3163847
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
283
513
283
3159050
26217
22869
3163847
Te IP-címed: 3.236.27.143
2023-05-29 07:45

Lengyel-magyar lexikon

2013. március 28. csütörtök, 23:05
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

LENGYEL-MAGYAR LEXIKON

 

Lengyelország és Magyarország

kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, lengyelországi magyarok, magyarországi lengyelek

TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

A

ANTALL JÓZSEF LENGYEL-MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG

Internet:  www.antalljozsef.hu/id__antall_jozsef

 

 

B

BARTEL János

(Kepa Bogémilowska [Lengyelország], 1862. december 1. – Budapest, 1945. január 31.): gépészmérnök.

 

BEM József  (Józef Zachariasz Bem)

(Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó [Törökország, ma Szíria], 1850. december 10.): lengyel és magyar honvéd altábornagy, a székelyek Bem apója.

 
Bem József Lengyel Kulturális Egyesület
Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság egész területén fejti ki, gondoskodik a Magyarországon letelepedett lengyelek anyanyelvük és hagyományaik ápolásáról, a kulturális életének fejlesztéséről, képviseli közös erdekeiket és ápolja az évszázados lengyel-magyar barátságot.
 
Benyói és urbanói gróf BENYOVSZKY Mórix  (teljes nevén: Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost)

(Verbó, Nyitra vármegye, 1741. vagy 1746. – Agoncy [Madagaszkár], 1786 május 23.): utazó, emlékíró.

Irodalom: MÉL ; ÚjMIL:2000

Internet:  „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Benyovszky_Móric_(utazó)&oldid=12680276

 

báró BERZEVICZY Márton

(Berzevice, 1538. – Osiek [Lengyelország], 1596. február 16.): szónok, diplomata.

Irodalom: MÉL ; ÚjMIL:2000

 

BIELICZKI István

(Bydgoszcz [Lengyelország], 1912. április 6. – Budapest, 1989. április 24.): edző, röplabdázó

 

BUDAPESTI LENGYELEK EGYESÜLETE

Az 1848-1849-es szabadságharcban sok lengyel katona is harcolt a magyarok oldalán. Közülük számosan Magyarországon is maradtak. Az 1860-as évektől megalakították első szervezeteiket, köztük a Budapesti Lengyelek Egyesületét (1867). A kiegyezés után további több tízezer lengyel érkezett Magyarországra a jobb megélhetés érdekében.

 

 

CS

CSENDES József

1965-től Lengyel-Magyar Szövetség (USA) elnöke.

Irodalom: Nagy:2000.
 
CSORBA Tibor, Szakácsi
(Szepesváralja, 1906. március 15. – Budapest, 1985. szeptember 5.): bölcsészdoktor, író, műfordító, filológus, festőművész.
1936-tól a Varsói Egyetem nyelvi lektora és Lengyelországba telepedett le. Többször járt Angliában, Franciaországban. A kádári Magyarok Világszövetségének aktív tagja volt.
Festőként elsősorban erdélyi, magyar és lengyel tájakat, párizsi város- és utcaképeket örökített meg akvarelljein. Grafikáiban elvontabb, szerkezetesebb kifejezésmóddal is próbálkozott. Jelentősebb egyéni kiállításai voltak Washingtonban (1960), New York-ban (1961), Varsóban (1965), Szombathelyen (1965), Veszprémben (1966), és Budapesten (1987). Publicistaként, fordítóként és szótárszerkesztőként sokat tett a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásáért. Festményei egy részét, mintegy 150 darabot, Kiskunhalasnak adományozta, amelyet a Halas Galéria őriz.
 
 
D

DEMBINSZKY Henrik  (Henryk Dembiński)

(Strzałków [Lengyelország], 1791. január 16. – Párizs, 1864. június 13.): lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848-49-es magyar szabadságharc honvédaltábornagya.

 
DIVÉKY Adorján
(Alsókubin, 1880. augusztus 17. – Budapest, 1965. május 25.): történész.
1919-1911 között a krakkói egyetemen történelmi előadásokat hallgatott. 1917-ben Varsóba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagainak kutatására. Ezekben az években előbb a varsói egyetem magyar nyelvi lektora, majd 1929-ig a magyar történelem előadója. 1921-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1934-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Divéky Adorján által a két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező – könyveket, jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.
Interneten:  Magyar   Polski   Esperanto
 
Divéky Adorján Hétvégi Magyar Iskola
Varsó:
 
DÖLLER Antal
(Winniki [Lengyelország], 1831 – Késmárk, 1912 szeptember 29.): hegymászó, a tátrai idegenforgalom megalapozója.
 
 
E

 

 

F

FASANG Árpád

(Krakkó, 1912. június 30. – Budapest, 2001. március 12.):  karnagy, zenepedagógus.

