1508348
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
527
408
2297
1502852
6317
16470
1508348

Te IP-címed: 54.234.228.78
2018-12-14 23:12

Vegyes

Magyarok Chilében

2013. november 25. hétfő, 19:04
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal

 

 

 

 

CHILE

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, chilei magyarok

 

 

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 25.  01:33

 

 

 

 

MAGYAROK CHILÉBEN


 

BAYER Zsolt: Egyszer voltunk angyalok : Közeledett a karácsony, és mi Chilében voltunk, Santiagóban.

Interneten:  Magyar Hírlap • Egyszer voltunk angyalok

Magyarhirlap.hu/cikk – 2015.12.24. 03:05

 

 

 

 

 

 

CHILEI-MAGYAR LEXIKON


 

 

 

 

A


 

 

B


BALLET NACIONAL CHILENO : [Chilei Nemzeti Balett]

1945. augusztus 15-én alapították: Ernst Uthoff (1904-1993) német menekült táncos és magyar felesége Botka Lola (1910-2006), valamint és Rudolf Pesch német balett-táncos.

 

BERGER Zoltán, dr.

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

BOTKA Lola

(Budapest, 1910. február 21. – [Chile], 2006. november 27.): magyar származású balerina, a Chilei Nemzeti Balett társulatának alapítója.

1940 telén érkezett Santiago-ba a férjével Ernst Uthoff-al (1904-1993) és Rudolf Pesch-el.

 

 

C


CHENEY László

festőművész

 

CHILE

A Chilei Antifasiszta Bizottság lapja

Megjelent: Budapest, 1984 – 1988 között, rendszertelenül, évenként többször.

Kiadta: Chilei Antifasiszta Bizottság [Comite Chileno Antifascista Hungría] (Budapest).

Magyar és spanyol nyelven.

Előbb: Kő-kurá (Budapest),1982-1984.
 
CHILEI MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE
Szent István  Kultúrális és Segítő Egyesület, a Szent László Katolikus Egyházközösség és aSociedad Húngara “Pro Patria” Egyesület egyesüléséből alakult meg a Chilei Magyar Egyesületek Szövetség.
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
CHILEI-MAGYAR ÉRTESÍTŐ

Informativo de la Corporación Chileno-Húngara de Cultura

Megjelenik: Santiago, 1992. november [1. évf. 1. szám.] –

Kiadja: Corporación Chileno-Húngara de Cultura

 

CHILEI MAGYAR HÍRADÓ : La nueva Hungria

Megjelen: Santiago de Chile, 194? – 1949. július [77. szám]

Kiadta: Új Demokratikus Magyarország Mozgalom

 

CHILEI MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA

Berczely Gábor elnökségével és Nitrai Zsuzsa igazgatóságával működik Santiagóban

 

CHILEI MAGYAR KULTÚRÁLIS EGYESÜLET

1989-ben azzal a céllal alapították, hogy minden magyart, valamint magyarsággal együtt érző személyt felkaroljon, és egyesítse az összes előző már nem működő egyesületek volt tagjait, függetlenül a személyes vallási és politikai álláspontjaiktól.
Az egyesületet, egy kilenc tagú választott igazgatóság vezeti, akik  havonta tartanak ülést. Jelenleg Dr. Szánthó György, elnök, Zahorán Ákos alelnök, Glässer Johanna, Szabó Katalin, Norma Murillo, Lederer András, Schaller István, Dr. Berger Zoltán és Geyger István vezetőségi tagokból  áll.
Az egyesület főtevékenysége a chilei magyarság különböző programjainak szervezésére, mint az Október 23-as emlékmű koszorúzása, ökumenikus vallásos szertartás, társasági ebédek stb. A nagykövetség bezárásával az egyesület képviseli a magyarokat a különböző kulturális és szociális rendezvényeken.
Négyhónaponként, Glässer Johanna szerkesztésében Értesítő címmel jelenik meg lapjuk, amely beszámol a chilei magyarok életéről: születések, elhalálozások, hazai látogatások, utazások, leírások és versek is olvashatók tájékoztatójukban.

 

CHILEI MAGYAR SEGÉLYEGYESÜLET

1930-ban alakult Selényi Sándor és Tusa Pál András vezetésével. Célja volt a társas összejövetelek, kirándulások sportélet megszervezése, elsősorban a világválság okozta problémákat megoldani az új bevándorlók között.

Tusa Pál András, mint Balázs Aurél kezdeményezték a cukorrépa  termelésének  kezdetét,  de ez csak sokkal később valósult meg.

Klubhelységként béreltek egy Magyar Szobát, ahol magyar könyvtár is volt.

Idők folyamán  megváltoztatták a nevét Chilei  Magyar Kör  és Segélyegyletre.  A Magyar Szoba egy tűzvész folyamán leégett, utána az olasz kolónia adott helyet, hogy  a  magyarok rendezvényeket  csinálhassanak . Ezzel  szemben  1936-ban az egyesület már egy belvárosi 4 szobás lakást bérelt ki a 600 fős kolónia számára.

A második világháború küszöbén a bevándorlók egy része azért hagyta el Magyarországot mert politikai meggyőződése miatt üldözhették volna, vagy pedig mert az otthoni vallási megkülönböztető rendeletek késztették erre.

 

CHILEI ÚJ DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG MOZGALOM

1942:-

Irodalom: Nagy:2000


 

D


 

 

E


EGYETÉRTÉS KULTÚR és SPORTEGYESÜLET (Concordia).
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
ÉRTESÍTŐ

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület folyóirata. Négyhónaponként, Glässer Johanna szerkesztésében jelenik meg. A lap beszámol a chilei magyarok életéről: születések, elhalálozások, hazai látogatások, utazások, leírások és versek is olvashatók tájékoztatójukban.

 

 

F


 

 

G


GEYGER István

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

GLÄSSER Johanna

A Chilei Magyar Kultúrális Egyesület négyhónaponként megjelenő folyóiratának, az Értesítőnek szerkesztője, és az egyesület vezetőségi tagja.

 

 

H


HEDRY Márton, SJ

(Sirok, Heves vm., vagy Siroka, Sáros vm., 1709. október 31. – Chile, 1760 körül): misszionárius.

 

HERRE Mihály

(Nyitra, 1697? – Santiago de Chile, 1737): segítő testvér, coadjutor

A concepcióni jezsuita kollégium építője, ahol együtt tevékenykedett Hedry Márton (1709-1960. k.) misszionáriussal.

 

HUNGRIA LIBRE DEMOCRATICA DE CHILE

Újság. Santiago-ban jelent meg 1943 – 1946 között.

 

 

I


IPAROSOK ÉS KERESKEDŐK EGYESÜLETE

Santiago de Chile: 1946?-tól

Alapszabály tervezetüket 1949. novemberében adták ki.

 

17. sz. ISTVÁN KIRÁLY CSERKÉSZCSAPAT

6 évig Menich József (1925-1965) festőművész, operaénekes volt a cserkészcsapat parancsnoka.

 

 

J


JÁNOSA Lajos

(Kőszeg, Vas vm., 1902. május 24. – [Chile], ?): festőművész, grafikus.

A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál és Réti Istvánnál tanult.

A Szinyei Társaság tavaszi szalonján és a Benczúr Társaság által rendezett egyházművészeti tárlaton kitüntető elismerést nyert. A Képzőművészeti Főiskolán 1928-ban
megkapta a Rothermere-díjat, 1929-ben a székesfőváros díját.

Táj és életképeket festett, valamint egyházművészettel foglalkozott, oltárképeket is alkotott. Ő festette az esztergomi plébániatemplom gyónókápolnájának freskóit, a gyulavarsándi templom oltárképeit. 1950-ben kivándorolt Chilébe.

Irodalom: Művészeti Lexikon (Szerk.: Éber László és Gombosi György. Budapest: 1935.)

 

 

K


KERESZTÚT : Boletin informativo de la colonia húngara en Chile

Megjelent: Santiago de Chile, 1953 (1. évf., 1. sz.) – 1953. augusztus (1. évf., 2. sz.)

Kiadta: Szent István Kulturális és Segítő Egyesület

 

KŐ-KURÁ : Comite Chileno Antifascista Hungria

Megjelent: Budapest, 1982 – 1984 között illusztrálva, rendszertelenül, évenként többször.

Kiadta: Comite Chileno Antifascista Hungría (Budapest).

