1542938
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
51
504
2910
1534286
13271
13027
1542938
Te IP-címed: 3.80.38.5
2019-02-24 00:35
-
Főoldal
-
Visszapillantó
- Trianon lexikon
Trianon lexikon
Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI ANTAL
TRIANON LEXIKON
A trianoni békediktátumról
Aláírás dátuma 1920. június 4.
Aláírás helye Versailles, Nagy Trianon-palota
Aláíró országok
Belgium, Cseh-Szlovákország, Franciaország, Görögország, Japán, Kína, Kuba, Lengyelország, Nagy-Britannia, Nicaragua, Olaszország, Panama, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Állam és Sziám.
Magyar Királyság (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama)
Életbelépés 1921. július 31.
Nyelvek angol, francia, olasz
Az iratok őrzője a francia kormány
Az oldal folyamatos bővítés alatt áll!
Az oldal adatainak gyűjtésében, pontosításában eddig segítettek:
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Végváry Lóránt, Dél-Afrika
B. L., Románia
Fazekas Ferenc, Németország
A
ABAFÁJA :: románul: Apalina, németül: Odendorf
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyei Régeni alsó járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ABAFALVA :: szlovákul: Abovce
Község. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaaljai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1938-1945 között újra Magyarország része.
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ABARA :: szlovákul: Obarín
Község. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegyei Nagymihályi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1938-1945 között újra Magyarország része.
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik (Kassai kerület Nagymihályi járás).
ABÁSFALVA :: románul: Aldea
Község. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegyei Homoródi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
1913 előtt Homoródabásfalva volt a neve.
ABASZÁLLÁS (1899-ig Aba-Lehota) :: szlovákul: Lehota
Község. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került.
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Huszármajor (szlovákul Krvavé Šenky) és Polányiudvar (szlovákul Dvor Polányi) tartozik hozzá.
ABASZÉPLAK :: szlovákul: Siblak
Község. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához,
1938-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ABAÚJHARASZTI :: szlovákul: Chrastné
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna megyei község Kassai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ÁBRÁNKA :: ukránul: Абранка / Abranka
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része.
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját.
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott.
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
ÁBRÁNY (régebbi névváltozatai: Ábrányfalva, Ábrahámfalva) :: szlovákul: Abranovce
A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ALHÓ :: németül: Markt Allhau, horvátul: Oljhava
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben a szomszédos Őribükkösddel egyesítették.
ALSÓCSALOGÁNY :: szlovénül: Dolnji Slaveči,vendül: Dolenji Slaveči, vagy Spoudnji Slaveči, németül: Unter Slabitsch
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
ALSÓJÁRA :: románul: Iara (korábban Iara de Jos), németül: Jahren, jiddisül: יארע
1876-ig Torda vármegyéhez tartozott, utána a trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásának központja volt.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ALSÓLÁPOS (1892-ig Alsó-Laps) :: lengyelül: Lapsze Niźne, szlovákul: Nižné Lapše
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesfalui járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Lengyelországhoz került.
ALSÓMEDVES más néven Nagymedves) :: németül: Großmürbisch, horvátul: Veliki Medveš.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
APATIN :: szerbül: Апатин / Apatin, németül: Abthausen
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került.
1941-1944. október 24-e között újra Magyarország része.
1944. október 24. – 1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
B
BÁBA :: románul: Baba
Község. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka megye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
BÁBAHALMA :: románul: Bobohalma, németül: Repsdorf
Falu. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
BÁBAKÚT :: ukránul: Бабичі
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Babiče néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
Bábakút 1889-ben jött létre Bábafalva és Kutkafalva egyesülésekor, mai neve a két településnév előtagjának összevonásából keletkezett.
BÁBAKÚT :: románul: Fântâna Babii
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Mezőpagocsa község része.
BATTYÁNFALVA :: szlovénül: Rakičan
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
BÉLAKOROMPA :: lengyelül: Krempachy, németül: Krumbach
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesfalui járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Lengyelországhoz került.
BÜDÖSKÚT :: németül: Steinbrunn, horvátul: Štikapron
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
C
CAKÓ :: szlovákul: Cakov
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
CEBE :: románul: Țebea
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Régen Veresbánya és Cebebánya néven is szerepelt.