 

FREDRO János Sándor gróf

(Lemberg, 1829 szeptember 2. – Siemianice (Posen), 1891 május 5.): lengyel vígjáték-író.

1848-ban részt vett a magyar szabadságharcban, azután Párizsban élt. 1875-ben amnesztiát kapott és hazatért Galiciába. Több vígjátékot írt. Magyarul megjelentek: A mentor, vígjáték, fordította: Csepregi Lajos (Budapest: 1875, Arad: 1877); Az egyetlen leány, fordította: Radnótfáy Sámuel (Budapest: 1883). 

Irodalom: Révai

 

 

 

G

GONDA József

(Hódmezővásárhely, 1877 október 22. – Budapest, 1913 április 13.): író.

Írt egy Wanda című drámát, amelynek tárgyát a lengyel szabdságharcból vette.

Irodalom: Révai

 

GRONDZKI Sámuel

lengyel származású, Erdélyben élt történetíró.

Lengyelországban született, s a királyi udvarban szolgált. A lengyel király 1655-ben Lubomirszki Szaniszlóval Chmielnicki Bogdán kozák hetmanhoz küldte követségbe. A lengyel disszindesek Erdélybe küldték és II. Rákóczi György fejedelem udvarában telepedett le. Részt vett Rákóczi 1657-i lengyelországi hadjáratában, amelyet 3 könyvre osztott munkája III. részében leírt. Munkája I. része a kozákok eredetét, szervezetét, függetlenségi harcuk okait és folyamatát írja le. II. részében leírja a tatárok által szorongatott kozákok szövetkezését a svédekkel és oroszokkal. Munkája egyik legbecsesebb kútforrása az északkeleti háború történetének a XVII. sz. közepén.

A kozák-lengyel hadjárat történetét (1648-1657), Historia belli Cosacco-Polinici című munkáját Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnek ajánlotta 1676-ban, amely 1789-ben Pesten jelent meg.

 

 

H

HEDVIG
(1372? - 1399.VI.15.): Nagy Lajos fiatalabb leánya. Lengyelország királynője.
 
HOFFHALTER, Raphael ; Skrzetuski
(Poznań, 1525? – Gyulafehérvár, 1568 eleje): nyomdász, betű- és fametsző, betűöntő és könyvkereskedő. Hoffhalter Rudolf apja.
Lengyel nemesi családból származott, a Hoffhalter nevet Zürichben vette fel.
Irodalom: ÚjMIL 2000:887
 
HOFFHALTER Rudolf
(Zürich, 1550 december 7. – Debrecen, 1585-88 körül): nyomdász. Raphael Hoffhalter fia.
Irodalom: ÚjMIL 2000:887
 
 
I
 

 

 

J

JOLÁN, Jolánta, Árpádházi, B.

(1239. – Gnieznó, 1298. jún. 11.): apátnő, magyar királylány, lengyel fejedelemasszony.

 

 

K

KAUZLER József

„A közelebbi napokban elhunytak: ... Kauzler József, lengyel eredetű régi honvédőrnagy, ki 1848-ban az osztrák seregből lépett a magyar szabadságharcz lobogója alá, később fogságot is szenvedett, Nagyváradon.”

= Vasárnapi Újság (Budapest), 44. évfolyam, 1897. 44. szám, 737. oldal.

 

KOMJÁTI Benedek

Erasmus első magyar nyelven író követője Komjáti Benedek volt. 1533-ban a Perényi család támogatásával adta ki Krakkóban Szent Pál leveleinek magyar fordítását - ez az első magyar nyelvű nyomtatott könyv. Magára Erasmusra név szerint nem hivatkozik. "Az Szent Pál leveleit magyarol fordojtottam, mellynek magyarságára sok szent magyarázó doktorokat olvastam, s amelyeknek értelme és magyarázása énnekem jobbnak, s alkalmatosbnak az Szent Pál írásához tetszött, azt írtam s követtem." Valójában azonban Erasmus fordításából dolgozott, tőle vette át a levelek elé írt bevezetőket, s Erasmus kommentárjait a fordításszövegbe is beleépítette. Kezdetleges lépések ezek, mégsem vitatható el Komjátitól az irodalmi tudatosság.

 

KONTI József

(Varsó, 1852 – Budapest, 1905. október 23.): karmester, zeneszerző. 

 
KRAJTSIR Károly ; névváltozat: Kraicsir
(Szomolnok, Szepes vm., 1804. január 28. – Harrisania, New York, 1860. május 7.): magyar orvos, természettudós, nyelvész, lengyel szabadságharcos, az amerikai tudományos élet első jeles magyar származású képviselője.
1830-31-ben csatlakozott a lengyel szabadságharcosokhoz. Józef Chłopicki tábornok seregében teljesített szolgálatot hadi orvosként, őrnagyi rangot ért el. A lengyel szabadságharc bukása után sorstársaival együtt vonult emigrációba, Németországba, Párizsba, majd Amerikába.
 
