 1942-ben ölti magára a rendi ruhát, 1944-ben teszi első szerzetesi fogadalmát és 1948-ban szentelik pappá.
Simon Bálinttal körülményes úton, 1951-ben szerencsésen megérkeznek Sao Paulóba.
 
 
U

 

 

Ü


 

 

V


VALKÓ Sándor

(Budapest, 1987. – São Paulo [Brazília], 1960. január 9.): építészmérnök, író.

 

 

W


 

 

Z


 

 

ZS 


ZSILINSZKY Gábor
(Békéscsaba, 1888. február 18. - Sao Paulo, 1953. április) vegyészmérnök. Bajcsy-Zsilinszky Endre öccse.
 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

  

Brazília : újságcikkek bibliográfiája

2012. november 10. szombat, 16:44
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

BRAZÍLIA : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, brazíliai magyar szerzők

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016.január 11.  18:40

 

 

A


ANDERLE Ádám: Magyarok Latin-Amerikában.  = Külügyi Szemle, (2008)3

 

ANDERLE Ádám – SZILÁGYI István:  Latin-Amerika-kutatások Magyarországon.  = Külügyi Szemle, (2008)3

 

 

B


„Brazíliát csak szeretni tudom” Cseh-Kögl Ildikóval Kovács Zsolt beszélget.  = Vadon, (2001)3:34-35.

 

Brazíliai magyarok könyvtárának címjegyzéke.

A könyvtár a magyar királyi kormány megbízásából adományozta Scitovszky Béla magyar királyi belügyminiszter. Összeállította Sikabonyi Antal magyar nemzeti múzeum könyvtárnok. Budapest: 1928 – 90 [2] p., 1 képmell.

= Magyar könyvszemle, 35(1928)1-4:126-127.

 

Brazíliai kutató utazás.= Rovartani lapok, 7(1900)1:22.

 

Brazíliai kutató utazás.= Rovartani lapok, 7(1900)9:194.

 

Brazíliai útijegyzet : mit lehet eladni Brazíliának?  = HVG, 8(1986)18[361]:13.

 

BANKOVICS Attila: Brazilia tájain : Itatuba fellegvára. = Természet, 3(1996)7:246-249.

 

BANKOVICS Attila: Brazilia tájain : Váratlan leszállás Mato Grossóban.  = Természet, 4(1997)5:166-168.

 

BATÓNÉ KACZÚR Ágnes: Magyarok Brazíliában.  = Világtörténet, 12(1990)ősz-tél:64-75.

 

BOGLÁR Lajos – KOVÁCS Katalin: Veszprémi „magyarok” között Brazíliában. = Új Horizont, (1998)4-5:76-79.

 

BOGLÁR Lajos – KOVÁCS Katalin: Magyar hagyományalkotás Brazíliában.

= MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Dokumentum-füzetek 13. Budapest, (1999)1:50.

 

BORBÉLY Anikó: Selmeci bányászok Minas Gerais államban. Brazília egyik legjelentősebb bányavidékén és a szakmai kapcsolatok alakulása a 18-19. század folyamán.

= A Miskolci Egyetem közleményei. A sorozat Bányászat, (2011)80:205-228.

 

 

C


CSEH Tibor: Magyar ifjúság Brazíliában. = Új Magyar Út (1950-1956), 6(1955. április-május)4-5. sz.  

Utánközlés:  = Mikes Internationel (Hollandia, Den Haag: 2001:- ISSN 1570-0070), 7(2007)3:110-113.

 

 

D


DÉRI József: Siker Brazíliában : Interjú Dr. Somlyódy László igazgatóval.

= Magyar vízgazdálkodás, 27(1987)3:7.

 

DEMES György: Vendégségben Brazíliában, egy igéretesen fejlődő ország, gyorsan fejlődő gyárában.

= Gyakorlati agrofórum, 15(2004)5:57-61.

 

 

E


Emlékezzünk! [...Risóczki Lajosra és feleségére, Teta Nénire...] Lilla ´s Szabolcs az egész TANYA-CSALÁD nevében.
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:17-18.
 
„Erdélyi est” Sao Pauloban
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 7(1977. április)4:24.
 