CÉCKE :: románul: Țeţchea
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
CINFALVA :: németül: Siegendorf, horvátul: Cindrof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
CS
CSÁB :: szlovákul: Čebovce
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország (Nógrád vármegye) része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
CSABINA :: ukránul: Чабин / Csabin
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938. november 2. – 1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
D
DABJON :: románul: Domnin
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
DABJOSNÚJFALÚ :: románul: Bârsa
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
(A községbe 1921. november 13-án vonultak be az osztrák csapatok.)
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
E
EDEHÁZA :: németül: Stuben, horvátul: Stubna
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Borostyánkő településrésze.
EGYHÁZASFÜZES :: németül: Kirchfidisch
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Az egykor önálló községet 1971-ben Gyepűfüzeshez csatolták.
ERDŐS (1899-ig Lesnicz) :: szlovákul: Lesnica, lengyelül: Leśnica, németül: Leschnitz
Község. 1918-ig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
1918-1919 között Lengyelországhoz tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1939. júniusig rövid ideig Lengyelország része volt.
1939. júniustól – 1945-e között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma : község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
F
FACSÁD (1911-ig Facset) :: románul: Făget, németül: Fatschet
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegyei Facsádi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
FALUD :: szlovénül: Veščica pri Murski Soboti.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
FEKETEVÁROS :: németül: Purbach am Neusiedler See, horvátul: Porpuh
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
FELSŐLÁPOS :: lengyelül: Lapsze Wyźne
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Lengyelországhoz került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-től ismét Lengyelországhoz tartozik.
FELSŐLENDVA :: Grad, 1952-ig Gornja Lendava, németül: Oberlindau
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik
Falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység központja Pomurska régióban, a Muravidéken.
FERTŐFEHÉREGYHÁZA :: németül: Donnerskirchen, horvátul: Bijela Crikva
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
FERTŐMEGGYES :: németül: Mörbisch am See, horvátul: Merbiš
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
A második világháború idején a község sokat szenvedett a szovjet csapatok túlkapásaitól, akik teljesen kifosztották lakosait. A legtöbben mindenüket elveszítették.
FERTŐSZÉLESKÚT :: németül: Breitenbrunn, horvátul: Patipron
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
G
GÁBOD :: románul: Găbud
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegyei Marosújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
GÁBORVÖLGY :: horvátul: Gravrovnik
A trianoni békeszerződésig Zala vármegyei Csáktornyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941. április 10. – 1945 május között a Független Horvátországhoz,
1945-1991 Jugoszláviához tartozott.
1991. június 25-től Horvátországhoz tartozik.
GY
GYANAFALVA :: németül: Jennersdorf, szlovénul: Ženavci
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
GYIMÓTFALVA :: németül: Jormannsdorf
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben közigazgatásilag Tarcsafürdőhöz csatolták.
GYIRÓT :: németül: Kroatisch Geresdorf, horvátul: Geristoff
Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Egykor önálló község, ma Füles településrésze.
H
HÁROMSÁTOR :: németül: Dreihütten
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik, és ma Borostyánkő településrésze.
HÁRSPATAK :: németül: Limbach im Burgenland
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik
Az egykor önálló község 1971-től Kukmér településrésze.
A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Bystrý néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között újra Magyarország része,
1944 október – 1945 június 29. között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
HATÁRÚJFALU :: szlovákul: Podvysoká
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
HÁTSZEG :: románul: Haţeg, németül: Hatzeg, Hötzig vagy Wallenthal
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
HATTYÚPATAK :: szlovákul: Viničné, németül: Schweinsbach
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Švajnsbach néven Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Mai szlovák nevét a település csak 1948-ban kapta.
HORVÁTCSENCS :: németül: Kroatisch Tschantschendorf, horvátul: Hrvatska Čenča
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
I
IDABUKÓC :: szlovákul: Bukovec
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához tartozott.
1938-1945 között ismét Magyarország része.
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához csatolták.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
IZSÉPFALU :: szlovákul: Ižipovce
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
IZSÓPALLAGA :: románul: Hotar
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegyei Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
J
JABLÁNC :: szlovákul: Jablonica
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
JABLONCA :: szlovákul: Silická Jablonica
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között ismét Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Kassai kerületben, a Rózsnyói járásban.
JABLONKA :: lengyelül: Jablonka
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Lengyelországhoz került.
1910-ben 2713, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
1930-ban 2146 lakos
Ma 4500, lengyel és szlovák lakosa van.