Krakkói Magyar Centrum 

 

Krakkói Magyar Kulturális Intézet 

 

 

L

LESNIEWSKA, Lujza ; Ludvika Lesniewska
(Varsó, 1830. – ?, 1882): lengyel operaénekesnő (szoprán)
Szülővárosában, majd Milánóban tanult énekelni, ahol a Scalában szerződést is kapott. Külföldi színpadokról 1853-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol 1855-ig működött és magyarul is énekelt, majd ismét külföldi operákban énekelt.
 
Lengyel Ház

1103 Budapest. Óhegy u. 11
Tel., fax: (+36-1) 280-4949
Igazgató: Molnárné Cieślewicz Elżbieta
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.polonia.hu

 

Lengyel Légió

(1848-1849)

Bővebben:  „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lengyel_légió&oldid=13174813”

 

Lengyel-Magyar Szövetség

USA : 1965-től ?-ig Csendes József  volt az elnöke.

Irodalom: Nagy:2000.

 

Lengyel nemzetiségi templom (Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom)

Budapest X. kerületében van, az itt élő katolikus lengyelek részére épült.

Budapest, Kőbánya, Óhegy u. 11. Telefon/fax: 431 84 13

Web: www.parafiabudapeszt.republika.pl

Bővebben:  „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lengyel_nemzetiségi_templom&oldid=12519646”

 

Lengyelországi Magyar Szövetség

 

LOJKA Hugó

(Gelsendorf [Lengyelország], 1844. január 6. – Budapest, 1887. szeptember 7.): botanikus.

 

 

M

Magyar–Lengyel Baráti Kulturális Egyesület

Cím: H-5600 Békéscsaba, Szent István tér 8.

2000-ben alapították. Elnök: Máté László

Web: www.mlbke.hu/

 

Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság (MLMB)

Budapest: 1939 szeptember közepén alakult félhivatalos társadalmi szervezet volt a lengyel menekültek megsegítésére.

Irodalom: LAGZI István: Lengyel menekültek Magyarországon a második világháború alatt. Kandidátusi értekezés. Szeged: 1981. Kézirat. Országgyűlési Könyvtár.

 

Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület

Polskie Stowarzyszenie Kulturalne im. J. Bema na Węgrzech

Elnök/Przewodnicząca: Dr. Csúcs Lászlóné.

Web: www.polonia.hu

 

Magyarországi Lengyel Katolikusok Szt. Adalbert Egyesülete

Stowarzyszenie Polskich Katolików na Węgrzech pw. Św. Wojciecha

Elnök/Przewodnicząca: Molnárné Cieslewicz Elżbieta

A kőbányai Lengyel Templom közössége által alapított karitatív és kulturális szervezet.

Honlap: www.parafiabudapeszt.republika.pl

Bővebben:  „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Adalbert_Egyesület&oldid=12280418”

 

Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára

1102 Budapest, Állomás u. 10.
Tel., fax: (+36-1) 260-8023
Mb. igazgató: dr. Sutarski Konrád
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.polonia.hu

 

 

N

Országos Lengyel Önkormányzat

Honlap:  www.polonia.hu

 

Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola
1102 Budapest, Állomás u. 10.
Tel., fax: (+36-1) 261-2748
Igazgató: dr. Rónayné Słaba Ewa
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.polonia.hu

 

 

O

Országos Lengyel Önkormányzat

Web:  www.polonia.hu

A magyarországi lengyelség érdekképviseletének ellátására az Országos Lengyel Önkormányzat 1995-ben alakult.
( Régi neve: Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat )

 

 

Ö

 

 

P

 

 

R

RADETIUS, Valentinus
(Gdańsk, ? – Kolozsvár, 1632 augusztus 18.): unitárius egyházi író.
Lengyel születésű. Édesapjának anabaptista nézetei miatt Gdańskból menekülni kényszerült. A lengyel sociniánusok egyik központjában, Rakówban tanult. 1603-1605-ben Lusławicében iskolamester, 1605-1607-ben a kolozsvári unitárius kollégium igazgatója. Később ugyanott lelkész, 1616-tól püspök. Magyarul nem tudott.

 

 

S

SCERBOVSZKI Ágoston

„Elhunytak még a közelebbi napokban: nyugalmazott pénzügyi segédhivatali főnök és a szabadságharcz volt harczosa, 86 éves korában, Budapesten. Előkelő lengyel családból származott s a szabadságharcz idején jött Magyarországba s honvéd lett. Az abszolut korszakban ismét visszatért Lengyelországba, de 1855-ben végkép megtelepedett Budapesten.

