Kínai-magyar szótár [kalandjai]

• E-mail

KINAI-MAGYAR SZÓTÁR

Írta: VAJDA TIBOR, SJ., a kínai-magyar szótár főszerkesztője

... megigértem, hogy a szótárról külön írok, mert a tárgyalás a kiadásról volt európai utamnak főindító oka.

Távollétemben P. Tüll Alajos, egy idősebb rendtársam, a pannonhalmi szociális otthonban a közösség előljárója, készítette utamat. Ő tárgyal helyettem.

A tárgyalások főmotorja Dr. Nagy Töhötöm volt. Ő az Akadémia lexikonosztályán dolgozik. Ő kereste a kapcsolatot az Akadémia szótárosztályával. Gondolom P. Tüll kérte fől a közvetítésre, mert ő maga aligha lett volna képes kapcsolatba lépni az Akadémiai Könyvkiadóval. Minden hivatalos íratot Dr. Michaletzky Vilmos, egy kiváló katolikus ügyvéd állít össze. Egyetlen motívuma, az ügy sikere. Egyszer P. Tüll nevetve megjegyezte: „Vili, jutalmul majd kapsz egy tisztelet példányt”. 

Dr. Nagy Töhötöm Kőrösi Csoma Sándorra hívatkozott. Az ő nagy tibeti szótárát külföldön adták ki. Ne engedjük kicsúszni kezünkben – mondta – ezt a nagy magyar pionir munkát. (Az Akadémiai Könyvkiadónak átadott szakvéleményből láttam, hogy Magyarországon nincs senki, aki képes lenne egy ilyen szótár elkészítésére. Így természetesen kapva-kaptak az alkalmon, hogy egy kész szótárt megkaphassanak.)

Dr. Décsi Gyula, az Akadémiai Könyvkiadó szótárosztályának vezetője kijelentette, hogy a szótár érdekli, de mivel ő sem tud kinaiul, kiadja szakvéleményre Dr. Csongor Barnabás egyetemi tanárnak, a kinai tanszék dékánjának. A főtárgyaláson láttam, mennyire gondviselésszerű volt Magyarországba mennem és személyesen vezetni a tárgyalásokat, melynek anyagához Dr. Csongoron és kivülem, senk sem ért.

A tárgyalás kezdetén Dr. Csongor kezembe adta a szakvéleményt. Elolvastam. Első benyomásom az volt, hogy szó se lehet megegyezésről. A végén azonban Dr. Csongor jelezte, hogy szeretne velem személyesen találkozni. Így talán sok probléma megoldható lenne. Tárgyalásunk Dr. Kicsi, a lexikonosztály egyik vezetőjének szobájában folyt le. (Mellesleg megjegyzem, hogy Dr. Kicsi az előző este lakásán erdélyi lakomával vendégelt meg.) Ez gondviselésszerű volt. ... Dr. Kicsi semmibe sem szólt bele, hanem erősen figyelt a tárgyalás menetére. Amikor majdnem holtpontra került, egyszercsak megszólalt: – Barnabás, a szótárt biztosan kiadjuk, csak arról tárgyaljatok hogyan!  Ez a megjegyzés döntő befolyást gyakorolt Dr. Csongorra. Két óra hosszat tárgyaltunk. A tárgyalás végén felfogásunk (Dr. Csongoré és az enyém) teljesen megegyezett. Mehetünk Dr. Décsihez a megegyezést – illetőleg egyenlőre csak egy jegyzőkönyv – aláírására.

A megegyzésből csak a Kedves Olvasónik számára érdekeset közlöm. Én küldök két xerox példányt Dr. Csongornak átnézésre. Mielőtt elküldeném, szakember átnézi. Ez az egyik lektor Chia-jen Kecskés, egy Chicagóban élő kinai hölgy, egy magyarnak özvegye. 10 évig élt Budapesten és ott végzett egyetemet. Ő nézi át a fordítást összehasonlítva a kínai szöveget magyarral. Dr. Zsoldos Imre, a taiwani Fujen katolikus egyetem tanára is átnézi a szöveget. Ezeknek a megjegyzéseit figyelembe véve, kijavítom a kinai-magyar szótár szövegét és ezt küldöm átnézésre Dr. Csongornak. Ő főleg magyar stílus szempontjából nézi át. Azonkivül ajánlja majd néhány jelenleg a Kinai Népköztársaságban használt kifejezés bevételét és néhány kifejezés – valószínűleg főleg buddhista – kihagyását. Az ő megjegyzéseit figyelembe véve újra kijavítom a szótárt és most már a végleges szöveget küldöm az Akadémiai Könyvkiadónak, amelyen már nem lehet változtatni.