ENDREFFY Iván:  Kivándorlás Magyarországról : Bevándorlás Brazíliába.  = HVG, 12(1990)33[588]:17.

 

 

F


FENYVESI Kálmán: Öregcserkészek
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:14.
 
FÖLDEÁK Árpád: Schór László (Arad, 1897. december 18. – Muri [Brazília], 1894. december 1.)

= Sakkélet, 36(1986)1:[BIII].

 

 

G


GARÁDI Péter: A halászat fejlesztése Brazíliában – magyar közreműködéssel.

= Halászat, 30[77](1984)5:143-144.

 

A. GERGELY András: Kordokumentum a brazíliai magyar világról : id. Boglár Lajos: Magyar világ Brazíliában – a múlt századtól 1942-ig.

= Műhely, 20(1997)5:84-86.

 

 

H


HAJDÚ Gábor: Egy magánbirtokosnál Brazíliában. I. = Erdészeti lapok, 133(1998)1:27.

 

HAJDÚ Gábor: Egy magánbirtokosnál Brazíliában. II. = Erdészeti lapok, 133(1998)2:57-58.

 

HANGAY György: Utazás Brazília szívébe I. = Természet, 5(1998)12:442-444.

 

HANGAY György: Utazás Brazília szívébe II. = Természet, 6(1999)1:2-4.

 

HÍR János: Vándorúton Északkelet-Brazíliában. = Palócföld, 52(2006)4:348-361.

 

HORVÁTH Anzelm: Katolikus magyar élet Brazíliában. = Katholikus szemle, 58(1944)5:139-145.

 

HORVÁTH Gyula: Császárság Brazíliában és Mexikóban a függetlenség kivívása után.= Világtörténet, 27(2005)ősz-tél:60-71.

 

 

I


 

 

J


JÁVOR Beatrix: Kivilágos-virradatig állt a bál! [Brazíliai Magyar Segélyegylet: 40. Szeretetbálja, 1996 augusztus 31.]
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:10-11.
 
JÁVOR Beatrix: Díszgyűlés a Brazíliai-Magyar Segélyegylet fennállásának 70-ik évfordulója alkalmából.
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:12-14.
 
 
K

 

KACZÚR Ágnes: Magyar világ Brazíliában - "beilleszkedés" és "beillesztés".

In: Azonosság és másság : Tanulmányok Latin-Amerika történetéből. Z-füzetek. Budapest, (1992)62-68.

 

KÁDÁR Béla: Brazília gazdasági fejlődése és a magyar-brazil gazdasági együttműködés az 1980-as évek  második felében.

= Külpolitika, 14(1987)2:65-86.

 

V. KÁPOLNÁS Mária: Magyarok Brazíliában. = Dunatáj, 12(1989)3:63-67.

 

KÁROLYI Lajos: Nagymágocstól Brazíliáig. [Részlet a szerző emlékiratából]  = Hitel, 7(1994)7:79-90.

 

KEVE András: Magyar kutatók madártani gyűjtései a XIX. és XX. században Brazíliában.

= Állattani közlemények, 71. kötet(1984)1-4:187-188.

 

KOVÁCS Antónia:  Bevándorlási politika – bevándorolt kisebbségek Brazíliában. = Regió, 4(1993)4:137-162.

 

KOZMA László: Magyarok közt Brazíliában : A dunaszegi Rezeda Népzenei Együttes egyik külföldi útjáról.

= Zeneszó (a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége [Kóta] lapja), 15(2005)9:15.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: A brazíliai magyar sajtó történetéből.  = Nyelvünk és kultúránk, (1987)68:29-31.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: „Brazíliában elég puszta ország vagyon...” : Egy magyar kolónia története.

= Mozgó világ, 9(1983)4:61-67.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: Magyar iskolák Brazíliában. = Nyelvünk és kultúránk, (1980)Cikkgyűjjtemény:136-138.

 

KUTASI KOVÁCS Lajos: Magyar műkedvelő színjátszás Brazíliában. = Nyelvünk és kultúránk, (1985)59:69-71.

 

 

L


LAKÓ Károly: Madártani megfigyelések Passos (Brazília) környékén. = Aquila, 71-72(1965):239, 248.