Később: Chile (Budapest), 1984-1988.

 

 

L


LAJTONYI Sándor

Művészettörténész.

 

LÁSZLÓFFY Margit

zongoraművész

Stefániai Imre (1885-1959) zeneszerző felesége. 1947-től Chilében élt.

 

LEDERER András

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.


 

M


MAZSE : [Magyar Zsidó(k) Egyesület(e)]

A Chilében élő magyar zsidók egy része felekezeti különbségek miatt alapította meg.

 

MENICH József

(Körmend, 1925 – Santiago de Chile, 1965.): festőművész, operaénekes, cserkészvezető.

Cseney V. László volt mestere. A budapesti Zeneakadémiát 1945-ben végezte el. 1946-ban kivándorolt Chilébe. Ismert festőművész és operaénekes lett. 1951-től a chilei operaház tagja.

Rádióadásokban ismertette a chileiekkel a magyar kultúrát. 6 évig a 17. sz. István király cserkészcsapat parancsnoka.

Irodalom: Enc-Hun II:547 ; Képző és iparművészek Vas megyében. 1. (Összeáll.: Nagy András, Tóth Csaba, Torjay Valter. Szombathely, 1994.)

 

 

N


NORMA Murillo

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PINTYE Rezső

(Kolozsvár, 1902 – Chile, ?): a leghíresebb délamerikai magyar festőművész.

1922-1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Valparaisoban, Santiagoban majd Dél-Chilében élt. Érdekelte a Cordillerak völgyeiben élő aracuan-indiánok élete és népművészete. Két évig élt köztük, közel száz nagyméretű képet festett a Cordillerak e festői völgyeiben, az aracuan indiánok között. A képeket később Santiagoban állította ki. A kiállításból világszenzáció lett, a lapok oldalakat írtak Pintye Rezső művészetéről és az aracuan indiánokról, akiket tulajdonképpen a magyar festő fedezett fel. A chilei kormány Pintye Rezsőt a legnagyobb érdemrenddel tüntette ki. Ma is őt tartják Chile legtehetségesebb, legnagyobb festőjének. Pintye Rezsőt a sikerek se tudtak elszakítani a magyarságtól. 1953-ban alakult meg Santiagoban a Szent István Otthon, amelynek elnöke Pintye Rezső lett.

 

PINTYE Rudolf

(Kolozsvár, 1902 – ?): festőművész, grafikus.

Művészeti tanulmányait itthon végezte. 1931-ben Dél-Amerikába vándorolt, Santiagóban telepedett le. Igazgatója lett a Salon National Bellas Artes Intézetének. A chilei kormány 1941-ben érdemrenddel tüntette ki.
 
PLATTKÓ Ferenc
(Budapest, 1898. december 2. – Santiago de Chile, 1983. szeptember 2.): magyar válogatott labdarúgó, kapus.
A Vasas első, válogatott labdarúgója. Külföldön Franz Platko, Franz Platko Kopiletz, Francisco Platko néven volt ismert. Testvérei, Plattkó István és Plattkó Károly szintén labdarúgók voltak.
1939-ben Dél-Amerikába költözött és a chilei Colo-Colo vezetőedzője lett, amellyel. 1939-ben és 1941-ben chilei bajnok lett. 1940-ben az aregntin River Plate technikai igazgatója és utánpótlás edzője volt. 1941-42-ben edző a Colo Colo-nál és chilei szövetségi kapitány volt. Ez utóbbi állásában 1945-ig dolgozott és ebben az évben harmadik lett a csapattal a Copa América-n. Közben 1943-44-ben ismét edző volt a River Plate-nél.
Az 1962-es chilei világbajnokságon találkozott a magyar labdarúgó-válogatott játékosaival.
Bővebben interneten:  Magyar   Español   English   Français   Deutsch   Italiano   עברית
o
 
R

 

 

S


SCHALLER István

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

SOCIEDAD HÚNGARA „PRO PATRIA” EGYESÜLET

 

STEFÁNIAI Imre

(Budapest, 1885. december 13. –Santiago de Chile [Chile], 1959. július 4.): zeneszerző, zongoraművész, főiskolai tanár.

Budapesten Tomka István, Berlinben Busoni, majd Dohnányi Ernő tanítványa, 17 esztendős korában elnyerte a Mendelssohn-díjat, s ettől kezdve külföldi hangversenykörutakon járt Európában és Amerikában. 1909-ben Mexikóban és az USA-ban szerepelt. 1914-ben Spanyolországban telepedett le mint udvari zongoraművész. 1926 – 1936 között a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára volt, ugyanebben az időben a Rádió tanácsadója és a Liszt Ferenc Társaság igazgatója. 1929-től a Muzsika című folyóirat egyik szerkesztője. 1947-től Chilében élt, mint az Universidad Catolica zenei tanszékének vezetője. 1950-1957-ben az Universidad de Chile keretén belül működött mint a nemzeti zeneszerzők versenyeinek állandó bíráló bizottsági tagja és elnöke. 1956-ban Magyar pusztai jelenetek című művével első díjat nyert.

Irodalom: ZL ; MÉL.

 

SYPOSS János

(Temesrékas, 1887. december 21. – Santiago de Chile, 1959. augusztus 10.): vezérőrnagy.

 

 

SZ


SZABÓ Katalin

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) vezetőségi tagja.

 

SZÁNTHÓ György, dr.

Hadnagy, egyesületi elnök.

Santiagóban a Vitézi Szék parancsnoka és a Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) elnöke.

 

SZENT ISTVÁN KULTURÁLIS ÉS SEGÍTŐ EGYESÜLET
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
SZENT ISTVÁN OTTHON
 
SZENT LÁSZLÓ KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG
1954-ben alakult
Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
 
T

TÖREY Gábor

Rádióigazgató

A 70-es években a chilei Radio National igazgatója

 

 

U


 

 

Ü


ÜZENET

1941. március - 1942

Szerkesztette: Hartstein Miklós

Irodalom: MARKOVITS Györgyi: Ismeretlen magyar lapok. A chilei Üzenet. Magyar könyvszemle (1974)3-4:343-346.

Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
 
V

VIDOR Pál

(Budapest, 1892 - ?): festőművész

Grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Balló Ede, Iványi Grünwald Béla és Fényes Adolf voltak. A nagybányai művésztelepen is tevékenykedett 1918-ban. 1919-től Berlinben, 1928-től Santiago de Chilében élt. Művei a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.

 

VITÉZI SZÉK

Santiagóban tizenkét vitéz van akiknek parancsnoka Dr. Szánthó György hadnagy.

Bővebben interneten:  CHILE - lamoszsz
 
 
W

 

 

Z


ZAHORÁN Ákos

Chilei Magyar Kultúrális Egyesület (1989-) alelnöke.

 

 

ZS


 

 

 

 

 

 

 

 

CHILE : könyvek bibliográfia


 

CSÓKAY Károly (1926-)

Egy magyar hithirdető Chilében / Csókay Károly

Budapest: Kairosz, 2011 – 208 p. : ill.

ISBN 978-963-662-447-7

 

DEÁK Ferenc (1925-)

Chilei küldetésben, 1956-1975 / Deák Ferenc ; szerk. és bev. tanulmányt írta Molnár Gábor

Budapest: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, 2013 – 111 p. : ill.

ISBN 978-963-8014-52-8

Serie: Jezsuita könyvek. Rendtörténet, ISSN 2063-1499

 

Iparosok és Kereskedők Egyesülete alapszabály tervezete

Santiago de Chile: 1949. november – 6 p.

 

MIKLÓS Elemér (1882-1954)

Hungria pintoresca / Elemér de Miklós

2. ed.

Santiago de Chile: Ed. Zig-Zag, 1940 – 190 p., 16 t.

Serie: Viajes y panoramas

 

NAGY Töhötöm (1908-1979)

Iglesia y comunismo / Töhötöm Nagy

Santiago de Chile: Excelsior, 1968 – 242 p.

 

SÓLYOM Lajos (1908-?)

Ein Mensch schreit um Hilfe : roman / Lajos Sólyom

[übers.vom Verfasser]

Santiago de Chile: Ed. Zig-Zag, 1942 – 341 p.

 

Nachwort zu einer Liebe / Lajos Sólyom

Santiago de Chile: La Bolsa, 1945 – 262 p., 1 t.

regény

 

SZÉKELY Tibor (1912-1988)

Vihar az Aconcaguán és egy évvel később / Székely Tibor

Tempested sobre el Aconcagua (magyar)

Fordította: Vukovics Géza (1928-)

2. kiadás

Újvidék: Forum, 1980 – 191 p., 6 t.

