Magyarok Kínában

• E-mail

Gyűjtötte és összeállította: SZÖLLŐSI  Antal 

MAGYAROK KÍNÁBAN

Magyar hittérítők Kínában

A hittérítők, másnéven misszionáriusok, akik valamilyen vallás képviseletében saját vallásukra igyektek téríteni a pogányokat és más vallásúakat. A misszionárusok utazásaikat gyalog, lóháton, kocsin vagy hajón tették meg. Utazásaik ideje alatt fontos volt az étkezés, a szállás biztosítása is. Az egyházban nagy hagyománya van a misszionáriusi szolgálatnak.

Magyarországról elsőként a Szentföldre zarándokoltak. Ez Szent István érdeme, aki ezt a Magyarországon átvezető zarándokútat 1018-ban nemcsak megnyitotta előttük, hanem biztonságossá is tette. „Ez az út Győr–Fehérvár–Tolna–Baranyavár–Valkóvár–Nándorfehérvár vonalon vezetett, és amelyen a magyar zarándokok is jártak: a Balkánon Niš, Szófia és Konstantinápoly, Kis-Ázsián Nicea, Antiochia és Tripolisz érintésével Jeruzsálemig. Ez volt a „jeruzsálemi” zarándokút. Szent István Konstantinápolyban és Jeruzsálemben is zarándokházat építtetett, hogy legyen hely a hosszú úton megpihenni.”  (Csorba László: A Szent István-i zarándokutak. = História, 2006, 2. szám.)

Az ilyen és hasonló kereskedelmi, zarándokútakat használták a misszionárusok Kínába is. Az első ázsiai hittérítők között több magyart is találunk. Kínában az első magyar egy Magyarországi Gergely nevű szerzetes volt. 1341-ben egy pápai küldöttség tagjaként a kínai császárral is találkozott. 1346-ban tért vissza. 

Később a Török Birodalom hosszú időre lezárta az Ázsiába vezető utakat, ezért a kapcsolat Kínával is hosszabb időre megszakadt.   

A következő ismert misszionárius az osztrák jezsuita Gruber János (Johann Gruber, 1626-1680), II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari káplánja volt. 1658-ban érkezett Makaóba, néhány évig Pekingben tevékenykedett és Nepált is ő térképezte fel. Hazatérése után a nagyszombati egyetemen tartott előadásokat Kínáról.

Ismert magyar misszionárius volt még a lazarista Erdélyi Ignác, aki 1861-től 1885-ös haláláig Kínában működött.

Utazók, kalandorok, tudósok

A 18. századtól már magyar utazók is megfodultak Kínában.

Jelky András(Baja, 1738. – Buda, 1783.) szabólegényből lett vándor, kalandor, felfedező több hihetetlen megpróbáltatást túlélve 1757 májusában Makaóba érkezett, innen tovább ment Kantonba. Itt Hollandia katonai szolgálatába állt.

Gróf Benyovszky Móric(1746-1786) híres utazó, kalandor, emlékiratíró. Az orosz megszállók elleni 1767-es  lengyel nemesi felkelésben részt vett és orosz fogságba került. Kijevbe, majd onnan Kazanyba vitték. Sikerült megszöknie, de Szentpétervárott újból elfogták és 1769. november 26-án elindítják újból Szibéria felé, ahová 1770 novemberében érkezett meg. A kamcsatkai orosz hadifogolytáborban lázadás tör ki és a zendülők 1771. május 12-én hagyták el Bolserecket egy zsákmányolt hajón Benyovszky parancsnoksága alatt. Eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon), partra szállt a dél-kínai Makaóban. Néhány hét után tovább utazott és Madagaszkár „királya” lett.

Gróf Andrássy Manó nevét még egy "s"-el írta Andrásy Manó (Kassa, 1821 március 3. – Görz, 1891 április 23.) festőművász, karikaturista, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő. Az 1848-49. évi szabadságharc után emigránsként bejárta Délkelet-Ázsiát, de érintette Hongkongot, Makaót és Kantont is. Kínai és indiai utazásairól készített rajzait díszes kötetben jelentette meg, amelynek alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották.

