Izlandi magyarok

• E-mail

2011. december 16. péntek, 18:41

Írta: Szöllősi Antal

 

SZÖLLŐSI  ANTAL 

 

IZLANDI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE

 

 

 

Kezdjük az izlandi magyarok történetét egy érdekes, magyar vonatkozású történettel.

 

TYRKER ÉS A VIKINGEK

A 900-as években több telepet alapítottak a vikingek a távoli Izland (jégföld) partjain. Egyikük, a gyilkosságért elítélt híres-hírhedt Vörös Erik volt, aki száműzetését nyugati felderítő utazásra használta fel. Az Izlandtól nyugatra megtalált szárazföldet ő nevezte el csalogatóan hangzó Grönlandnak (zöld földnek),hogy ezzel az ügyes elnevezéssel vonzóbbá tegye az odaköltözést fontolgatók számára, amelynek déli részén a 980-as években kolóniát alapított.

 

A viking szónak, amelyet Európában az északról érkező normannok (északi emberek) megjelölésére használtak, napjainkban is vitatott az eredete és jelentése, rusz vagy varég néven is ismertek. A vikingek skandináv származású kereskedők, hajósok és harcosok, akik 800 és 1100 között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. 

A viking kereskedők a kor szokásainak megfelelően a vízi útat választották utazási útvonaluknak. Ezen az úton, amely Észtországon, Oroszországon, Etelközön át vezet, a Dnyeszteren hajózva érték el a Fekete-tengert; a Volgán át a Kaszpi-tengert is. Portékájukra a besenyők is szemet vetettek, s ezért a Dnyeper alsó folyásánál – a zavartalan kereskedelem biztosítására – katonai támaszpontokat létesítettek. A viking katona-kereskedők által biztosított út a kor legfontosabb kereskedelmi útvonala lehetett, mert északról ezen keresztül tudtak legegyszerűbben eljutni a mai Afganisztán területén lévő ezüstbányákhoz. Ez az ezüst jelentette a kalifa hatalmát és a virágzó kereskedelmi kapcsolatát Észak-Európával is. Ezt bizonyítja az a nagy mennyiségű ezüstpénz is, amelyet Stockholm közelében lévő Björkö szigetén találtak. A svéd vikingek ezen az úton kerülhettek kapcsolatba az etelközi magyarokkal is. Dnyeper és Dnyeszter közt lévő Berezán nevű helyiségben találták Oroszország egyetlen megmaradt runakövét, amely ékes bizonyítéka annak, hogy Etelközben svédek jártak. Björkö szigetén az ásatások során magyaros fejfedők, magyar nyílhegyek, balták és kardok kerültek elő. Köztudott, hogy a magyarok a kor egyik legjobb kardkovácsai voltak.

A svéd vikingek csereáruként a déli vidéken annyira áhított különféle prémeket, állatbőröket, mézet, viaszt, s az útközben fogott foglyokat adták el rabszolgának a kalifa birodalmában, az sem kizárt, hogy némelyeket magukkal hazahoztak. Talán nem sokkal 1000 előtt rabszolgaként kerülhetett Svédországba a magyar származású tárgyak mellett az ,,első magyar'' is, Tyrker.

A svéd hódítókat a kereskedelmi utak mentén élő szlávok varégoknak vagy rúszoknak nevezték. Politikai és katonaszerepüket még sokáig megőrizték, idővel azonban teljesen beolvadtak az őket körülvevő szláv népek tengerében.

Abban az időben Géza fejedelem és Szent István király szomszédaihoz hasonlóan nehéz fegyverzetű állandó elit sereggel rendelkeztek. Ez a sereg részben a svéd származású orosz-varég vitézekből állt. Elképzelhető, hogy Tyrker nem rabszolgaként került a vikingek közé, hanem amikor ezek a vitézek visszatértek Svédországba, magukkal csalták, vagy velük ment és később azokkal Izlandra és Észak-Amerikába is eljutott.

 

A Grönlandiak Mondája (Grænlendinga saga) említést tesz Bjarne Herjolfssonról (óskandináv: Bjarni Herjólfsson vagy Herjulfsson) izlandi hajósról, aki 986-ban Grönlandba édesapjához akart hajózni. Sűrű ködbe kerültek és eltértek a helyes útvonaltól. Labrador tengerpartjánál Herjolfsson nem szállt partra, hanem hajóját vissza, Grönland felé irányította.  Ahol egy darabig Herjólfsnesben édesapjánál tartózkodott.  Pár évi ott lét után Norvégiába,  Eirik Håkansson (957-1024) kormányzóhoz utazott és elmesélte felfedezését. Itt erős szemrehányásban részesült, hogy miért nem tudott meg többet erről az „új földről“. Később visszatért Grönlandra és hajóját Leif Eriksson-nak adta el.