útleírás

 

 

 

 

 

 

 

CHILE : újságcikk bibliográfia


 
 
BAYER Zsolt: Egyszer voltunk angyalok : Közeledett a karácsony, és mi Chilében voltunk, Santiagóban.

 

FÁBIÁN Tamás: Álomhegyek bűvöletében a dél-amerikai végeken. I. rész.: Argentína, Chile.
= A földrajz tanítása, 17(2009)2:17-31.
 
FÁBIÁN Tamás: Álomhegyek bűvöletében a dél-amerikai végeken. II. rész.: Argentína, Chile.
= A földrajz tanítása, 17(2009)3:22-39.
 
KOZÁRI Mónika: Osztrák-chilei kapcsolatok 1918-ig. = Klió 2(1993)2

 

MARKOVITS Györgyi: Ismeretlen magyar lapok. A chilei Üzenet.

= Magyar könyvszemle, (1974)3-4:343-346.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarok Írországban

2013. március 03. vasárnap, 19:44
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

 

 

ÍRORSZÁG

 

 

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2015. november 20.  20:52

 

 

ÍR-MAGYAR LEXIKON


 

 

B


BIRMINGHAM, George A. (írói név) ; James Owen HANNAY (családi név)
(Belfast, 1865 július 16. – London, 1950 február 1.): ír író, protestáns egyházi személyiség.
Papá szentelték 1889-ben és mint Irországi anglikán lelkész rektora volt Holy Trinity Church, Westport i County Mayo-ban. Korai irásaiban fölemelte szavát nacionalista katolikusokkal szemben. Folyamatos tiltakozások után kilépett a kelta Leaguenből. 1913-ban jelent meg sikeres vígjátéka a General John Regan (John Regan tábornok). 1913- január 8-én Londonban a Apollo Theatre-ben volt az ősbemutató. Amerikában az első bemutató New York-ban, a Hudson Theatre-ben volt 1913. november 13-án. Nagyon jó kritikát kapott és népszerű lett.

Az előadás az írországi Westportban zavargásokhoz vezetett, mert a zendülők úgy érezték, hogy városukat kigúnyolja a darab. Többször megfilmesítették: némafilmként 1921-ben, hangosfilmként 1933-ban. 1918-1920 között Kildare plébánián volt rektor. Viceroyben mint szolgálatott teljesítő lelkész csatlakozott a brit követi csapatokhoz és így Budapesten az angol követség lelkésze volt 1922-1924 között. Visszatérte után Mells és Somerset lelkésze volt 1924-től 1934-ig. 1934-ben London elővárosában, Kensingtonban a Holy Trinity Church lelkészének nevezték ki, ahol haláláig, 1950-ig szolgált.

Körübelül hatvan könyvet írt, amelyek könnyed szatirikus ábrázolásban mutatják be az írek 1900-1950 közötti életét.  A The Runaways (London: 1928) című regénye egy kelet-európai országban, „Andania”-ban játszodik, amelynek megírásához az ihletett valószínű Budapesten szerezte, ahol az angol követségen mint lelkész szolgált.

 

 

C


CORK-I HÉTVÉGI MAGYAR ISKOLA ÉS ÓVODA
A Cork-i Magyar Kultúrális Klub keretén belül működő Cork-i Magyar Iskola és Óvoda 2010. szeptember 12-én kezdte meg működését. Induláskor 13 diákkal kezdtük meg a tanítást Cork belvárosában, a Nasc (Irish Immigrant Support Centre) épületében.
Az egyre növekvő létszám miatt ma már egy 4 termes, óvodai épületben működik iskolánk/óvodánk.
Elérhetőség: Rékai Zsuzsa, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 
 

CS


CSAKAZÉRTIS : JUST FOR ALL THAT

Dél-Amerika északkeleti részén, az Atlanti-óceán mellett fekvő Guyana fővárosában, Georgetownban kiadott magyar újság. Kiadó és szerkesztő: Kabdebó Tamás volt. Két száma jelent meg 1971-ben.
 
 
E

Borosztánykői EGÁN Ede
(Csáktornya, 1851. július 3. – Szerednye mellett, 1901. szeptember 20.): ír származású mezőgazdasági szakember, gazdálkodó, kultúrpolitikus. Egan Lajos (1852-1920) öccse.
Ír hercegi családból származott. Édesapja, Edward Egan (1816–1880), Írországból menekült Magyarországra. Egán Ede Magyarországi uradalmakban betöltött jószágigazgatói tevékenysége után 1865-ben Batthyány Gusztávtól.megvásárolta a Vas megyei borostyánkői uradalmat.
Sokat tett az erdélyi és kelet-magyarországi szarvasmarha-tenyésztés és tejgazdálkodás fellendítéséért is. 1901. szeptember 20-án Ungvár és Munkács között, Szerednye község mellett – uzsorások által megbízott – bérgyilkos áldozata lett.
Egán Ede 1901. szeptember 20-án Ungvárról gyors lovas fogaton indult Munkácsra, ahol már megrendelte szállodai szobáját, Rochlitz Nándor királyi főerdész kíséretében. A Lázi dombnál leszállt a kocsiról, hogy szokása szerint gyalog átvágjon rajta, ekkor érte mindmáig tisztázatlan körülmények között a lövés, amelybe néhány óra múlva belehalt. A főerdész, aki a kocsinál maradt, csak azt látta, hogy Egán fejjel lefelé zuhan a dombról. Bár a közvetlen helyszíni vizsgálat az öngyilkosságot teljesen kizárta, a hatóságok hamarosan mégis lezárták az ügyet, balesetnek minősítve azt. Egán földi maradványait szülőfalujában, a borostyánkői családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Az iránta való szeretet jeleként a lakosság közadakozásból feliratos kőkeresztet állított a Lázi dombon, mely az 1990-es évek elejéig őrizte a ruszinok megmentőjének emlékét.
Munkásságát Bartha Miklós (Rugonfalva, 1848. november 14. – Budapest, 1905. október 19.) magyar jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő méltatta a Kazárföldön (Budapest, 1901) című könyvében
Interneten:  Magyar   Esperanto   Українська

 

 
Egán Ede emlékmű Ungváron
 
1901. szeptember 20-án a reggeli órákban szapora ügetéssel egy kocsi igyekezett Munkácsról Ungvárra. A kocsi két utasa élénk beszélgetésbe merült, a hegyfarki domb kapaszkodójánál leszálltak a kocsiról és abban állapodtak meg, hogy felkapaszkodnak a dombtetőre, mert onnét pompás kilátás nyílik az egész környékre. Az egyik utas, gyakorlott turista volt bizonyára, kezében új Mauser puskájával, ruganyos léptekkel vágott neki a meredek lejtőnek, útitársa a kényelmesebb, de hosszabb oldalútit választotta. Alig vált el egymástól a két férfi, néhány pillanattal később forgópisztoly dörrenése robbant bele az őszi reggel békés csendjébe s fenn a dombtetőn véresen, hangtalanul, egyetlen jajszó nélkül, átlőtt koponyával, előre csukló fejjel, hátra tántorodva földre zuhant az elsőnek felért utas. A férfi, akit a titokzatos lövés halálra sebzett Egán Ede volt, a ruszin nép akkor már legendáshírű megmentője, felszabadítója, nemes szívű gondviselője. A seb oly súlyos volt, hogy az orvosi beavatkozás már nem segíthetett és Egán Ede még aznap délben félegykor, anélkül, hogy eszméletét egyetlen pillanatra is vissza nyerte volna, kilehelte nemes lelkét, örökre sírba vive tragédiájának rejtélyét.
Az 1897–1901 közötti időszakban zajlott Kárpátalján az ún. Egán-akció, melyet Egán Ede közgazdász vezetett miniszteri biztosként. Az akció a kisparaszti gazdaságok megsegítésére, szövetkezeti formában történő támogatására, s a zsidóság gazdasági hatalmának korlátozására irányult. Az elismerés jele, hogy nem sokkal halála után emlékművet állítottak az őt ért tragédia helyszínén. Az emlékmű a XX. század viharai során elpusztult ugyan, ám a rendszerváltás után újat emeltek az Ungvárt Munkáccsal összekötő autóút mentén, nem messze az eredeti emlékjel helyétől.
Egán Edét a családi sírboltban temették el, a Vas megyei Borostyánkő községben.
 
