Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI Antal
GÖRÖG-MAGYAR LEXIKON
Görögország és Magyarország: kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, görögországi magyarok
TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
A
AGÓRA
Görög kisebbségi kulturális magazin
A Görög Kultúráért Alapítvány folyóirata.
(Csanád, Torontál vm., 1874. február 18. – Plattenhardt [Németország], 1964. júnus 9.): római katolikus plébános, író.
1900-1901-ben, mint Velics Lajos családjának nevelője Voloscában, Kairóban és Athénben élt.
B
BÁLINT Gábor, szentkatolnai
(Szentkatolna, 1844 március 4. – Temesvár, 1913 május 26.): nyelvész, egyetemi tanár, orientalista.
1887-90-ben Athénben arab és török nyelvet tanított.
Irodalom: MÉL , ÚjMIL:2000
C
D
DANY Margit
(Mikelaka, 1906. február 5. – Athén, 1975. január 22.): kétszeres Európa-bajnok, magyar női tőrvívás első bajnoka.
E
F
G
De GERANDO Ágostné, gróf Teleki Emma
(Hosszúfalva, 1809. szeptember 11. – Pálfalva, 1893. április 30.): írónő, Teleki Blanka húga.
A szabadságharc bukása után 1870-ig franciaországi emigrációban élt, hol több, a magyar ügy védelmét szolgáló cikke jelent meg.
A Balkán-félsziget és Kis-Ázsia utazója volt Lányával Görögországban is járt.
Műve: De Gerando Ágostné görögországi levelei, (Pest, 1873.)
Irodalom: MÉL ; ÚjMIL 1:455-456.
GERSTER Béla
(Kassa, 1850. október 20. – Budapest, 1923. augusztus 3.): magyar mérnök, a Korinthoszi-csatorna tervezője, és kivitelezésének főmérnöke.
Interneten: Gerster Béla - Wikipédia
Virágkoszorúk... Kegyeleti megemlékezés és koszorúzás a Nemzeti ...
A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY
„Az Alapítvány 2001-ben jött létre, hogy egy olyan űrt töltsön be, amely a magyarországi görögség sok évszázados jelenlétét igazolja, megőrzi az anya ország hagyományait, szokásait, de mindenekelőtt megismerteti és sugározza azt a több ezer éves kultúrát, amely a mai modern európai gondolkodás és demokrácia alapja.”
Folyóiratuk Agora címmel jelenik meg.
Az Alapítvány interneten; magyar, görög és angol nyelven: A Görög Kulturáért Alapítvány
H
HERCZEG, Pierre báró
Athen városának Kavalla negyedének (elővárosának) jelenlegi városházát,
az osztrák-magyar kastély építészet hatására 1890-es években építette a magyar Herzog Pierre báró.
I
J
K
KAUSER István
Mérnök. Részt vett a Korinthoszi-csatorna építésében.
KORINTHOSZI-CSATORNA
„Görögországban a Korinthoszi-földszoros, más néven Iszthmosz a Peloponnészoszi-félszigetet köti össze Attikával, és a Jón-tenger Korinthoszi-öblét választja el az Égei-tengertől.Emiatt a rövid földdarab miatt a félszigetet megkerülő hajók az ókortól kezdve több száz kilométeres kerülőre kényszerültek. A közelben fekvő gazdag Korinthosz kereskedői úgy segítettek ezen, hogy hajóikat a diolkosznak nevezett hajócsúszdára, egy kerekes szerkezetre rakták, és így vontatták át a földszoroson. Az Iszthmosz átvágásának gondolata többször is felmerült a történelem során, de megvalósulására a XIX. századig várni kellett.
A görögök 1867-ben kezdeményezték a Korinthoszi-csatorna építését, majd 1881-ben a kalandos életű Türr István a görög kormánytól 99 évre engedélyt nyert a korinthoszi földszoroson keresztül ásandó csatorna létesítésére és üzemben tartására. A tervek elkészítésével Gerster Béla mérnököt bízta meg, aki a csatornaépítő vállalat főmérnökeként vezette a munkálatokat. Türr ezt megelőzően már a Ferenc-csatorna üzemeltetésében és a Panama-csatorna vállalkozásában is részt vett.
A munkálatok 1882-ben kezdődtek. Türr először egyeztette elképzeléseit Lesseps Ferdinánddal, a Szuezi-csatorna építőjével, majd Gerster Bélával elkészíttette a tanulmányterveket, majd francia részvénytársaságot alapított a tőke biztosítására. A kivitelezést Gerster vezette. Az 1888-as határidőre, előre nem látott nehézségek miatt csak a munka háromnegyede készült el. A késedelem többletköltséget okozott, s akárcsak Panamában, a tőzsdei manipulációkban szertefoszlott a beruházásra szánt tőke, a társaság csődbe ment.A munka másfél évig állt, majd Türr új, görög társaságot alapított, és megszerezte a görög kormány támogatását.