A magyarországi kiadás fontossága; többször átnézett, modern magyar stílusban írt szótár kerül nyomtatásra. Ha nem Magyarországon adnák ki, ilyen komoly szótárról nem lehetne szó. Csak a Magyarországon élők ismerhetik teljesen a magyar nyelvet. Minden kellemetlen és sok időt kivánó munkát Magyarországon végeznek: a kefelenyomatok átnézése, kínai írásjelek beragasztása, újra gépelés ha kézírat gyanánt adják ki. Az én munkám csak igazi szerzői munka, komolyan megfontolni a megjegyzéseket és kijavítani a szöveget. Így vigyázhatok arra, hogy stílusjavítás címén ne kerüljön a szótárba hibás fordítás.

... a nehézségek óriásiak: pl. gondolják 160 postaküldésről van szó, ebből 120 Taiwan-Ausztria-Magyarország-Magyarország-Ausztria-Taiwan-Taiwan-Ausztria-Magyarország. Kérjük a repülőgépek őrangyalait, hogy őrizzék a kézíratot, mert időmegtakarításból minden küldemény légipostával történik.

Megjelent:  Vasárnapi Levél (Bécs), 33. évfolyam, 7-8. szám., 1978. július-augusztus., 147-149. oldal  

KÍNAI-MAGYAR és MAGYAR-KÍNAI SZÓTÁR 

...ZSÁMÁR Jenő az 1940-es években még Pekingben kezdett dolgozni egy kínai-magyar és magyar-kínai szótáron. Még 1949, Peking kommunista fennhatóság alá kerülése előtt Zsámár elhagyta Kínát, és Makaón telepedett le. Ott találkozott a francia jezsuitával, P. Deltourral, aki egy kínai-francia szótár elkészítésén fáradozott. A két tudós jezsuita megállapodott, hogy a lexikográfiai anyagaikat egyesítik, és egy nagy szótárprogramot indítanak útjára. Több, Kínából kiutasított jezsuita csatlakozott a munkához, így az eredetileg kétnyelvű munka kibővült, felvették a spanyolt, az angolt és a latint is. 1952: a szótár-team Makaóról átköltözött Tajcsungba, Tajvan szigetére. Itt már 25 jezsuita dolgozott a szótárakon több éven keresztül. Ez volt a kínai jezsuita misszionáriusok első közös munkája Tajvanon. Mind az 5 szótár azonos anyagot használt: a Zsámárék által készített monumentális szótáralapot, amely kb. 1,5 millió cédulát jelentett. Minden egyes cédulán különböző kínai szótárak szócikkeinek kivágásai vannak felragasztva, 162.000 írásjegy és 180.000 szóösszetétel alapján rendszerezve. A szótáralap készítői munkájuk során lefordították az alapvető kínai értelmező szótárak összes szócikkeinek összes jelentését. A munkához több mint kétszáz különböző (műszaki, orvosi, közgazd. stb.) tematikájú szótárt is felhasználtak. A tervek szerint a szótárak egyaránt tartalmaztak volna modern és klasszikus kínai kifejezéseket, hogy segítségükkel ne csak a mai modern kínai nyelvet lehessen jobban elsajátítani, hanem a régi szövegeket is könnyebben lehessen olvasni. – Tajcsungban a szótárkészítők 6 osztályba voltak beosztva. Mindegyik nyelv munkatársa külön csoportot alkottak, a 6., központi osztály pedig előkészítette a fordítandó anyagot, és ellenőrizte az elkészült fordításokat. Minden osztályon kínaiak és külföldi jezsuiták együtt dolgoztak. Először a Francia Osztály készítette el az adott egység fordítását, majd az elkészült francia fordítást adták át a többi osztálynak, amelyek a franciát használták a fordítás alapjául. Ha a többiek hibát találtak a francia fordításban, azonnal értesítették a francia munkatársakat. A rendszer segítségével a fordítócsoportok ellenőrizhették egymás munkáját. A szótárak első változata 1954 nyarára készült el. Az évek során sok magyar jezsuita töltött el hosszabb-rövidebb időt a szótár készítésével: Zsámár, Németh, Kerekes, Rab, Horváth és Vajda atyák, és Fekete P. és Lindenberger testvérek. Maron József néhány hónapig a latin osztály munkatársa volt. - A monumentális kínai-többnyelvű szótárt a mérete és a hatalmas nyomdai költségek miatt nem tudták kinyomtatni. Mivel időközben több kínai-angol szótár is napvilágot látott, úgy döntöttek, hogy a kínai-angol változat elkészítését mellőzik. A Fülöp-szigeteken egy kínai pap szerkesztett a teológusok számára egy kínai-latin szótárt, ezért a latin szekció munkáját is felfüggesztették. Zsámár Jenő azonban kiadta a saját szószedetét, amelyet az Aszketika és misztika c. kínai nyelvű könyvéhez készített. A szótár rövidített, mintegy 6000 kínai írásjegyet tartalmazó francia változata 1976-ban, a szintén középszótár méretű spanyol változat 1977-ben jelent meg.