 

Leif Eriksson (óizlandi: Leifr Eiríksson), nevezték Leif a szerencsésnek is (óizlandi: Leifr inn heppni), 970 körül születhetett és 1020 körül halt meg. Tengeri utazó és felfedező volt. Lehetséges, hogy ő volt az első európai, aki 1000 körül Amerika földjére lépett. Ezt az észak-amerikai utazást a Vörös Erik Monda (óizlandi: Eiríks saga rauða) elbeszéléseiből tudjuk. Ez egy középkori izlandi monda, amely Vörös Erik felfedezéséről és az általa Grönland 985-ös benépesítéséről szól. Elmeséli még Leif Eriksson 1000 körüli Vinland felfedezését és az ő, valamint Torfinn Karlsämnes (1010 körül) további amerikai felfedező útjait.

 

Vörös Erik (óskandináv: Eiríkr rauði Þorvaldsson), 940 körül Norvégiában született és 1000 után halt meg. Grönland felfedezője és névadója, Leif Eriksson apja. A Monda szerint még három fia volt Vörös Eriknek: Torvald, Torsten és Frejdis. A Vörös Erik Monda szerint grönlandi birtokuk Brattalidban volt és itt Erik felesége Tjodhild, miután fölvette a kereszténységet, egy templomot is épített.

Fiúk Leif Eriksson, 999-ben Norvégiába utazott és ott Olav Tryggvason (körülbelül 968-1000, király 995-1000) norvég király személyi testőrségéhez tartozott. A király megbizta, hogy Grönlandon vezesse be a kereszténységet és ezért papokkal visszatért oda. Megérkezése után azonnal tovább vitorlázott délnyugatra, majd Baffin szigeteknél kikötött és Leif  Helluland-nak (Sziklaország) nevezte. Délebre hajózva egy erdős partszakaszt Markland-nak (Erdőország) nevezett el (a mai Labrador). Két nappal később egy zöldes földrészen téli tábor vertek. Itt Leif kétfelé osztatta a csapatot és bejárták a környéket. Megkérte embereit, hogy maradjanak együtt és estére térjenek vissza a táborba. Egyik este Leif „nevelőapja“ Tyrker nem tért vissza a többiekkel. Leif nagyon izgatott lett és tizenkét emberrel a keresésére indult. Leif és emberei hamar meg is találták Tyrkert, amint vadul hadonászott és látszott, hogy talán részeg.

Kedves nevelőapám, miért nem jöttél este haza?– kiáltott feléje Leif.

Mi késztetett arra, hogy elhagyd társaidat?

Tyrker izgatottságában hirtelen saját anyanyelvén válaszolt, amit a vikingek nem értettek. Rájött, hogy a magyar nyelvet nem értik a vikingek, majd óskandiváv nyelven elmondta, hogy nem is kellett messzire mennie és szőlőt talált.

Igazat mondasz kedves nevelőapám, biztos vagy ebben?– kiáltott fel Leif.

Biztos lehetsz benne, hogy igazat mondok, mert szülőföldemen bőven megterem a szőlő.

Ez volt az oka, hogy Leif a vidéket Vinland-nak (Szőlőország) nevezte el. Az, hogy az 1000. év körüli izlandi expedíciónak éppen a magyar tagja, Tyrker ismerte föl Vinlandban a szőlőt, azon nincs mit csodálkoznunk. A vikingek sohasem láttak ilyen növényt.

 

,,A vikingek legnagyobb felfedezése Észak-Amerika megismerése volt, amely Vörös Erik fia, Leif Erikson nevéhez fűződik. Leif i.sz. 1000 körül Erikseyből kiindulva előbb Grönland partjait követte északnyugati irányban, majd nyugat felé átkelt a ma Davis-szoros nevet viselő, úszó jéghegyekkel tarkított tengeren és valószínűleg a Baffin-öböl partjait pillantotta meg. Ezt a kietlen partvidéket Leif emberei Hellulandnak (sziklaországnak) nevezték el. Dél felé folytatták útjukat, Labrador és Új-Fundland partjai előtt vitorláztak el, és a dúsabb növényzetről kapta ez a vidék a Markland (erdőország) nevet. Új-Skóciát elhagyva a mai Boston vidékén érték el ismét Amerika partjait, és a tájat az ott burjánzó vadszőlőről nevezték el Vinlandnak (szőlőföldnek). A rövid életű normann települések emlékét Brémei Adám XI. századi krónikája és egy korabeli térképvázlat nemrég előkerült XV. századi másolata, az ún. Vinland térkép őrzi. Az egykori feljegyzések említést tesznek arról, hogy Leif Erikson kiséretében volt egy Tyrker nevű hajós. Mivel abban az időben – bizánci kútfők nyomán – türk néven általában a magyarokat értették, nagy a valószínűsége annak, hogy a X. század végén magyar ember is partraszállt Amerika földjén. Ezt valószínűsítették a korabeli kiterjedt magyar-normann kapcsolatok is, és az a tény, hogy az észak-amerikai normann telepek helyén I. István korabeli ezüstpénz is előkerült"...