Gerster Béla Korinthoszban saját technológiát dolgozott ki a csatorna építésére. A 80 méterrel a tengerszint fölé emelkedő, kemény kőzetben mély bevágást vájatott, az ebből mélyített aknákat a föld alatt vágatokkal kötötték össze, így fejlesztették tovább a nyolcvan fokos, majdnem függőleges V alakú bevágást. 1886-ban földrengés miatt egy 30 méteres szakasz beomlott, ezután kevésbé meredek, a szikla minőségétől függően 71-77 fokos falat vájtak. Még négy magyar mérnök vett részt a munka irányításában, a csatornát ők fejezték be, hiszen Gerster akkor már Magyarországon épített vasutat. A csatorna építésén átlagosan 4000 munkás dolgozott. A munka során 11 millió köbméter követ termeltek ki, 1200 tonna lőport, 450 tonna dinamitot használtak fel.
Az ünnepélyes átadás 1893. augusztus 6-án volt, György görög király és Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében. A mesterséges vízi utat 1893. október 28-án helyezték forgalomba. A 6345 méter hosszú csatorna vízmélysége 8,5 méter, a vízfelszínen 25, a fenéken 22 méter széles. A csatornán - amelyet nagyobb teherhajók nem használhatnak, és egyszerre csak egy irányban lehetséges a forgalom - évente 11 ezer hajó halad át, ma már főként turistajárművek. A magyar építők, mérnökök dicsőségét 2009 óta emlékmű hirdeti a Korinthoszi-csatorna Jón-tenger felőli bejáratánál.” Forrás: MTVA.HU
Korinthoszi-csatorna építésében még négy magyar mérnök – KAUSER István, NYÁRI László, PULSZKY Garibaldi és STÉGHMÜLLER István – vett részt.
Interneten:
120 éve avatták fel a Gerster Béla által tervezett Korinthoszi-csatornát
1893. augusztus 6. A Korinthoszi-csatorna megnyitása - Rubicon
L
Magyarországi görögök
A 17. század második felében a görögség előnyomuló hulláma elérte az ország északkeleti részét is. Kecskeméten és Debrecenen kívül feltüntek Munkácson, Miskolcon, Tokajban, Sárospatakon és Járdon. A 18. század elején a szatmári vár császári kapitánya a kurucok közeledtekor 1703 őszén Németi városát felgyújtotta, hogy a vár védelmét megkönnyítse. A városban lakó görögök és rácok is a várba menekültek. A ostrom alatt munkával és pénzzel segítették a várba szorított császári hadat. A vár kapitulációja után, 1705. januárjában a fejedelem többször is utasította Ramocsaházy Györgyöt, hogy a görögök és a gazdátlan ingóságok a katonák zsákmányát képezik. A görögök jószága felett megindult az osztoszkodás és huzakodás, miközben Galambos Ferenc kapitány a szatmári vár kazamatáiban tartotta őket kemény rabságban. Galambos 1705 április 21-én jelenti Károlyinak, hogy „Az itt lévőGörögöket Tokajban szállítottam,... ...volt sirás és rivás”. Ezzel a áttelepítéssel lezárult a szatmári és németi görögök története. A Tokajba való költöztetéssel, majd 1708 körül Debrecenből is ideköltözőgörögök egy évszázadra megvetteték az alapját a tokaji görög kolónia virágzásának. A fejedelem saját birtokára telepítette le őket. Rákóczi a tokaji görögöknek 1706-ban védőlevelet adott. 1709. június 25-én pedig utasította Zemplén vármegyét, hogy a tokaji görögöket ne adóztassa meg, mert azok Tokaj mezővárosnak adóznak.
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata
Szervezeti és Működési Szabályzata kimondja, hogy: „A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata képviseli a Magyarországon élő görög kisebbséget, ápolja az első diaszpóra által Magyarországon meghonosított hagyományokat. Célja a görögség kulturális autonómiájának kiteljesítése, ennek érdekében kapcsolatokat épít és tart fenn a magyar és a görög kormánnyal. Magyarországi és görögországi civil szervezetekkel.”
N
NYÁRI László
Ö
P
PULSZKY Garibaldi, Cserfalvi és lubóczi
(Torino [Olaszország], 1861. március 8. – Ercsi, 1926. július 17.): mérnök, miniszteri tanácsos.
Részt vett a Korinthoszi-csatorna építésében.
Interneten: Pulszky Garibaldi - Wikipédia
R
S
STÉGHMÜLLER István
Mérnök. Részt vett a Korinthoszi-csatorna építésében.
SZ
T
TÜRR István
(Baja, 1925. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3.): tábornok.
UDVARDY Anna
(Pireusz [Görögország], 1927 július 25. – Komárom, 1987 április 20.): színész.
Ü
V
VASZILÍU, Jórgosz (görögül: Γιώργος Βασιλείου)
(Famagusta [Ciprus], 1931. május 20. - ): ciprusi politikus, közgazdász és üzletember, 1988-1993 között a Ciprusi Köztársaság harmadik elnöke. A Petőfi Kör egyik alapítója és az 1956-os magyar forradalom résztvevője. Alapítója és korábbi vezetője a ciprusi, liberális Egyesült Demokraták (EDI) pártnak.
W
Z
ZAVARASZ, Jeórjiosz (György)
(1744-1804): magyarországi görögök szellemi vezére.
ZS
Kedves Látogató!
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!