A kínai-magyar szótáron VAJDA Tibor 1977-ig dolgozott, majd elkészítette a magyar-kínai szótárt is. A kínai-magyar szótár kiadásának jogát az Akadémiai Kiadó 1977-ben megvásárolta, de nem adta ki . A magyar-kínai szótár kéziratát a magyarok Tajvanon sokszorosították, és az elkészült 10 kötetből álló példányok közül egyet a Magyar Rendtart. könyvtárának ajándékoztak. A Zsámár Jenő által készített szótáralap jelenleg Tajpejben, a Ricci Intézet könyvtárában található.

FORRÁS: www.lexikon.katolikus.hu/  

P. ZSÁMÁR JENŐ SJ ÉLETRAJZA 

ZSÁMÁR Jenő, SJ (Pécs, 1904. ápr. 3.–Lutsao, Tajvan, 1974. ápr. 12.): misszionárius. – 1921. VIII. 14: lépett a r-be. A teol. egy részét magánúton végezte. 1931. VI. 29: Szegeden pappá szent. 1932: a Manrézában teniszpályát és uszodát épített, nyomdát alapított. 1933: Fro-on át Kínába ment. 1935: Pujangban Lischerong Gáspár kp-ja, majd Csang-jüan esp-e, 1946: Shien-shienben tanár és spirituális, 1950: Makaóban megalapította aSzent Szeretet Nővéreikongr-t, majd velük együtt áttelepült Tajvanra. – Mindenütt villamosított és gépesített. Megteremtette a lelki élet kínai nyelvét. Kínaiul 30 művet írt (kb. 5000 old.); első nagy műve a 12 köt-es aszkétika és misztika. Poliglott kínai szótárt tervezett, melyhez munkatársaival 140.000 szót gyűjtött, amit halála után Vajda Tibor SJ irányításával rendszereztek. Tajvanon ipari és keresk. leányszakisk-t nyitott. Egész életében tbc-vel küszködött. –Fm: A mexikói vérfürdő.Bp., 1928. –A szívek csatája.1–2. köt. Írta Sagehomme SJ. Átd. Uo., 1928. –Radingo bosszúja.Uo., 1930. (Névtelenül) –Új dalt.(szavalókórus gyűjt.) Uo., 1933. –Íme a Szív!A Jézus Szíve tiszt. fontosabb idézetei Alacoque Szt Margit irataiból. Összeáll. 2. kiad. Uo., 1933. –A szt Kereszt királyi útja.Írta Plus SJ. Átd. Uo., 1934. –Az isteni jegyes keresése és megtalálása a keresztúton.Uo., 1939. –Íme a Szív.Uo., 1940. –Az isteni jegyes keresése és megtalálása a sztmisében.Uo., 1940. –Huj-Man-Csün: Seng-szüto: Sen hszin hszüe.Peking, 1947. (Aszkétika és misztika) 88

Cat. SJ1924:36. (*ápr. 3.); 1942:55; 1949:63. –Miklósi1936: 119. –JTÉ1940:348. –Szolg. 1974. 24:104. –VajdaTibor SJ közlése –MÉLIII:867.(†Chang-hua, ápr. 21!) –KMJII:107.