EGAN Edward : Edward Egan
(1816-1880): a magyarországi Egan (Egán) család alapító ősatyja,  jószágigazgató.
Ír hercegi családból származott. Írországból menekült Magyarországra.
Egán Ede Magyarországi uradalmakban betöltött jószágigazgatói tevékenysége után 1865-ben Batthyány Gusztávtól.megvásárolta a Vas megyei borostyánkői uradalmat.
 
Borosztánykői EGAN Lajos
(Csáktornya, 1852. október 2. – ?, 1920. szeptember 15.): fiumei kormányzó-helyettes, miniszteri tanácsos. Egán Ede (1851-1901) bátyja.
Ír hercegi családból származott. Édesapja, Edward Egan (1816–1880), Írországból menekült Magyarországra.
Eleinte a fiumei magyar király tengerészeti hatóság mérnöki osztályának volt a főnöke, később pedig a helyi kormányzóságon iparfelügyelői teendőkkel is megbízott miniszteri tanácsos, majd 1917-től kormányzóhelyettes volt.
Interneten:  Egan Lajos
 
EGAN Béla
(1885–1914.): Borosztánykői Egan Lajos (1852–1920) fia. Edward Egan (1816-1880) ír herceg unokája.
Borosztánykői Egan Lajos (1852–1920) és Hanke Berta (1862–1940) fia.
Nagyapja, Edward Egan (1816–1880), Írországból menekült Magyarországra, aki ír hercegi családból származott.
 
 
K

KABDEBÓ Tamás ; Thomas Kabdebo

(Budapest, 1934 február 5. – ): író, költő, műfordító, irodalomtörténész, kultúrtörténész. A MTA külső köztestületi tagja (2001).

1952-1956-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója volt, rész vett az 1956-os forradalomban. A forradalom bukása után emigrált. Először Angliában telepedett le, a walesi egyetemen 1960-ban történelemből, a londoni egyetemen 1969-ben könyvtártudományból szerzett oklevelet. 1970-71-ben a Just for all thet (Georgetown) és a Poet (Madras) különszámait szerkesztette, ezek: British Poets (1969), Guyanese Poets (1971), Hungarian Love Poems (1974).

1960-61-ben a walesi egyetemen volt könyvtáros, 1969-72 között az University of Guyana (Georgetown) alapító könyvtárosa, 1979-84-ben a Victoria University of Manchester szakkönyvtárosaként működött.

Jelenleg a magyar irodalmi élet és köztudat Magyarország írországi irodalmi nagyköveteként tartja számon.

Több kultúrában (magyar, angol, ír) teljesen otthon van. Kutatási területei: magyar-ír, magyar-angol kapcsolatok, diplomáciatörténet, bölcsészettudományok.

Díjak: International Poetry Award (Nemzetközi Költészeti Díj) (1971); József Attila-díj (2001).

 

KEMPELEN Farkas : Wolfgang von Kempelen

(Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.):

Az ír származású bevándorló szülők gyermeke, tanulmányait szülővárosában, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszés, a matematika és fizika is érdekelte. Jártas volt a művészetekben, a természet- és mérnöki tudományokban, nyolc nyelven beszélt és verselt, emellett szorgos hivatalnokként szolgálta a Habsburgokat.

Irodalom: Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló, (Budapest: 2004.).

 

KUSSER János

(Pozsony, 1660. február 13. – Dublin, 1727. november ?): karmester, zeneszerző. 
 
 
L
LÁNCZOS Kornél
(Székesfehérvár, 1893. február 2. – Budapest, 1974. június 24.): matematikus, fizikus.
Eredeti neve Lőwy Kornél, édesapja, dr. Lőwy Károly után (aki a székesfehérvári ügyvédi kamara elnöke, a székesfehérvári hitközség és a XI. községkerület elnöke volt), amit 1906-ban változtattak Lánczos-ra.
1916-ban végzett a budapesti Tudományegyetemen, majd Tangl Károly tanársegédje lett a bp.-i Műegyetem fizikai tanszékén. Doktori értekezése 1919-ben készült el, megvédésére azonban csak
1921-ben került sor Ortvay Rudolfnál. Hamarosan emigrált, előbb Frankfurtban, majd Berlinben dolgozott, s itt került szoros kapcsolatba Einsteinnel. Ez a kapcsolat személyes barátsággá és munkakapcsolattá is fejlődött, 1928–29-ben Einstein munkatársa volt. A 30-as években előbb Angliába, majd az Egyesült Államokba ment. Hosszabb ideig az Indiana állambeli Lafayette-ben a Purdue egyetemen dolgozott. Az 1952-ben visszatelepült Európába. Az írországi Dublin Institute for Advanced Studies a munkahelye élete végéig.
Később több ízben is hazalátogatott Magyarországra, végül a Magyar Tudományos Akadémia meghívására tett látogatásakor 1974. június 24-én váratlanul elhunyt.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   日本語   Русский   Esperanto
 
 
M

MAGYAR ÉS KULTURÁLIS ÉS SZABADIDŐ, SPORT KLUB

Az alapítvány az alábbi célok megvalósítására jött létre:

" Advocacy " szószólói érdekképviseleti fellépés az Írországban élő magyar kisebbség társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére.

A magyar kisebbség kezdeményező és cselekvőképességének fokozására, a civil szereplők összefogásának erősítésére ( közösségépítés, összefogás, életminőség javítás )

Az ír és magyar nép barátságának ápolására és elmélyítésére

A fenti célok megvalósítása érdekében az írországi magyar kisebbség civil szerveződéseinek elősegítését, létrehozását, fejlesztését, támogatását, nyilvántartását valamint a közös célok kitüzését végzi. Egymást segítő és megértő közösségek kialakításával.

A magyar kultúra és hagyomány népszerűsítése Írországban. Cél, hogy a végzett munka eredményei legyenek követendők, hogy az utánunk következő nemzedékek is láthassák, tanulhassanak a ma végzett hagyományápoló tevékenységből.
 
 
R

RITLI Vendel
(Kálmánd, Szatmár vm., 1851. október 19. – Innsbruck, 1897. június 23.): jezsuita csillagász, mennyiségtan- és természettantanár.
A gimnáziumot Szatmárnémetiben végezte, 1869 december 26-án lépett a Jézus Társaságba. Pozsonyi novicia után 2 év filológiát, 3 év bölcsészetet végzett Dittenhallban (Írország),majd Bécsben folytatott csillagászati tanulmányokat. Mennyiségtan-természettan szakos tanár a kalocsai Jézus-társasági érseki főgimnáziumban. Kalocsán az 1880-as években a Haynald Lajos (1816-1891) érsek alapítványából felállított csillagvizsgálóban végzett megfigyeléseket.
1893-1894-ben a Stefaneum prefektusa. Kísérleti eszközök sokaságát készítette a gimn. szertára számára. Szívbajban halt meg. 88
 
 
T

TARY Lőrinc
(? – ?, 1426.): pohárnokmester, 1407-ben honti és nógrádi ispán.
A Rátót nemzetség Heves vármegyében birtokos családjának sarja. Zsigmond király híve, elfogatásakor, 1401-ben egyedül ő kelt védelmére, ekkor súlyosan megsebesült. 1405-ben királyi pohárnokmester, 1407– 09-ben királynéi pohárnokmester, 1407–08-ban fősáfár, 1407-ben honti és nógrádi ispán. 1411-ben Írországba zarándokolt, s ott a Szent. Patrik purgatóriumának nevezett barlangot látogatta meg (pokoljárása), később valószínűleg olasz vagy spanyol zarándokhelyeket is felkeresett.
Tari Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját – amit a Szent Patrik-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.
Irodalom: Enc-Hun 1996:556.
 
TIBOR Mátyás, SJ. :Tlucskó
(Szentmihályfalva, Sáros vm., 1902. február 23. – Budapest, 1995. január 13.): magyar jezsuita pap, főiskolai tanár, csillagász.
1928-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem fizika–matematika szakán tanult. 1932: tanári oklevelet szerzett és csillagászatból doktorált. Hittudományai tanulmányait Dublinban fejezte be, ahol 1934-ben pappá szentelték. 1934-ben meghívták a Castel Gandolfó-i csillagvizsgáló asszisztensének. Állását 1936. decemberében foglalta el. A Tejút vizsgálatával foglalkozott, elemezte annak jellegzetes csillagmezőit, de kettőscsillag-, kisbolygó- és üstökös megfigyeléseket is végzett. 1940. januárjában rövid pihenésre hazatért, de a háborús események miatt nem tudott visszautazni.
Élete hátralevő részében minden csillagászati munka lehetőségétől elzárták. Budapesten papi munkát végzett. 1986-ban nyugdíjazták.
 