Forrás: Dr. Havas Gáborné: Középkori magyar utazók. (Budapest): Földrajzi múzeumi tanulmányok. 1985. 1. szám. – 17. oldal.

 

Johannes Balthasar Brøndsted (1890-1965) dán régész, történész szerint az expediciónak ,,Tyrki'' nevezetű tagja német volt: Vörös Erik öreg barátja és egyben Leif nevelőapja.

Irodalom: Johannes Brøndsted: Vikingerne.1960; magyarul: A vikingek.Budapest: Corvina. ISBN 963-13-1755-2 

 

Tyrker

„A Heimskringla nevű normann krónika, amelyet történelmi kútforrásnak tekintenek, részletesen leírja azoknak az utazásoknak történetét, amelyeket az Izland szigetén letelepedett normannok a X. és XI. században a mai Grönlandba és onnan az amerikai kontinensre tettek. A Heimskringlában leírt történet lényege az, hogy Vörös Erik fia, Leif, értesülvén arról, hogy honfitársa, Biarne, Izlandtól nyugatra ismeretlen földet látott, körülbelül 1000. Kr. u. hajót szerelt fel és 35 főnyi legénységgel nekivágott a nagy tengernek, eljutott Grönlandba és onnan az amerikai szárazulatra, ahol három helyen kötött ki. Vele volt egy déli ember (Súthrmathr), akit T. -nek, vagyis Töröknek neveztek s aki a magas termetű normannok leírása szerint kicsiny és csunya, de mindenféle műveletben igen ügyes volt. Az utolsó helyen, ahol Leif kikötött, ez a T. szőllőt talált, ami az izlandi normannok előtt ismeretlen volt. Leif ennek az országnak a Vinland, vagyis Szőllőország nevet adta. Már a Heimskringla legrégibb kommentátorai felvetették T. nemzetiségének kérdését s azt tartották, hogy T. magyar volt. Az ezt támogató érvek összefoglalása a következő: A régi normannok gyakori összeköttetésben állottak Bizánccal, ahol a magyarokat rendesen törököknek turkoknak nevezték. Pannoniában a szőllő már Probus császár idejétől kezdve ismeretes volt. A tizedik századbeli magyarok összeköttetésben állottak a kievi fejedelemséget megalapító normann Rurik-dinasztiával és normann-varég csapataival. Rafn dán történetíró azonban azt tartotta, hogy T. német lehetett s a Heimskringla újabb kommentátorai többnyire ő utána indulnak. Pivány Jenő szerint a német elmélet gyenge alapokon nyugszik a T. magyar nemzetisége csaknem bizonyosra rehető. V. ö. Pivány Jenő, Magyar volt-e a Heimskringla T. -je (Századok, 1909).”

Forrás: Révai lexikon

 

Tyrker

„A Heimskringia nevű normann krónika részletesen leírja a normannoknak a X. és a XI. sz.-ban megtett grönlandi utazását. A leírt történet szerint Leif arról értesült, hogy honfitársa, Briarne Izlandtól Ny-ra ismeretlen földet látott. Ezért Leif kb. 1000. Kr. u. 35 legényével elment az új földet keresni és így eljutott Grönlandba, onnan Amerikába. Vele ment egy déli ember is, akit Tyrkernek, vagyis Töröknek neveztek. A Heimskringia magyarázói szerint T. magyar volt.”

Forrás: Tolnai Nagylexikon 

 

VITATOTT VINLAND TÉRKÉPEK

A vikingek és Leif Eriksson 1000 körüli hajóútjáról (amelyen nevelőapja, a magyar Tyrker is részt vett) több vitatott eredetű térkép maradt fenn.

 

Az egyik térképet Hans Poulsen Resen (Resen, 1561 február 2. – Själlands stift, 1638 szeptember 14.): dán püspök, teológiai professzor készítette 1605-ben. Az eredeti térkép annyira törékeny, hogy azt nem lehetett rendesen lefényképezni. Ezért szerencse, hogy 1886-ban gondosan készült másolatot készítettek arról. Ez a térkép félszigetként mutatja Grönlandot és Vinlandot, amely a dán Det Kongelige Bibliotek (Királyi Könyvtár)  tulajdona.

 

A Stefansson térképet körülbelül 1590-ben készítette az izlandi Sigurdur Stefansson (aki 1594-ben, 25 évesen az izlandi Brúará folyóba fulladt). A térkép a szárazföld részeként mutaja Grönlandot és ettől délre Helluland, Markland és szemben Skrælingeland. A térképen hosszú, keskeny félsziget szerű Promontorium Winlandiæ látható. Stefansson eredeti térképe elveszett, de két másolat fennmaradt.

