1434274
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
775
578
775
1428798
9366
13633
1434274

Te IP-címed: 54.81.244.248
2018-07-16 22:22

Ausztria

"Találkozásaim" Mindszenty hercegprímással

2012. április 07. szombat, 20:49
Írta: Saáry Éva

 

Saáry Éva (Lugano, Svájc)

 

 

 

"TALÁLKOZÁSAIM" MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁSSAL

 

 

 

 

     Sohasem találkoztam vele. Személyesen legalábbis nem. Mert látni, hogyne láttam volna - messziről.

     Mikor 1947-48-ban, a Mária-év alkalmából megrázó szentbeszédeit tartotta, én is ott szorongtam valahol a százezres, lelkes tömegben, s boldog voltam, ha sikerült elkapni egy szavát, megpillantani reverendája libbenő csücskét.

     Milyenek voltak ezek a prédikációk? Talán nem túlzok, ha azt mondom - mámorítóak. Egy ország szegezte rá a tekintetét: katolikusok, protestánsok, zsidók, mindenki, aki "nem lelé honját a hazában". Ő volt az egyedüli, akinek csodatevő képességében rendületlenül hittünk. És milyen nagy szükségünk lett volna akkoriban a Csodára!

*

     Első alkalommal 1947 nyarán szólt bele - ha közvetetten is - az életembe, amikor a véletlen kegye s Boroska István tisztelendő úr jóakarata folytán (aki hitoktatóm volt a Notre Dame de Sionban) bekerültem az agrár egyetemistáknak abba a csoportjába, amely az Actio Catholica pénzén és támogatásával belgiumi tanulmányútra indult. Mert ez volt a Hercegprímás egyik nagy terve: tömegesen Nyugatra küldeni a magyar fiatalokat, hogy világot lássanak, nyelveket tanuljanak, s aztán, ismeretekkel megrakodva, egy fölvilágosult, modern, magas színvonalú társadalom fölépítésében segédkezzenek.

     Szép álom! Harminc ifjú ember. Egy "kísérleti csoport", melyet más csoportoknak kellett volna követniük. - De nem követték, mert nem követhették. A miénk volt az első s egyben az utolsó is. Hazatértünk után döngve zuhant alá a "vasfüggöny".

     Emlékszem a reménykedő megbeszélésekre, az útlevélvárás izgalmára. Bonyolult volt már akkor is a helyzet! Egyik nap megígérték, másik nap elódázták, s amikor - hónapokig tartó várakozás után, talán valami személycsere következtében (?) - hirtelen kiadták, akkor sem lehettünk biztosak benne, hogy nem hoznak-e vissza majd bennünket a határról.

     (Tulajdonképpen, szomorú dolog, hogy az embernek megkönnyebbülést kell éreznie, mikor sikerül elhagynia a hazáját! Igaz, mi annak idején nem szándékoztunk örökre távozni. Hónapokig voltunk kint - intézetekben és családoknál -, de majd mindnyájan visszatértünk, mivel odahaza azt ismételgették, "ezt már guggolva is ki lehet bírni".

*

     1948 tavasza.

     Az érettségire kellett volna készülnünk, de nem készülhettünk. Olyan volt az iskola, mint egy "fölbolygatott méhkas".

     Az utcákon a kommunisták azt skandálták, Hogy “Munkát, kenyeret, Mindszentynek kötelet!”

     Az igazgató behozta a Hercegprímást elítélő nyilatkozatot azzal, hogy írjuk alá.

     Dermedt csönd. Én ültem az első padban. Nekem kellett fölállnom, hogy tolmácsoljam a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium VIII/A. osztályának a döntését.

     - Úgy határoztunk, hogy nem írjuk alá.

     - Hogyhogy nem?

     Verebélyi Ferenc hirtelenharagú ember volt. A dühtől majd kicsattant az arca. A falak is remegtek az ordításától:

     - Hogyhogy nem??

     - Mert nem.

     Kirohant. Becsapta az ajtót.

     Megkönnyebbültünk. Abban a boldog tudatban ringatóztunk, hogy az ügy be van fejezve. Pedig még csak ezután kezdődött, s folytatódott - heteken át! Egyszer szép szóval, hízelgéssel, másszor fenyegetésekkel (érvekkel soha!). Aztán "váltott lovakkal". Szabó Pelsőczyné osztályfőnök - igaz, kényszerűségből, félelemből - egyenként hívta be a lányokat, és próbált a lelkükre beszélni. Mondta, "ez úgysem számít", ez csupán "formaság", mert hiszen a Hercegprímást így is, úgy is el fogják ítélni. Aztán hivatkozott a közelgő érettségire és arra, hogy kidobhatnak bennünket az iskolából.

     Újra és újra meg kellett ismételnünk a kurta, de nyomatékos választ:

     - NEM!

     Jött a szüleinkre utalás, s végső érvként a tanárok egyéni fenyegetettsége:

     - Szívetekre vennétek, hogy elveszítsük miattatok az állásunkat?

     Mi azonban már nem törődtünk semmivel.

     Egy, csupán egyetlenegy lány akadt a harminc közül, aki - opportunizmusból vagy gyávaságból? - aláírta az ívet. Sokáig kiközösítettük az osztályból, s bevallom, ma is kelletlen, rossz érzéssel gondolok rá.

     Természetesen, mindez Mindszentyn és Magyarország helyzetén nem segített. Egy csöpp elszánt, "értelmetlen" helytállás.

     (A végén mégis sikerült leérettségiznünk. Nem csaphattak ki az iskolából egy egész osztályt!)

*

     Mikor 1956 őszén, mint geológus, a felsőpetényi tűzállóagyag-bányához kerültem, fogalmam sem volt róla, hogy ott, a közelben tartják fogva Mindszentyt. Mások is csak annyit tudtak, hogy az Almássy-kastélyt nem lehet megközelíteni, mert ávósok őrzik, kutyákkal.

     Aranyos szeptember. Az ország népe egy kicsit könnyebben lélegzett. "Valami" volt a levegőben. De ebből mi keveset éreztünk. Fiatalok voltunk, ambiciózusak és - szerelmesek...

     Kubinyi Ferenccel a közelgő bányásznap előkészületeivel foglalkoztunk.

     - A katonaságtól kérünk harckocsikat, hogy egyengessék el a népünnepélyhez a terepet!