 


 

 

 

 

 

 

ÍRORSZÁG : könyvek bibliográfia

 


 

 

B


BIRMINGHAM, George A. (1865-1950)
The Runaways / George A. Birmingham
London: 1928 – 252 p.

 

 

CS


CSAKAZÉRTIS : Just for all that

Georgetown (Guyana): 1971. 1. szám – 1971. 2. szám.

Szerkesztette: Kabdebó Tamás.
 
 
D

DÓCZY (Hegedűs) József (1779-1856)
Európa tekintete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában / szerkesztette: Dóczy Josef
Béts: Haykul Nyomda, 1829-1830. 1-12. kötet, pótkötet.
2. kötet
Frantzia ország : Helvétzia : Nagy-Britannia és Irland
Béts: Haykul Nyomda, 1829 – 357 p., 1 t.
 
 
E

EGAN Lajos

Írország : történeti vázlatok / id. Egan Lajos

Budapest: Szt. László Nyomda, 1905 – 187 p.

 

 

G

GRIFFITH Arthur (1872-1922)
Magyarország feltámadása : példa Írország számára/ Arthur Griffith
The resurrection of Hungary (magyar)
Fordította: Kabdebó Tamás

[Budapest]: [Serdián], 2009 – 174 [3] p.

ISBN 978-963-9431-72-0

 

 

K


KABDEBÓ Tamás (1934-)
Francis Pulszky's political activities in England, 1849-1860 / Thomas Kabdebo
London: Univ., 1969 – 346 fol. ; xeroxmásolat
 
Diplomat in exile : Francis Pulszky's political activities in England, 1849-1860 / Thomas Kabdebo
Boulder: East European Quarterly, 1979 – [8] 208 p.
Serie:   East European monographs ; 56.

A mű 1969. évi kiadásán (xeroxmásolat) a jelenlegi kiadás alcíme címként szerepel.

 

Érettségi: [regény] / Kabdebó Tamás

Róma: Fehér Holló, 1971 – 182 p.

 

Lord Dudley Stuart and the Hungarian refugees of 1849 / [Thomas Kabdebo]

[London]: Institute of Historical Research, 1971 – p. 258-269.

Különlenyomat: Bulletin of the Institute of Historical Research

 

Magyar Odisszeuszok: [elbeszélések] / Kabdebó Tamás

Róma: szerző, 1974 – 182 p.  

 

Évelő : eklektikus történetek / Kabdebó Tamás

Róma: Top. Detti e Ugo, 1980 – 181 p.

 

Az istenek / Kabdebó Tamás

Róma: Griff, 1983 – 250 p.

 

Az istenek / Kabdebó Tamás

2. kiadás

Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1991 – 253 p.

ISBN 963-15-4344-7

 

Írország két arca / Kabdebó Tamás

Budapest: Gondolat, 1987 – 277 p., [32] t. : ill., részben színes
ISBN 963-281-844-X
Serie:   Világjárók, ISSN 0504-2976 ; 181.
 
Amonnan...: kisregények / Kabdebó Tamás
Minden idők ; Történetek az apámról ; Elefántbolygó ; Henna ; Hogy mitévő?

Debrecen: Csokonai, 1992 – 259 p.

ISBN 963-260-048-7

 

Hungary and Ireland : historical contrasts, historical parallels/ by Thomas Kabdebo

Maynooth: St. Patrick's College, 1992 – [2] 18 p. : ill.

 

Hungary and Ireland : a study in parallels : with an Arthur Griffith bibliography / Thomas Kabdebo ; with a forew. By Árpád Göncz.

Dublin: Four Courts Press, 2001 – 122 p.

ISBN 1-85182-605-X

Griffith, Arthur (1872-1922)

Göncz Árpád /1922-) előszó

 

Tariménes utazásai a múltban, a jelenben, a túlvilágos és Kabdebó Tamás novellafüzérében

Baja: Bajai Honpolgár Alapítvány, 2006 – 115 p.

ISBN 963-229-919-1

 

Blackwell és a magyarok : diplomata regény / Kabdebó Tamás

Arad: Concord Media, 2007 – 231 p.

ISBN 978-973-7648-17-4 ; 973-7648-17-X

Serie:   Irodalmi jelen könyvek

 

Életút / Kabdebó Tamás

[Budapest]: Argumentum, 2007 – 196 p.

ISBN 978-963-446-400-6

 

Giorgione nyomában / Kabdebó Tamás

Tracking Giorgione (magyar)

Fordította: Molnár Márta (1954-)

Arad: Concord Media Jelen, [2009] – 236 p.

ISBN 978-973-7648-35-8

Serie:  Irodalmi jelen könyvek

 

75 : novellák, elbeszélések / Kabdebó Tamás

Zalaegerszeg: Zalai Írók Egyesülete, 2009 – 343 p.

ISBN 978-963-87996-3-0

Serie:  Pannon tükör könyvek, ISSN 1416-3497

 

Száz ír vers élő költőktől / vál. szerk. és ford. Kabdebó Tamás

[Budapest]: Argumentum, 2009 – 164 p.

ISBN 978-963-446-513-3

 

KESZTHELYI Zoltán

Írország / Keszthelyi Zoltán

[Budapest]: Szociáldemokrata Párt, 1942 – 32 p.

 

KÓRÁSZ Mária

Kabdebó Tamás munkássága, 1949-2003 : bibligráfia / Kórász Mária

2. javított, bővitett kiadás

[Budapest]: Argumentum, 2004 – 155 p.

ISBN 963-446-286-3

 

KURDI Mária (1947-)

Kultúrák között : magyar és más közép- és kelet-európap emigránsok a kortárs ír prózában és színpadon / Kurdi Mária

Budapest: Lucidus, 2011 – 167 p.

ISBN 978-963-9465-68-8

Serie:  Kisebbkutatás könyvek, ISSN 1585-3144

 

 

M

Megegyezés a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok, Nagybritannia Egyesült Királysága és Észak-Írország,
az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között létrejött fegyverszüneti szerződésről / [Magyarország. Kormány]
[Pécs]: [Szabadság Nyomda], 1945 – 16 p.

 

 

N


NÉMETHY Zsuzsanna
A média szabályozása Írországban / Némethy Zsuzsanna
Budapest: AKTI, 2010 – 50 p.

ISBN 978-963-88774-4-4

Serie:  AKTI füzetek, ISSN 1788-134X ; 47.

 

 

P


PICTET, Márk Ágoston [Marc Auguste]
Angliába, Skótziába és Hiberniába való utazás 1801-ben / Pictet Márk Ágoston
Voyage de trois mois en Angleterre ... (magyar)
Németből fordította Z[igán] J[ános].

Pest: Trattner János Tamás, 1817 – 264 p., 1 t.

(Nevezetes utazások tárháza, több tudósokkal együtt készítette ’s kiadta Kis János. 4. kötet).

 

PINTÉR Márta

Nyelv és politika Írország történetében / Pintér Mária

Veszprém: Pannon Egy. K., 2008 – 239 p. : ill., térk.

ISBN 978-963-9696-91-7

Serie:  Perspectives in English, American and postcolonial studies, ISSN 2060-4009 ; 3.

 

PURCELL, Mary

Matt Talbot és kora / Mary Purcell

Matt Talbot and his times (magyar)

Fordította: Sántha Máté

Eisenstadt: Prugg., 1978 – 148 p.

Talbot, Matthew (1856-1925)

 

 

S


SEBES Tibor (1929-2011)
Tőzeget ástam Írországban / Sebes Tibor
Budapest: Táncsics Kiadó, 1973 – 197 p., 24 t.
Serie:  Útikalandok ; 116.
Izland, Íroszág
 
 
SZ

SZENTESI ZÖLDI László (1970-)
Véres vasárnapok : polgárháború Észak-Íroszágban / Szentesi Zöldi László
Budapest: Kairosz, 2003 – 232 p., [6] t. : ill.

