3194098
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
219
644
12377
3163564
25372
31096
3194098
Te IP-címed: 3.233.219.103
2023-06-10 03:55
Venezuelai-magyar lexikon
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
VENEZUELAI – MAGYAR LEXIKON
Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok
TÁJÉKOZTATÓ VÁLOGATÁS
Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.
A
B
BARBÉLY Honor
Katolikus pap, szerkesztő.
1953-1954? között megjelenő Caracas Hangja szerkesztője volt.
von BOESELAGER Csilla bárónő
(Budapest, 1941. – Arnsberg-Vosswinkel, [Németország], 1994. február 23.): Magyar Máltai Szeretet Szolgálat alapítója.
A II. világháború végén a családnak el kellett menekülnie Magyarországról. 2 évet egy bajorországi menekülttáborban töltöttek, majd 1947-től a család Venezuelába került, ahol rendkívül szerény körülmények között éltek.
Caracasban, a ferences nővérek iskolájában tanult, majd jó tanulmányi eredményei alapján az Amerikai Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, ahol vegyész diplomát szerzett, majd egyre komolyabb pozícióba kerülve dolgozott a vegyiparban.
1987-ben került sor az első Magyarországra induló segélyszállítmány megszervezésére, amiben egy csapat jó szándékú német önkéntes fiatal segítette. 1989 februárjában Kozma Imre atyával megalapította a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, amely rövid idon belül a legnagyobb és legsikeresebb magánkezdeményezésű karitatív szervezetté vált egész Kelet-Európában.
C
CSERÉPY Arzén ; Arzén von Cserépy ; Konrad Wieder
(Budapest, 1881. július 17. – Venezuela, 1958. március ): magyar filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró.
CSORBA Miklós
(Magyarország, ? – Caracas, 1954. február 18.): újságíró, szerkesztő.
A Venezuelai Magyar Újság [Caracas] című lap szerkesztője volt.
D
DOMJÁN János
(Miskolc, Borsod vm., 1905. október 11. – Dunavarsány, 1983. november 13.): református lelkész, szerkesztő
Venezuelában telepedett le. 1981-1983-ig az Üzenet (Caracas) magyar emigráns lap szerkesztője.
DÖMÖTÖR Lajos Ede
(Budapest, 1918. július 29. – Veneuzela, 1976): lelkész.
1945. szeptemberétől Genovában volt,
Genovában, 1946-1948?-ban, majd 1951-1952?-ben kiadott Szent István Népe címűlap kiadója, szerkesztője volt.
1958-ban Argentínába távozott, majd 1962-ben Venezuelában telepedett le, ahol 1976-ban bekövetkezett halálig a magyar kolónia papja volt.
Az ő idejére esett Mindszenty bíboros hercegprimás úr caracasi látogatása 1975-ben, mely koloniánknak minden tagját megmozditotta.
Dömötör Ede a közösségben köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendett, s portréja ma is ott függ a caracasi magyar ház falán, amelyett Kay László festett.
DUZÁR József
(Söjtör, 1896. április 4. – Caracas [Venezuela], 1946. október 7.) orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár.
1920-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1920-1927-ben a pécsi gyermekklinikán tanársegéd, 1925-ben magántanár, 1927-1932-ben a budapesti Fehérkereszt Kórház főorvosa, 1932-től a pécsi gyermekklinika nyilvános rendkívüli tanára, 1935–1944-ben uo. nyilvános rendkívüli rendes tanára.
1944-ben elhagyva Magyarországot előbb Svájba, majd Venezuelába távozott, ahol a caracasi gyermekklinika igazgatója lett.
Csecsemőgyógyászattal, gyermekkori tbc-vel, a csecsemő- és újszülöttkor szeptikus megbetegedéseivel, a gyermekkor vérkeringési és vízháztartási kérdéseivel, valamint akut táplálkozási rendellenességeivel foglalkozott.
Elnöke volt a Magyar Gyermekorvos Társaságnak, alelnöke a Magyar Országos Orvosszövetségnek (1932–1944).