JÁC :: szlovákul: Jacovce
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
JÁD :: románul: Levezile, 1964-ig Iad, németül: Jaad
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
JÁDREMETE :: románul: Remeţi
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
K
KABALAPATAK :: románul: Fântânele-Rus
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegyei Nagyilondai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
KABOLD :: németül: Kobersdorf, horvátul: Kobrštof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
KAPCA :: szlovénül: Kapca
A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991. június 25-e között Jugoszláviához tartozott,
1991. június 25-től a Szlovén Köztársasághoz tartozik.
Falu a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
KELÉNPATAK 1899-ig Klimpa :: németül: Klingenbach, horvátul: Klimpuh
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
KISSZOMBAT :: szlovénül: Černelavci
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
KIRÁLYFA :: szlovákul: Kráľová pri Senci, németül: Königs-Eiden
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Králová néven Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1943-ban Papkörmösddel egyesítették.
KIRÁLYFALVA :: németül: Königsdorf, szlovénül: Kraljevci
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
KIRÁLYFIA :: szlovákul: Kráľovianky, németül: Königs-Eiden
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Egykor önálló falu, ma Somorja városrésze Szlovákiában.
KIRÁLYFIAKARCSA :: szlovákul: Kráľovičove Kračany
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
KIRÁLYHÁGÓ :: (1899-ig Bucsa), románul: Bucea
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
KISBÖLGYÉN (régebben Alsó-Bölgyén) :: szlovákul: Malé Bedzany
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Az egykor önálló község ma Nagytapolcsány városrésze Szlovákiában.
KUKMÉR :: németül: Kukmirn
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
L, LY
LAKFALVA :: németül: Lackndorf, horvátul: Lakindrof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-ös államszerződéstől ismét Ausztriához tartozik.
LÁNZSÉR :: németül: Landsee
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955-ös államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-ös államszerződéstől ismét Ausztriához tartozik.
LAPÁNY :: szerbül/horvátul: Hlapičina, németül: Neuhof
A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került.
1941-1944. október 24-e között újra Magyarország része.
1944. október 24. – 1991 között a Jugoszlávia államalakulathoz tartozott.
1991. június 25-től Horvátországhoz tartozik.
Ma : falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.
LAPÁSGYARMAT :: szlovákul: Golianovo, korábban csehül: Lapašské Darmoty
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között az „önálló” Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1948-ban Ján Golian a Szlovák nemzeti felkelés dandártábornoka emlékére a falu szlovák nevét Golianovora változtatták.
LAPHEGY :: románul: Cuţa
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegyei Erdődi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
LAPINCSOLASZI :: németül: Wallendorf
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Nagyfalva településrésze Ausztriában, Burgenland tatományban, a Gyanafalvi járásban.
LAPINCSÚJTELEK :: németül: Neustift an der Lafnitz
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : község Ausztriában, Burgenland tatományban, a Felsőőri járásban.
M
MACEDÓNIA :: románul: Macedonia
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
MACESD :: románul: Zăvoi
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Ptuji járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
MAGYARLÁPOS :: románul: Târgu Lăpuş, korábban Lăpușul Unguresc, németül: Laposch, jiddisül: לאפוש
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
A 17. századtól a második világháború utánig járási székhely volt.
1968 óta város.
MÉSZVEREM :: németül: Kalkgruben
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Veperd község része, 1971-ig önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
MÉSZVÖLGY :: németül: Kalch, szlovénül: Strigarjava
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : Vasdobra mezőváros része, 1971-ig önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
MEGYE :: szlovákul/csehül: Medzany
A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került.
1939. március 14. – 1945. április között az önálló Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
MOTTOLYÁD :: szlovénül: Motovilci, Motovilci, vendül: Motovöuci
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.
MURAHALMOS :: szlovénül: Kupšinci, vendül: Küpšinci, németül: Küpschintzen.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
MURASZENTES :: szlovénül: Satahovci, vendül: Svetahovci.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat része volt.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
Falu a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.
MURASZOMBAT :: szlovénül: Murska Sobota, vendül: Mürska Sobota vagy Mörska Sobota, németül: Olsnitz.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásának székhelye volt.
1919. május 29. – 1919. június 6. között a Vendvidéki Köztársaság (Murai Köztársaság) rövid életű államalakulat székhelye.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig az Első Jugoszláviához került,
1941-1945 között újra Magyarország része,
1945-1991 között a Második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991. június 25-től Szlovéniához tartozik.