     Rokonszenves, fiatal katonatiszt fogadott bennünket, a rétsági páncélos iskola parancsnoka. (Azt suttogták róla, hogy nem Pálinkás az igazi neve, hanem Pallavicini és őrgróf, aki azonban - családja nagy megrőkönyödésére - "átállt" a kommunistákhoz, és hogy "hűségét" még jobban bizonyítsa, pestszentlőrinci ploretár lányt vett feleségül.)

     Az őrnagy nagyon készséges volt. Természetesen... hogyne segítene! A "hivatalos ügyek" elintézése után is eldiskuráltunk vele egy darabig.

     1956 ősze Felsőpetényben. Soha vissza nem térő, vidám ünnep. Előttem az akkor kiadott emlékbélyeg: széles mosolyú vájár, magasra tartott karbidlámpával.

     A mártírok feje fölött nem látni előre a glóriát. Ha akkor tudom, kivel beszélek, talán jobban megnézem, talán jobban igyekszem emlékezetembe vésni az arcát, a szavait. De nem tudtam.

     Pálinkás-Pallavicini volt az, aki Mindszentyt bánki fogságából, a Forradalom kitörése utáni napokban, harckocsival, diadalmenetben Pestre vitte. Ő volt az, aki ezért az életével fizetett.

*

     - Először csak egy évet kapott. - mesélte asconai emigrációjában Háy Gyula, aki cellatársa volt. - A felsőbb bíróság azonban (mint annyi más esetben) egy tollvonással súlyosbított: kötél általi halál.

     Az ítéletet azonnal végrehajtották.

 

 

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Saáry Éva (Luganó, Svájc) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel. 

 

 

Ausztria : újságcikkek bibliográfiája

2012. április 08. vasárnap, 20:16
Írta: Szöllősi Antal

 

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal 

 

 

 

 

AUSZTRIA : ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

 

 

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, ausztriai magyar szerzők

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. október 15.

 

 

A


Adenauer kancellár a magyarországi kivégzésekről
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 27.)9:1.
 
-á.-r.: A Bacsányi-pár sírja Linzben. = Vasárnapi Újság, 19(1872. június 23.)25:304
 
A. L.: Ünnep Montevideoban : Uruguayi levél a M. H.-hoz
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 23.)4:4.
 
(A. R.): Cowboy, made in Hungary : Budapest és a Hajdúság Ausztráliában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 27.)9:4.
 
ASZALOS Sándor: Bécsi tavasz. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:9.
 
ASZALOS Sándor: Gustav Klimt és a Kunstschau 1908. Egy kiállítás margójára.

= Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. január-február)1:8.

 

 

B


Bécsi levél
= Magyar Élet (Melbourne – Sydney: 1957-), 7(1963. április 11)278:13
 
Budapesti kivégzésekről ad hírt az angol rádió
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 6.)6:1.
 
Bujdosó magyarok ünnepe Kufstein várában.  = Jöjjetek (keresztyén havi lap), 2(1949. október)
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
B. J.: Újabb dráma a határon
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 12.)11:1.
 
B. K.: „Kapitalista környezetben” : Magyar munkások élete Hollandiában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 23.)4:4.
 
BAKAY Kornél: A Janus-arcú magyar emigránsok bécsi vezére Paul Lendvai
= Kapu, 21(2008)6-7:63.
 
BENYÁK Mária: „Mit és az ember, ha magyar?” „Kufstein VI.” tanácskozás.
= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:2.
 
BLEYER Jakab: Utazás a Dunán Linztől Budáig meg vissza
= Századok, 35(1901)1:69-73.
 
 
C 

Csapj fel öcsém cserkésznek!...
= Linzi Magyar Cserkészhírek (Linz: 1971-?), 1(1971)1:4
 
Cserkészeink Máriacellben
= Linzi Magyar Cserkészhírek (Linz: 1971-?), 2(1972. tavasz):5.
 
CSERESNYÉS Ferenc: A magyarok hazatelepülése Ausztria brit övezetéből, 1945-1947.
= Világtörténet, 17(1995)tavasz-nyár:58-65.
 
CSERESNYÉS Ferenc: Ötvenhatosok menekülése Ausztriába és Ausztrián át.
= Múltunk, 43(1998)1:42-70.
 
CSERESNYÉS Ferenc: A nemzetközi menekültjog alkalmazása Ausztriábanaz 56-os menekültek befogadásánál.  p. 103-120.
In: Tanulmányok az 1956. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára : Szerk.: Ádám Antal, Cseresnyés Ferenc, Kajtár István. Pécs: 2006   
 
CSINTA Samu: Tanulnak vízen járni (Beszélgetések Deák Ernővel, a nyugati magyarok szövetségének elnökével)
= Háromszék (Sepsiszentgyörgy, független napilap), 28(2016. október 15.)7926:5.
 
 
D

 


DEÁK Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években.
= Századok, 148(2014)3:601-623.
 
DEÁK Ernő: Pannonien : Georraphie und Geschichte.  = Burgenländisches Jahrbuch, 1973. p. 35-37

 

DEÁK Ernő: Die Auswanderung aus Österreich im XIX. und XX. Jahrhundert: ein Überblick.  p. 163-198.

In:  Siedlungs- und Bevölkerungsgeschichte Österreichs / Hrsg. Institut für Österreichkunde. ; Wien : Hirt, 1974 – 213 p. : ill.

 

DEÁK Ernő: Verkehrsverbindungen im niederösterreichischen und burgenländisch-westungarischen Grenzbereich in der

Vor- und Frühphase der industriellen Entwicklung / Deák Ernő.  p. 155-197.

In:  Razvoj prometnih zvez v panonskem prostoru do 1918. leta : Mednarodni kulturnozgodovinski simpozij Modinci 1977 / [ured. Vanek Šiftar in Janko Kuster] ; [izd.] Univerza v Mariboru. ; Maribor : Univ., 1977 – 271 p. ; Serie: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf

 

DEÁK Ernő: Wirtschaftshistorische und soziale Aspekte in der Neuzeit 1547-1848.  p. 183-251.

In:  Die Obere Wart : Festschrift zum Gedenken an die Wiedererrichtung der Oberen Wart im Jahre 1327 / koord., red. von Ladislaus Triber ; hrsg. von der Stadtgemeinde Oberwart. ; Oberwart : Stadtgemeinde, 1977 – 499 p., 32 t.