 

LÁZÁR Ádám: „Brazíliában nagy, körülbelöl százezer fős magyar közösség él”. = „There is a large Hungarian community

in Brazil of about 100.000 people”
= Diplomata, 12(2011)6:15-16.
 
LENCSÓ Lilla: A „Pántlika” Magyarországon
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:8-9.                
 
 
M

MAÁCZ László: Egy tenyérnyi magyar Brazília. = Táncművészet, 13[19](1988)7:24-27.
 
MAÁCZ László: A magyar népi tánc Brazíliában.
= Nyelvünk és kultúránk (1988)72:69-71.
 
MAHUNKA Sándor: Zoológiai kutatóúton Brazília őserdeitől a Titicaca-tó fennsíkjáig
= Búvár (1960-1989), 13(1968)1:7-13.
 
MOLNÁR Gábor: Karácsony Braziliában
= A Természet, 31(1935)12:294-295.
 
MOLNÁR Gábor: Kajmánok közt Észak-Brazília mocsaraiban.  = Búvár (1960-1989), 8(1963)5:308-311.
 
MOLNÁR Gábor: Kajmánok közt Észak-Brazília mocsaraiban.
= Természettudományi közlöny, 92(1961)8:352-354.
 
 
N

NÉMETH Zsófia: Fél évezred felfedezői - Beszélgetés Luciano Ozorio Rosa úrral, Brazília budapesti nagykövetével.

= Magyar napló, 12(2000)3:28-29.

 

 

O


OLÁH Szabolcs: „Brazílíában akarok élni, mert ott jó” : Szilasi László: Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét.
= Alföld, 46(1995)1:84-90.
 
ÓNODY Olivér: Adalékok a brazil-magyar kapcsolatokhoz.  = Bécsi Napló [Ausztria], (1992)6:9.

 

 

Ö


 

 

P


PELLER Károly: Brazíliai magyarok. = Katholikus szemle, 48(1934)5:307-308.

 

PILLERNÉ TIRCKA Éva: Portugália / Brazília – Ausztria és Magyarország uralkodó házainak családi kapcsolatai.

= Argentinai Magyar Hírlap ; 3(2007)27[15833]:4.

Utánközlés: = Mikes Internationel (Hollandia, Den Haag: 2001:- ISSN 1570-0070), 8(2008)1:79-81.

 

PILLERNÉ TIRCKA Éva: Magyarok a brazíl történelemben.

= Argentinai Magyar Hírlap ; 3(2007)31[15837]:

Utánközlés: = Mikes Internationel (Hollandia, Den Haag: 2001:- ISSN 1570-0070), 8(2008)1:82-85.

 

PÓLYI Csaba: A brazíliai cigányság és a formálódó kormányzati politika. – p. 55-63.

In: A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai félszigeten és Latin-Amerikában. Szeged, 2008.

 

PONGRÁCZ Attila: Hungarika-kutatás São Paulóban. – p. 35-42.

In: MTA – JATE Hispanisztika Kutatócsoport Kutatási Közlemények 1. Szeged, 1998.

 

 

R


ROZSNYAI Jenő: „Az arany ember” Brazíliában. Jókai és Latin-Amerika.
= Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae ; Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 22. tom. (1985):111-115.
 
 
S

SARLÓS Engelbert: A levágott törzs újra sarjad : Szent Imre kollegium Sao Pauloban
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), 1(1958)1:7-9.
 
SOLYMÁR Imre: A legtávolabbi bukovinai székely kirajzás: Boldogasszonyfalva Brazília (2 képpel)
= Néprajzi látóhatár, 5(1996)3-4:1-14.

 

STAAR Gyula: Brazília professzorasszonya : Beszélgetés Lépine-Szily Alinka kisérleti magfizikussal.

= Természet Világa, 142(2011. május)5:212-216.

 

 

SZ


Szent István emlékverseny (1971. november 21.) [Baros Gábor Kör, São Paulo]
= Kurir (Brazília: São Paulo), (1971 szeptember 30.)53:11.
 
SZENDY Attila: Ezt a brazíliát járom én
= Látóhatár (Budapest), 17(1967. január-február)1-2:189-192.
 