Az első másolatot 1690-ben Thordur Þorláksson(1637. augusztus 14. – 1697. március 17.) izlandi püspök készítette. Ezt a térképet is a dán Királyi Könyvtárban őrzik.

A Stefansson térkép másik másolata Tormod Torfæus egyik könyvében látható. Tormod Torfæus (eredeti izlandi neve: Þormóður Torfason), (Engey, Reykjavík mellett, 1636. május 27. – Stangeland, Karmøy sziget, Norvégia, 1719. január 31.): latin nyelven alkotó izlandi-norvég történész, műfordító, filológus, a modern dán és norvég történetírás atyja. Kalados életének nagy részét Norvégiában töltötte.        

Két könyve: Historia Vinlandiæ antiquæ sive partis Americæ septentronalis (A régi Vinland története), København: 1705. [angol fordítás: 1891, norvég 2004.] ; Gronlandia antiquæ (A régi Grönland), København: 1706. [új kiadás: 1947]

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 15. (1993:672-673. Bernáth István)

 

A leghíresebb 1957-ben, vagy 1958-ban bukkant fel. A Svájcban élő Paul Mellon, a Yale Egyetem öregdiákja egymillió dollárt fizetett érte,  majd a Yale Egyetemnek ajándékozta az 1440-re datált térképet. Ez a 15. században ismert világot, Grönlandot és attól  nyugatra lévő szigetet, Vinilanda Insula-t ábrázolja, amely feltehetően a mai Új-Fuland. A térkép egy pergamen része, amelyben a pápai küldöttség 1296-os a mongol birodalomban tett látogatásáról olvashatunk.

A Yale Egyeteme Vinland-térképe körüli viták azonnal fellángoltak. A kutatók közül sokan hamisítványnak tartják, míg mások úgy gondolják, hogy egy igazi középkori dokumentum. Mindmáig rejtély, hogy honnan került elő a térkép és hogyan jutott az Svájcba.

Akit érdekel, bővebben az interneten [Vinland térkép] pl.:

www.vasnepe.hu/.../20090721_vikingek_amer...

hu.wikipedia.org/.../Amerika_viking_felfedezé...

 

Magyarországon két térkép került elő.

A nagyszombati Vinland térkép

„1955-ben Szepessy Géza, a Dorogi Szénmedence Tájmúzeuma akkori vezetője, négy térképet vásárolt egy esztergomi tanítótól. A tanító állítása szerint 1945 március végén egy elhagyott német parancsnokság kitakarítása közben sok régi irat közül többet magához vett, miközben a többit az udvaron eltüzelték. Erősen gyanítható, hogy esetleg ezek a régi papírok egy magán levéltár maradványai, esetleg a nagyszombati jezsuiták megmaradt irattárának részét képezhették”. (Szepessy Géza:A „nagyszombati Vinland térkép" előkerülésének története. = Magyar Történelmi Szemle. New York 1970. – 92-96. oldal.) 

Stegena Lajos térképész a História c. folyóirat 1995. évi 5–6. számában részletes leírást adott mindkét magyar térképről. www.tankonyvtar.hu › ... ›  História - 1995/056 

 

 

Bél Mátyás Vinland térképe

Bél Mátyásnak (1684-1749) tulajdonított Vinland térképen szerepel a neve, de térkép készítője mégsem Bél Mátyás.

Az eredeti magyarországi Vinland térképek jelenlegi helye ismeretlen.

forum.index.hu/Article/viewArticle?a...t...

 

Mindkét térképet a Svédországban élt vm. Kovárczy István (1919-1992), az általa alapított és szerkesztett Északi Vártán (1958-1992) című folyóiratában közölte. 

 

HEIMSKRINGLA

Snorre Sturlasson (óskandináv: Snorri Sturluson), (1179 körül született – Reykholt, 1241. szeptember 23.): izlandi történész, író, költő, politikus.

Egyik ismert munkájában Heimskringlu-ban (Heimskringla) megemlíti, hogy Sigurd Jorsalafarare (Sigurd I. Magnusson), (1090-1130, király 1103-tól.) norvég király 1111-ben, a Szentföldre vezetett keresztes hadjáratából hazatérőben hadaival átvonult többek között Magyarországon és állítólag találkozott Könyves Kálmán magyar királlyal is.

[Az általam átnézett svéd kiadásokban ennek nem találtam nyomát, csak azt, hogy Magyarországon keresztül utazott haza. Ha valaki tudja, hogy izladi, norvég, dán vagy svéd nyelven a Heimskringla-ban hol található a két király találkozása? Köszönettel venném.] 

