1462824
Ma
Tegnap
A héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
48
382
430
1459612
8690
13244
1462824

Te IP-címed: 54.225.59.14
2018-09-25 01:41

Belgium

Belga-magyar lexikon

2013. március 08. péntek, 23:35
Írta: Szöllősi Antal

 

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  Antal

 

 

 

 

 

BELGA–MAGYAR LEXIKON

 

Belgiumban élt, vagy élő magyar (származású) személyek, egyesületek, folyóiratok, stb. adatai.

Magyarországon élt, vagy élő lengyel (származású) személyek, utazók, stb. adatai.

 

 

 

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

Az oldal visszakapcsolva: 2018. szeptember 11.

 

 

A


APPONYI Antal Lajos, gróf

(Bécs, 1877 április 23. - ?): volt főrendiházi tag.

1904-1914-ig a keredkedelemügyi miniszter szaktudósítója Brüsszelben.

 

 

B


BÁTORFFY-SCHWARZENBERG Károly báró
Belga állampolgárságú, honvéd őrnagy a magyar szabdságharcban.
Világos után Boszniába ment, és Omar pasa hadtestéhez csatlakozott. Kossuth számára fontos futárszolgálatotokat teljesített Belgrád és Konstantinápoly között.
 
BENICZKYNÉ BAJZA Lenke

(Pest, 1839. február 7. – Budapest, 1905. április 2.): magyar írónő, újságírónő Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.

1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt. Mint felső-középosztálybeli nő, megtehette, hogy külföldre, tengeri fürdőkbe menjen pihenni. Ausztrián, a német tartományokon át kocsiztak el a belgiumi Oestendig, az akkori Európa egyik felkapott üdülővárosába. Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak.

Irodalom: MÉL

 

Berzeviczei és kakaslomniczi BERZEVICZY Gergely

(Nagylomnic, 1763. június 15. – Kakaslomnic, 1822. február 23.): haladó szellemű közgazdasági író, felvidéki birtokos.

Beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot és Angliát. 

1802-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.

Irodalom: Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). (Budapest: 1977.)

 

 

C

 


CSICSERY-RÓNAY Erzsébet

(Budapest, 1946. március 26. – ): műfordító.
Irodalom: Nagy:2000.
 
CSIZI KISS József
Belgiumban telepedett le. 1950-től a Központi Tájékoztató (Brüsszel), 1950-1957-ig a Fáklya (Brüsszel) szerkesztője, 1950-1951-ig a Kis Pajtás kiadója, szerkesztője.

 

 

D


DEÁK Zoltán

(1905-1972).

1947-1951 között Belgiumban lakott.

A Szabad Toll (Brüsszel, 1948-1950), magyar emigráns újság szerkesztője.

 

 

E


 

 

F


FARKAS Pál

1980. márciusától a Kilátó (Grimbergen [Belgium]) szerkesztője.

 

FÉNYI Gyula (eredetileg Fink István)

(Sopron, 1845 január 8. – Kalocsa, 1927 december 21.): jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.

Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi és innsbrucki főiskolákon, továbbá Belgiumban folytatta.
 

FRIED Jenő

(Nagyszombat, 1900. március 13. – Brüsszel, 1943. augusztus 17): politikus, újságíró.

1939-tól Belgiumban lakott. Meggyilkolták.
 
FORGÁCH Ferenc,  ghymesi és gácsi
(Buda, 1530 körül – Padova, 1577. január 19.): humanista történetíró, bölcsészdoktor, váradi püspök.
1562. decemberében I. Ferdinánd megbízásából Antwerpenben, Belgium járt Keglevich Péter társával együtt, honnét a királyhoz intézett 1562. december 28-i levelét 1881-ben a Történeti Tár közölte.
 

 

G


GERTLER Endre
(Budapest, 1907. július 26. – Brüsszel, 1998. július 23.): hegedűművész, tanár.
Két alkalommal Antwerpenben és egyszer Pápán. Művészetét számos hanglemez őrzi – közülük több felvétel nemzetközi nagydíjat nyert. 1928-ban Brüsszelbe költözött.
1940-től a brüsszeli konzervatórium. Felesége Diane Andersen dán zongora művész volt.
 
GOTHARD Sándor
(Herény, 1859. február 6. – ?): mezőgazdasági szakíró.

Luxus-fegyverei, amelyeket saját tervei és rajzai alapján jórészt Belgiumban és Angliában készíttet a vele társaságba lépett cégekkel..

