1578672
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
361
590
1703
1572009
13120
18602
1578672

Te IP-címed: 54.226.73.255
2019-04-24 12:27

Ámokfutás a hungarikumok körül

2014. szeptember 27. szombat, 21:48
Írta: Dr. Hantz Péter

 

 

 

Ámokfutás a hungarikumok körül

 

 

 

 

A botrányos hungarikum-lista szomorú példa arra, hogy miként válik egy szép, közérdekű kezdeményezés önös célok, lobbiérdekek, és a minden ellenőrzés alól kicsúszott politikusi ostobaság áldozatává.

 

Mindenki nagyra értékeli az európai szinten is egyedülálló, a nemzeti értékekről rendelkező magyar törvényt, de egyre többen tartják elhibázottnak annak alkalmazását. A hungarikumok gyűjteményébe csak azt lenne szabad bevenni, de mindazt be kellene venni, amit a nemzetközi közvélemény is jelentős magyar értéknek ismer el. Ettől csak rendkívüli esetben lenne szabad eltérni, például akkor, ha egy jelentős találmány magyar jellege nem közismert. Nem lenne olyan nagy baj, ha a valódi értékeket tartalmazó gyűjteménybe becsúszna egy-egy kakukktojás, de az elköltött milliárdokból csak egy felhígított, és ennek ellenére is hiányos listára futotta.

Szakmai érvek nem győzték meg a döntéshozókat arról, hogy semmiképpen sem tekinthető hungarikumnak az Ilcsi natúrkozmetikai temékcsalád (ez sajnos nem vicc!), egy nemlétező akácfajta, egy számítógépes adatmentési módszer (amelyhez hasonlót tucatnyi cég használ Európában) a Bérescsepp (amelyhez hasonló készítményeket már megjelenésekor cégek tucatjai gyártottak) vagy egy ismeretlen karcagi étel (amit még Karcagon sem ismer a letöbb járókelő). Arról sem, hogy nyilvánvalóan hungarikum például a Rubik-kocka, a golyóstoll, a Bolyai-geometria, a Bibliotheca Corviniana, a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport, a Kodály módszer, a C-vitamin, a dinamó, a beszédszintetizátor, a gulyás, a kürtőskalács, a Dobostorta, a korondi fazekasság, a rovásírás, a kalotaszegi népművészet, a puli, a komondor, a mangalica vagy a szürkemarha. A hungarikumnak elismert értékek sorából Nobel-díjas tudósaink, továbbá Bartók Béla és Liszt Ferenc életműve is hiányzik.

 

A Hungarikum Bizottság úgy szervezte meg magát, hogy jó sok pénzért semmilyen érdemi munkát ne kelljen végeznie. Ők csak válogatni akarnak a beérkező, részletesen dokumentált javaslatok között, de szemlátomást ehhez sincsen meg a szükséges tájékozottságuk. Elvárják, hogy még a nemzetközi közvélemény által a hungarikumként számon tartott értékeink érdekében is valaki ”pályázatot” nyújtson be, ráadásul többnyelvű leírások, audiovizuális dokumentáció, és egy illusztris ajánlás kiséretében.

 

A Rubik kocka érdekében senki nem pályázott, így az nem lett hungarikum: a bizottságnak eszébe sem jutott, hogy esetleg ők is javasolhatnának valamit. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület hiába tart fenn többnyelvű tájékoztató honlapot (www.kurtos.eu) , nem volt pénze az igényelt kisfilm elkészíttetésére, továbbá néhány abszurd bürokratikus feltételeknek sem volt hajlandó eleget tenni, ezért a kürtőskalács sem lett hungarikum. Minő véletlen, hogy az Ilcsi szépészeti termékek hungarikummá avanzsáltak, többek között a Madátani Egyesület ajánlásával.

Jelenleg úgy van megszervezve a hungarikummá minősítés folyamata, hogy abban kódolva van a hiányos bemenet, a bólogatás, az önkényeskedés, és a lobbiérdekek felülkerededése. Ha valaki meg is próbálja felterjeszteni néhány jelentősebb értékünket, komoly akadályokkal szembesül, hacsak saját zsebből nem tud rá milliókat áldozni, vagy nem süllyed látszatmegoldások szintjére. Az állami százmilliók pedig, amelyekből el lehetne készíteni a megfelelő dokumentációt, különösebb látható eredmény nélkül elfolynak, többek között az érdemi munkát nem végző bíráló bizottságok magas tiszteletdíjára. Egyesek ”színvonalas, többnyelvű dokumentáció” nélkül is a hungarikumok közé röpíthetik tucattermékeiket: megéri a befektestés, már csak az ingyenreklám reményében is. Az a tény, hogy a www.hungarikum.hu honlapon nem találunk “színvonalas többnyelvű dokumentációt”, minősítí az egész tragikomikus folyamatot. Ezt a negatív vélekedést az is alátámasztja, hogy százmilliókat egy fantáziátlan belföldi reklámkampányra, amíg külföldön sok értékünkről nem is tudják, hogy az hazánkhoz köthető. De talán jobb is, hogy még senkinek nem jutott eszébe külföldi reklámkampányt szervezni, mert a jelentlegi hungarikum-lista jónéhány elemével csak közröhej tárgya lennénk. És még nem is szóltam arról, hogy mi motíválja a Hungarikum Bizottság egyébként teljessen passzív erdélyi tagját (a nemzeti értékek ápolása végképp nem, miközben az erdélyi értékek rendre kimaradnak hungarikumok közül).