ISBN 963-9484-82-2

 

 


 

 

  

 

ÍRORSZÁG : újságcikk bibliográfia

 


 

 

C


CHOLNOKY Győző: Kurdi Mária: Az 56-os magyar emigráció az ír irodalomban.
= Kisebbségkutatás, 17(2008)1:196-197.
 
CS

CSAPLÁROS István: Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és lengyel irodalomban
= Filológiai közlöny, 22(1976)4:411-412.
 

 

H


HATÁR Győző: Kabdebó Tamás – Évelő (1980), Írország két arca (1987), A kritikus.
= Irodalomismeret, 13(2003)4:122-127.

HEALY, Roisin: Követendő példa Írország számára . William Smith O'Brien ír nemzeti politikus a magyarokról.

= Kutatási füzetek, (2010)16:15-30.
 
 
G

GÖMÖRI György: Petőfi „ír súgója” – Thomas Moore
= Irodalomtörténet, 20[70](1989)4:676-686.
 
 
I

Ír szerzetesek fedezték fel Amerikát?  = Mérleg (Bécs), 14(1978)1:40

 

 

K

KABDEBÓ Tamás: Egy kerék hiján. Irta: Szűts Gábor, nem volt íródeákja. München, Vagyunk, 1976.
= Napnyugat (Los Angeles: 1971-1979), 6(1976. szeptember 3.)?:3.
 
KABDEBÓ Tamás: Tollas Tibor varázsköre.(Tollas Tibor: Varázskör. Ismertetés.]

= Irodalmi újság (Paris), 40(1989)4:37.

 

KABDEBÓ Tamás: A magyar–ír párhuzam és Arthur Griffith magyar történeti forrásai.[Griffith, Arthur: The resurrection of Hungary,

a parallel for Ireland.]
= Századok, (1991)3-4:309-331.
 
KABDEBÓ Tamás: Ír költészet a nyolcvanas években
= Nagyvilág (világirodalmi folyóirat), 35(1990)1:130-136.
 
KABDEBÓ Tamás: Ír szerelem (regényrészlet)
= Pannon tükör (kulturális folyóirat), 16(2011)3:9.
 
KABDEBÓ Tamás: Ír szerelem (regényrészlet)
= Pannon tükör (kulturális folyóirat), 16(2011)4-5:11.
 
KABDEBÓ Tamás: Ír szerelem (regényrészlet)
= Pannon tükör (kulturális folyóirat), 16(2011)6:59.
 
KÁRPÁTI Kamil: Kabdebó Tamás római regénye és a század vége. [Kabdebó Tamás: Az istenek. Ismertetés.]
= Stádium, 5(1992)3:74-81.
 
KURDI Mária: Az 56-os magyar emigráció az ír irodalomban
= Korunk (Kolozsvár: III. folyam), (2007)11:69-78.
 
KURDI Mária: Adalék a politikai gondolkodó arcképéhez : Bibó István elemzése az észak-írországi konfliktusról
és lehetséges megoldásairól.
= Kisebbségkutatás, 20(2011)3:420-433.

 

 

L


Legyünk optimisták! Csatlakozási útravaló Írország magyarországi nagykövetétől

= Piac & Profit, 8(2004)5:14-16.
 
 
M

A. MOLNÁR Ferenc: Egy magyar szabadsághős, Rényi Ferenc legendája az angol, finn, ír és lengyel irodalomban
= Filológiai közlöny, 21(1975)2:198-214.
 
 
O

OROSZ András: Ír ezredek Magyarországon. Adalékok az állandó hadsereg téli beszállásolásának gyakorlatához
az 1690-es években
= Hadtörténelmi közlemények, 124(2011)1:117-144
 
 
P

PÁL-JAKAB Imola: Egy írországi utazás margójára. = Keresztény szó, 10(1999)2.

 

 

S


SIMON Ernő: Brendan McMahonnal, Írország budapesti nagykövetével.
= Figyelő, 48(2004)9:11.
 
 
T

TARAPCSÁK Ilona: Két ír szerzetes és egy magyar újságíró. Magyar vonatkozású iratok a TCD levéltárában
= Egyháztörténeti szemle, 9(2008)1:45-47.
Interneten:  [Teljes szöveg (HTML)]
 
TARAPCSÁK Ilona: Menni kell, maradni muszáj?[Kurdi Mária. Kultúrák között : magyar és más közép-és kelet-európai
emigránsok a kortárs ír prózában. - Budapest: Lucidus Kiadó, 2011. p. 168]
= Pro minoritate, (2012)Ősz:116-122.
 
TARDOS Júlia: Magyarok Írországban. = Magyar mezőgazdaság,59(2004)35:7-8.
 
TAUBER Sándor: Történelmi kapcsolatok Irország és Magyarország között
= Katholikus szemle, 46(1932)8:81-94.
 
 
Z

ZARKA Zsuzsanna: Ír benyomások a Habsburg Birodalomról és Magyarországról a 19. század közepén
= Kutatási füzetek, (2010)16:31-50.
 

 

 

 

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarok Nicaraguaban

2013. november 26. kedd, 22:30
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal

 

 

 

 

 

NICARAGUAI MAGYAROK

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, nicaraguai magyarok

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 19.  14:26

 

 

 

NICARAGUAI MAGYAROK


[szerkesztés, kidolgozás alatt]

 

 

 

 

 

NICARAGUAI-MAGYAR LEXIKON


 

 

 

C

COHEN Edith
Édesapja a lengyel Jose Retelny (Lengyelország, ? – Nicaragua, 1958.), édesanyja a magyar születésű Czukerberg Margarita volt.
New Yorkban tanult, majd férhez ment és amerikai állampolgár lett. Édesapja halála után férjével visszatért Nicaraguaba. Három felnőtt fia van, kettő az USA-ban, a harmadik Costa Rica-ban él.   
 
CZUKERBERG Margarita
(Mo., 1915. – Nicaragua, ?):
1931-ben Nicaraguaba emigrált. Itt találkozott férjével, a lengyel Jose Retelny-nyel.
 
 
D

DEDINSZKI Elenóra, dedinai és hodochini
(Futak, 1816. – León [Nicaragua], 1868. július 15.): Haraszthy Ágostonnak a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megteremtőjének felesége.
Interneten:  Dedinszky Eleonóra
 
 
H

HARASZTTHY Ágoston

(Futak, 1812. augustus 30. – Corinto [Nicaragua], 1869. július 22.): geográfus, szőlész, utazó.
A magyarországi helyzet további romlása és amerikai körútján szerzett tapasztalatai hatására 1840-ben Haraszthy családjával együtt végleg kivándorolt az Egyesült Államokba.
1848-ban felszámolta wisconsini birtokait, és Kaliforniába költözött. Itt 226 hektáron létesített szőlőtermesztést, borászatát Buena Vistának keresztelte. Ez a borászat a mai napig aktív.
1868-ban Géza fiával Nicaraguába utazott, ahol cukornádültetvényt vásárolt és rumgyártásba fogott. Felesége és kisebbik lánya hamarosan követte őket, ám alig két hónapra rá neje, Eleonóra meghalt sárgalázban. Ezt követően Haraszthy még egy rövid időre visszatért Kaliforniába, hogy birtokainak ügyét elrendezze. 1869-ben ismét Nicaraguába utazott, ám július 6-án nyoma veszett, amikor egyedül útnak indult, hogy tárgyaljon egy malom megvásárlásáról. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel, amikor megkísérelt átkelni egy folyón. Sírja a Corinto melletti Hacienda San Antonióban található.
Interneten:  Magyar   English   日本語
 
