Írta (gyűjtötte, összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
PORTUGÁL-MAGYAR LEXIKON
Portugália és Magyarország: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok
Kedves Olvasóink!
A www.ungerska.se egyes oldalaival kapcsolatban több visszaélés jutott tudomásunkra, ezért a Portugál-Magyar Lexikon oldal csak tájékoztató jellegű.
Az Északi Magyar Archívum (ÉMA) gyűjteményének teljes anyaga csak Magyarországra kerülése után lesz elérhető.
Északi Magyar Archívum Baráti Kör eszmei és erkölcsi támogatói a jövőben is
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mailon érdeklődhetnek.
Bővebben az Északi Magyar Archívum Baráti Köréről az Északi Magyar Archívum Baráti Köre
oldalon olvashatnak.
Megértésüket kérve, köszönjük látogatását.
Szöllősi Antal, Stockholm, Svédország
Véghváry Lóránt, Durban, Dél-Afrika
az Északi Magyar Archívum alapítói
2017. július 11.
Ui.
Magyarországon nagyon sok használaton kívüli épület van, amelyek közül talán egy alkalmas és praktikus lehetne az Északi Magyar Archívumban összegyűjtött anyag magyarországi elhelyezésére.
Ezzel kapcsolatban egy érdekes magyar honlap:
elhagyatott épületek,helyek képek - Romos, elhagyatott épületek ...
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
A
AMBRÓ Ferenc
1944 szeptember elején Lisszabonban tartózkodott.
B
CHORIN Ferenc
Családjával 1944. június 26-án érkezett Lisszabonba.
CSEKONICS Endre
(Sopron, Sopron vm., 1901. április 10. – Lisszabon [Portugália], 1983): agrármérnök, neves vadász, a Csekonics család utolsó férfitagja.
A második világháború után Portugáliába költözött.
D
DEÁK Ferenc
Magyar származású amerikai jogászprofesszor. 1925-ben telepedett le az Egyesült Államokban, 1939-ben kapott állampolgárságot. 1929-1947-ig a New York-i Columbia Egyetem tanára. Különböző kormányhivatali tisztségeket is betöltött. Kapcsolatban állt Eckhardt Tiborral. 1943-tól az amerikai kormányzat különleges megbízottja volt Európában, alezredesi, majd ezredesi rangban az amerikai katonai hírszerzésnek dolgozott. 1943-44-ben Lisszabonban tartózkodott.
E
F
Ferdinand August Franz Anton von Sachsen–Coburg–Koháry
(Bécs, 1816 október 29. – Lisszabon, 1885 december 15.): a Szász-Coburg-Gothai hercege, több országban nagybirtokos, II. Ferdinánd (Fernando II) néven 1837 és 1853 között Portugália királya. A magyar csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella (1797-1862) fia.
A Koháry-birtokok örököse, a magyar főnemesség tagja. A Koháry-örökségről lemondott öccse javára, mikor házasságot kötött a portugál királynővel 1836-ban.
Ferdinánd Szász–Coburg–Gotha-i hercegnek és csábrági és szitnyai herceg Koháry Antóniának elsőszülött gyermekeként született. 1836-ban feleségül vette II. Mária da Gloria portugál királynőt, és elsőszülött fia, Péter herceg születése után, 1837-ben megkapta a Portugália királya címet, de a tulajdonképpeni uralkodó felesége maradt. Neje halála után 1853 és 1855
H
I
J
K
KONDOR Lajos
(Csikvánd, Győr vm., 1928 június 22. – Fatima [Portugália], 2009 október 28.): teológiai tanár, posztulátor.
Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte. 1946-ban Kőszegen lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe. A németországi Bonnban tanult teológiát, itt szentelték pappá 1953-ban. 1954-ben rendje Portugáliába küldte, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár. 1961-től a még gyermekkorukban elhunyt fatimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggáavatási perének posztulátora lett.
Kondor atya életcélja a fatimai üzenet terjesztése volt, az általa fenntartott „Pásztorgyermekek Irodája” (Secretariado dos Pastorinhos). 1963-ban kezdte közzétenni Hírek a kis pásztorokról hírlevelet hét nyelven.
Sok éven át sikerült rejtve terjeszteni nem csak Fatima irodalmát és a Szeplőtelen Szív tiszteletét, hanem fatimai szentképeket és szobrokat is az akkori szocialista országokba.
1978-ban az akkori leirai püspökkel, Alberto Cosme do Amarallal együtt találkozott II. János Pál pápával, hogy hivatalosan is megkezdődhessen a boldoggáavatási eljárás.
Meisner bíboros, kölni érsek segítségével elérte, hogy II. János Pál pápa 2000. május 13-án Fatimában avassa boldoggá a két pásztorgyermeket, bár a korábbi tervek szerint a kihirdetés Rómában történt volna.
Kondor atyának nagy szerepe volt a fatimai Magyar Keresztút felépítésében, amely az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból jött létre. A szerzetes mindig szeretettel fogadta a Fatimába érkező magyar zarándokokat, gyakran mondott szentmisét nekik.
2004 márciusában a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű szervezet kitüntetést adományozott neki abból az alkalomból, hogy 50 éve élt és dolgozott papként Portugáliában. 2006 januárjában a portugál köztársasági elnök, Jorge Sampaio a portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki. Ugyanebben az évben októberben, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával Magyarország lisszaboni nagykövete adta át Kondor Lajosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét.
Kondor Lajos gyászszertartása 2009 október 30-án 11 órakor volt a fatimai bazilikában, utána a fatimai temetőben helyezték örök nyugalomra.
2011 november 10-én Fatima egyik terét Kondor Lajos atyáról nevezték el.
Forrás: Magyar Kurir
Irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
L
PERJÉS Magdolna – CSABA Márta: Magyar emigráció Portugáliában.
= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.
Interneten: Magyar emigráció Portugáliában
M
MARDEL, Carlos : Carlos Martello, vagy Charles Mardell
(Mo., 1695 táján – [Portugália], 1863. szeptember 8.): magyar származásu építész, ezredes.
Hadmérnöként 1733-ban érkezett Portugáliába. Előbb kapitány, majd ezredes lett, és ezt a rangját haláláig megtartotta.
VAJKAI Zsófia: Carlos Mardel, Lisszabon XVII. sz-i magyar származású építésze.
= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.
Interneten: Carlos Mardel, Lisszabon XVII. sz-i magyar származású építésze
N
O
ORTH György
(Budapest, 1901. április 30. – Porto [Portugália], 1962. január 11.): edző, nyolcszoros magyar bajnok labdarúgó, kereskedő.
Irodalom: MÉL
Ö
P
R
S
SZ
T
U
Ü
V
PERJÉS Magdolna – CSABA Márta: Magyar emigráció Portugáliában.
= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.
Interneten: Magyar emigráció Portugáliában
W
Z
ZENTAI Armand
PERJÉS Magdolna – CSABA Márta: Magyar emigráció Portugáliában.
= Palimpszeszt (Budapest, tudományos és kulturális folyóirat), 7(2001)15.
Interneten: Magyar emigráció Portugáliában
ZS
Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!
A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!