Caracasban valószínűleg gyilkosságnak esett áldozatul.
Irodalom: Enc-Hun 1992:443.
E
EGYEDNÉ Erzsébet
1953-ban Egyedné Erzsébet magyar cserkészfőparancsnok kezdeményezésére megrendezésre került az első "Fehérbál", mely a fiatal magyarok első, hivatalos bemutatása volt. Ez hagyomány lett, amit a mai napig megtartanak Venezuelában.
F
boldogfai FARKAS Endre István
(Nova, 1908. október 6. – Caracas, 1994. november 18.): magyar katonatiszt, politikai elemző, író. Negyven éven keresztül aktív szerepet játszott a a venezuelai magyar közösség életében. Nagybátyja vitéz boldogfai Farkas Sándor (1880-1946), és unokatestvére Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész volt.
Budapesten, Kecskeméte, Szegeden, Győrben, Kőszegen és Kolozsvárott szolgált a második világháború alatt. A háború végén, 1944. február 17-én a magyar királyi gyalogság vezérkari őrnagya lett Budapesten. Június 8-án kiküldték Lajtos Árpád leváltására a 24. gyalog hadosztályba, új vezérkari főnökként. Ott vezette a csatát a szovjet sereg ellen a Kárpátok előterében és a támadás után elrendelte a visszavonulást.
Amikor október 16-án föl kellett esküdnie Szálasira, ezt Farkas Endre és még jó néhány katona nem tette meg. A kormányzó lemondása miatt pedig már nem volt tényleges katona és nem volt állandó hadi beosztása sem.
Október végén bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe és a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett katonai felkelés szervezésébe, hiszen szimpatizált a vezetői elveivel. Amikor november 22-én a nyilasok letartóztatták a felkelés vezetőit egy budapesti lakásban, a letartóztatást és kivégzést – késése miatt – egyedül ő kerülte el, ugyanis amint észrevette az utcán, hogy fegyveres nyilasok törtek be a lakásba, azonnal eltűnt onnan.
Farkas Endre – kapcsolatainak köszönhetően – a családját Ausztriába küldte, majd ő is Salzburgba menekült egy katonai különvonaton. Egy héttel ezt követően amerikai fogságba esett, a mühldorfi fogolytáborba került. Az amerikai katonáknak dolgozott egy német vezérkari ezredes, mivel megismerte Endrét (mert hivatalos találkozókon vettek részt együtt, amikor Paulus tábornok Budapestre utazott), félrehívta az irodájába, és annak ellenére, hogy ellenségek voltak a háború alatt, megszervezte a menekülését. Endre 1945. május 24-én civil ruhában elhagyta a fogolytábort. Sikeres szökése után Svájcban találkozott apósával, Lenz Józseffel, és onnan az egész családjával, beleértve az 1944-ben született Ákos és az 1946-ban született Theodora nevű gyermekeivel Dél-Amerikába menekült. 1946. október 6-án Venezuelába, Caracasba érkeztek hajóval, ahol letelepedett és szorgalmas munkájával hozzájárult a venezuelai magyar közösség megalapításához. Venezuelában eleinte kereskedelmi vonalon, majd mint a venezuelai Közmunkaügyi Minisztérium műszaki tisztviselőjeként dolgozott.
1954-ben számos indítványt tett, és segített a venezuelai magyar „Mindszenty római katolikus egyházközösség” megalapításában, és hosszú éveken át tagja volt az egyházi tanácsnak. Ezért 1975-ben meghívta látogatóba Venezuelába Mindszenty Józsefet, Magyarország hercegprímását, aki már ismerőse volt a II. világháború előtt is. Úgyszintén alapító tagja volt a venezuelai MHBK-nak, és többször kommunistaellenes cikkeket írt a dél-amerikai magyar nyelvű Caribi Újságban. Negyven éven keresztül aktív szerepet játszott a venezuelai magyar kolóniában, és minden venezuelai magyar előtt elismert és tisztelt alak volt, akit közvetítőnek, békítőnek tekintettek. Rendkívüli mennyiségű könyvet hozatott Magyarországról, a középkori és kora újkori témák vonzották őt a legjobban, azonban gyakran vélekedett a két világháború politikájáról.