Csíktaplóczai Xántus János (az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén John Xantus de Vesey; Csokonya, 1825 október 5. – Budapest, 1894 december 13.) természettudós, utazó, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szabadságharc után Amerikába emigrált, majd természettudományi gyűjteményével hazatérve megalapította a pesti Állatkertet és megalapozta a későbbi Néprajzi Múzeumot. Tagja lett az 1868-ban indult osztrák-magyar délkelet-ázsiai expedíciónak, amellyel többek között Kínába is eljutott, s az út során gazdag anyagot gyűjtött. Miután az expedíció vezetőivel összekülönbözött azon, hogy a gyűjtött anyag a bécsi vagy a pesti múzeumba kerüljön-e, 1869-ben különvált társaitól, s egyedül folytatta útját, Celebesz, Borneó és Jáva szigetén.

[Ez a szócikk szerkesztés, bővítés alatt!]

KINAI–MAGYAR   KAPCSOLATOK

2003. augusztus

A kínai-magyar kapcsolatok 2003 augusztusában, Dr. Medgyessy Péter hivatalos miniszterelnöki látogatását követően indultak fejlődésnek. A 44 év utáni első magyar miniszterelnöki látogatást Kína is kiemelt politikai eseményként kezelte. A látogatás alatt a felek megállapodtak, hogy Magyarország adottságai alapján Kína közép-európai regionális gazdaságfejlesztési központjává válhat és a felek ezen cél elérésére törekszenek. A kapcsolatrendszer mindkét fél számára felértékelődött, ezt jelzi az is, hogy alig egy hónappal Magyarország EUcsatlakozását követően Hu Jintao kínai államfő hivatalos látogatást tett Magyarországon. Ebből az alkalomból a felek Közös Nyilatkozatot adtak ki, amelyben együttműködési partnerségi szintre emelték a bilaterális kapcsolatokat. Emellett a látogatás során más dokumentumok mellett a felek aláírták a két ország közötti Gazdasági Együttműködési Megállapodást is. Innentől kezdve rendszeressé váltak a magasszintű látogatások, évről-évre egyre több magasszintű magyar küldöttség látogatott el Kínába.

2004. április 19.

Gazdasági Vegyesbizottság

2004. április 19-én sor került a korábban is működő, de nem elég aktív szerepet betöltő Magyar-Kínai Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság (GVB) pekingi ülésére. A GVB tulajdonképpen a gyakorlati gazdasági kérdések megvitatásának és a kormányzati hatáskörbe tartozó problémák egyeztetésének fóruma. A GVB-n az elmúlt években példátlanul sok vállalat képviseltette magát. A GVB üléséhez kapcsolódva sor került a korábbi Gépipari Munkacsoport alapján létrehozott Ipari Munkacsoport vezetőinek találkozójára. 2004. májusában sor került a Befektetési Munkacsoport pekingi ülésére is, majd 2005. szeptemberében a GVB budapesti ülésére is. A Mezőgazdasági munkacsoport első ülésre 2006. áprilisban került sor. 

2011- 11-2.– 2011-11-15. Kiállítás.

Magyar Fördrajzi Múzeum

Chuang Hung-che: Az „Én Magyarországom”, egy tajvani szemével

A kiállítást 2011. november 2-án, szerdán 17 órakor nyitotta meg

és előadást tartott Dr. Kubassek János, múzeumigazgató.

MAGYAR-KINAI KAPCSOLATOK INTERNETEN

MOHR Richárd: Magyar-kínai kapcsolatok. 2008.

MAGYAR-KÍNAIKAPCSOLATOK

www.eastinfo.hu/.../m-k_kapcsolatok_rovid.pd...

Az oldal folyamatos feltöltés, szerkesztés alatt áll  . . . szíves türelmét, megértését kérjük!  

Köszönjük a látogatást és kérjük nézzen vissza később is!