 

MAGYAR LÁTOGATÁSOK

Tyrker után a következő ismert magyar, aki Izlandon járt, Südfeld Simon Miksa (1849-1923) volt (később Max Nordau néven a Cionista mozgalom titkára lett). 1874-ben a dán király izlandi látogatása és az izlandi alkotmány kihírdetésének alkalmából tudósítóként látogatott Izlandra.

 

Fleischl Sándor (1867-?): dán királyi főkonzul. Négyéves korában került Magyarországra. 1901 október 1-én Dánia és Izland tiszteletbeli konzullá nevezték ki, 1905-ben főkonzul lett. Ilyen minőségben jelentős közgazdasági tevékenységet fejtett ki, melynek elismeréséül több magyar és külföldi kitüntetésben részesült. Így megkapta a dán Danebrog és a svéd Vasa-rend nagykeresztjét, a kínai Aranykalász-rend nagykeresztjét a csillaggal, a német polgári vaskeresztet stb.

 

Prinz Gyula (1882-1973) magyar tudós Izlandon

1914-ben Izlandon a Vatnajökull eljegesedési folyamatait és a szigetország utóvulkáni jelenségeit tanulmányozta. 1914-ben Izlandon éri a háború kitörése, azonnal letartóztatják és Skóciába internálják.

 

A vasút kiépítésével, a tecknika rohamos fejlődése a hajózásban is, közelebb hozta a két országot. Skandináviában már az 1700-as évektől  kezdve kedvelt vendégek voltak magyar zenészek. A két világháború között a magyar zenészek azok, akik szívesen keresték fel ezt a hideg és távoli országot is.

 

MAGYAR BEVÁNDORLÓK

Izland 1944-ben vált függetlenné Dániától. Se ma, se régebben nem számított a kivándorlás szempontjából célországnak. Az ország először 1954-ben adott menedékjogot menekülteknek.

Nincs adat arról, hogy a második világégés után kerültek-e magyarok Izlandra és hányan?

Az biztos, hogy egy-két magyar valamiért Izlandot választotta új hazájának. Ennek ékes bizonyítéka, hogy „első magyarként 1955-ben Kecskés András kapta meg az izlandi állampolgárságot. Hosszú vita tárgya volt a parlamentben az az új törvény, amely minden külföldi személyt arra kötelezett, hogy az izlandi állampolgárság elnyerésével izlandi nevet vegyen fel. Sok képviselő számára a Kecskés név túl idegennek tünt a „cs” betűvel, így lett Kecskésből André Alexandersson”.

(Forrás: www.nemzetpolitika.gov.hu/.../84190313.pdf)

 

1956. december 24.

1956-ban a menekült kvóta értelmében, 1956. december 24-én, 52 magyar személy érkezett az izlandi Vörös Kereszt segítségével Izlandba. Többségükben húsz év körüli magyarok 1956. decemberében érkeztek. Az izlandi Vörös Kereszt kérésére a lakosság hamarosan munkát és lakhelyet biztosított a menekültek számára. Néhány hónap múlva „már arról nyilatkoztak a helyi újságoknak, hogy ugyan a sózott hallal nem sikerült kibékülniük és a rántott "slátur"-nál (birka véréből és májából készült puding) gyomoridegenebb ételbe még nem botlottak életük során, meg vannak elégedve az izlandi élettel és a helyi emberekben barátokra leltek”.

A hírek szerint 1957-ben kísérletet tettek az első izlandi magyar egyesület létrehozására, de ez sikertelennek bizonyult.

1962 és 1964 között 25 magyar kapott izlandi állampolgárságot.

Az 1956-os magyar menekültek közül 2006-ban 12 személy élt még Izlandon.

[Az 1970-es években Stockholmból Solymár János (1923-1975) jezsuita szerzetes többször felkereste az ott élő magyarokat és több szentmisét tartott részükre. Sok fényképet készített, amit visszatértekor egy stockholmi előadás keretén belül a hallgatóságnak megmutatott. Amikor Svédországból visszatért Kanadába, ezeket a fényképeket Keglovics Piroskának (Stockholm) adta át, aki pár éve elhunyt és a fotók eltüntek.] 

 

Részlet

Jelentés a Kárpát-medencén kívül élő magyarság helyzetéről (2004)