1988-ban egészsége romlott egy házi baleset után, egy elesés után, és az "Aconcagua" idősek otthonába került, hiszen az orvos szerint már nem volt tanácsos, hogy egyedül lakjon. Továbbra is járt a magyar kulturális házba, ismeröseivel találkozott, bár a 1990-es évek elején már meglehetősen gyengült az egészsége.
Caracasban és a Cementerio del Este-ben (Keleti temetőben) temették el.
Interneten: Boldogfai Farkas Endre - Wikipédia
FEHÉRBÁL
1953-ban Egyedné Erzsébet magyar cserkészfőparancsnok kezdeményezésére megrendezésre került az első "Fehérbál", mely a fiatal magyarok első, hivatalos bemutatása volt. Ez hagyomány lett, amit a mai napig megtartanak Venezuelában.
FEDOR, Nicolás ; teljes nevén Nicolás Ladislao Fedor Flores
(Caracas, 1985 augusztus 19. – ): magyar származású venezuelai labdarúgócsatár.
A beceneve, "Miku", a magyar Miklósból származik, és gyerekkorában kapta Venezuelában.
Édesapja magyar, és édesanyja venezuelai. Két nyelven, magyarul és spanyolul is beszél anyanyelvi szinten. Jelenleg a spanyol bajnokságban szereplő Getafe CF játékosa. A mérkőzéseken Miku néven szerepel.
2006. augusztus 16-án mutatkozott be a venezuelai nemzeti csapatban egy Honduras elleni mérkőzésen. Késöbb fontos tagja lett a válogatottnak. Részt vett a 2010-es vb-selejtezőn. Gólt szerzett a Kolumbia elleni 2009. márciusi mérkőzésen.
2009 szeptemberében két gólt lőtt a Peru ellen 3-1-re megnyert összecsapáson.
FENJVES János
(Szabadka, ? – 2012. november 5): Magyarország venezuelai tiszteletbeli főkonzulja.
A zsidó származású, munkatábort is megjárt Fenjves 1947-ben Zágrábban szerzett vegyészmérnöki diplomát, ezután Párizsba, majd 1948-ban Venezuelába költözött, ahol üzletemberként tevékenykedett.
Amikor Szabadka a világháború alatt Magyarországhoz tartozott édesanyját 1941-ben a magyar hatóság nemkívánatos elemnek minősítette „nemzetellenes cselekedetért“. Fenjves Jánosnak is sárga csillagot kellett hordania, majd munkatáborba vitték: a mai szlovákiai Jolsván, majd a veszprémi repülőtéren kellett dolgoznia. Végül a szovjet katonaság egy ausztriai táborból szabadította ki. Visszatérve Szabadkára, előbb besoroztak Tito hadseregébe, majd leszerelt és folytatta a vegyészmérnöki tanulmányait, amit Zágrábban 1947-ben be is fejezett. Jugoszláviából az első útja Párizsba vezetett, ahol egy vegyészmérnöki állásajánlatot kapott Venezuelából.
1948-ban Venezulába érkezett, ahol bőrgyári vezető lett, majd 1951-ben saját kis kereskedelmi céget hozott létre, a Proquimet.
Amióta 1995-ben bezárt a caracasi magyar nagykövetség, Fenjves János rendkívüli felelősségtudattal és a mindenkori magyar érdekek legmesszebbmenő figyelembevételével képviselte Magyarországot. Példamutatóan végezte a venezuelai többezres magyar kolónia tagjaival kapcsolatos konzuli ügyek kezelését, tisztségét jóval meghaladó áldozatvállalással törődött az országban bajba került magyar állampolgárok sorsával.
Fenjves János tevékenységét a köztársasági elnök 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel, a külügyminiszter 2007-ben a "Pro auxilio civium Hungarorum" emlékplakett adományozásával ismerte el.
FULOP, Catherine ; teljes nevén Catherine Amanda Fulop García
(Caracas, 1965. március 11. - ): venezuelai magyar származású színésznő és fotomodell.
