Finn-magyar lexikon

ÉSZAK

MAGYAROK

MŰHELY

EGYEBEK

4086727

Tegnap

A héten

Múlt héten

Ebben a hónapban

Múlt hónapban

Összesen

402

619

1021

4068114

14805

85808

4086727

Te IP-címed: 44.222.134.250

2024-10-08 17:05

Visitors Counter

Finn-magyar lexikon

E-mail

2011. december 18. vasárnap, 00:48

Írta: Szöllősi Antal

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL

FINN-MAGYAR LEXIKON

AARIKA, Anelli

(1928 -): Finn származásúénekesnő. Budapesten tanult, majd 1951–1961 között az Operaház tagja volt. 1961-ben visszatért Finnországba, ahol a Finn–Magyar Társaság titkára is volt.

Irodalom: M agyar Színházművészeti Lexikon, (1994) [11]

AUSTERLITZ Vilmos

(Eperjes,1873. május 28. – 1925): orvos, eszperantista.

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte. Orvosnövendék korában a Dávid Ferenc Egyletnek volt tagja. 1902-1912 között a kolozsvári egyetem bonctani tanszékének volt tanársegéde, majd gyakorlóorvos Bártfán.

Az első világháború alatt megkapta a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét és a porosz Vöröskereszt III. osztályú érmét.

1925-ben a Sárosmegyei Orvosok Szövetségének alelnöke és az Eszperantista Orvosok Nemzetközi Világszövetségének titkára volt. 1925-ben eszperantó-propaganda körutat tett Finnországban.

Műve: Utazásom Finnországon át az északi sarkig, (1927).

BÁN Aladár

(Várpalota, 1871. november 3. – Budapest, 1960. szeptember 26.): magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Eredeti neve Bánvárth Károly Mór volt, melyet 1889 júliusától Bán Aladárra magyarosított.

1920-ban intenzíven bekapcsolódott a Turáni Társaság tevékenységébe. A társaság alelnöke és Finn-Észt intézetének vezetője volt. A Finn Irodalmi Társaság, a Kalevala Társaság, az Észt Irodalmi Társaság levelező tagja. Több magas finn és észt kitüntetést is kapott.

Életének jelentős napjait jelentik a rokon finn és észt néphez tett utazásai. 1903-tól kezdve 12 alkalommal járt a finneknél és az észteknél. Életében 1951-ben szomorú esemény következett be, rákerült a Budapestről kitelepítendők listájára, nyugdíját megvonták, kitelepítették.

dr. BORSOSHÁTI KUHL Lajos

(Kalocsa, 1891. augusztus 28. – Budapest, 1974. január 21.): 1940-1941 között Helsinkiben rendkivüli magyar követ és meghatalmazott miniszter.

DÁVID István

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) adatbázis-felelőse.

DONNER Otto

(Kokkola [svédül: Gamlakarleby], 1835. december 15. – Helsinki, 1909 szeptember 17.): finn nyelvész, politikus.

Ossian Donner és Kai Donner édesapja, Jörn Donner nagyapja. 1872-ben Magyarországon is járt. A MTA 1876-ban megválasztotta kültagjának.

Irodalom: Révai:5-690

Északi rokonaink

A Magyar-Finn Társaság és a Magyar-Észt Társasaság közleményei alcímmel jelent meg.

Budapest: 1939-1944. Szerkesztője Nagy Iván (1898-1977) volt.

Finn-Magyar Társaság

Cím: Kaisan iemenkatu 10. FIN – 00100 Helsinki

Finnországi Magyar Gyülekezet

Finnországi Magyar Keresztény Közösség

Finnországi Magyarok Egyesülete

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) akkori elnöke 1992-es finnországi látogatása alkalmával fogalmazódott meg a gondolat, hogy alakuljon szervezet az addig egymással spontánul találkozó finnországi magyarok részére. Egy év múlva, 1993. március 13-án megtartották a Finnországi Magyarok Egyesületének alakuló közgyűlését.

