Stockholmi Magyar Katolikus Kör

• E-mail

Szöllősi Antal

STOCKHOLMI MAGYAR KATOLIKUS KÖR

Stockholm

Az  ”elsőévek”   

Gyakorlatilag az egyesület régebbi mint az alapszabálya, mert az évekig minden formaiság nélkül működött Stockholmban a magyar katolikus szentmisék utáni kávézások megrendezésében.

Stockholmi magyar katolikus társaság-nak is nevezték ezt a kis közösséget.

1950. májusában Irodalmi Melléklet címmel kultúrfolyóiratot is kiadott. Ennek az irodalmi lapnak csak egy száma jelent meg, negyedévenként tervezték kiadni. Kiadója és szerkesztője dr. Gáspár Pál (1988-1975) katolikus lelkész volt. A szerkesztésben állítólag Marx-Raácz Tibor is részt vett. 42 oldalon magyarul jelent meg.

Az  ”elsőévek” rendezvényei

A Katolikus Értesítő (Stockholm) 1960. októberi számában olvashatjuk, hogy a [Stockholmi Magyar] Katolikus Egyházközség és a Stockholmi Magyar Katolikus Kör 1960. szeptember 15.-én  dr. Mazgon Józsefet elnöknek, Józsa Istvánt pénztárosnak és Kemenes Emilt titkárnak választotta meg. A vezetőségi tagok száma ekkor húsz volt.

A Katolikus Értesítő (Stockholm) 1960. novemberi számából értesülünk, hogy a Kör november 19-én, szombaton este 18.30-kor tánccal egybekötött ismerkedőműsoros estét tartott, Norra Smedjegatan 28. szám alatt a katolikus plébánia termében. Az est folyamán tízperces előadás is volt ,,Az ős-magyar birodalom megszervezése: ami nem sikerült a Római Birodalomnak, azt a magyar államszervezőképesség megoldotta" címmel. Belépődíj nem volt, a költségekhez szerény adományokat köszönettel fogadtak.

1960. december 11-én Mikulás délután és a Stockholmi [Magyar] Katolikus Lelkészséggel közösen. 16.30-kor gyermek-szentmise volt a Norra Smedjegatan 24. szám alatt. A mise után a plébánia helységében, Norra Smedjegatan 28. szám alatt a Mikulás ötven magyar gyermeket ajándékozott meg. A Mikulás látogatása után Zimmermann József cserkészvezetőa ,,Müncheni Eucharisztikus Kongresszus"-ról és a németországi magyar cserkésztáborról vetített képekkel előadást tartott.

1961. február 11-én tartott farsangi mulatságon kb. 150-en vettek részt. Belépődíj most sem volt, a terembér költségeihez önkéntes hozzájárulást szeretettel elfogadtak.

1961. márciusától minden csütörtök este a Folkungagatan 72. szám II. em. a lelkészi hivatalban 19.00 órától klubestéket tartottak. Október 10-től többek kérésére a heti klubestéket csütörtökről szerdára tették át: 18.00 – 22.30-ig.

1961. november 1.-én felhívással fordultak a stockholmi magyaroksághoz egy stockholmi magyar iskola felállításáról. A tervük az volt az akkori vezetőknek, hogy „a 10-14 éves, vagy annál idősebb gyerekek részére a magyar nyelv, történelem és földrajz tanítását bevezetjük, nehogy gyermekeink anyanyelvünket és nemzetünk történelmét elfelejtsék, vagy ami még rosszabb, meg se tanulják”.

A többi egyesülettel együtt megtartották a nemzeti ünnepeinket és így lassan kialakultak a Stockholmi Magyar Katolikus Kör még ma is meglévő állandó programjai.

2009

Szöllősi Antal

(elnök: 1999-2001)

Programpont és alapszabály

Az egész kérdés nem olyan egyszerű, amint annak látszik. A kérdés hátterében a felelősség áll és pedig sorozatos felelőssé. Ugyanis az alapszabály elkészítésével egyidőben, kérésünkre P. Szőke ft. úr az Ostdeutschhilfetől (Speck pater) anyagi támogatást kért - az úgy látszik még nem létező magyar katolikus kör részére, egy helyiség átalakítására és berendezés céljából. Későbbi időben pedig ugyancsak kérelmünkre P. Szőke ft. úr a püspökségtől a már előttünk ismert helyiséget megkérte egy úgynevezett klubhelyiség céljaira. Tehét itt kapcsolodik össze ez a hármas kérdés és itt áll elő a felelősség kérdése is.