Bővebben interneten: Magyar Español English Français Italiano Português
G
GAZSÓ Gabriel
fényképész
GÓZON Imre
Építészmérnök, Caracas.
Beszélgetés Gózon Imrével, interneten itt olvasható:
GRÓZA József
(Mo., 1923. szeptember 15. – Venezuela, 2006. szeptember ): lelkész.
GYŐRY Lajos
Venezuelai magyar festőművész, szerkesztő.
1954-től a Horizonte című lap szerkesztője és kiadója.
H
„Plaza Hungría” (Magyar tér),
Venezuela: Caracas
Ez a Magyar tér 2006 óta dísze Caracas Chacao kerületének. A kerület polgármestere Leopoldó López mindig is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Caracasban élő különböző nemzetiségek fontos elemei a városnak, így ebben a kerületben több különböző nemzetről is neveztek el teret, utcát. A Magyar tér megépítésében nagy szerepet játszott Fenjves János tiszteletbeli főkonzul, akinek többek között az is célja volt, hogy a magyar kultúra értékeit szélesebb körben megismertesse, népszerűsítse.
I
IRSAY György, dr. vitéz irsai
(Budapest, 1920. március 23. – 2018. augusztus 12.) nyugállományú huszárezredes.
A Ludovika Akadémiára járt 1938–1941 között. Felavatása után Kecskeméten, majd Budapesten szolgált. A fővárosi harcokban ő és szülei embermentő tevékenységet folytattak, amelyet a háború után az izraeli Yad Vashem Intézet – haláluk után – Righteous „A Világ Igaza” címmel és emlékéremmel tüntetett ki. Szüleit, mint nagybirtokosokat a Hajdú-Bihar megyei Esztárra telepítették ki. Ő ezt nem várta meg, 1949 elején emigrált Venezuelába. Caracasban telepedett le és az olajiparban helyezkedett el, majd később egy könyvvizsgáló cégnél dolgozott. 1954-ben venéz állampolgár lett.
Irsay György nyugállományú ezredes részére Áder János köztársasági elnök 2015 augusztusában a II. világháború idején Magyarország védelmében nyújtott hazafias helytállása elismeréseként Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományta.
(Caracas, 1971 szeptember 21. – ): venezuelali szépségkirálynő és fotomodell.
1991-ben Amazonas államot képviseltében Miss Venezuela verseny győztese lett. 1992 májusában Bangkokban, Thaiföldön Miss Universe versenyen a döntőbe jutott. A verseny után visszautazott Venezuelába, ahol befejezte az építészi tanulmányait és házasságot kötött.
J
K
KORSÓS Olivia
1956-ban alakult Gyöngyösbokréta Néptánccsoport vezetője.
KUNCKELNÉ FÉNYES Ildikó
a Latin-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) elnöke
Pünkösti Árpád
Mama identity
Messzi fénylők a Fényesek! Kunckelné Fényes Ildikó nyugdíjas caracasi fizikaprofesszor, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) elnöke annyi magyarságot őriz, ápol - de küld és hord haza is! -, hogy legszívesebben két cuppanós csókot nyomnék az arcára. Nélküle sosem jutott volna eszembe, hogy megnézzem, hány helyen szerepel az interneten a szó: magyar. …
Az apja, Fényes Iván gépészmérnök, repülés-baleseti szakértő, az első hazai szélcsatorna tervezője előrelátó ember volt. A háború kezdetén kinevették, hogy óvóhelyet épít. Aztán szaladtak hozzá, hogy kell ezt csinálni? Fiatal korában sportlövő volt. A kommün idején az apja, a Magyar Nemzeti Bank aligazgatója megkérte, állandóan kísérje, és ha lefognák, lője le. Nem csoda, hogy 1944-ben elmenekültek az új hatalom elől. Ám Németországban a német katonák elvették tőlük a kocsit, az élelmiszert, mindent. Ildikó hétéves volt, a húga, Csilla négy, és a család csak ment, menekült egészen egy kis bajor faluig, hátha ott nem bombáznak. Őket az amerikaiak szabadították fel, de ettől alig enyhült a nyomor. A mama és a nagynéni egy frankfurti kórházba került, Csilla pedig tébécés lett.