 

DEÁK Ernő: A nemzetiségi kérdés európai leckéje.  p. 157-165.

In:  Hungaro - Polonica : Tanulmányok a magyar - lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből : Emlékkönyv Wacław Felczak 70. születésnapjára / [szerk. Kiss Gy. Csaba, Kovács István] ; [kiad. az MTA Irodalomtudományi Intézete]. ; Budapest: MTA Irodtud. Int., 1986 – 245 p.

 

DEÁK Ernő: Die Auswanderung - eine Massenbewegung.  p. 25-39.

In:  1880-1916 : Glanz und Elend : Schloss Grafenegg : 9. Mai - 26. Oktober 1987 : Beiträge. ; 1987 – [14], 343 p., [16] t. : ill.

 

DEÁK Ernő: Útkeresés a jövőbe.  p. 13-22.

In:  Útkeresés a jövőbe : tanácskozás Kufstein várában 1990. szeptember 22-23-án ... / [rend., kiad. az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. ; Wien: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, [1990] – 77 p.

 

DEÁK Ernő: Kisebbségnek lenni nem sors, hanem feladat.  p. 10-17.

In:  Kisebbségnek lenni nem sors, hanem feladat : tanácskozás Kismartonban 1992. szeptember 19-20. / [rend., kiad. az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. ; Wien : Ausztriai M. Egyes. és Szerv. Közp. Szövets., 1992 – 105 p.

 

DEÁK Ernő: Etnisch-nationale Probleme in den königliche Freistädten  p. 111-121.

In:  Städtisches Alltagsleben in Mitteleuropa vom Mittelalter bis zum Ende des 19. Jahrhunderts : die Referate des Internationalen Symposions in Častá-Píla vom 11.-14. September 1995 / Viliam Čičaj, Othmar Pickl Hrsg. ; red. Ernő Deák. ; Bratislava : AEP, 1998 – 336 p. : ill. ; ISBN 80-88880-21-1

 

DEÁK Ernő: Magyarként Ausztriában.  p. 139-146.

In:  Studia religiosa : tanulmányok András Imre 70. születésnapjára / [szerk. Máté-Tóth András és Jahn Mária]. ; [Szeged] : Bába, cop. 1998 – 207 p. ; Serie: Acta studiorum religionis – Szegedini

 

DEÁK Ernő: Adatok az 1956-os menekülthullámról.  p. 72-76.

In:  2. kötet. [Budapest]: Főnix Kft., 1999 – 476 p. : ill. ; ISBN 963-9158-20-8 ; Nagyítás, ISSN 1416-7867 ; 16.

 

DEÁK Ernő: Adelige und ihre Mobilität im Komitat Sopron/Ödenburg.  p. 102-116.

In:  Archivar und Bibliothekar : Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes : Festschrift für Johann Seedoch zum 60. Geburtstag / [Red. Felix Tobler u. Norbert Frank]. ; Eisenstadt : Amt der Burgenländischen Landesregierung, 1999 – 568 p. : ill.

 

DEÁK Ernő: Hungarians through the mirror of the Viennese revolutions of 1848.  p. 141-152.

In:  Minorities research : a collection of studies by Hungarian authors / [ed. by Győző Cholnoky] ; [transl. by Ervin Dunay]. ; Budapest : Lucidus K., 1999 – 152 p.

 

DEÁK Ernő: Kétéltűségünk.  p. 190-191.

In:  A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón : Magyarország 2000 : külhoni és hazai magyarok negyedik tanácskozása : 2000. május 19-20., [Budapest] / [... szerk. Keszthelyi Gyula] ; Budapest : Custos, 2000 – 422 p.

 

DEÁK Ernő: Felix Ausztria?   = Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:1.
 
DEÁK Ernő (Bécs): Még nem teljesedett be sorsunk. Az ausztriai magyarok az új évezred küszöbén.    p.  211-226
In: Él magyar, áll Buda még!” Történeti muzeológiai tanulmányok.Szerkesztette: Zombori István. Budapest, 2001. [A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 1.]
 
DEÁK Ernő: "Jó kedvű, virgoncz emberek...": Magyarország népeinek jellemzése a XIX. században.  p. 441-458.

In:  Hagyomány, közösség, művelődés : tanulmányok a hatvanéves Kósa László születésnapjára / szerk. Abloczy Balázs [et al.]. ; Budapest : BIP, 2002 – 579 p. : ill.

 

DEÁK Ernő: Änderung in der ethnischen Zusammensetzung der Bevölkerung im heutigen Burgerland.   p. 133-154.

In:  Utrjevanje in sprememba etničnih struktur v panonskem prostoru od 1790 do prve svetovne vojne : Mednarodni kulturnozgodovinski simpozij Modinci : Ptuj, 30. junij - 3. julij 1998 / [ured. Franc Rozman] ; [prev. Anna Kolláth, Mladen Kraljić]. ; Ljubljana : Inšt. za novejšo zgodovino, 2006 – 268 p. ; Serie: Internationales Kulturhistorisches Symposion  Mogersdorf

 

DEÁK Ernő: Az ausztriai magyar örökség szerepe az ausztriaia magyarok identitásának megőzésében.  p. 139-148.

In:  Magyar emlékek turisztikai értékei Ausztriában : Burgenland és Bécs : [Szombathely - Burgenland, 2006. március 29-30.] : [konferencia és tanulmányút] / [szerk. Wiktora Antal] ; [fotók Boda László, Ujvári Gábor, Wiktora Antal] ; [rend., kiad. a] Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület. ; Szombathely : Vas M. Tud. Ismterj. Egyes., 2006 – 239 p. : ill.

 

DEÁK Ernő: Fékezett megközelítés, emlékek és emlékezés   p. 9-19.

In:  Megidézett reneszánsz : Hanák Tibor születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi konferencia anyaga : [Hanák Tibor emlékkötet] / [szerk. Veres Ildikó]. ; Miskolc : [ME BTK], 2006 – 247 p. : ill. ; Serie: Magyar filozófiatörténeti könyvtár

 

DEÁK Ernő: ”Mir wölle Bleiwe wat mir sin” – Azok akarunk maradni, akik vagyunk.  p. 39-48.