 

Mivel legfőbb nemzeti értékeink ápolása fontosabb annál, hogy egyesek játékszere legyen, egy sor levelet írtam az illetékeseknek, de válaszra sem méltattak. Az egyik utolsó a Vidékfejlesztési Minisztériummal folytatott beszélgetésem azzal kezdődött, hogy egy bizottsági tisztviselő kifejtette: ami most folyik, az ellentétes a nemzet érdekeivel. Egészen elolvadtam ennyi önkritikától. Akkor józanodtam ki, amikor kiderült: nem a saját munkájukra, hanem az én felvetéseimre gondoltak.

 

A helyzet orvoslása érdekében a következő javaslatokat fogalmaztam meg:

 

1.       A hungarikumok vagy a nemzeti értékek listájába való beemelésről, illetve a jelenlegi listák felülbíráltáról egy akadémiai bizottság döntsön, melynek tagjait például az államfő, vagy az MTA elnöke kérje föl. A bizottságban a külföldi diaszpóra és a határon túli magyarok elismert szakértői is kapjanak helyet. Az új listáknak tükrözniük kellene a valóságot, az oda nem való elemeket törölni kell. Segítené az objektivitást, ha a munkában, tanácsadóként, idegen szakemberek is részt vennének.

 

2.       A bizottság fő feladata többnyelvű honlapok, kiadványok, illetve audiovizuális dokumentáció elkézíttetése, továbbá az értékekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi tájékoztató munka megszervezése legyen. Nem a bírálatokra és az értelmetlen reklámokra, hanem a megfelelő színvonalú, többnyelvű dokumentáció elkészíttetésére kellene fordítani a rendelkezésükre álló források döntő részét. Ezek sarokszámai, az eredményekkel együtt az Interneten is legyenek elérhetők.

 

3.       A folyamat ne a Vidékfejlesztési Minisztérium, hanem az Országimázs Központ (Külgazdasági és Külügyminisztérium) vagy a turizmusért felelős kormányzati szerv (Nemzetgazdasági Minisztérium), esetleg a Miniszterelnökség alá tartozzon.

 

 

   DR. HANTZ PÉTER

tudományos kutató, Bázel-Kolozsvár

 

 

 

Megjelent: Bécsi Napló (Bécs, Ausztria),  35. évfolyam, 2014. július-augusztus, 4. szám – 9. oldal.

 

 

 

AGNELLI József

(Szakolca, 1852. február 23. – Holics, 1923. augusztus 23.): növénynemesítő, római katolikus pap.

Teológiai tanulmányait Esztergomban. 1914-től Holics plébánosa volt.

Gyermekkora óta szenvedélyesen gazdálkodott. Több újfajta kukoricát és gabonát, többféle dinnyét és vagy kétszáz fajta burgonyát tenyésztett ki. Leghíresebb burgonyái a Parasztkedvelő és a Magyar Kincs fajták. A Magyar Kincs burgonyája Franciaországban, Németországban, Angliában, Oroszországban és az USA-ban is elterjedt. A gyógynövények termesztése terén is kiváló szakember volt. A budapesti ezredéves kiállításon (1896) díszoklevelet nyert.

Megfigyeléseiről írt cikkeit a következő lapokban közölte: Neue Freie Presse, Pharmaceutische Post, Magyar Gazdák Lapja, Wiener Landwirtschhhhaftl Zeitung, Journal Pharmaceutique de New York, Droguisten-Zeitung, Internationaler General-Anzeiger (Berlin), stb.

Főbb művei: Über die Cultur der Arzneipflanze (Szakolca, 1893); A gyógy- és műszaki növények termesztése. (Sopron, 1915).

Irodalom: Ország-Világ, (1896:831) ; Gazdasági Lapok, (1941:178) ; Magyar könyvkereskedők évkönyve, (Budapest: 1916) ; Gulyás:1939.

Kérdés: Vajon Agnelli József lelkész burgonyája a Magyar Kincs "hungaricum" ?

 

 

 

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.