- Jó kálvinista apám az Istenre bízta a sorsunkat. Ausztráliától kezdve az USA-n át Venezueláig mindenhova beadta a letelepedési kérelmet: oda megyünk, ahová először megkapjuk! Aztán nézte a térképen, hol is van ez a Venezuela. 1947 decemberében ért oda a hajónk. Mindent ígértek, kaptunk is 50 bolivárt (15 dollárt).
- A legendás előrelátás?
- Nem sokat hibázott. Az egyik németországi menekülttáborban barátságba került egy katolikus pappal. Ő adott egy latin nyelvű ajánlólevelet, és az összes pecsétet rányomta, ami a keze ügyébe került. Caracasban aztán apám megérdeklődte, melyik a legjobb lányiskola és jelentkezett a levéllel a ferenceseknél. Ösztöndíj nem volt, de Csillát is és engem is felvettek bennlakásos tanulónak azzal, ha pénze lesz apámnak, utólag fizet. Főnyeremény volt, mert az albérletben az ágyunk sem fért el.
A mama mozipénztáros lett, a nézőket pedig a papa kísérte a helyükre. Aztán az áldozókat fényképezte a templom előtt. De elég gyorsan bekerült az egyetemre, ahol eleinte kézzel-lábbal "mutogatva", angol, francia, német, olasz, latin keveréknyelven adta elő a hidraulikát.
- A gyerekek tanították spanyolra a szülőket?
- Más volt a rend. Apánk már otthon német nyelvű óvodába járatott engem - Csilla még túl kicsi volt -, Németországban aztán gyorsan megtanultuk a nyelvet. Apa esténként ott magyaroknak adott angolórákat, noles volens (akarva-akaratlan) minden csoportját végighallgattuk, és megtanultunk angolul is. Caracasban a mamánk fantasztikus pedagógiai érzékkel otthon csak magyarul értett. Én ezt folytattam a gyerekeimmel.
A háború utáni első caracasi magyar ünnepséget, a Szent István-napot Fényes Iván rendezte. Végül tizenhat magyar szervezet jött létre, ma tíz van, a cserkészettől kezdve a katolikusok szervezetén át a nőcsoportig sokféle.
- Külön kell beszélnünk a latin-amerikai magyarokról!
- Mekkora veszteség, hogy bezárták a caracasi és a Sao Pauló-i konzulátust és a chilei követséget. Olvastam az érvet, hogy Magyarországnak miért lenne több külképviselete, mint Svédországnak. Csakhogy svéd szórványok nincsenek!
- A fejébe vette, hogy fizikus lesz?
- Apám döntött így. A húgom archeológus akart lenni, én történész. Apánk azt mondta: ha tovább vet bennünket a sors, a humán diploma értékét veszti. Csillának jó az emlékezőtehetsége, ő legyen vegyész, Ildikónak nem jó, viszont logikusan gondolkodik, ő legyen fizikus.
- Haragudtak rá?
- Nem. Tiszteltük és szerettük. Sosem utasított, hanem meggyőzött bennünket. Olyan egyedül vagyunk négyen - mondta -, hogy mindent meg kell beszélni. Igaza lett, mindketten boldogultunk.
Ildikó és Csilla is Amerikában diplomázott, mert Venezuelában nem volt fizikusképzés. A végzés után Ildikó rögtön egyetemi oktató lett. 1968-ban ösztöndíjat kapott Amerikába, Németországból pedig az építész Dietrich Kunckelt posztgraduális képzésre kiküldték ugyanoda. Csilla fantasztikus szervező volt egész életében (ő a későbbi Csilla von Boeselager, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója), neki köszönhető, hogy a New York-i magyar piarista bálon Ildikó találkozott a leendő férjével.
- Előre megmondtam Dietrichnek, hogy én a gyerekeket magyarnak nevelem, otthon mi úgyis németül beszéltünk, és a formális német nevelést a német nagyanyjuktól kapták.