In:  Magyarok a nagyvilágban : 350 éves a Magyar encyclopaedia / [szerk. Kovátsné Németh Mária]. ; Győr : M. Ped. Társ. Győr-Moson-Sopron M. Tag., 2006 – 109 p. : ill. ; Serie: Társasági füzetek Magyar Pedagógiai Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Tagozata

 

DEÁK Ernő: Das Profil einer Mittelstadt im Spiegel der Zahlen.   p. 133-142.

In:  Klausenburg : Wege einer Stadt und ihrer Menschen in Europa / Ulrich Burger, Rudolf Gräf (Hrsg.) ; Cluj-Napoca : Presa Univ. Clujeană, 2007 – 253 p. : ill.

 

DEÁK Ernő: Siedlungs- und Bevölkerungswesen Siebenbürgers vor dem ersten Weltkrieg.  p. 13-25.

In: Mişcări de populaţie şi aspecte demografice în România în prima jumătate a secolului XX : lucrările Conferinţei internaţionale "Mişcări de populaţie în Transilvania în timpul celor două războaie mondiale", Cluj-Napoca, 24-27 mai 2006 : omagiu academicianului Camil Mureşanu la împlinirea vârstei de 80 de ani / [org., ed.] Universitatea "Babes-Bolyai Centrul de Studiere a Populaţiei, Academia Română Centrul de Studii Transilvane, Biblioteca Austria Cluj-Napoca ; coord. Sorina Paula Bolovan [et al]. ; Cluj-Napoca : Presa Univ. Clujeană, 2007. ; 332 p. : ill ; Serie: Supliment al Masteratului de soci-antropologie istorică

 

DEÁK Ernő: Magyar középiskolák - egyetemisták és középiskolások Ausztriában.  p. 143-160.

In:  1956 utóélete Ausztriában - Európában : a meneküléstől az integrációig : "Kufstein IX" tanácskozás Felsőpulyán 2006. szeptember 9-10-én : Tagung in Oberpullendorf am 9.-10. September 2006 / [szerv.] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége ; [szerk. Böröndi Lajos, Deák Ernő]. ; Wien : Sodalitas, 2007 – 265 p.

 

DEÁK Ernő: Kisebbségek és politika – Ausztriában.   p. 66-72.

In:  Évfordulós tanácskozások : 2006 / [kiad az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partiumi Alelnöksége és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör] ; [fel. kiad. Muzsnay Árpád]. ; [Satu Mare] : EMKE Partiumi Alelnöksége : Szatmárnémeti Kölcsey Kör, 2007 – 245 p.

 

DEÁK Ernő: A "területenkívüliség" mint létforma.  p. 21-28

In:  A felszívódás veszélye, a fennmaradás esélyei : magyar szórványok Európában, Amerikában, Ausztráliában : felsőpulyai "Kufstein"X. Tanácskozás : Oberpullendorf/Felsőpulyán, 2008. szeptember 6-7-én / [rend. az] Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége ; [szerk. Böröndi Lajos, Deák Ernő]. ; Bécs : Sodalitas, 2009 – 292 p. : ill.
 
 
deák: Szöllősi Antal, a megszállott magyar
= Bécsi Napló (Bécs, Ausztria), 35.évfolyam, 5 szám., 2014.szeptember-október, - p. 10.
 
DEMETER Gábor: Az osztrák-magyar és a bolgár külpolitika útkeresése 1908-1912 között.
= Világtörténet, 29(2007)ősz-tél:17-29.
 
DUJMOVICS Dénes: Magyartanítási hírek [Bécs]
= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:2.

 

 

 E 


Az emigráció utóélete. Konferencia Felsőpulyán  = Európai Utas, 16(2006)2-3:47.
 
Egy tiszteletbeli „magyar lap” Argentínában [Frente Común]
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 27.)9:4.
 
Az első cserkésztáborunk
= Linzi Magyar Cserkészhírek (Linz: 1971-?), 2(1972. tavasz):7.
 
Emlékezés Kemenes Dóri nénire
= Európai Magyar Cserkészélet, 10(1975)1-2[30-31]:39
 
ERDŐS Kristóf: „Ma érkeztem...” Magyar menekültek Salzburgban, 1945-1953.
= Korall (Budapest, 1999:-), 12(2011)46:15-41.
 
ERDŐS Kristóf: Táborok Ausztriában. = Mementó, 2(2011)   24-37.     1sz?
 
 
F

 


„Filmet készítek a magyar felkelésről” [Vittorio de Sica]
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:5.
 
„Fiúk, fel a fejjel” : A magyar cserkészet Bécsben és Ausztriában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 19.)12:3.
 
FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából I-XI.
= Bányászati és kohászati lapok, (1896)29:124-126, 141-143, 153-155, 202-204, 220-?.
 
FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából XII-XVII.
= Bányászati és kohászati lapok, (1897)30:41-43, 59-60, 77-79, 89-91, 106-107, 120.
 
FERCSEY János: Bencések, ferencesek : Magyar szerzetesek élete Latin-Amerikában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 16.)3:5.
 
FENYŐ Miksa: Önéletrajzom X.
= Új Látátóhatár (München: 1950-1989.), 11(1968. május-június)3:203-222.
 
FERENCZY Klára: Közöttünk élnek: Dr. DDr. H.c. Gyimóthy János.

= Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:8.

 
FERENCZY Klára: Közöttünk élnek: Dr. Schindler Tibor. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:8. 
 
FRANK Tibor: Eötvös és Carneri. Ismeretlen osztrák-magyar véleménycsere a dualista berendezkedésről.
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2005)3:147-154.
 
 
G

 


gdt: A feszülődrót mentén : Télvégi kóborlás a vasfügönynél
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 19.)12:4.
 
GALAMB Sándor: Osztrák színdarab a magyarokról. = Napkelet, (1928:17).  

 

GALAMBOS Ferenc: Képzőművészeti élet a bécsi magyar emigrációban (1919-1928).

= Művészettörténeti Értesítő, 20(1971:1)1-10
 
GECSÉNYI Lajos: Magyarok Ausztriában. = Rubicon, 19(2008)1:80-81.
 
 
H

A 62. Sarolta Zürichi Csapat pünkösdi tábora
= Európai Magyar Cserkészélet, 10(1975)1-2[30-31]:25-27.
 