SZENTMÁRTONYI Ignác (1718-1793)

Ács Tivadar: Szentmártonyi Ignác, a brazíliai magyar csillagász. = Magyar Kultúra (1939)5-6

Balázs Dénes: Szentmártonyi Ignác. Adalékok a dél-amerikai magyar utazók munkásságához.

= Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9 (1991)37-38

Bögös László: Brazília magyar hitküldérei. Szentmártonyi Ignác.  = Vigilia 56(1991):208-209

Nemeshegyi Péter SJ: Szentmártonyi Ignác. Magyar jezsuiták a 17-18. századi Dél-Amerikában.

= A Szív 88(2002. június) 6, 8.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: Cigányok egy nagyvárosban : Rio de Janeiro a régi századfordulón. – p. 69-74.

In: A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai félszigeten és Latin-Amerikában. Szeged, 2008.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: Brazília a XIX. század végi magyar újságolvasók szemével : Kivándorlási propaganda

és ellenpropaganda a korabeli sajtóban.
= Sic Itur ad Astra, (1993)2-4:57-66.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: The One Who Could Photograph the Soul: Rudolf Icsey and Hungarian Filmmakers in Brazil.
= Hungarian Studies Review (Toronto), (1994)1-2:77-90.
Utánközlés:  = Moveast (International Film Periodical), (1997-98)4:67-81.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: Ifj. Horthy Miklós magyar királyi követ Brazíliában.
= Világtörténet, 20(1998)tavasz/nyár:56-61.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: Ifj. Horthy Miklós magyar királyi követ Brazíliában.
= História, 20(1998)9-10:62-63.
 
SZILÁGYI Ágnes Judit: A brazil nemzeti tanterv megalkotására tett kísérlet az 1930-as évek közepén.

= Világtörténet, 22(2000)ősz-tél:42-50.

 

SZILÁGYI Ágnes Judit: O Brasil aos olhos dos leitores húngaros ao fim do século XIX: a propaganda

e a contrapropaganda da emigração na imprensa húngara
= O Guardador de Inutensílios (Campo Grande), (2003)6:23-29.
 
SZLUHA János (1723-1803)
Bögös László: Brazília magyar hitküldérei. Szluha János. = Vigilia 56(1991):729-730

Szluha János– p. 25-26.  In: Pinzger Ferenc SJ: Magasztos eszmék útjain. Budapest: 1931.

 

 

T


TELEPÓCZKY Márta: Kárpátaljától Brazíliáig.

= Református Tiszántúl [a Tiszántúli Református Egyházkerület lapja], 7(1999)5:20.
 
TIRCZKA Lizi: Millecentenariumi Kupa : A Magyar Ház VIII. Teniszbajnoksága.                   
= Híradó (Brazília: São Paulo), 9(1996 november)21:11-12.
 
 
U

 

 

Ü


 

 

V


VITÁNYI Béla – GÁL András: Utazásaink Brazíliában.

= A földrajz tanítása [módszertani folyóirat], 11(2003)2:18-27.

 

VOJNITS András: Brazíliában jártunk. I. rész.

= Természet világa [természettudományi közlöny], 135(2004)8:358-360.

 

 

W 


 

 

Z

 


ZOLCSÁK István: Brasilban ezt teszik, de ezt tehetjük mi is, szerte a nagy világban.
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 7(1977. február)2:21-22.
 
 
ZS

ZSÜRGER László (Sao Paolo): „Dentumagyaria” „puszijj meg” és vidéke
= Látóhatár (Budapest), 16(1966. november-december)11-12:1149-1152..
 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

Terézia braziliai császárné, 1822-1889

2012. január 08. vasárnap, 17:30
Írta: Vasárnapi Újság, 1890.

 

 

TERÉZIA BRAZÍLIAI CSÁSZÁRNÉ

1822—1889

 

 

A szerencsétlenség ritkán jár egyedül. Kénytelenek e mondás igazságát a leghatalmasabbak is elismerni. Az emberséges Dom Pedro brazíliai császár, a ma élő fejedelmek Nesztora,alig hogy elvesztette koronáját, alighogy elhagyta országát, még ideje sem volt kipihennie a lélekrázó események s a tengeri utazás fáradalmait: már is ujabb nagy csapást kellett átszenvednie. Neje, Terézia Mária Krisztina császárné, ki negyvenhat év óta volt életének hü osztályosa, huzamos betegségében önfeláldozó ápolója, kevéssel azután, hogy kikötöttek a portugál parton, Portóban szivszélhüdésben váratlanul meghalt, decz. 28-ikán.