Dietrich három hónap alatt megtanult spanyolul, és a caracasi Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba került. Ildikónak egy év ösztöndíj után kettőt kellett ledolgoznia az egyetemen, utána át akartak költözni Németországba, de Dietrich megnyerte az operaház tervpályázatát és az építését is. A nagyszabású munka miatt nem bánták, hogy maradtak, most azonban már sajnálják a bizonytalan helyzet miatt.
- Papucs alatt tartotta a férjét, hogy szép magyar nevük lett a gyerekeknek?
- Dehogy. A vezetéknevük német, az első keresztnevük magyar, a második német, a harmadik nemzetközi. Béla (39) és a felesége is építészmérnök, várostervező, dupla diplomások, Caracasban élnek. Lányom, Csilla (37) és erdélyi férje is orvos, ők Bécsben dolgoznak. Zoltán (34) az Iparművészetin végzett Budapesten, magisztrátust szerzett Berlinben, fotózik, installációkat, kisfilmeket készít, közreműködik a Soproni és a Sziget Fesztivál rendezésében, Berlinben él.
A három gyerek a Külföldi Magyar Cserkészszövetség táboraiba járt Bajorországba, ahol Kölley György, Gyurka bá' irodalmat, történelmet, néprajzot is tanított nekik. Otthon pedig magyarórájuk volt mindennap. A hatéves Zoltán fellázadt, hogy ő venezuelai, nem tanul tovább magyarul, miközben a barátai kinn játszanak. Béla megkérdezte: te nem vagy magyar? Nem. Akkor nézz körül, hogy nyáron kiknél maradsz, mert mi megyünk cserkésztáborba, ahol különben is csak magyarul tudnál beszélni, mert ez a közös nyelv...
- Másnap Zoltán megjelent az óránkon - mondja nevetve Ildikó.
- Jól őrzi a papa örökségét!
- Amit akkor kapott meg az öt unoka - ebből Csilláé kettő -, amikor befejezték az egyetemet. Azt mondtuk, Fényes nagypapa annak örülne a legjobban, ha ez a pénz visszakerülne Magyarországra. Vettünk hármójuknak egy lakást Budán, a felét mi fizettük. Ugyanezt tette Csilla is.
Időközben persze hogy Dietrich is megtanult magyarul! Caracasban egy épületben van a német, a svéd és a magyar protestáns egyház. A német pap meglepetten kérdezte, hogy miért a magyarokhoz iratkozott be. "Azért, Her Pastor, mert a németek nélkülem is megvannak, de a magyaroknak minden lélek számít!"
- Gyerekeik minek vallják magukat?
- A művész fiam Identity címmel készített egy videót (www.nol.hu). A filmben először megjelenik mint venezuelai, mutatja az útlevelét, és elmondja spanyolul, hogy venezuelai, ott született magyar anyától és német apától, venez, úgy gondolkodik, úgy érez, mint a többi venez. Utána megjelenik mint német, mutatja a német személyi igazolványát és elmondja németül, hogy az apám német, az anyám magyar, én német vagyok, ismerem a német szokásokat, azok az enyémek, német vagyok. Végül megjelenik magyar útlevéllel, és elmondja magyarul: magyar vagyok, magyar az anyám, magyarul érzek, magyarok a szokásaim, és mindezt magyarnéptánc-szólóval fejezi be. Szóval venezek, németek, magyarok - emberek.
Megjelent: Népszabadság (Budapest), 2009. október 9.
L
LÁNG Imre
(Békéscsaba, 1913. november 26. – Caracas, 1990.): újságíró, szerkesztő, tolmács.
1951-1958 között a Különlap, 1956-1960 között a Caribi Újság kiadója volt. A caracasi Szent István király cserkészcsapat alapító tagja.
LENZ (Lencz) József János
(Budapest, 1897. március 18. – Bogotá [Colombia], 1965. március 14.): magyar nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, földbirtokos és katonatiszt.