1995 óta jelenik meg tájékoztatójuk, a Körlevél.

Honlapjuk: http://www.magyarutca.org.

FLISZÁR Krisztina

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) a Magyar Kedd képviselője.

FÁBIÁN István

(Rábatamási, 1809. szeptember 2. – Győr, 1871. július 19.) győri kanonok, nyelvész, az MTA levelező tagja.

Tanulmányait Sopronban és Győrött végezte; 1833. június 4-én szentelték pappá.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta. A finn irodalmi társaságnak is levelező tagja volt.

Lefordította a Kalevala finn eposz nagy részét (az egész eposz 22 800 verssorból áll és 50 énekre van osztva); részeket közölt belőle a Magyar Nyelvészetben (VI. 1861. az I. és II. rúnt), a Szépirodalmi Figyelőben (1862. a XXXI–XXXVI. rúnt), az Idők Tanújában (1867. jan. az L. rúnt).

Kéziratban van a Kalevala III–XII. és XXXVII. része.

GÁLFI Irén

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) gazdaasszonya.

GOMBOCZ Zoltán

(Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1905, rendes: 1922). Gombocz Endre botanikus bátyja.

Többször járt külföldi tanulmányúton (1899 Párizs, 1903-1904 Lipcse, Párizs). Párizsban, Finnországban és Svédországban a kísérleti fonetikát tanulmányozta.

HALÁSZ Ignác

(Tés, 1855. május 26. – Budapest, 1901. április 9.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1888).

A Magyar Tudományos Akadémia segítségével három tanulmányutat tett a svédországi és a norvégiai lappok között, ahol sok nyelvi és népköltési anyagot gyűjtött. Első útját 1884 júniusában kezdte meg és szeptember végén fejezte be; Varsón, Szentpéterváron át ment Finnorszába és onnan a lappokhoz. Másodszor 1886 nyarán, harmadszor 1891-ben kereste föl a lappokat; mindannyiszor érdekes és értékes nyelvészeti adatokkal tért vissza.

HALONEN Hajnalka

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületében (FME) a tamperei közösség vezetője.

HUHTALA Zsuzsanna

(2014:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) szervezőtitkárja.

IMRE László

(Csorna, 1944. november 17. –) széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1992 és 1996 között a Helsinki Egyetem vendégprofesszora volt. Tartuban, Kijevben, Szentpétervárott, és a Rutgers Egyetemen tartott előadásokat.

Irodalom: ÚjMIL 2000:942

JUHOS Botond

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületében (FME) a magyar névsor kezelője.

Kalevala Baráti Kör

Kalevala Ystäväpiiri

Cím: H-1118 Budapest ; Somlói út 15.

KARANCSI Mária

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) elnöke.

KECSKEMÉTI István

(Budapest, 1937. március 6. – Helsinki, 1975. május 31.): bibliográfus, műfordító, nyelvész, turkológus.

KLEM Antal :: eredetileg Klemm Imre

(Léka, 1883. szeptember 1. – Pécs, 1963. december 23.) nyelvész, finnugrista, bencés szerzetes, a nyelvtudományok doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1927) tagja.

A finnugor nyelvek összehasonlító mondattani kutatása területén kifejtett munkássága rendkívül jelentős, a magyar nyelv mondat- és szószerkezeti sajátosságainak történeti alakulását felvázoló monográfiája napjainkig hiánypótló munka.

1925-től a helsinki Finnugor Társaság (Suomalais-ugrilainen Seura) tagja, 1938-tól az akkor alakult Észt Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

KODOLÁNYI János

(Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.): író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.

1936-1938 között tette első utazását Finnországba, barátja és munkatársa lett Arvi Järventaus finn írónak. Élményeiből két naplószerű könyv született (A csend országa és a Suomi titka).1938-ban Helsinkiben befejezte a tatárjárásról írott regénytrilógia első részét, a Julianus barátot, egyik legolvasottabb művét.