FORRÁS: www.lexikon.katolikus.hu/  

P. VAJDA TIBOR SJ ÉLETRAJZA 

1914. március 6-án született Budapesten. A gimnáziumi tanulmányai után a Nagyszemináriumban teológiát tanult, majd 1934. augusztus 14-én belépett a Jézus Társaságába. A noviciátus elvégzése után, Budapesten filozófiát tanult, a magiszteri években, pedig a Katolikus Missziók c. folyóirat segédszerkesztője volt. Mivel nagy vonzást érzett a missziós élet iránt jelentkezett a támingi misszióba, 1940-ben Ladányi Lászlóval és Sebes Józseffel a transzszibériai vasúton utaztak Kínába. Először 1940-1942-ben, Pekingben sajátította el a kínai nyelvet, majd Sanghajban elvégezte a teológiát, 1944. június 14-én szentelték pappá. 1945-ben letette a grádus vizsgát, majd Wuhuban elvégezte a harmadik próbációt. P. Vajda Fujangban kezdte el a missziós munkát, előbb P. Lischerong Gápár SJ vezetése mellett. Amikor a kommunisták elfoglalták a missziót, a Fu Jen egyetemre került, ahol szociológiát tanult. Ezután az elöljárói a tajvani Tajcsingbe küldték, ahol az Opus Magnum ötnyelvű szótár munkái folytak. Eleinte öten dolgoztak a szótáron, de végül P. Vajda egyedül maradt. A szótári munka mellett, este angol nyelvet és hittant tanított. Miután megtanulta a tajvani nyelvet, elindult evangelizálni. Kápolnákat épített Kancsienben (1965), Spunanliban (1967), Kanhoban (1969) és Sulinliben (1970). Mindig panaszkodott, hogy nehéz téríteni a buddhisták között, mivel náluk nagyon kevés volt az erkölcsi követelmény, mintegy 300 személyt keresztelt meg, és egy tanítványa: P. Huang Te-kuan belépett a jezsuita rendbe. 1971-ben jelentkezett a tajvani őslakósok között végzett missziós munkára, a Kaosiung hegyvidéken dolgozott egészen 1978-ig, amikor agyvérzést kapott, a lutsaoi kórházban ápolták sokáig, míg felgyógyult. Utána Jucsuban dolgozott a kínai-magyar szótáron, amelyet sikerült befejeznie, a szótár 3000 oldalon 114 000 szócikket tartalmaz. 1993-ban bőrrákkal került kórházba, 1995. május 10-én hunyt el Tajpejben.

Az életrajzot összeállította Bikfalvi Géza

FORRÁS: www.parbeszed.com › ... › Jezsuita történeti tár   

MAGYAR-KÍNAI SZÓTÁRPROJEKT   

Szakmai jelentés

OTKA azonosító: F63170

Munkaszám: A041/06

Vezető kutató: Dr. Galambos Imre

     A projekt témája a magyar-kínai szótár elkészítése volt. Ennek célja részben az 1998-ban a Bartos-Hamar szerzőpáros által kiadott Kínai-magyar szótár ellenpárjának megteremtése, másrészt egy Magyarországon eddig még nem létező akadémiai igényű magyar-kínai szótár létrehozása volt. Ezt a célt sikerült is elérni, és két és fél éves munka eredményeképpen elkészültünk a szótárral.

A továbbiakban beszámolunk a projekt szakmai részének főbb jellemzőiről…

     ...Felhasználtuk az online elérhető kínai, ill. magyar szótárakat is, ami lényegesen meggyorsított egyes munkafolyamatokat. Ennek ellenére meg kell jegyeznünk, hogy a jelenleg hozzáférhető internetes adatbázisok anyag minősége és nyelvészeti szofisztikáltsága még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, így ezek anyagát csak részben, és akkor is csak komoly elővigyázatosság mellett tudtuk munkánkba beépíteni. Igazán megbízható forrásként kizárólagnyomtatott szótárt tudtunk felhasználni, bár a projekt folyamán ezekben is számos korábban nemészlelt hibát konstatáltunk.