Hivatalba lépett az új Magyar Népcsoporttanács.  = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:2 
 
Hivatalos adatok Bang-Jensen erőszakos haláláról
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 23.)4:1.
 
H. G. B.: A boldog teszthalál : „Én is voltam bernáthegyi...” / Emigráns-élet Dél-Amerikában.
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 9.)2:5.
 
HAJDÚ Tibor: Emigrációs hullám a forradalmak után – 1919.= Rubicon, 19(2008)1:36-42.
 
 
I

 


IRATOK az osztrák-magyar kapcsolatok történetéhez. 1953. október 7-1956. január 21.
[Közread., bev. és jegyz. ell.] Gecsényi Lajos, Vida István.
= Századok, 134( 2000)5:1195-1233.
A bécsi Österreichisches Staatsarchiv /AdR BKA/AA Pol. I.-Ungarn 2. és Pol. II.-Ungarn 2-3./ dokumentumai.
 
(–i–): Hét szem kockacukor : Magyar építőmester Ausztriában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 16.)3:5.
 
(–i–): Az egyházak egyesítése : Három bécsi pap véleménye
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 6.)6:3.
 
IVÁNSZKY Ágota: Kassák és a MA körének osztrák kapcsolatai a bécsi emigrációban
= Irodalomtörténeti közlemények, 100(1996)3:294-312.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 

J


JUHÁSZ László: Történelmi emigrációink helytállása
= Honismeret, 21(1993)5:34-41.
 
 
K

Két nap alatt hatvanan kértek menedékjogot
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959 szeptember 12.)36:1.
 
Elhunyt Klamár Gyula
= Izraeli Szemle (Haifa), 19(1980. január-február):21.
 
A Központi Szövetség 25, közgyűlése. = Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:2.
 
KAPLONY András: Első évem a zürichi cserkészekkel
= Európai Magyar Cserkészélet (Bécs), 10(1975)1-2[30-31]:28-30.
 
KÁROLYI Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920-1925.
= Levéltári közlemények, 3(1925)1:285-308.
 
KENDE János: Ki a felelős? Hogyan tovább? : A bécsi emigráció belsővitái.
= Rubicon, 19(2008)1:43-45.
 
Dr. KENYERES István: Pacsa János plébános osztrák fogsága. Adalékok Habsburg Mária királyné helytartóságához.
= Soproni Szemle, 60. (2006) 2. sz. 146-165. p.
 
Dr. KENYERES István: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái,61-64. köt. (1547-1550).
= Lymbus, Magyarságtudományi Közlemények. Főszerk.: Ujváry Gábor. Budapest, 2005. 253-294. p.
 
KISS Mihály: Csapatunk 1 éves évfordulójára...
= Linzi Magyar Cserkészhírek (Linz: 1971-?), 2(1972. tavasz):2.
 
KISS Mihály: A „Linz-i Magyar Karácsonyi Ünnepély
= Linzi Magyar Cserkészhírek (Linz: 1971-?), 2(1972. tavasz):6.
 
KLAMÁR Gyula: Öt paraszfiú Kapuvárról – Bécsben
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959 szeptember 19.)37:3.
 
KLAMÁR Gyula: Császár-Vadkanfalva és lakói
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 9.)2:3.
 
KOLESZÁR Ildikó: Jelentés a Bécsi Magyar Iskola 2003/2004-es tanévről.
= Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:2.

 

KÖPECZI Béla: A magyar Bécsben. Nemzetkép egy vígjátékben.

= Rubikon, 3([19]92)8-9 – p. 36-37.

 

KULCSÁR Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760–1761).

= Századok  139(2005:5)1169-1206. 
 
KOMLÓS Aladár: „Magyarok a külföldön”  = Bécsi Magyar Újság, (1923)76.
 
 
L

Lengyelország negyedik felosztása
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:2.
 
L. L.: Ungvár, Budapest, Bécs. : Egy „szovjet” festő kalandos menekülése
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 16.)3:5.
 
Georg LEHNER, Monika LEHNER: Österreich–Ungarn und der „Boxeraufstand” in China (Vámos Péter), 251-253. 
= Századok, 140(2006:1)251-253.

 

LEZSÁK Sándor: Juhász László ravatala előtt.  = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. január-február)1:10.
 
LITVÁN György: Irányzatok és viták a bécsi magyar emigrációban.
= História, 11(1989)6:12-14.
 
LOSONCZY László: Három marék aranypor : A menekült-év programja Kanadában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 13.)7:4.
 
 
M

Madách a bécsi rádióban.  = Idegenforgalmi Tudósító, (1934:3).
 
„Mádsodszori menekülésem története”
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959 szeptember 12.)36:3.
 
Magyar adások az ORF-ben. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:12
 
Magyar betegsegélyző Svájcban
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 20.)8:4.
 
Magyar diákok Norvégiában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:5.
 
Magyar Gazdahíradó [Ismertetés]
= Hídfő(Saarbrücken, Németország), 25(1972. július hó)620-621:11.
 
Magyar gyermekek Svájcban
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. június 11.)24:4.
 
Magyar hangverseny Zürichben
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 16.)3:4.
 
Magyar határőrök menekültek Ausztriába
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:1.
 
Magyarok Angliában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 2.)14:4.
 
Márta asszony (1935-2004)  = Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:10.
 
Még mindig 17.000 ember él az osztrák menekült-táborokban
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 20.)8:1.
 
Megnőtt a menekültek száma
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 13.)7:3.
 
Megszünnek a németországi menekült-táborok
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 26.)13:6.
 
A menedékjog genfi alapelvei
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. május 28.)22:1.
 
A menekült-év osztrák bélyege
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 16.)16:1.
 
A menekült-év eseményei
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 16.)3:4.
 
A Menekült Sportolók Világszövetségének élete
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 30.)5:6.
 
A menekültek ügye az amerikai kongresszus előtt
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 6.)6:3.
 
„Mi az igazság” : Protestáns diákkonferencia Norvégiában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. május 7.)19:3.
 
Miért nem mehetet Tollas Tibor Bécsbe?
= Hídfő(Saarbrücken, Németország), 25(1972. május 25.)617:2.
 
Mozgalom a magyar fiatalokért : A skandináv országok Munro beutazási engedélyét sürgetik
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 2.)14:4.
 
MÁDL Antal: Az emigráció szerepe az osztrák politikai költészet fejlődésében.
= Filológiai közlöny, 7(1961)1-2:25-42.
 