KOVÁCS Kati (teljes nevén: Marje Katalin Kovács)

(Helsinki, 1963 december 26. – ): magyar származású finn képregényrajzoló.

Körlevél

A Finnországi Magyarok Egyesületének tájékoztatója.

Helsinki: 1995-

KULAI Sándor

A helsinki magyar követség sajtóattaséja (1939-1944).

LAFOND Beáta

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületében (FME) a turkui közösség képviselője.

Magyar-Finn Társaság

Unkari-Suomi Seura

Cím: H-1136 Budapest ; Pannónia u. 9. I/3.

MÁNYOKI Vilma, mányoki

(Tapolca, 1898. máj. 7.–?) tanár, író.

A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet, Oxfordban is tanult. Fővárosi középiskolákban tanított. Első írása a Tolna Megyei Közlönyben jelent meg, később a Tapolczai Lapok és fővárosi folyóiratok is közölték cikkeit és értekezéseit. Egyik kezdeményezője volt a magyar–finn barátság két háború közötti megerősítésének. A Lolla Svärd című lap külföldi tudósítójának kérte fel.

MERIKANTO, Oscar

(1868-1924) finn zeneszerző és karmester

Magyar vonatkozású műve:

Ungarsk dans. Helsingfors, A. E. Lindgren – zongora négy kézre

Irodalom: Prahács Margit: Magyar témák a külföldi zenében. Bp. 1943 – 43 oldalon

NEMESKÉRI KISS Sándor

1934 – 1937 között Helsinki székhellyel magyar követség vezetője, Finn- Észt- Lettország és Litvánia képviselettel.

PAASONEN, Aladár Antero Zoltán Béla Gyula Árpád

(Budapest, 1898. december 11. – Flourtown, Pennsylvania [USA], 1974. július 6.): finn és magyar származású ezredes.

Szülei Heikki Paasonen (1865-1919), nyelvész és Palásthi Paskay Mariska (1864-1951).

A téli háború alatt a finn főhadiszállás felderítőegységének parancsnoka volt.

[szerkesztés alatt]

PAASONEN, Heikki

(Mikkeli, 1865. január 2. – Helsinki, 1919. augusztus 24.): finn nyelvész, egyetemi tanár.

Aladár Paasonen ezredes édesapja. Magyarországon többször megfordult és 1894-től felesége is magyar: palásthi Paskay Mária (1864-1951) volt. Új forrásokat nyított meg a finn-ugor nyelvtudományban és ennek mitológiájának irodalmát is gazdagította munkáival. A szakfolyóiratokban közölt cikkjeinen kívül magyar nyelven megjelent műve: Csuvas szójegyzék (Budapest, 1909). 1905-ben a MTA külső tagjává választotta. Az önnálló Finnországnak Magyarországon első diplomáciai megbízottja volt, aki hazája nevében 1918 februárjában hivatalos üdvözlő iratot nyujtott át Wekerle miniszterelnök kezéhez a magyar nemzet részére.

Irodalom: Révai:15-74 ; Tolnai Nagylexikon

Palásthi PASKAY Mária Josefina Charlotta (finnül: de Palásth Paskay Mariska)

(1864-1951)

Szülei Palásthi Paskay Gyula (1826 körül – 1886), ügyvéd, nyugalmazott királyi törvényszéki bíró és melesiczi Melcsiczky Szerafin.

Aladár Paasonen ezredes édesanyja.

PÁNDY Pál István (finnül Paavo von Pandy)

(Gyula, 1905. augusztus 7. – Inari (Finnország), 1986. szeptember 24.) magyar származású finn katona, idegenvezető, író.

Èdesapja Pandy Kálmán (1868-1945) orvos, édesanyja Aino Maria Edvardintytär Hjelt (1881-1936) finn nővér volt.