HARASZTTHY Géza ; Gaza Haraszthy
(Pest, 1833. december 27. – Corinto [Nicaragua], 1878. december 17.): magyar származású amerikai katona, harcolt az amerikai polgárháborúban az unionisták oldalán, majd a nicaraguai polgárháborúban vett részt.
Apja Haraszthy Ágoston kaliforniai szőlőtermesztő és borász, anyja Dedinszky Elenóra nemesi származású asszony. Haraszthy Géza a család legidősebb fia, apja mellett Nicaraguában élt egy ideig, majd az Egyesült Államokban Annapolisban (Maryland)) tanult a tengerészeti akadémián. Az USA hadseregének katonája lett, négy évi szolgálat után „honorable discharge”-al szerelt le. Az amerikai polgárháborúban 1863. június 28-án kapcsolódott be. New Yorkban belépett a 18. New York-i lovasezred „B” századába az unionisták oldalán. Hadnaggyá, majd századossá léptették elő. Korán átesett a tűzkeresztségen, az ezredet, amelyben szolgált visszarendelték New York-ba, mert ott a frissen bevezetett sorozási törvény hatására zavargások törtek ki, az ezred felderítési és rendfenntartó szerepet látott el 1864 februárjáig. 1864 február 16-án az Öböl Főparancsnokság alá osztották be az ezredet. 1864 március 7-től Nathaniel P. Banks dandártábornok parancsnoksága alatt az 5. lovasdandár részeként a Mississippi-folyó felé kellett nyomulniok a Mexikói-öbölből kiindulva. 1864 május 17-18-án részt vett Yellow Bayounál (Louisiana) vívott csatában, mely egyben Banks tábornok balsikerű Red River (=Vörös folyó) folyó hadjáratának végét jelentette. A csatában az északiak stratégiai győzelmet arattak ugyan, mert fedezni tudták visszavonulásukat észak felé, de Haraszty Géza maga és századának nagy része a déliek fogságába esett a Vörös folyó mellett. Haraszthyt elfogták, megszökött, megint elfogták, halálra ítélték a konföderációsok, a Camfort nevű táborhelyükön akarták kivégezni, az mentette meg, hogy sikerült kicserélni. Haraszthy Géza bátorságáért őrnagyi rangot kapott.
A polgárháború befejezése után Haraszthy Géza Kaliforniába ment földet művelni, majd részt vett a nicaraguai háborúban. A forradalom alatt „Captain Comissioner”-nek nevezték ki, majd „colonel” rangot kapott és Leónban (Nicaragua) ő lett a lovasság főparancsnoka ezredesi rangban. 1878-ban hunyt el Corinto (Nicaragua) melletti ültetvényén.
 
 
K

KOSSUTH LAJOS EMLÉKBIZOTTSÁG
1970-ben Kossuth-emlékművet avatott Montevideóban.
 
 
P

PATAKI László

Katonatiszt.

A Paris Press katonai munkatársa volt. Díj: Becsületrend.

 

 

 

 

 

 

NICARAGUA: KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA


 

Általános ismertetés a Magyar Ültetvényes R.-T. telepéről [Nicaragua]
Budapest: [1910 vagy 1911] – 26 p.
 
ORTUTAY LOVAS Gyula (1944-)
Nicaragua / [írta Ortutay Lovas Gyula]
[Budapest]: Reflektor, 1985 – 32 p. : ill.
ISBN 963-209-023-3
 
PATAKI László
Nicaragua desconocida / László Pataki
Editorial Universal, 1956 – 83 p.
 
Llegaron los que no estaban invitados ... : la sombra de Sandino/ László Pataki
[S.l. : Editorial Pereira], 1975 – 93 p., [31] leaves of plates : ports.

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

o

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarok Kolumbiában

2016. augusztus 18. csütörtök, 18:15
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

 

KOLUMBIA

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, kolumbiai magyarok

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. augusztus 18.

 

 

 

A

 

F

FENYVESI Jakab (1885-19??)
Az 1906 január 31-iki kolumbiai földrengés: bölcsészetdoktori értekezés / Fenyves Jakab
Budapest: Franklin, 1913 – 14 p. : ill.
Különlenyomat: Földtani Közlöny, 43. kötet, (1913).
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
K

KOLUMBIA: spanyolul: Colombia
Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Hivatalos neve Kolumbiai Köztársaság (spanyolul: República de Colombia), fővárosa Bogotá. Nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristóftól kapta.
Kolumbiai-magyar lexikon
 
Kolumbia
Budapest: MKK., 1985 –  
ISBN 963-7073-12-4
Sorozat: Külkereskedelmi útmutató, ISSN 0231-2190
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
KRÁLL Károly (1903-1982)
Kolumbia az óceánok kulcsa és Délamerika kapuja : rövid ismertető kivándorlók részére / Králl Károly
[München]: [s.n.], [1951] – 30 fol., 2 térkép
stencil
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
L

LÉVAY KOVÁCS Marian (1964-)
Gyerekállam - gyerekálom: valahol, Kolumbiában / Lévainé Kovács Marian
[Szeged]: [Lévainé Kovács Marian], [2012] – 218 p. : ill., részben színes
ISBN 978-963-08-3109-3
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
M

MEGYER József
(Sopron, Sopron vm., 1922. március 31. – Mexikóváros, Mexikó, 1966. március 28.): egyetemi tanár.
1951-től Mexikóbanfilozófiát és szociológiát tanított különböző egyetemeken, de szociális érdeklődése a lepratelepek lakói felé irányította, akiknek sorsán igyekezett minden erejével javítani.
1957-ben Bogotában (Kolumbia) a kivándorolt magyarok lelkésze, 1958-ban Barranquillában és Medellinben (Kolumbia) tanár, 1959-1966 közöttMexikóvárosban a latin-amerikai egyetem közgazdaság és szociológia tanára.
Egy magyar-spanyol nyelvű verseskötete is megjelent. 
Kolumbiai-magyar lexikon
 
MOLNÁR Gábor
Dél-Amerika fényei: az én Kolumbiám / Molnár Gábor
Szeged: Lectum, 2008 – 262 p., [18] t. : ill. színes
ISBN 978-963-9640-17-7
Kolumbia : könyvek bibliográfia
 
 
R

RUZSIK Vilmos
(Márianosztra, Hont vm., 1913. - ?): pálos szerzetes, pap, egyetemi tanár.
Lakhelye: 1948-: Kolumbia, 1968-: Franciaország.
Irodalom:Nagy 2000:843
Kolumbiai-magyar lexikon
 
 
SZ

SZEGEDY MASZÁK Ildikó
(?, – ) egyetemi tanár, tiszteletbeli konzul.
Dr. Szegedy Maszák Ildikó tiszteletbeli konzuli feladatot lát el Kolumbiában, emellett több, mint egy évtizede a Pontificia Javeriana Egyetem oktatója, kutatója.
Kolumbiai-magyar lexikon
 
 
T

TASNÁDI József : névváltozat: Tidrenczl József
(Paks, 1903. október 10. – Bogota, Columbia, 1977. október ?) válogatott birkózó
A Magyar Athletikai Club (MAC) tagjaként az országos bajnokságban 3 egyéni és 3 csapatbajnoki címet szerzett (1924–33). A VIII., párizsi olimpián (1924) a légsúlyú kötöttfogású birkózók versenyében 25 indulóból az 7. helyezett. Megnyerte a brüsszeli Európa-bajnokság (1930) szabadfogású pehelysúlyú versenyét. 9-szer volt válogatott (1924–33).
Kolumbiai-magyar lexikon
 
 
ZS

 
 
 
 
 
 
 
Kedves Látogató!
 
Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

 

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

Magyarok Paraguayban

2015. december 20. vasárnap, 00:44
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

MAGYAROK PARAGUAYBAN

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok

 

 

 

Az oldal utolsó módosítása: 2015. december 20.  00:48

 

 

 
 
A

ANISITS János Dániel
(Zalaegerszeg, 1856. május 9. – Berlin, 1911.): gyógyszerész, biológus, botanikus, kutató.
A budapesti tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett (1877).
Zalaegerszegen gyógyszertárvezető (1877–1883), majd kivándorolt Paraguayba (1883). Az asuncioni Fővárosi Kémiai és Bakteriológiai Laboratórium vezetője (1883–1889), a Paraguayi Nemzeti Egyetem (Colegío Nacional) Zoológiai-Botanikai Tanszék tanszékvezető professzora (1889–1907). Hazatérése után a budapesti Ampelológiai Intézet bakteriológusa (1907–1909), utolsó éveiben Berlinben élt, a berlini Biológiai Intézet tudományos munkatársa (1909–1911).
A Paraguay-folyó mentén, a Mato Grosso vidékén két évtizedes feltáró munkát végzett. Mintegy 30 új pálma- és kaktuszfajt fedezett fel, amelyeket a brazil Rodriguez és a német Carl Schumann írtak le; több fajt róla elnevezve (pl. Bactris Anisitii; Diplothenium Anisitii; Scheelea Anisitiana stb.). Gyűjteményei stockholmi és berlini múzeumokba, valamint a budapesti Természettudományi Múzeum Növénytárába kerültek. Néhány fennmaradt levele még publikálatlan.
1991. októberében a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Anisits János Dániel emlékének megőrzésére és a magyar kaktuszos kultúra színvonalának emelésére Anisits János Dániel-emlékplakettet és Anisits János vándorkupát alapított.
 