MAJTÉNYI György: „Magyar barátaink szívünk kapujában kopogtatnak”. Magyar menekültek Ausztriában.
= Lymbus, 3. (2005) 365-373
 
MARKOVITS Györgyi: Az emigráns Diogenes (1923-1927).
= Magyar könyvszemle, 91(1975)3-4:279-288.
 
MARKOVITS Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között.
= Az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyve, 1967. 1967 – p. 484-505.
 
MÁRTON Károly: Hány magyar él Amerikában?
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 23.)17:3.
 
MINDSZENTY József (1892-1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, biboros.
Kavarodás Mindszenty memoárjai körül
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. február 25.)611:3
 
Megindult a hazugsághadjárat Mindszenty ellen
= Hídfő (Saarbrücken, Németország), 25(1972. március 25.)613:3
 
MARÓTHY MEIZLER Károly: Az ismeretlen Mindszenty
= Kárpát (Argentína : Buenos Aires: 1957-1973.), (1957) Mutatványszám:12-13.
 
 
N

NÉMETH Balázs: Gondolatmorzsák. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:7

 

 

O


Az osztrák PEN-klub harca Déryért és Háyért
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:5.
 
 
Ö

Őrszavak.  = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:4.

 

 

P


Van-e magyar PEN-klub? : A bázeli PEN-klub javaslata
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 2.)14:5.
 
Provokáció a párizsi magyar menekültek ellen
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 57.)10:1.
 
PÁLFY Ilona: A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve.
Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid. I. évf. Budapest, 1931.
= Levéltári közlemények, 10(1932)1-2:153-155.
 
PANNINICUS: Változnak az idők... Színházbemutató Oberwart/Felsőőrött.

= Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:2.

 

PATYI Gábor: Soproni hallgatók a bécsi egyetemeken és főiskolákon a századfordulón (1890–1918).

= Soproni Szemle, (2007:1)62-80.

 

PÉTER Zoltán: Illúzió és válság. Megjegyzések az utóbbi 20 esztendő két kulturális mozzanatához.
= Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:7
 
PLEIDELLAmbrus: A Bécsi Magyar Történeti Intézetről : 1926 jan.-1928 jún.
= Levéltári közlemények, 6(1928)1:353-357.
 
POPOVITS János: A II. Magyar Ökumenikus Talákozó után : Ausztria
= Képes magyar VILÁGHÍRADÓ (Twinsburg, OH.: 1971-1977. [USA]), 6(1976. szeptember)8:16-17.
 

 

R


Raddáék Bécsbe költöztek. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:2
 
Razzia Felsőpulyán. Feketén dolgozó magyarokat toloncoltak ki Burgenlandból.
= Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:4.
 
Régi magyar emigrációk : Egy érdekes Kossuth-dokumentum
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 23.)4:4.
 
Régi magyar emigrációk : Hányan emigráltak 1849-ben?
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 13.)7:4.
 
Régi magyar emigrációk : Horváth Mihály amnesztiája
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:5.
 
Régi magyar emigrációk : Türr István köszöntése
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. január 9.)2:5.
 
RAÁB Renáta: Ausztria diplomáciai erőfeszítései a schleswigi háború eszkalációjának megakadályozására 1849 tavaszán.
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2006)2-3:154-183.
 
RAÁB Renáta: Osztrák kísérletek a dán-német kérdés megoldására 1848 nyarán.
= Világtörténet, 28(2006)tavasz-nyár:53-62.
 
RAÁB Renáta: Metternich dániai politikája.
= Világtörténet, 29(2007)ősz-tél:1-16.
 
RAÁB Renáta: Az 1848–49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében.
= Századok, 2008:3/593 Tanulmányok
 
RADICS Éva: Gúthy László 50 éves. = Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:8.

 

RADICS Éva: Ligeti-terem Grácban. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:10.ő

 

RELKOVIC Néda: A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói (1586-1640).  = Magyar Középiskola, (1933:9).
 
RESS Imre: Ausztriai levéltári források Kőrösi Csoma Sándorról
= Levéltári közlemények, 56(1985)2:227-249.
 
 
S

Svájci Magyar Híradó
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 23.)17:4.
 
A svéd sajtó a menekültekről : A menekült-évben öt szerv 10 millió svéd koronát gyűjtött
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 12.)11:1.
 
SALAMON Nándor: Juhász László: Ausztria magyar emlékei.  = Vasi szemle, 60(2006:3)370-372.
 
SILFEN János: „A bécsi emigrációs könyvkiadás történetéből, Az Új Modern Könyvtár”.
= Magyar Könyvszemle, (1965)4:341-344.
 
SIMONFFY Erika: Március 15-i nemzeti ünnep Linzben. = Bécsi Napló (Ausztria), 25(2004. március-április)2:2.

 

SMUK András: Magyar millenniumi ünnepség Bécsben

= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:11.
 
SCHNEIDER Márta: Magyar kultúrális intézetek Bécsben a két világháború között.A Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum.
= Magyarságkutatás, (1989):205-216.
 
SOLYMOS László: A grazi Magyar Egyesület életéről.
= Nyelvünk és kultúránk, (1980)38:26.
 
SOÓS Katalin: Ausztria és a magyar menekültügy, 1956-57.
= Századok, 132(1998)5:1019-1051.
 
SULYOK Vince: Még mindig így [Thinsz Géza verses kötete]
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 16.)16:5.
 
 
SZ

Születésnapi köszöntő: Három éves a Magyar Menekült Vízilabada-csapat
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 30.)18:4.
 
Sz. P.: Letelepedés Svájcban
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 2.)14:4.
 
SZABÓ Zoltán: Egy nélkülözhetetlen bíráló. Hanák Tibor szellemi portréjához.

= Magyarságkutatás, (1990-1991):177-196.

 

SZALÓKI Gergely: Salzburgi források a 8-9. századból (Források Salzburg kora középkori történetéből Fordította, jegyzetekkel
ellátta, az előszót és a bevezető tanulmányt írta: Nótári Tamás).
= Aetas (Történettudományi folyóirat), (2005)4:137-141.
 

SZÉPFALUSI István: Magyarok Bécsben, Grázban és Salzburgban.

= Új Látóhatár (München), 24(1973)4:324-251.

 

SZEKÉR Endre: Háborús emlékek Bécsből

= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:8.