Gyerekkorát Erdélybe n töltötte, de gyakran megfordult a finn rokonoknál is. Katonai pályára került, lovastiszti és gazdasági tiszti tanulmányokat folytatott, majd belépett a határőrséghez. Az 1930-as években orvosi okok miatt el kellett hagynia a határőrséget. Az orvosok tanácsára, környezetváltozásra volt szüksége. Finn rokonai hívására 1936-ban, anyja halála után a finnországi Petsamóba költözött és feleségül vett egy finn nőt. Finn állampolgárságért folyamodott, amit akkor a rendőrség elutasító véleménye miatt nem kapott meg. A téli háborúban önkéntesként szolgált, amiért 1941 február 14-én a finn köztársasági elnök állampolgárságot adományozott Pándynak. A második világháborúban finn-német összekötőként szolgált, amiért a németek és a finnek is kitüntették. A háború után Inariban (Kultalahtiban) telepedett le. A háború alatt elhunyt felesége, így újból megnősült, elvette a falu tanárnőjét. Kezdetben erdőmunkálatokkal tartotta el a családját, majd idegenvezető és fordító lett. Amíg a turistákkal foglakozott, a lappok megengedték neki, hogy ő is lapp népviseletbe öltözködjön. Időközben Európa több országába is előadásokat tartott és így igyekezett Lappföld idegenforgalmi szépségeire felhívni a figyelmet. Lappföld-követnek is nevezte őt a sajtó. Idegenvezetőként hét nyelven beszélt. 1936 óta csak egyszer járt Magyarországon, 1968-ban.

POPINI Albert

(Ploeşti, 1864. július 20. – Debrecen, 1930. március 4.): költő, műfordító, irodalomtörténész.

Magyarországi születésű olasz. A finn irodalom kutatója, számos finn szépirodalmi művet fordított.

Irodalom: ÚjMIL 2000:1779 ; Ványi 1993:555

PUJA Frigyes

(Battonya, 1921. február 2. – Budapest, 2008. július 5.): betűszedő, politikus, volt külügyminiszter.

1945 és 1951 között pártfunkcionárius, majd külügyminisztériumi osztályvezető 1953-ig.

Magyarország stockholmi követe, 1954. február 15-e és 1955. április 13-a között Norvégiába és Dániába is akkreditálták. Ezután 1959. július 28-ig bécsi magyar nagykövet. Külügyminiszter-helyettes 1959-63, 1968-73 között, az MSZMP KB külügyi osztályvezetője 1963-tól 1968-ig. Külügyminiszter 1973-tól 1983-ig, majd 1983. november 9. és 1986 március 5. között helsinki magyar nagykövet.

RÁCZ István

(Tőketerebes, 1908. július 11. – Helsinki, 1998. december 13.): műfordító, emlékiratíró.

1934-től Csehszlovákiában, 1938-ban Finnországban újságíró, fényképész, fotóművész. A finn-szovjet háborúban önkéntes. 1956-ban ismét Finnországba ment. 1997-ben létrehozta a Polar Alapítványt a finn és a skandináv irodalom magyar népszerűsítésére. 1969-ben és 1985-ben finn Állami Díjat kapott. Műfordítóként és fotóművészként főként a finnugor népek kultúrájával foglalkozott. 1976-ban leforditotta a Kalevalát.

Irodalom: ÚjMIL 2000:1803-1804.

SZÉKELY Balázs

(2013:-) A Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) pénztárosa.

SZETMIKLÓSI SZABÓ György

1941-1944 között Helsinkiben a magyar követség ideiglenes ügyvivője.

SZILVAY Csaba

Csellista, Szilvay Géza testvére.

1972-ben megalapítja a Helsinki Strings-t, ifjúsági zenekart.

SZILVAY Géza

Hegedűművész. Szilvay Réka édesapja.

SZILVAY Réka

(Helsinki, [Finnország], 1972. – ): apai ágon magyar származású finn hegedűművész.

