Állásfoglalás, 2012

• E-mail

2012. január

Állásfoglalás (nyilatkozat)

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége aggódva figyeli a külvilág értetlenséggel teli támadásait és ahogyan mindezt Magyarország és a magyar nemzet lejáratására használják.

Az elmúlt napokban Magyarországot ért sajtótámadások és elmarasztalások kiváltó oka a január elsején életben lépett új Alaptörvény, a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény és a még 2011-ben elfogadott Médiatörvény. A megjelent cikkek és politikusi állásfoglalások ismeretében az a véleményünk, hogy a megfogalmazott birálatok nagyon sok esetben meg-alapozatlanok és az említett törvények pontos szövegének ismerete nélkül születtek.

Aggasztónak tartjuk, hogy az elmarasztaló cikkek és politikusi állásfoglalások egyoldalú tájékozódáson alapszanak, teljesen kizárva a bírált fél megkérdezését és véleménynyilvánítási jogát. Ennek egyenes következménye, hogy a széles közvélemény csupán egyoldalú tájékoztatást kap, ami szöges ellentétben van a nyugati sajtó és politikum által előszeretettel hirdetett demokratikus jogokkal és objektív tájékoztatási kötelezettségvállalásukkal.

Visszautasítjuk a cikkekben és egyes politikusi állásfoglalásokban megjelenő, a kollektív bűnösségre utaló jelzőket, miszerint ma Magyarország antidemokratikus, az országban fasiszta és náci időkre emlékeztető helyzet van és hogy a magyar nép antiszemita. Az e jelzőket megfogalmazókat emlékeztetjük arra, hogy történelme során Magyarország, a magyar nép több ízben is komoly áldozatokkal járó háborúban, forradalomban védte az európai demokráciát, amint tette legutóbb az 1956-os forradalalom kapcsán. Államisága óta Magyarország befogadó volt: számtalan nép, etnikum és menekülő talált benne új hazára, sokszor olyan kiváltságokkal, amelyek jóval meghaladták a magyar lakosságét. Európában elsőként magyar törvény engedte meg a különbözö vallási felekezetek szabad működését; - tette ezt akkor, amikor másutt egymást tűzzel-vassal irtották.

A birált három törvénnyel kapcsolatban a SMOSZ állásfoglalása:

Az új Alaptörvény az 1949-ben, szovjet megszállás idején elfogadott Alkotmányt váltja. Úgy véljük: érthető, hogy a 1990-es rendszerváltás után 21 évvel a magyar nép döntő többsége szakítani kíván a kommunista múlttal és olyan alaptörvényt akar, amely az ország függetlenségét és népének boldogulását szolgálja. A demokrácia egyik alappillérének számító szólásszabadság alapján ezt a törvényt lehet bírálni vagy üdvözölni, lehet szeretni vagy nem szeretni, de néhány dolgot nem lehet elvitatni: az Alaptörvény szellemisége a sok évszázad folyamán kialakult európai normákat követi, senki ellen nem irányul, Magyarország és népe boldogulását a közös Európában kivánja megteremteni. Úgy véljük, minden országnak és nemzetnek szuverén joga, hogy saját maga fogalmazza meg erkölcsi és etikai normáit, feltéve, hogy azok nem irányulnak senki ellen és össz-hangban vannak a demokratikus alapelvekkel.

A Médiatörvény eredeti szövegében egyetlen olyan paragrafus sem szerepelt, amely ne lett volna jelen valamelyik EU-s tagállam hasonló törvényében vagy kormányrendeletében. Ennek ellenére a magyar fél figyelembe vette az EU-s bírálatokat s a törvényt azok értelmében módosította, amit az EU még 2011 tavaszán elfogadott. Aki ezek után ismét bírálja a magyar médiatörvényt, az vagy nem ismeri ezeket a tényeket, vagy rosszindalatú hangulatkeltésre használja bírálatát.

A Magyar Nemzeti Bankról (MNB ) szóló új törvény birálói azt kifogásolják, hogy az MNB elveszíti függetlenségét. Számunkra ez a birálat érthetetlen, hisz a törvény szövege több helyen kimondja és megerősíti az MNB függetlenségét. Az is az MNB függetlenségét biztosítja, hogy elnökét a parlament választja meg. Az új szerkezeti forma szintén nem újdonság, hisz több az EU-s tagállamban hasonló szerkezeti felépítésben működnek a nemzeti bankok.

Országos Szövetségünket aggasztja néhány EU-s politikus eltúlzott, megalapozatlan bírálata, amelyekben az új magyarországi törvényektől féltik a magyar és az európai demokráciát valamint az emberi jogokat, odáig menvén, hogy megtorló szankciókat követelnek az EU-tól Magyarországgal szemben.

A szólásszabadság elve alapján tiszteletben tartjuk e képviselők véleményét. Nehezményezzük azonban, hogy e képviselők, akik nem kevésbé a mi szavazatainknak is köszönhetik európaparlamenti mandátumukat, hogy kettős mércével bírálnak. Egyrészt a mai Magyarországot antidemokratikus és diktatórikus államnak minősítik, másrészt mélyen hallgattak, amikor 2006 oktoberében az akkori hatalom brutálisan verte szét az 1956-os forradalmi események 50 éves jubileumát ünnepelni akaró tömeget.

Bírálják, antidemokratikusnak és az emberi jogokat megalázóknak minősítik az új magyar törvényeket, ugyanakkor mélyen hallgatnak olyan egyes EU-s tagállamokban érvényes törvényekről, amelyek magukban hordozzák a kollektív bűnösség fogalmát, vagy olyanakról, amelyek a saját kisebbségi etnikumaik alapvető jogait korlátozzák.

Az EU és az EU-t vezető politikusok iránti bizalom megtartása érdekében, kérjük, hogy bírálataik megfogalmazásakor a jövőben szíveskedjenek alaposan tájékozódni és kerülni a kettős mércét!

Ezt kívánja igazságérzetünk, a demokráciába vetett hitünk, és meggyőződésünk, hogy ez a közös Európa érdeke is.

A SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE vezetősége nevében

Bihari Szabolcs elnök