 

SZEMERÉDI Tibor: Százéves a bécsi Pazmaneum Boltzmangasse-i épülete

= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:8.
 
SZENDREI János: Magyar huszárok az asperni csatában. 1809 május 21-22.
= Hadtörténelmi Közlemények, 1910. 260-262. /HA/.
 
 
T

Találkozás Keleti Ágnessel Rómában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 3(1959. szeptember 19.)37:5.
 
Támadás a Budapesten élőszékelyek ellen
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 27.)9:4.
 
Tervszerű magyarellenes propaganda Romániában
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 26.)13:1.
 
Továbbképzés a burgenlandi magyartanárok számára.= Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:9.
 
(t.): Magyar művészek menedéke, Svájc
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 5.)10:4.
 
TÁBORI Kornél: Titkos bécsi akták a magyar írókról.  = Pesti Hírlap, 1929. március 24.
 
THINSZ Géza: Újabb csapás
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. március 5.)10:4.
 
TÍMÁR Kálmán: Magyar vonatkozású salzburgi iskoladráma.  = Irodalomtörténeti Közlemények, (1929)1.

 

TOMA: Húsz éve virgonckodnak [20 éves a Virgonc néptánccsoport]

= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:2.

 

 

U


Újabb határőrök szöktek Ausztriába
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. április 23.)17:1.
 
UGRI Mihály: Magyar élet Grácban. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. január-február)1:8.

 

UGRI Mihály: Magyar élet Grácban. = Bécsi Napló (Ausztria), 30(2009. március-április)2:8.

 

 

Ü


 

 

V


VÁCZ Elemér: Relković Néda: A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói 1586-1640. Klny. A Magyar Középiskola 1933. évf.-ból. Budapest, 1933.
= Levéltári közlemények, 12(1934)1-4:200-201.
 
VÁRADY László: Dohnányi Ernő halálára
= Magyar Híradó (Bécs: 1957-1980.), 4(1960. február 20.)8:7.
 
 
W

WAGNER István: Emigráns magyar művészek a kínálatban – Künstlerhaus, Bécs
= Műértő,művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 16(2013)4:16.
 
WEYPRECHT, Karl – PAYER, Julius: Jelentései az osztrák-magyar éjszakisarki expeditió bizottságához.

= Földrajzi Közlemények, (1874)4:231-266.

 

 

Z


Zárónyilatkozat [„VI. Kuftein” Konferencia; Felsőpulya, 2000 szept. 9-10.]

= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:2.

 

 

ZS


A Zsira-Lomcsmánd-i magyar nyelvi tábor

= Bécsi Napló (Ausztria), 21(2000. szeptember-október)5:2.

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat

az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.

 

Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

In memoriam Szollár Lajos atya

2017. április 13. csütörtök, 16:41
Írta: Szöllősi János

 

 

In memoriam Szollár Lajos atya

 

 

Egy olyan embernek szeretnék örök emléket állítani, aki a hazától végleg vagy ideiglenesen elszakadt, emigrációba kényszerült magyarok többségének, így a mi életünknek is része volt. Köszönöm a sorsnak, hogy nekem jutott ez a megtiszteltetés.

 

Szollár Lajos atya

Szollár Lajos atya

 

Szollár Lajos atya szalézi szerzetes pap 1915. július 17.én született Tapolcán.
Az elemit, majd a polgári iskola osztályait Tapolcán végezte. A nyergesújfalui szalézi iskolában ismerkedett meg Don Boscoval, 1930–1931-ben Pestszentlőrincen töltötte novícius éveit, volt káplán és hitoktató, majd különböző szalézi intézetekben nevelő.
1941. június 22-én Esztergomban szentelték pappá. Első szentmiséjét szülővárosában celebrálta, majd a pestszentlőrinci plébánián működött. Papi munkája a rend feloszlatásával 1950-től félbeszakadt. 1956-ig fizikai munkásként dolgozott, az 1956-os forradalom leverése után külföldre távozott. 1957-ben átvette a bécsi magyar menekültek gondozását, majd több helyen (Graz, Bécs, Torino, Gallipoli) volt a menekültek lelkipásztora. Fiataloknak katekizmus-oktatást tartott, és igyekezett a rászorulókat támogatni. Munkahelyeket, otthonokat próbált szerezni a menekült magyarok számára.
 
Küldetésétől függetlenül soha nem kérdezte meg a rászorulókat, hogy vallásosak e vagy sem, mindenkinek segített aki hozzá fordult.
Mi a hidegháború közepén 1967-ben Traiskirchenben az 1956 óta működő „Flüchtlingslager Traiskirchen” menekült táborban ismertük meg Őt, amikor huszonévesen oda kerültünk.
Aki (főleg abban az időben) megjárta a lágert az tisztában van annak gyötrelmes hétköznapjaival.
Római katolikusok lévén eljártunk az atya miséire a láger kápolnájába, soha nem felejtem el, hogy sokszor a könnyeivel küzdve tartotta a szentbeszédet. Vajon milyen személyes fájdalmai járhattak a lelkében?
A mise után mindenkit meghallgatott, elbeszélgetett velünk a problémáinkról, megoldást keresett és talált azokra. Jó kapcsolatban volt a láger vezetőségével és sok hétköznapi gondot ennek is köszönhetően tudott megoldani.
Rajtunk kívül sok sorstársunkon segített, de én csak a mi történetünket mondhatom el.
 
Én akkor májusban töltöttem be a 22. évemet, a későbbi feleségem akivel együtt menekültünk és kerültünk a lágerbe 20 éves volt. Én a fiúk, ő az egyedülálló nők barakkjában lakott.
A zuhanyozókban a lányok legnagyobb rémületére patkányok randalíroztak, a fiúknál az akkor még Jugoszláviából érkezett csoport egy, a velük vitába keveredett másik menekültet egyszerűen kidobott a harmadik emeleti ablakon. Szóval nem volt egy életbiztosítás az akkori ott lét.
Szollár atya szerette volna, hogy együtt lehessünk és azt tanácsolta, hogy házasodjunk össze. Az égvilágon semmink sem volt és ezen még nem is gondolkodtunk.
Végül Ő adott össze minket Bécsben a Szaléziánum melletti katolikus templomban, ahova a későbbiekben Szollár atya többször is bevitt minket a lágerből.
 