www.nemzetpolitika.gov.hu/.../84190313.pdf -

IZLAND

"Az 1990-es években Izlandon megélénkült a zene és a sport iránti érdeklődés. Egyre több külföldi, köztük magyarok érkeztek, hogy zenei és sportoktatóként tevékenykedjenek. Ekkor került Izlandra Kassáról Máté Péter zongoratanár, vagy a kézilabdázó játékos, majd edző Belányi Zoltán, akik mind hatalmas elismerést vívtak ki maguknak itt. Azóta egyre több magyar szakember, mérnök, illetve magyar "au pair lány” érkezett a vikingek szigetére. 
1957 után rövid életű próbálkozások történtek magyar szervezet megalakítására, ezek azonban hamar elsorvadtak. 1992-ben viszont Izlandi-Magyar Kulturális Társaság (Félagið Ísland - Ungverjaland) néven újjáalakult egy szervezet, s azóta igyekszik bemutatni, megismertetni és egyben képviselni a magyar kultúrát és nyelvet az északi országban. Az egyesület első elnöke Utassy Ferenc volt, aki jelenleg Izland tiszteletbeli konzulja Budapesten. A további elnökök között található Gunnstein Ólafsson zenész és Þór Bjarnason, az Izlandi Nemzeti Egyház (evangelikus) lelkipásztora. A szervezet elnöke 2002 óta Maurizio Tani, az Izlandi Egyetem tanára. Az egyesületnek húsznál is több tagja van, ami egy 285.000 lakosú országban - ahol a lakosság 98 %-a izlandi - nem számít kevésnek. Az utóbbi három évben a társaság előadások, filmklubok, találkozók, a magyar konyhát bemutató vacsorák ("lecsós vacsorák”) mellett létrehozott egy magyar könyvtárat (közel 500 könyvvel), és magyar nyelvtanfolyamot is indított. 2003 óta az Oktatási Minisztérium megbízásából a szervezet egy magyarországi magyar nyelvtanfolyam részvételéhez évente legalább három izlandinak biztosít nyári egyetemi ösztöndíjat. 
Az egyesület havi értesítője "Danubius” címmel jelenik meg. Internetes honlapjukon (http://ungverjaland.supereva.it) angol, magyar és izlandi nyelven találhatók információk.

Az utóbbi években az izlandiak élénkülő érdeklődést mutattak a magyar kultúra és Magyarország iránt. Ezt jelzi a kulturális, turisztikai vagy tanulmányi céllal Magyarországra utazó izlandiak növekvő száma. A társaság nyelvtanfolyamai révén egyre több izlandi és ottani magyar ismerkedik meg a magyar nyelvvel és kultúrával. Már 1957-ben megjelent az első magyar-izlandi zsebszótár.
Az Izlandi-Magyar Kulturális Társaság nevéhez fűződik egy magyar nyelvű videotéka létrehozása is, saját beszerzésű, illetve ajándékként kapott filmekkel, amelyek száma már száz körül jár. Az izlandiak nagyon érdeklődnek a külföldi filmek iránt. A társaság sűrűn szervez vetítéseket - ezeket az újságokban is meghírdetik -, ahol átlagban legalább 30 fő jelenik meg. Hamarosan szeretnének egy magyar filmfesztivált is szervezni a Reykjavíki Egyetemen, főleg klasszikus és kortárs magyar filmekből.”

 

A két ország állampolgárai 1990. óta vízummentesen utazhatnak Magyarországra, illetve Izlandra. A földrajzi távolság, az árak jelentős eltérése miatt a magyarországi turisták és munkavállalók száma nem számottevő.

Izland egyik legnépszerűbb úti célja Stykkishólmur. Az 1100 lakosú városban, 2008 nyara óta él családjával Pető László orgonista.

 

FORRÁS

Révai lexikon

Tolnai Nagylexikon

Világirodalmi Lexikon 15. (1993:672-673. Bernáth István)

Dr. Havas Gáborné: Középkori magyar utazók. (Budapest): Földrajzi múzeumi tanulmányok. 1985. 1. szám. – 17. oldal.

 

IRODALOM

Brøndsted, Johannes (1890-1965): Vikingerne. København: Gyldendal, 1960 – 294 p. (dán)

Brøndsted, Johannes (1890-1965): A vikingek. ; [angolból fordította: Vásárhelyi Judit.]

Budapest: Corvina, 1983 – 312 p., [24] t., [1] t. fol. : ill. ; ISBN 963-13-1755-2

Fehér M. Jenő (1913-1978): Ősmagyarok és vikingek. Buenos Aires: Magyar Történelmi Szemle, 1974 – 152, [18] p., 4 térk. : ill
Kovárczy István (1919-1992): A Bél Mátyás Vinlandstérkép. Södertälje: 1976

Kovárczy István (1919-1992): Bél Mátyás viking térkép.= Északi vártán, 73. szám
Szepessy Géza: A „nagyszombati Vinland térkép" előkerülésének története.

= Magyar Történelmi Szemle. New York 1970. – 92-96. oldal.

Szepessy Géza: A nagyszombati „Vinland Map”. = Északi Vártán, 1972. 78-79. szám.

Tormod Torfæus (1636-1719): Historia Vinlandiæ antiquæ sive partis Americæ septentronalis (A régi Vinland története), København: 1705. [angol fordítás: 1891, norvég 2004.]