Bár előttem az egész alapszabály kérdése egy sajátságosan sötétbe burkolt valami, amit taglalnom a jelen helyzetben nem lehet és nem is szabad. De hát ,,feta complé" elé vagyunk állítva és ezt a keserű pasztillát le kell nyelnünk. Ezekután állott elő a második a sokkal nagyobbik felelősség kérdése.

Ha 1960 év tavaszán pusztán egy ún. katolikus egyesületet akartunk volna létesíteni, úgy alkalmunk lett volna a mindenhol ismeretes St. József egyesület, vagy a Pax Christi svédországi magyar tagozatának a felállítása. Ez alkalmas lett volna a katolikus életünk jobb ébrentartására, de nem lenne alkalmas magyar nemzeti életünk megerősítésére, magyar nemzeti szokásaink megtartására és magyar társadalmi életünk fenntartására. Ezért gondoltunk a Magyarországon mindenhol bevált félig egyházi, félig társadalmi téren működő ún. katolikus kör létesítésére. Természetesen kibővítve az emigratio magyar társadalmi kötelezettségeivel.

Magyarországon ugyanis ez egy a helyi plébános felügyelete alatt működő társadalmi egyesület, ahol a mindenkori plébános díszelnöki mivoltában felügyel arra, hogy ott a katolikus vallás elleni cselekedetek elő ne fordulhassanak. Tehát nekünk itt az emigratioban hatványozottabban szükségünk van egy ilyen félig társadalmi, félig egyházi, vagy mondjuk vallásos egyesületre? Ez az emigratios szükségszerűséggel függ össze.

Az ilyenfajta egyesületet pedig csak egyházi személy nem tudja a szükségnek megfelelően vezetni. Az egyházi személy, a pap ugyanis szerves tagja a klerusnak és szigorúan kell alkalmazkodjon egyházi előljáróinak rendelkezéseihez. Mit jelent ez. A pap bármely pillanatban áthelyezhető és ki tuddja milyen jön helyette. Nem e olyan mint pl. Västeråsban van, vagy aki nem alkalmas egy félig társadalmi egyesület vezetésére. Aki nem is tudja mit csinált az előd, vagy talán nem is érdekli.

Ha valamit a társadalmi téren kell tenni és az egyházi személy a közösségi tárgyaláson valamilyen javaslathoz hozzájárul, ami nem tür halasztást, felettesei viszont ehhez nem járulnak hozzá, az egyesület a legnagyobb kellementségbe kerülhet. Az egyházi személy nem ért a vagyonkezeléshez, mert ezt sohasem tanulta és soha sem gyakorolta. Hogyan tud tehát szükségszerű intézkedéseket tenni. Meg sok ilyen példát lehetne felhozni, de erre idő nincsen. Ezért kell a társadalmi ügyek elintézésére polgári személy, vagy személyek.

Mi nem akartunk alapszabályt. Ezt p. Szőke ft. úr forszirozta. Amig tehát nincsen alapszabály, az egyesület, a kat. kör élheti vegetatios életét úgy, mint eddig tette és semmi mást.

Egyre azonban vigyázni kell. A közösség pénz és vagyonkezelését minden állam, így a svéd állam is szigorú törvényekkel szabályozza.

Közösségi pénzt nem lehet zsebből kezelni. Azt csak felelősségteljesen, könyvvezetéssel lehet, s szabad végezni, minden másfajta pénzkezelés a törvényes előírásokba ütközik.

A vagyontárgy szintén érték s annak kezelése ugyanazon rendelkezések alá esik. Ez alatt érteni kell pl. a jövendő klubhelyiséget, annak teljes berendezését. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek mindenhol, még Svédországban is a törvények által előírt felelőségekkel járnak.

Ezeknek megfontolása mellett lehet csak ezeket a kérdéseket érdemben és felelőség mellett tárgyalni.

[1960]

Dr. Mazgon József (1898-1964)

(elnök: 1960-1964) 

Az oldal folyamatos feltöltés, szerkesztés alatt áll ...szíves türelmét, megértését kérjük! 

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!