A megboldogult császárné 1822 márczius 14-én született s leánya volt I. Ferencz szicziliai királynak.

1843-ban, tehát huszonegy éves korában, a nálánál három évvel fiatalabb Dom Pedro császárral kelt egybe. A házasság «per procura» köttetett meg és donna Teresa csak néhány hónappal utóbb utazott el új hazájába. Donna Teresa, daczára annak, hogy császárné volt, nem tartozott az irigyelni való nők közé. Alighogy Braziliába érkezeit, sorra vette hazulról a megrendítő híreket; egy huga 18 éves korában, egy bátyja 27 éves korában, kevéssel egymásután haltak meg; néhány évvel utóbb megfosztották atyját a tróntól és egész családja, összes hozzátartozói száműzetésbe voltak kénytelenek menni. Azonban új otthonában is egyik csapás érte a másik után. Ereiben Bourbon-vér folyt s ezt sohasem birta megtagadni. Ellentétben szelíd, megnyerő modorú férjével, kissé gőgös, büszke, ellenmondást nem tűrő természete sok ellenséget szerzett neki, s hogy a forradalmi mozgalom Braziliában diadalt tudott aratni, az nem csekély részben annak az ellenszenvnek tudandó be, melylyel majdnem az egész ország viseltetett a császárné iránt.

Nagy, szinte elviselhetetlen csapás érte a császárnét, mikor elsőszülött fia, Dom Pedro alcantarai berezeg, a brazíliai trón örököse, alig öt éves korában meghalt; de maradt még egy fia, ki az elhunytnál egy évvel fiatalabb volt s kire a császárné úgy vigyázott, mint szeme fényére. A herczeg kissé gyenge testalkatásu volt s egy izben meghűlvén, mellbetegségbe esett, mely alig néhány hónap múlva kioltotta életét. Egyik leányát, Leopoldina herczegnőt, Ágost szász-kóburg-gótha kohári berezegnek, Koburg Fülöp herczeg, Klotild főherczegasszony és Ferdinánd bolgár fejedelem fivérének nejét, 23 éves korában vesztette el. Csupán egy gyermeke élte őt túl: Izabella brazíliai trónörökösné, kit 1864-ben Lajos eui gróf vezetett oltárhoz.

Az elhunyt császárné férjhezmenetele után is több izben fordult meg Európában ; egy izben férjével Budapestet is meglátogatta. A császárné, ki akkoriban az „Angol királynő” szállóban lakott, élénken érdeklődött fővárosunk iránt, megtekintette összes kiválóbb közintézeteinket és több izben meleg hangon adott kifejezést Magyarország iránt való élénk rokonszenvének. Legutoljára tavaly járt Európában, midőn férjével, Dom Pedro császárral, hosszabb ideig kellett Olaszországban időznie. Dom Pedro hirtelen aggasztóan megbetegedett ép Donna Teresa ekkor a hű, odaadó hitves kötelességét példaszerű kötelességérzettel teljesítette ; folytonosan a halállal küzködő férjének oldalán ült; heteken át virrasztott, maga nyújtotta neki az orvosságokat, maga ügyelt az ételre, melyet neki adtak és oly fáradhatlanul és lankadatlanul ápolta őt, hogy mire Dom Pedro felépült, akkorra a sok virrasztás és aggodalom Donna Teresát betegágyra vetette, melyből csak néhány hét múlva épült föl.

A legutóbbi hetek forradalmi eseményeinek idejében az elhunyt császárné feladata magaslatán állott.

Az első vészes hír hallatára ő volt az, a ki férjét vigasztalta és erőt öntött beléje. Mikor a rio de janeirói császári palotában fogva tartották őket s huszonnégy órán át egy falat kenyeret se hoztak nekik éhségük csillapítására, Donna Teresa büszkén azt mondta: «Inkább meghalok, semmint ezeknek a lázadóknak köszönjem éhségem csillapítását!" A brazíliai császárné váratlan halála bizonyára a tengeren túl, egykori alattvalói közt is élénk részvétet fog kelteni.