SZINNYEI József ifj.

(Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára.

1879-ben nyelvészeti tanulmányok folytatására állami ösztöndíjjal egy évre Finnországba utazott. Hamar elsajátította a finn nyelvet és anyagot gyűjtött megírandó finn-magyar szótárához. Hazatérése előtt házasságra lépett Rosendahl Hilmával, a helsinki finn színház tagjával.

Kezdetben irodalomtörténettel, később főleg a finnugor nyelvek hang- és alaktanával és magyar nyelvtörténettel foglalkozott. Nyelvészeti munkái németül és finnül is megjelentek.

SZLUHA Dénes

(Budapest, 1937. november 24. – Helsinki, 1996. február 16.): gépészmérnök, villamosmérnök

SZŐKE Amália

(Balázsfalva, 1929. február 14. – Helsinki, 2008. szeptember 16.) erdélyi magyar geológiai, művelődéstörténeti szakíró, műfordító.

Tamperei Finn-Magyar Baráti Kör

1950-ben alakult Tampere-ben.

TÖRÖK Béla

1937-1939 között Helsinkiben rendkivüli magyar követ és meghatalmazott miniszter.

UNKARIN UUTISET - MAGYAR HÍREK

Évente négyszer jelenik meg. Kiadaja a Tamperei Finn-Magyar Baráti Kör
Cím: Kansainvälinen toimointakeskus, Suvantokatu 13, I. em. ; 33200 Tampere ; Finland
internet: http://sustampere.org/magyarul.htm
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

VALMARI Aladár

(Porvoo [Finnország], 1922. január 13. – 1993.): magyar származású finn író és műkritikus.

VIKÁR Béla

(Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.): etnográfus, műfordító, az MTA levelező tagja (1911).

dr. báró VILLANI Lajos

1940-ben Helsinkiben rendkivüli magyar követ és meghatalmazott miniszter.

ZAICZ Gábor

(Budapest, 1944. április 16. – ) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi docens.

Az 1971–1972-es tanévben ösztöndíjasként tanult Finnországban: Helsinkiben és Turkuban. 1973–1976 között vendéghallgatóként turkológiai tanulmányokat folytatott az ELTE török tanszékén. 1979–1982 között - mint az első magyarországi vendégoktató – Dániában: Koppenhágában és Aarhusban volt lektor, majd 1987–1990 között a svédországi Uppsalában. Koppenhágában a magyar mellett finnugor lektor, valamint az összehasonlító finnugor nyelvészet, a mordvin nyelv és a szamojédisztika oktatója is volt.

1965-től kezdve több Nemzetközi Finnugor Kongresszuson vett részt. 1993-ban két hónapig az oroszországi Szaranszk város egyetemén finnugor nyelvészeti előadásokat tartott mordvin anyanyelvű tanárok és diákok számára. Ugyanebben az évben a kanadai Vancouver mellett található Simon Fraser Egyetemen tartott előadást mordvin nyelvészeti témából.

1998-ban a Japan Society for the Promotion of Science (JSPS Fellowship for Research in Japan) meghívására ugyancsak két hónapot töltött az oszakai Idegen Nyelvek Egyetemének magyar tanszékén. Ekkor az egyik tokiói és nagojai egyetemen, a Japán Uralisztikai Társaság jubileumi közgyűlésén, valamint a Néprajzi Múzeumban is tartott finnugor nyelvészeti előadásokat.

ZOLNAI Gyula : írói álneve Somkuti

(Nagysomkút, 1862. december 3. – Budapest, 1949. december 24.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla francia filológus atyja.

Számos finn költő verseit és Aleksis Kivi népi drámáját fordította magyar nyelvre. A finn irodalomból fordított verseit hetilapokban, antológiákban is közreadta.

E-mail címünk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Köszönjük a lát ogatást , kérjük nézzen vissza később is!

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se