Tormod Torfæus (1636-1719): Gronlandia antiquæ (A régi Grönland), København: 1706. [új kiadás: 1947]

 

INTERNET

www.vasnepe.hu/.../20090721_vikingek_amer...

hu.wikipedia.org/.../Amerika_viking_felfedezé...

www.vasnepe.hu/.../20090721_vikingek_amer...

hu.wikipedia.org/.../Amerika_viking_felfedezé...

www.tankonyvtar.hu › ... › História - 1995/056

forum.index.hu/Article/viewArticle?a...t...

www.nemzetpolitika.gov.hu/.../84190313.pdf)

 

Az Izlandi Magyarság Története oldal hiányos. Segítsen Ön is a kibővítésben!

Küldjön üzenetet, ha valamilyen hibát talál, vagy bármilyen javításokat, kiegészítéseket javasol. 

 

 

    

 

IZLANDI-MAGYAR KAPCSOLATOK

---

Izlandi-magyar és magyar-izlandi kapcsolatok története

 

1914-ben Prinz Gyula magyar tudós járt Izlandon, illetve a két világháború között több magyar zenész is felkereste az országot.

 

Az Izlandi Köztársasággal 1955-ben került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére.

Magyarország NATO-tagságából fakadóan Magyarország képviseletét 2000. szeptemberétől az oslói magyar nagykövetség vette át stockholmi magyar képviselettől.

 

2001-ben Vajda Pál Budapest főpolgármester-helyettese látogatott Izlandra, majd meghívására Solrin Gisladrottir reykjaviki főpolgármester járt Magyarországon.

 

2001. májusában a NATO külügyminiszteri értekezletének margóján Ásgrímsson izlandi külügyminiszter folytatott kétoldalú tárgyalásokat Martonyi Jánossal.

 

Évről évre növekszik a magyar egyetemeken főleg orvosi és művészeti tanulmányokat folytató izlandi diákok száma.

Annak ellenére, hogy a két ország állampolgárai 1990. óta vízummentesen utazhatnak Magyarországra, illetve Izlandra sem a be-, sem pedig a kiutazó turisták száma nem számottevő. Ennek okai részben a földrajzi távolságban, valamint az árszintek igen jelentős eltérésében keresendő. 

 

Kulturális kapcsolatok, Izland: www.mfa.gov.hu/...kapcsolatok/.../izland/kultu...

Diplomáciai kapcsolatok, Izland: www.mfa.gov.hu/...kapcsolatok/.../izland/   

 

 

Izland, izlandiak magyar rádióban, tv-ben 

 

---

2007. február 11. vasárnap

DUNA-TV : 21.00-22.40 : A sirály nevetése, izlandi film, 2002. 101 perc.

 

2007. február 18. vasárnap

DUNA TV : 22.45-0.10 : Kortárs izlandi filmek. Niceland – Izland. Izlandi film, 2004 , 86 perc.

 

Az Izlandi-Magyar Kapcsolatok oldal erősen hiányos. Segítsen Ön is a kibővítésben!  

 

 

 

 

IZLANDI-MAGYAR LEXIKON

---

 

 

A

---

Attila-mondák 

Attila a skandináv mondákban (sagor) Atli. Az északi népeknél a skandináv "sagák" és a távoli Grönland és Izland is emlékezik Attilára, az "Atla Mal" és "Atla Quida" énekekben.  

 

 

F 

 

---

FLEISCHL Sándor

(Neuern, Csehország, 1867. március 27. - ?): dán királyi főkonzul

Négyéves korában került Magyarországra s tanulmányait Budapesten végezte. Itt belépett atyja F. Samu gabonaüzletébe, melynek 1906 óta vezetője volt. 1901 október 1-én Dánia és Izland tiszteletbeli konzullá nevezték ki, 1905-ben főkonzul lett. Ilyen minőségben jelentős közgazdasági tevékenységet fejtett ki, melynek elismeréséül több magyar és külföldi kitüntetésben részesült. Így megkapta a dán Danebrog és a svéd Vasa-rend nagykeresztjét, a kínai Aranykalász-rend nagykeresztjét a csillaggal, a német polgári vaskeresztet stb.

Irodalom: Magyar Zsidó Lexikon (1929); Kempelen Béla: Magyar zsidó családok. I-III. Budapest: 1937. – III. kötet, p. 87-88.

 

 

I

---

Izlandi-Magyar Baráti Társaság

1992-ben  alakult Reykjavíkban. A Társaság a magyar kultúra terjesztését tartja egyik fontos feladatának.

Az Izlandi-Magyar Baráti Társaság bemutatkozó honlapja.
http://edu.supereva.it/ungverjaland/

 

Izlandi-Magyar Kulturális Társaság

Izlandon 2002 tavaszán kb. 15-20 magyar személy alakította.

 

 

M

---

MAGNÚSSON, Sigurður A.