A gyűrűk

 
A mai napig nem tudom, hogyan és miből lettek meg a jegygyűrűink.

 

Szollár atya előtt

 
Ezután beszélt a láger vezetőjével és elintézte, hogy saját külön szobát kapjunk.
Mivel akkor Magyarországon „disszidensnek” tartottak nyilván minket, bármennyire is szerettük volna elvált anyukámat bosszúból nem engedték ki az esküvőnkre.
A rendszerrel szemben semmi más „bűne” nem volt, csak az hogy én elhagytam az országot. Gyermekkoromban anyám kis fizetéséből és a nagymamám özvegyi nyugdíjából éltünk, így nőttem fel. Tulajdonképpen a nagymamám nevelt, aki az esküvőnk idején 81 éves volt. Szollár atya viszont rá is gondolt és vele érzett. Elintézte, hogy egy számunkra máig ismeretlen osztrák hölgy meghívólevelet küldött a nagymamám, mint barátnője részére. Erre a „kegyes hatóságok” megadták az útlevelet és a nagymamám kiutazhatott. Az atyával együtt vártuk őt a bécsi nyugati pályaudvaron. A találkozás érzése leírhatatlan volt. Ezután az atya elvitte őt egy zárdába ahol szállást biztosított a részére.
Másnap autóval (a kedvenc bogárhátú VW kocsijával) elhozta a nagymamámat az esküvőnkre. Talán valamilyen szerény ebéd is volt utána, de erre már nem emlékszem.

 

Az atya, a fiú és a szentlélek... 

 
Visszatérve a láger életre az atya elintézte, hogy állandó kilépőt kaptunk és vonattal bejárhattunk Bécsbe dolgozni. Ez is nagy segítség volt a lelkivilágunknak.
Így telt el a nyár, majd az ősz is és hat hónap után kivándoroltunk Kanadába.
 
Utoljára 1980-ban találkoztunk az atyával Bécsben a Pázmáneumban, ezután már nem tudtunk róla. Ő pedig folytatta áldozatos munkáját. Mindig sokat gondoltunk rá és emlegettük őt.
 
Közben elszaladt felettünk többször 20 év és az idén 2017-ben, már fehér hajjal újra felébredt bennem a vágy, hogy megtudjam mi történt vele, láthatom e még?
 
Az interneten elkezdtem kutatni utána, de nagyon kevés eredményre jutottam.
Eközben találtam rá az Északi Magyar Archívum nevű weboldalra, azon belül pedig annak létrehozójára, névrokonomra, Szöllősi Antal úr személyében.
Köszönettel neki ő sokat segített és további lendületet adott a kutatáshoz.
Általa jutottam hozzá Szollár atya életútjának a leírásához.
 
Ennek alapján további kapcsolatokat kerestem, helyiségek és intézmények vonatkozásában.
Az egyik ilyen támpont Pestszentlőrinc volt, ahol az atya novícius éveit töltötte és ahol később káplán, hitoktató volt. Felvettem a kapcsolatot a Pestszentlőrinci Főplébániával, ahol készségesen segítettek. Megadták Havasi József atya telefoni elérhetőségét, aki személyesen is jól ismerte Szollár atyát, mivel 30 évig együtt dolgoztak többek között Bécsben is.
1991-ben a rendszerváltás után Havasi atyát hazarendelték és tartományfőnökként a hazai szalézi rend újjáépítésén munkálkodott nagy sikerrel, egészen a nyugdíjazásáig.
De hivatását ezután is folytatta, jelenleg az újpest-megyeri szalézi rendházban él és magas kora (88) ellenére igen aktívan tevékenykedik, misézik, oktat és a szalézi rend ügyében sokat utazik is.
Felhívtam őt telefonon, végtelenül kedves volt és az éppen aktuális bécsi utazása után egy időpontot beszéltünk meg a személyes találkozásra.
Közel két órán át beszélgettünk, türelmesen meghallgatott majd sokat mesélt Szollár atyáról, közös munkájukról, az akkori emigráció problémáiról és kaptam tőle két csoportképet is melyeken a Szollár atya is látható.
 
Még annak idején Traiskirchenben a lágerben Szollár atya sokat panaszkodott nekünk arról, hogy sokszor megkeresték a hazai „elvtársak” azzal, hogy szolgáltasson adatokat a menekültekről.
Ezt ő természetesen következetesen megtagadta, így a „szervek” fekete listájára került.
Azt, hogy ez mit jelentett a számára most 50 évvel később a Havasi atyától tudtam meg.
Szollár atya többször is szeretett volna hazalátogatni, de ezt élete végéig nem engedték meg neki. Volt olyan eset, hogy a szalézi rend hivatalos útján egy csoport tagjaként érkezett a magyar határra, mindenkit beengedtek kivéve őt és visszafordították.
A legnagyobb fájdalma az volt, hogy még az édesanyja temetésére sem engedték haza.
Ilyen és ehhez hasonló lelki terhekkel folytatta áldozatos munkáját.

 

Szollár atya rendtársakkal
 
Szollár atya 1990 őszétől az 50. papi jubileumára készült, ami 1991. június 22.-én lett volna. A jubileumi év kezdete előtt már sokat betegeskedett, ekkor tudtam utoljára telefonon kapcsolatba lépni a bécsi Szaléziánumban az egyik rendtársával, aki arról tájékoztatott, hogy az atya súlyos beteg, már nem tudja ellátni a hivatását és egy Bécs melletti otthonban nővérek ápolják. Ez volt az utolsó akkori hírem róla.
 
Havasi atyától 2017 áprilisában élőszóban is megtudtam, hogy a Szollár atyát küzdelmes földi élete után az Úr égi szolgálatra rendelte.
1991. február 26.-án 76 éves korában elhunyt és Bécsben temették el. Sajnálom, hogy a várt és megérdemelt 50. papi jubileumát már nem érhette meg, pedig nagyon készült rá.
 
Ezekkel a gondolatokkal kívántam a Szollár atyának örök emléket állítani, mindazok nevében is akiken élete során segített. Nyugodjék békében!
 
„Az nem hal meg kit eltemetnek
Csak az hal meg kit elfelednek”

 

Szöllősi János

Budapest

 

 

Az oldal tartalma, sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás, rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag Szöllősi János (Budapest, Magyarország) előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.