 

MEGJELENT: Vasárnapi Újság (Budapest), 37(1890. január 5.)1 – p. 10-11.

  

 

 

Brazília: magyar egyesületek

2013. július 12. péntek, 19:10
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

BRAZÍLIA : MAGYAR  EGYESÜLETEK

 

Egyházak, szövetségek, egyesületek, klubok ... 

 

 

Rövidítések

 

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Kedves Olvasóink!

 

A www.ungerska.se  egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért a Brazília:  magyar  egyesületek oldal csak tájékoztató jellegű.

Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.

Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is

az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.   e-mailon érdeklődhetnek.

 

Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az  Északi Magyar Archívum Baráti Köre  oldalon olvashatnak.

 

Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.

 

Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország

Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika

az Északi Magyar Archívum alapítói

2018. október 03.

 

 

Ui.

Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.

 

Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:

elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...

 

 

 

A


 

 

B


BALÁZS PÉTER SZERETETHÁZ

 

BAROSS GÁBOR KÖR

Circulo Hungaro Industrial é Comercial do Brasil „Baross Gábor”

1954. augusztus 14-én alakult.

 

BIBLIAKÖR

São Paulo

 

BRAZÍLIAI ELSŐ MAGYAR FÜGGETLEN REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG

1931-ben alakult.

 

BRAZÍLIAI MAGYAR IZRAELITA HITKÖZSÉG

1931. november 29-én alakult São Pauloban.

 

BRAZÍLIAI MAGYAR KÖR

São Paulo: 1921-ben alakult.

 

BRAZÍLIAI MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG

1931. június 18-án alakult 11 csapattal. 1940-től Brazíliai Magyar Sportszövetség néven folytatta tevékenységét.

 

BRAZÍLIAI MAGYAROK EGYESÜLETE

1921-ben Rio de Janeiro-ban alakult.

 

BRAZÍLIAI MAGYAR SEGÉLYEGYLET

São Paulo

 

BRAZÍLIAI MAGYAR SPORT SZÖVETSÉG

1931. június 18-án alakult 11 csapattal Brazíliai Magyar Labdarúgó Szövetségnéven.

1940-ben vette föl Brazíliai Magyar Sportszövetség nevet.

 

BRAZÍLIAI MAGYAR SZERETETSZÖVETSÉG

1935-ben alakult.

 

BRAZIL-MAGYAR GYERMEKBARÁT ZENE- ÉS DALEGYESÜLET

Vezetője Csorzán Lászlóné és Alberto Siciliani karnagy volt.

 

BRAZIL-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

São Paulo.

 

BRAZIL-MAGYAR KULTÚREGYESÜLET

Sociedade Cultural Brasil-Hungaria

São Paulo

 

BRAZÍLIAI MAGYAR MŰSZAKI TÁRSASÁG

Associção Brasileira-Hungara de Ciências Tecnicas

Az egyesület célja volt, hogy a mérnököket, technikusokat összetartsa és egymást erkölcsileg, szakmailag és anyagilag segítse.

 

 

C


CSERKÉSZBARÁTOK

São Paulo

 

 

D


 

 

E


EVANGÉLIKUS REFORMÁTUS KÖZÖSSÉG

Igreje Cristã Reformada

1931

 

EVANGÉLIKUS LUTHERÁNUS MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉG

 

 

F


 

 

G


 

 

H


 

 

I


IPOJUCAI NŐSZÖVETSÉG

Dr. Schneider Károlyné, a Nőszövetség díszelnöke volt.

 

IPIRANGAI SZENT ISTVÁN ISKOLA

Az elsőtanítás 1928. június 1-én kezdődött. 

 

 

J


 

 

K


KÖNYVES KÁLMÁN SZABADEGYETEM

Universidade Livre Colomano o Douto

Alakult: 1949. augusztus.

 

KÖZTÁRSASÁGI KÖR

São Paulo-ban 1924. június 22-én alakult. 

1937-ben egy csoport kivált és „Magyar Kultúrkör” néven új egyesületet alapított.