Családjával Svájcból 1946-ban Venezuelába költözött. Az 1950-es évek végén a Lenz család véglegesen elhagyta Venezuelát és tovább költözött Kolumbiába. Földbirtokot vásárolt egy a magyar tájakhoz hasonló környéken. Itt megalkotta azt, amitől élete megfosztotta a "Nueva Debrecen" (Új Debrecen) nevű kolumbiai majorságát. Betegsége miatt a vagyona meglehetősen leapadt. Hosszú betegsége után, viszonylag fiatalon halt meg.
Debrecenben – magyarosított vezetékneve után – a Lencz-telep kapta a nevét.
Bővebben interneten: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenz_József&oldid=13527099”
LENZ Klára Mária Hermina
(Budapest, 1924. június 30. – Madrid [Spanyolország], 2013. február 16.): magyar gobelinművész, világutazó.
Korán férjhez ment boldogfai Fekete Endre katonatiszthez, és házasságukból két gyermek: egy fiú (Ákos, 1944) és egy lány (Theodora, 1946) született.
A második világháborút követően családjával és szüleivel emigrációba kényszerült. Németországon és Svájcon át először Venezueléba mentek, majd Kolumbiában telepedtek le.
Bővebben, a forrás eredeti címén: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenz_Klára&oldid=13525591”
LÉVAY Pálma ; Tarné Lévay Pálma
(Turhal, Törökország, 1935. március 9. – 2002.) nyelvtanár, költő.
Tanulmányait Istambulban végezte. Törökországból 1956-ban Venezuelába költözött.
LŐTE Éva : Brinzeiné Lőte Éva
(Kolozsvár? vagy Illyefalva?, 1906. december 30. – Caracas, Distrito Capital, Venezuela, 1966. október 25.) szobrász, rajz- és iparművész.
A második világháború előtti és alatti magyar vallási és nemzeti témák alkotója. Az illyefalvi származású Lőte Éva több első világháborús hősi emlékművet alkotott, így például ő faragta Szegeden az a Aba-Novák Vilmos freskóival díszített Hősök kapujának hatalmas honvédszobrait. Az izbégi templom oltárának tabernákulumát 1939-ban készítette el.
Az ő műve a Budapest-pasaréti templom Jézus-szive oltára (1934), a Szent József-oltára (1939), valamint a keresztút domborművei (1939), a Debreceni Köztemetőben Rimanóczy Béla (1873-1934) sírjának domborműve, a budapesti Baár-Madas leánynevelő Intézet kútszobra is.
A kommunisták elől 1948-ban családjával Venezuelába emigrált. Caracasban az ötvenes években kezdett részt venni a kiállításokon. 1953-ban megkapta a szobrászok Nemzeti Díját.
A „Nő” című terrakotta szobra a Caracasi szülészeti kórházban található. 1953-ban San José College of Tarbes of Paradise kápolna főhomlokzatán készített reliefeket.
[Neve nem szerepel a Magyar Tudományos Akadémia által 1967-ben kiadott négykötetes Művészeti Lexikonban és a Kiegészítő kötettel is büszkélkedő, úgyszintén az MTA megjelentette Magyar Életrajzi Lexikonban sem.]
Interneten: Lőte Éva – Wikipédia
M
MAGYAROK VENEZUELÁBAN
Interneten: VENEZUELA - lamoszsz
MAGYAR REFORMÁTUS KÖZÖSSÉG
A protestánsok megérkezésük után már 1950: elkezdtek szervezkedni: magánlakásokban bibliaórákat tartottak, megalakították a Magyar Református Közösséget, és egy angol nyelvű templomban kezdtek rendszeresen istentiszteletet tartani lelkész nélkül. A katolikusokkal együtt hittanórákat is tartottak gyermekeiknek. Az egyik presbiter felkutatta a magyarokat: 300 lelket talált, akikből 35 % protestáns, 60 % római katolikus volt. Ez az arány nagyjából 2000-ig megmaradt.
N
NAZOA, Aquilse
(Caracas, 1920. május 17. – 1976. április 26.): venezuelai magyarbarát író, költő, újságíró és humorista.