(Móar á Kjalaarnesi, Izland, 1928. március 31. - ): izlandi író, újságíró.

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 13, 1992:93 (Bernáth István) 

 

 

P

---

PRINZ Gyula

(Rábamolnári, 1882. január11. – Budapest, 1973. december31.): geográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1935–49), a földrajztudományok doktora (1954).

Lóczy Lajos és Koch Antal tanítványaként a budapesti tudományegyetemen(1900–02), majd a boroszlói egyetemen tanult (1902–04), mint tanársegéd doktorált (1904). A leíró földtan magántanárává képesítették a budapesti tudományegyetemen(1908). Lóczy Lajos ajánlására részt vett Almásy György közép-ázsiai expedíciójában (1906–07). 1909-ben ezt az útját egyedül megismételte. Nagy területeket térképezett fel, tanulmányozta a Föld szerkezeti viszonyait, felismerte a fiatal kéregmozgások jelentőségét, valamint az alpi és belső-ázsiai területek eljegesedésében mutatkozó különbségeket. 1912 és 1918 között Budapesten, a polgári iskolai tanárképző főiskola földrajzi tanszékén főiskolai tanár. 1914-ben Izlandon a Vatnajökull eljegesedési folyamatait és a szigetország utóvulkáni jelenségeit tanulmányozta. 1914-ben Izlandon éri a háború kitörése, azonnal letartóztatják és Skóciába internálják.

1917-ben Skóciában járt, s ezenkívül is számos rövidebb tanulmányutat tett Európában.

1918-ban kinevezik a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Földrajzi Intézetének professzorává.Egyetemi tanár a pozsonyi (1918-19), a budapesti (1919-23), a pécsi (1923-40) és a kolozsvári tudományegyetemen(1940–44). A földrajzi tanszék vezetője a szegedi tudományegyetemen (1945–57),dékán (1948–49),majd prodékán (1949–50). 1920-tól alelnöke, utóbb tiszteletbeielnöke a Magyar Földrajzi Társaságnak. Művében kifejtette a Kárpát-medence szerkezeti-morfológiai kialakulását magyarázó Tisia-elméletet. Településföldrajzzal és városmorfológiával is foglalkozott. Tudományos munkásságáért megkapta a Kitaibel-emlékérmet, a Lóczy-emlékérmet (1938).

Születésének 100. évfordulója alkalmából, 1982-ben Püspökmolnáriban emléktáblát avattak szülőházán, Szegeden az MTA székházában emlékülést tartottak.

Főbb művei:

Ázsia szívében (Bp., 1911); Budapest földrajza (Bp., 1914); Magyarország földrajza (Bp., 1914); Európa természeti földrajza (Bp., 1923); A magas Tiensan (Bp., 1939); Hat világrész földrajza (Bp., 1943); Utazásaim Belső-Ázsiában (Bp., 1943); A földrajzi és természeti adottságok a városépítésban (Bp., 1954); Városföldrajz (Bp., 1955); Az ország domborzat földszármazástani magyarázata (A „Tisia-elmélet” tükrében) (Földr. Közl., 1968)

Irodalom: Somogyi Sándor: Búcsú P. Gy.-tól (Földr. Közl., 1974. 1. sz.); Magyar életrajzi lexikon (1000-1990). 

 

 

S

---

Skjöldunga saga

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 13, 1992:218-219 (Bernáth István)

 

 

T

---

THOMSEN, Grímur

(Bessastaðir, 1820. május 15. - Bessastaðir, 1896. november 27.): dánul és angolul is alkotó izlandi költő, irodalomtörténész, műfordító, diplomata, képviselő.   

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 15, 1993:456 (Bernáth István)

 

 THORARENSEN, Bjarni

( Brautarholt, 1786. december 30. – Hörgárdalur, 1841. augusztus 24.): izlandi költő.

 Irodalom: Világirodalmi Lexikon 15, 1993:459-460 (Bernáth István )

 

THORARENSEN, Jakob (írói név); Jakob Jakobsson (eredeti családi név)

(Foss, 1886. május 18. – Reykjavík, 1972.): izlandi író.

Irodalom: Világirodalmi Lexikon 15, 1993:460 (Bernáth István) 

  

THORSTEINSSON, Steingrimur

(1831-1913): költő, műfordító, tanár

Petőfi fordítója izlandiul, megtanult magyarul olvasni. Petőfi fordításai németből = Idunn (Reykjavík), 1884. Petőfi 12 versének fordítása = Skírnir, 1907.

Irodalom: VIL 15:466-467    

 

 

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÁS

---

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.  

 

 

 

Levél és e-mail címünk a  Kapcsolat  oldalon található, vagy írjon új e-mail cimünkre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Honlapunknak, majd minden oldala folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll. Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom. Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.  

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük! 

 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!  

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

  www.ungerska.se