 

KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG – BRAZÍLIAI KÖRZET

 

KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG – II. KERÜLET – DÉL-AMERIKA

 

 

L


 

 

M


MAGYAR ANYANYELVŰ IZRAELITA HITKÖZSÉG
 
MAGYAR „BARÁTSÁG” DAL- ÉS ZENEKÖR

 

MAGYAR BRAZIL PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁG

A háború előtt a Brazíliában működőmagyar iskolákat ellenőrizte. Elnöke éveken át dr. Klobusiczky Dénes, majd Szentpétery Klára volt.

 

MAGYAR EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

1958

 

MAGYAR ISKOLAEGYESÜLET

São Bernando do Campo. 1927-ben alakult, azonban a tanítás 1928 február 12-én kezdődött.

 

MAGYAR ISKOLASZÖVETSÉG

A háború előtt a Brazíliában működőmagyar iskolákat adminisztrálta, vezetője Kasánszky Tivadar volt.

 

MAGYAR HÁZ

São Paulo. Magyar Segélyegylet működteti és tartja fenn.

 

MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐR BAJTÁRSI KÖZÖSSÉG

1965. február 13-án volt a zászlóavatás.

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI KÖR

Brazília

 

MAGYAR KULTÚRKÖR

A Köztársasági Körből 1937-ben egy csoport kivált és „Magyar Kultúrkör” néven új egyesületet alapított.

 

MAGYAR MÚZEUM

Dr. Kögl Szeverin alapította.

 

MAGYAR MŰVÉSZEK KLUBJA

Clube dos Artistas Húngaros no Brasil

1955. február 3-án alakult és május 21-én mutatkozott be.

 

MAGYAR NŐSZÖVETSÉG

 

MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG

1935-ben alakult és több helyen voltak csoportjai: a Köztársasági Körben Anastáción, Lapanban és Ipirangán.

 

MAGYAR SEGÉLYEGYLET

1926-ban alakult.

Célkitüzése volt az anyagi segélyezés és a magyar kultúra ápolása.

 

MAGYARSEGÉLYEZŐ BIZOTTSÁG

Comité Húngaro de Socorro às Vitimas da Guerra

1945-ben a Brazíliai Vöröskereszt jóváhagyásával és védnökségével alakult. 

 

MAGYAR SZÍNJÁTSZÓ TÁRSASÁG

São Paulo. 1951 április 21

 

MÉCS LÁSZLÓ ÖNKÉPZŐKÖR

São Paulo.

Kéthavonként Várta címmen ifjúsági és gyermekfolyóirat adott ki.

 

MÉRNÖK ÉS MŰSZAKI KÖR

1954. június 12-én alakult. 

 

 

N


 

 

O


 

 

Ö


ÖREGCSERKÉSZEK ÉS BARÁTAIK KÖRE

 

 

P


 

 

R


REFORMÁTUS MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉG
 
 
ROPOGÓS TÁNCHÁZ

 

 

S


SÃO PAULÓ-I MAGYAR EGYESÜLET

1925. szeptember 23-án alakult.

 

SÃO PAULÓ-I MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE

1931. július 26-án alakult.

 

SÃO PAULO-I BIBLIAKÖR

 

SÃO PAULO-I MAGYAR NŐSZÖVETSÉG

 

SÃO PAULO-I MAGYAR MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

 

SÃO PAULO-I MAGYAR PROTESTÁNS KÖR

1931. június 21-én alakult.

 

SÃO PAULO-I MAGYAR SPORTKLUB

1925-ben Magyar Segélyegyleten belül alakult meg.
 
SÃO PAULO-I MAGYAR TENISZ EGYLET

 

 

SZ


SZENT GELLÉRT KOLOSTOR

 

SZENT IMRE GIMNÁZIUM

Magyar bencések alapították 1951-ben.

 

SZENT LÁSZLÓ KULTÚRÁLIS ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET

[A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, 14. A. főcsoport]

 

13. sz. SZONDI GYÖRGY CSERKÉSZCSAPAT

 

 

T


TÖREKVÉS

1928?-ban alakult birkózó sportegyesület. Versenyzői közül kiemekednek a Jacsó testvérek.

 

 

U


 

 

Ü


 

 

V


 

 

W


 

 

Z


ZRÍNYI MŰVÉSZEGYÜTTES

 

 

ZS



 

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.