N
NÁD :: németül: Rohr im Burgenland
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
NADAB :: románul: Nădab
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
NAGYBÖLGYÉN (régebben Felső-Bölgyén) :: szlovákul: Veľké Bedzany
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Az egykor önálló község ma Nagytapolcsány városrésze Szlovákiában.
NAGYHÖFLÁNY :: németül: Großhöflein, horvátul: Velika Holovajna
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
NAGYTAPOLCSÁNY :: szlovákul: Topoľčany
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásának székhelye.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Kisbölgyén és Nagybölgyén tartozik hozzá.
NÉMETLIPCSE :: szlovákul: Partizánska Ľupča, korábban Nemecká Ľupča, németül: Deutschliptsch
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásának székhelye volt.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
NY
NYÁGÓ :: szlovákul: Ňagov
NYITRANÉMETI (1899-ig Nemcsicz) :: szlovákul: Nemčice
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31. között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
O
ÓASSZONYRÉT :: románul: Ogradena
OBÁD :: románul/németül: Obad, helyi román nevén: Obădu
A trianoni békeszerződésig Temes vármegyei Csáki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ÓHODÁSZ :: németül: Althodis, horvátul: Stari Hodas
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben közigazgatásilag Városhodászhosz csatolták.
Ö
ÖKÖRITÓ :: románul: Curitău
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1940-ig Romániához került.
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
ÖKÖRMEZŐ :: ukránul: Міжгір'я [Mizshirja], oroszul: Межгорье [Mezsgorje]
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1938-1944 között újra Magyarország része,
1944. október – 1945. június 29-e között a szovjet hadsereg megszállta Kárpátalját
1945. június 29-től – 1991. augusztus 24-ig Szovjetunióhoz tartozott,
1991. augusztus 24-től Ukrajnához tartozik.
ÖKÖRPATAK :: románul: Păltiniș
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ŐRIBÜKKÖSD :: németül: Buchschachen
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Az egykor önálló község 1971-től Alhó településrésze.
P
PÁCAFALU :: románul: Chilia
Község. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődii járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1940-ig Romániához került,
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
PACALKA :: románul: Peţellea
Község. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Tővisi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
PINKADOMBHÁT :: németül: Hochart
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Pinkafőhöz csatolták.
PINKAFŐ :: németül: Pinkafeld, horvátul: Pinkafelj
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
R
RÁBAKERESZTÚR :: németül: Heligankreutz im Lafnitztal, szlovénül: Sveti Križ
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
RÁBAŐR (korábban Alsó- és Felső-Strázsa) :: németül: Oberdrosen
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: 1971-től közigazgatásilag Rábaszentmárton településrésze, Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
RÁBASZENTMÁRTON (korábban Németszentmárton) :: németül: Sankt Martin an der Raab, horvátul/szlovénül: Sveti Martin.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került.
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott.
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
RABCSA :: szlovákul: Rabča
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
RABCSICE :: szlovákul: Rabčice
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásban.
RÁBÉ :: szerbül: Рабе / Rabe
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Jugoszláviához került.
RABÓ (1899-ig Hrabova) :: szlovákul: Hrabové
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: Nagybiccse város része Szlovákiában a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásban.
S
SACA :: szlovákul: Šaca
A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig az új Csehszlovák államhoz került,
1938-1945 között újra Magyarország része,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott.
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma : Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik.
SAJÁD :: románul: Siad
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Románia államhoz került.
SEBED :: románul: Șipet
A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Csáki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Románia államhoz került.
SÉRC :: németül: Schützen am Gebirge, horvátul: Česno
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 1-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
SELLENBERK :: románul: Comuna Șelimbăr
A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Románia államhoz került.
SOPRONKERESZTÚR (1899-ig Németkeresztúr) :: németül: Deutschkreutz, horvátul: Kerestur, héberül: Zelem.
Község. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma: mezőváros Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
SZ
SZABAR :: németül: Zuberbach, horvátul: Sabara
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
SZENTMARGITBÁNYA 1899-ig Szent-Margit :: németül: Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul: Margareta
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. április 5-től az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
SZÁRAZVÁM :: németül: Müllendorf, horvátul: Melindoff
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
T, TY
TÁBLÁS :: románul: Dupus, németül: Tobsdorf
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegyei Medgyesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában Szeben megyében, Ecel községhez tartozik.