Scerbovszki Szaniszló városi tűzoltó-főparancsnok atyját gyászolja az elhunytban.”

= Vasárnapi Újság (Budapest), 44. évfolyam, 1897. 52. szám, 892. oldal.

 

 

SZ

SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos
(Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.): magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1909), a Vilniusi Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja, a Krakkói Lengyel Akadémia kültagja (1926-). Szádeczky-Kardoss Gyula bátyja.
Kutatási területe: Erdély 16-17. századi története, a székelység története és a törökországi magyar emlékek.
Törökországban (1903) tett tanulmányutakat, majd vilnius-i, román és lengyel levéltárakban kutatott. Számos forrásértékű kötetet tett közzé, ő volt a Székely oklevéltár szerkesztője, s a
Századok című ma is élő történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője.
Irodalom: MÉL ; Századok, 1936 (Lukinich Imre: Szádeczky-Kardoss Lajos).
 
Pravigyi SZAMOTA Lipót
(? – 1895): 1848-49-es szabadságharcos kapitány, adóhivatali pénztáros. Szamota István (1867-1895) édesapja.
Lengyel politikai menekült volt, részt vett a magyar szabadságharcban, kapitányként érte a fegyverletétel. Az ötgyermekes család 1865-től 1872-ig élt Kunszentmiklóson, ahol adóhivatali pénztáros volt.
 
SZATMÁRY György
(Kassa, 1457 ? – ?, 1524 április 7.): politikus, a Jagelló-kori humanizmus mecénása.
1477-től Krakkóban, majd Bolognában tanult.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2061-2062.
 
SZEGEDI KIS István
(Szeged, 1505. ? – Ráckeve, 1572. május 2.): egyházi író.
1535-től a bécsi, 1537-től a krakkói egyetemen tanult. 1543-tól a wittenbergi egyetemre járt, ahol teológiai doktori címet szerzett.
1561-ben török fogságba került. 1563-ban váltságdíjért szabadult, és Ráckevén lett lelkész.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2075-2076.
 
SZENT ADALBERT EGYESÜLET
Hivatalos neve: Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete
A kőbányai Lengyel Templom közössége által alapított karitatív és kulturális szervezet.

 

 
T

TELEKI László

(Gyömrő, 1912. november 29. – Lodz [Lengyelország], 1962. október 10.): cserkészvezető, egyesületi vezető, jogász.

 

 

U

ÚJBÉLA : lengyelül: Nowa Biała ; szlovákul: Nová Belá
Szepesmegyei falu. Trianoni békediktátumtól 1939-ig Lengyelországhoz tartozott, majd Szlovákiához. Ma Lengyelországhoz tartozik. Lakossága jelenleg 1300 személy
Irodalom: ÚIL (1942)23-24:5957.
 

 

Ü

 

 

V

 

 

W

WESSELÉNYI Anna
(Krakkó, 1584 – Krakkó, 1650?) levélíró, a Csáky-család „ősanyja”, Wesselényi István (1583-1627) húga.
Csáky Istvánnak, Báthory Zsigmond generálisának felesége volt.
Irodalom: ÚjMIL 2000:2463-2464.
Interneten:  Magyar   English
 
WIERZBICKI Péter : Wierzbiczky
(Stary Sącz (Ó-Szandec), 1794. június 30. – Oravica, 1847. február ?) lengyel származású botanikus, gyógyszerész és sebészmester, tanár (Magyaróvát, Keszthely), a Hanság flórájának feldolgozója.
 
WISNICKA Ludolfa Anzelma

(Krakkó, 1883 –Külsővat, 1955. márc. 8.): szerzetes apátnő.

Családi körülményeiről nem tudni semmit. Krakkóban volt a premontrei női zárda apátnője. 1927-ben érkezett Külsővatra, az újonnan induló magyar premontrei női rend szervezésére és vezetésére. Ráday Sebestyén premontrei kanonok és Szentgyörgyi Ignác külsővati esperesplébános támogatásával indult újra a rend. Az államosításig a premontrei apácák vezették Külsővaton az óvodát és az iskolát, foglalkoztak a leányifjúsággal, asszonyokkal. Ők látták el a kántori teendőket is. Egyik nővér a legutóbbi időkig zeneiskolát vezetett.

 

WYSOCKI József  (Józef Wysocki)

(Tulczyn, 1809. – Párizs, 1874 január 3.): lengyel hadvezér, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka. Az 1831. évi lengyel felkelésben tüzérhadnagyként szolgált Jan Skrzynecki tábornok hadtestében.

Bővebben:  „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wysocki_József&oldid=13139380”

 

 

Z

 

 

ZS

 

 

 

 

 

 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.