 
B

BARÁTH László
(Rimaszombat, 1910 február 21. – Asuncion [Paraguay], 1975. november 21.): publicista, szerkesztő, ügyvéd.
 
 
C

 
D

 
E

 
F

 
G

 
H

 
I

 
J

JÓSA Jolán ; báró Babarczyné Jósa Jolán
(Nagykálló, 1881. – Nyíregyháza, 1950. január 30.): írónő, tanítónő, utazó.
A híres régész és megyei főorvos leánya, 1902‐től Babarczy Jenőné.
Egyedül is, férjével is sokat utazott a világban, mégpedig nemcsak az akkor szokásosnak mondható „turista" útvonalakon (Abbázia, Velence, Párizs), hanem távolabbi tájakon is.
Férjhez ment br. Babarczy Jenőhöz, akivel Paraguayba költözött. Mint útleírásában megjegyzi, „a Magyar Nemzeti Múzeum számára is gyűjtögettem tücsköket, bogarakat. Bolyongásaimban eljutottam őserdőkbe, ősmezőkbe, folyópartra, pampák szélére". Ez a megfogalmazás valójában túlzottan szerény. Jósa Jolán ugyanis, mielőtt elutaztak volna Paraguayba, preparálni tanult, és gyűjtését nagyon is célirányosan végezte a Nemzeti Múzeum felkérésére, a múzeum állattára számára. Két év alatt mintegy hétládányi anyagot gyűjtött össze, amelyet hazatérte után ki is állított. Máriaradnán tanítónő, 1916–1919 között a budapesti Néplap munkatársa, beiratkozik az egyetemre, a Nyírvidék című lap munkatársa, közben elválik első férjétől, majd férjhez megy dr. Viciu Quintiliushoz, Székelyhíd főszolgabírájához. Jósa Jolán zeneszerzéssel is foglalkozott, és színdarabot ugyancsak írt. Cikkei, útleírásai főleg Dél-Amerikáról szólnak, az ottani emberek szokásairól, hagyományairól, s mint ilyenek, néprajzi jelentőségük számottevő, de a növény- és állatvilágról szóló ismeretterjesztő írásai is kedvenc olvasmányai voltak népes olvasótáborának negyedszázadon át. Paraguayról írott kb. 500 oldalas műve kéziratban lappang.
Édesapjáról írt könyve: Jósa András és elődei. Nyíregyháza, 1934.
Bessenyei György címmel hangjátékot is írt, amelyet a Magyar Rádió 1941. január 9‐én este mutatott be.
 
 
K

 
L

LIMP Xavér Ferenc, SJ
(Óvár, Bars v. Nógrád vm., 1696. december 3. – Asunción [Paraguay], 1769.): misszionárius.
 
 
M

MATE ; magyarul: maté vagy matétea
Ismert még mint a jezsuiták teája, Szent Bartholomeo teája, Paraguay tea, yerba tea.
A verba mate fa (Ilex paraguariensis) megszárított leveleiből készült főzet.
Szerdahelyi Ferenc (1717-1773?) misszionárius 1748-ban érkezett Dél-Amerikába és a hittérítés mellett eredményes gyapot- és dohánytermelést is folytatott. Az általa összeállított és forgalomba hozott tea, az Ilex paraguayensis nevű bokor örökzöld leveleinek főzete, amitjezsuita teának neveztek el és ami Paraguay jelentős exportcikke lett. Ez a tea ma Dél-Amerikában „maté” néven ismert, és általánosan kedvelt üdítőital lett.
Interneten:  Magyar   English   Deutsch   Français   Svenska
 
 
N

NAGY Artúr
(Budapest, 1914. – Asunción [Paraguay], 1970. augusztus 23.): nyelvész, egyetemi tanár.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-olasz szakos tanári oklevelet szerzett. 1941-ben doktorált, azután Bolognában az Olasz-Magyar Kultúrintézet igazgatója s az egyetem magyar nyelvtanára.
1947-ben kivándorolt az USA-ba. 1949-ben Paraguayban telepedett le. 1965-ben a Paraguay Történelmi Akadémia tagja, az asuncióni egyetem spanyol nyelv és irodalom, az Escuela Municipal de Arte művésziskola színháztörténet tanára. Asunciónban a Paraguayi Magyar Kultúregyesület elnöke, a magyar temető megszervezője, 1956 után évekig az asuncióni Radio Caritas havonta fél órás magyar rádióadásainak vezetője. 1967-től 1970-ig a Centario Könyvkiadó tulajdonosa, mely kilenc munkáját adta ki
Irodalom: SZAUDER József: Nagy Artúr (1914-1970), Irodalomtörténeti Közlemények, 75(1971)3:387-388.
 
 
O

 
Ö

 
P

PÁNDY László
(Magyarország, ? – Asunción [Paraguay], 1972.): újságíró.
A Magyar Útban és a Magyarok Útjában publikált.
Irodalom: Nagy:2000
 
 
R

 
S

 
SZ

SZERDAHELYI Ferenc
(Sáros, Sáros vm., 1717. február 24. – 1773 után): misszionárius.
Lőcsén lépett a rendbe, 1734. októberétől Trencsénben novícius. Misszionáriusnak készült, pappá szentelése után néhány évig tanított, 1747. április 1-én értesítették, hogy dél-amerikai misszióba mehet. 1748-ban érkezett Buenos Airesbe, a San Juan Bautista-misszióban hithirdető, eredményes gyapot- és dohánytermelést is kezdett. Az általa összeállított és forgalomba hozott tea, az Ilex paraguayensis nevű bokor örökzöld leveleinek főzete, amitjezsuita teának neveztek el, ami Paraguay jelentős exportcikke lett. Ma Dél-Amerikában „maté” néven ismert, és általánosan kedvelt üdítőital.
A paraguayi Yapeyu [ma: Corrientes tartomány, Argentína] misszióban működött. 1767 júliusától – 1773-ig Apostólesben [ma: Misiones tartomány, Argentína] a misszió vezetője volt.
 
 
T

 
U

 
Ü

 
V

 
W

WASMOSY, Juan Carlos
(Asunción, 1938. december 15. – ): Paraguay első szabadon választott civil elnöke, a magyar származású Vámosy család leszármazottja.
Wámosy József legnevezetesebb leszármazottja a mérnök végzettségű Juan Carlos Wasmosy, aki az Itaipú vízerőmű építése során hatalmas vagyonra tett szert, majd 1993. augusztus 15. és 1998. augusztus 15. között Paraguay első szabadon választott civil elnöke lett. Juan Carlos Wasmosy kormányzati működését jelen napig komoly kritikák érik, mindamellett sokat tett elnöksége alatt a magyar-paraguay-i kétoldalú kapcsolatok javítására és 1995-ben Budapestre, Esztergomba, illetve ősei szülővárosába, Debrecenbe látogatott, melyet Göncz Árpád paraguayi viszontlátogatása követett 1997-ben.
Interneten magyarul:  Juan Carlos Wasmosy – Wikipédia
 
 
Z

 
ZS

 
 
 
 
PARAGUAY : könyvek bibliográfia

 

 

 

 
 
PARAGUAY : újságcikk bibliográfia

 

Báró Babarczyné Jósa Jolán: Utazás Paraguayba
= Nyírvidék (Nyíregyháza), 27(1906. január 28.)4:1-3
 
Báró Babarczyné Jósa Jolán: Magyar nő az indiánok között
= Nyírvidék (Nyíregyháza), 27(1906. március 11.)10:1-2
 
Báró Babarczyné Jósa Jolán: Paraguayi termiták, hangyák.
= Nyírvidék (Nyíregyháza), 29(1908. július 5.)27:1-3
 
Báró Babarczyné Jósa Jolán: Idegen vizeken
= Az Állatvilág, (1909 október 15.)5:69-76
 
SZAUDER József: Nagy Artúr (1914-1970)
= Irodalomtörténeti Közlemények, 75(1971)3:387-388.
 
TORBÁGYI Péter: Paraguayi magyarok : [Visszatekintés 2008/1. – Emigrációk]
= Rubicon, 19(2008)[10? szám]

 

 

 
 
 
 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 
 
 
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.