     Sajnos csak a projekt legvégén sikerült hozzájutni a magyar jezsuiták által szerkesztett, kiadatlan magyar-kínai szótár másolatához, ami nyivánvaló hiányosságai ellenére is nagy segítségre lehetett volna munkánk korábbi szakaszában. A végső stádiumban azonban már csak kontrolként tudtuk felhasználni az elkészült anyag ellenőrzésére, de ilyen szempontból is rendkívül hasznosnak bizonyult.

Bővebben > FORRÁS: bl.academia.edu/.../Magyar-Kinai_szotar_elkes...  

KÍNAI-MAGYAR és MAGYAR-KÍNAI SZÓTÁRAK 

1962

SIMONYI Károly (1916-2001)

Magyar-kínai elektrotechnikai szótár 1. rész / Simonyi Károly

Budapest: Budapesti Műszaki egyetem Villamosmérnöki Kar, 1962 – 173 p.

1976

BUZÁDY Tibor (1934-)

Kínai, magyar, angol, mandarin, formózai szótár és orvosi kifejezések gyűjteménye / Buzády Tibor

Upminster: Szerző, 1976 – 87 p. : ill.

Borítócím: Chinese, English, Taiwanese, Hungarian medical dictionary

[A könyv kiadása előtt dr. Budázdy Tibor félévet Taiwanon dolgozott!]

1985

JÓZSA Sándor (1928-): A magyar-kínai szótár lektorálása.  p. 57-59.

MARTONI Tamás: Beszámoló a kínai-magyar szótár munkálatairól.  p. 60-64.

MÁRTONFI Ferenc (1945-1991): Elvetélt ötletek egy magyar-kínai szótár ügyében.  p. 65-73.

In: Kína kultúrája Magyarországon / [szerkesztette: Ferenczy Mária]

Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 1985 – 99 p. : ill.

Sorozat: Történelem és kultúra

1998

BARTOS Huba (1966-) – HAMAR Imre (1967-)

Kínai-magyar szótár : Han xiong ci dian / Bartos Huba, Hamar Imre

Budapest: Balassi, 1998 – [8] 888 p.

ISBN 963-506-242-7

1999

Ötnyelvű üzleti szótár : Five-language business dictionary : Pâtiâzyčnyj delovoj slovarʹ : Wu wen shang ye ci dian : Milŵn ,iskiy

ḃen ḥameš śapŵm  / [a szakfordítást végezték ... Csiszér Ágota et al.]

Budapest: Scolar, 1999 – 775 p.

ISBN 963-9193-09-7

2001

BARTOS Huba (1966-) – HAMAR Imre (1967-)

Kínai-magyar szótár : Han xiong ci dian / Bartos Huba, Hamar Imre

2. javított kiadás

Budapest: Balassi, 2001 – 896 p.

ISBN 963-506-396-2

2004

ŐRI Sándor

Magyar-kínai, kínai-magyar kisszótár / Őri Sándor

[Budapest]: Kossuth, 2004 – 516 p.

ISBN 963-09-4550-9

2007

MOLDOVAN, Mircea

Kínai-magyar társalgási zsebkönyv : Han xiong huihua shouce / Mircea Moldovan

Budapest: Napkút Kiadó, 2007 – 155 [4] p.

ISBN 978-963-8478-89-4

2010

ŐRI Sándor

Magyar-kínai, kínai-magyar kisszótár : Xiong han cidian, han xiong cidian / Őri Sándor

2. kiadás

[Budapest]: Kossuth, 2010 – 516 p.

ISBN 978-963-09-6596-5

2011

SZENTPÉTERY József (1921-)

Magyar – kínai – angol – latin orvosi szógyűjtemény : Xiong han ying la yi cihui : Hungarian – Chinese – English – Latin medical glossary / Szentpétery József

Szeged: Révai Digitális K., 2011 – 418 p.

ISBN 978-963-239-066-6

Az oldalt gyűjtötte és összeállította: SZÖLLŐSI  ANTAL