TARCSAFÜRDŐ :: németül: Bad Tatzmannsdorf, horvátul: Tarča
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától – 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
TARÓDCSENCS :: németül: Tudersdorf, horvátul: Tarodova Čenča/Tudorica
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
U
Ü
ÜLKE :: románul: Ulcani
A trianoni békeszerződésig Udvahely vármegye Udvahelyi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, Hargita megyében található.
ÜNŐMEZŐ :: románul: Inău
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, Máramaros megyében található.
ÜREG :: szlovákul: Jarok, korábban Irek
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Nyitra kerületben, a Nyitrai járásban.
ÜRGETEG :: románul: Ortiteag
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1940-ig Romániához került,
1940-1944 között újra Magyarország része,
1945-től Romániához tartozik.
Ma: település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
ÜRMÉNY :: szlovákul: Mojmírovce
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Urmin néven Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
ÜRMÉNYHÁZA :: szerbül: Јерменовци / Jermenovci, németül: Ürmenhausen
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
Ma: település Szerbiában, aVajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
ÜRMÖS :: románul: Ormeniş, németül: Ermesch
A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ÜRÖG másként Irig-Ireg :: szerbül: Ириг / Irig
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Iregi-Irigi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Jugoszláviához került.
ÜZBÉG más néven Izbék :: szlovákul: Zbehy
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
V
VACOK :: szlovákul: Bacúch
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Bereznóbányai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
Ma: község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Bereznóbányai járásban.
VÁROSHODÁSZ :: németül: Markt Neuhodis, horvátul: Novi Hodas
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
Ma : mezőváros Ausztria Burgenlan tartományában a Felsőőri járásban.
VASNYÚLFALU :: németül: Hasendorf im Burgenland, horvátul: Zajčje Selo
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilisától az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási övezethez tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic, és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
VESZTÉNY :: románul: Veştem
A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Jelenleg közigazgatásilag Selleberk községhez tartizik.
W
WEKERLEFALVA :: szerbül: Нова Гајдобра / Nova Gajdobra, németül: Wekerledorf
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között között újra Magyarország része,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
Z
ZÁRÁNY :: németül: Zagersdorf, horvátul: Cogrštof
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1938-ig Ausztriához került,
1938. március 12-től – 1945. áprilisáig a Német Birodalomhoz,
1945. áprilistól az 1955. május 15-i államszerződésig szovjet megszállási zónához tartozott,
1955-től ismét Ausztriához tartozik.
ZÓLYOM :: szlovákul: Zvolen, németül: Altsohl, latinul: Vetusolium
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
[A szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 14-én foglalta el a várost.]
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
1949-től Dobrókirályi (Kráľová), Mátyásfalva (Môťová), Neresnica, Zolna és Zólyomlukó (Lukové) tartozik hozzá.
ZÓLYOMLIPCSE :: szlovákul: Slovenská Ľupča, németül: Slowakisch Liptsch
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939. március 14. – 1945. április között Szlovákiához,
1945-1992. december 31-e között Csehszlovákiához tartozott,
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ZS
ZSÁBÁR :: románul: Jabăr
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Lugosi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ZSÁR :: szlovákul: Žiar
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1945 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ZSÉNA :: románul: Jena
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
ZSIBRITÓ :: szlovákul: Žibritov
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Koponai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1939-ig Csehszlovákiához került,
1939-1944 között Szlovákiához,
1945-1992. december 31 között Csehszlovákiához tartozott
1993. január 1-től a Szlovák Köztársasághoz tartozik.
ZSIDAHEGY :: szerbül: Vučja Comila
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarország része,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
ZSIGMONDFALVA :: szerbül: Лукићево / Lukićevo, németül Sigmundsfeld
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után 1941-ig Jugoszláviához került,
1941-1945 között ismét Magyarországhoz,
1945-1991 között a második Jugoszlávia államalakulathoz,
1991-2006-tól Kis-Jugoszlávia államalakulathoz,
2006. május 22-től Szerbiához tartozik.
ZSIGMONDHÁZA :: románul: Murăşel
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Egykor önálló falu, ma Arad városrésze.
ZSUPPA :: románul: Jupa
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
ZSUPPÁNY :: románul: Jupani
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
A trianoni békeszerződés után Romániához került.
Ma: falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Az oldal folyamatos változtatás alatt áll!
Ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, javaslatokat
az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk.
Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!
Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.