Sokat munkálkodott a venezuelai kultúra népszerűsítésén.
Az El Universal újságnál dolgozott, mint csomagoló, majd korrektor. Angolul és franciául kezdett tanulni, közben a Museo de Bellas Artes útikalauzának munkatársa. Puerto Cabelloban az El Universal újságírója. 1940-ben kritizálta a helyi hatóságokat, ezért rágalmazással vádolják meg és letartóztatják.
A Tropical Radiomunkatársa, az El Universal lapnál volt egy állandó rovata Punta de Lanza címmel és az Ultimas Noticias riportere. Együtt dolgozott El Morrocoy Azult címűhetilappal, és írt a columbiai Sábado újságba is. Egy évet Kubá is lakott. 1945-től Fantoches folyóirat szerkesztője.
1956-ban Marcos Pérez Jiménez kormánya kiutasította az országból, azonban 1958-ban visszatért Venezuelába.
1948-ban megkapta a Premio Nacional de Periodismodíjat. 1967-ben a Premio Municipal de Literatura del Distrito Federal díját adományozták részére.
Caracas és Valencia között gépkocsi balesetben halt meg.
Irodalom: Caribi Újság (Caracas), 21(1976. június 20.)25(982):8.
NYERGES Miklós
Venezuelai magyar építészmérnök
Dél-Venezuelát Brazíliával egy hatalmas autópálya rendszerrel kapcsolta össze.
O
Ö
P
PÓSFAY György
Interneten: Nyomtatható változat - Evangélikus Élet
PRIBUSZ György
(Bodrogszerdahely, Zemplén vm., 1907. január 3. – Württenberg [Németország], 1972. szeptember 3.): plébános, lelkész, a venezuelai magyarság első római katolikus papja.
1932-ben lépett a kassai szemináriumba, 1935-ben Szepeshelyen pappá szent. Perecseny plébánosa, a háborúban tábori lelkész. 1945-ben Koblenzbe (Németország) került, menekülttáborokban dolgozott, majd 1951-ben hívei egy csoportjával kivándorolt Venezuelába.
1956-ban visszatért Európába. Fribourgban, Zürichben lelkész. 99 svájci plébánia területén szolgálta a magyarokat. 1967 nyarán a németországi Württenbergben a magyarok lelkésze lett.
Irodalom: Szolgálat (1972)16:94. ; Magyar Katolikus Lexikon.
R
ROSTONICS Vitusz
Egy ideig a Caribi Újság (Caracas) szerkesztője volt.
ROZANICH István ; Rozgonyi István
(Csáktornya, 1912. augusztus 28. – Houston [USA], 1984. november 5.): író, újságíró.
1945-től Németországban, Franciaországban és Belgiumban lakott. 1949-ben Venezuelába költözött. 1956-1984 között a Caribi Újság kiadója és szerkesztője, majd főszerkesztője volt.
S
SZ
SZABADICSNÉ REGÉNYI Irén
festőművész
T
TÓTH István
Magyar-venezuelai üzletember, Magyarország venezuelai tiszteletbeli konzulja.
Martonyi János külügyminiszter a venezuelai hatóságok jóváhagyása után 2013. szeptember 17-én ünnepélyes keretek között nevezte ki venezuelai tiszteletbeli konzulnak.
Sok éven keresztül nagylelkűen segített a térségbe látogató magyar állampolgároknak.
Konzuli körzete Mérida, Táchira és Zulia államokra terjed ki, San Cristóbal-i székhellyel.
U
Ü
V
VLADÁR Ervin
(Bánfalva, Borsod vm., 1897. május 24. – Caracas, Venezuela, 1984. július 11.) diplomata
VLADÁR Pál
(Budapest, 1925. augusztus 12. – Venezuela, ?) üzletember, szerkesztő.
VENEZUELAI MAGYAROK
Interneten: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Venezuelai_magyarok&oldid=13192863”
W
Z
ZÁNKA János
(Keszthely, 1927. – ): költő.
1950-ben költözött Venezuelába.
Irodalom: Nagy:2000
ZS
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.