Irodalom: Révai:8
 
GRENÁCS László
(Nógrádsáp, 1933. november 16. – ): belgiumi magyar atomfizikus, professor emeritus,  MTA külső tag: 2007.
 
GROSSMANN Miksa
(? , 1872. – Bp., 1913. júl. 19.): szociáldemokrata politikus, újságíró, eredetileg nyomdász.

1889-ben külföldre ment, bejárta Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.

Irodalom: Gárdos Mariska: Szállj gondolat (Bp., 1961).

 

 

H


HUSZÁR István

Belgiumi magyar költő

Irodalom: Nagy 2000

 

 

I


 

 

J


JÁLICS Ferenc

(Budapest, 1927. november 27 – ): jezsuita szerzetes, egyetemi tanár.

1951-1956 között Belgiumban élt. 1956-1978 között Chilében és Argentínában lakott. 1959-ben Buenos Airesben szentelték pappá.

Irodalom: Nagy:2000.

 

JÁSZAI Károly

(Nagyenyed, Alsó-Fehér vm., 1900. december 8. – Budapest, 1986. június 12.): asztalos, szerkesztő.

1929-től Belgiumban, 1931-től Franciaországban lakott. 1946-ban visszatért Magyarországra.

1931-től az Itt az Írás társszerkesztője, 1939-től a Világosság (Párizs) szerkesztője.
 
JÉKELYI László
(Szeged, 1906. november 5. – USA, ?): politikus.
1944 közepén a Svéd Vöröskereszt magyarországi főtitkára.
1947 májusában kinevezték a Magyar Köztársaság belgiumi és hollandiai követének, a miniszterelnök lemondatása miatt nem foglalta el állomáshelyét, ezért az FKGP Politikai Bizottsága június 20-án kizárta a pártból. Az Egyesült Államokban telepedett le, tagja lett a Magyar Nemzeti Bizottmánynak.
 
 
K

KÉTHLY Anna

(Budapest, 1889 november 16. – Blankerberge [Belgium], 1976. szeptember 7.): szociáldemokrata politikus., az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnöke és a Nagy Imre-kormány államminisztere.

 

 

KOVÁCS Erzsébet, RSCJ

(Ózd, Borsod vm., 1909. június 30. – La Ramée [Belgium], 1994. június 13.): szerzetesnő.

 

vitéz KOVÁCS Jenő György

Szerkesztő, lapkiadó. 1956-tól Belgiumban lakott.

Felelős szerkesztő és kiadója volt a Magyar-Turán-Sumir Szemlének (1963-1987).

Szerkesztője és kiadója volt a Magyarok Mindszenty Mozgalmi Híradójának (1972-?).
Irodalom: Németh:1975 ; Mildschütz:1977 ; Nagy:2000.
 
id. KÖLESÉRI Sámuel
(Nagyvárad, 1629. – Debrecen, 1683. július 16.): református lelkész és egyházi író, korának jelentős szónoka.
1654. május 22–én Belgiumba utazott, augusztus 19–től Leidenben tanult az egyetemen. Sok időt töltött Angliában, ahol tökéletesen megtanult angolul, szónokolt is angol nyelven.
1657-ben tért haza, Nagyváradon teológiai tanár lett.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1227.
 
ifj. KÖLESÉRI Sámuel
(Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.): orvos, természettudós, erdélyi kormányszéki tanácsos.
A hollandiai Leydenben és Franekerben járt egyetemre, Teleki Mihály, Erdély kancellárja támogatásával. Teológiai, filozófiai és orvosi doktori diplomával tért haza Erdélybe, és Nagyszebenben lett tartományi főorvos. Erdély gazdag ásványvilága érdeklődését a bányászat felé fordította, és annak legjelentősebb szakemberévé vált. 1700-ban már az erdélyi bányászat felügyelőjévé nevezte ki I. Lipót császár, és megbízta a leromlott erdélyi bányászat újjászervezésével. Munkássága eredményeként Erdély nemesfém-bányászata fellendült, és újra virágkorát élte.
Több külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába, köztük a londoni Royal Society (ennek első magyarországi tagja, 1729-ben), továbbá a német Academia Caesarea Leopoldino-Carolina és a páduai Tudós Társaság.
Csaknem négyezer kötetes könyvtára a kortárs nyugati természettudományos munkákkal Erdély egyik legnagyobb magángyűjteménye volt.
A nagyszebeni börtönben halt meg agyvérzés következtében.
Irodalom: ÚjMIL 2000:1227.
 
 
L

LÁMFALUSSY Sándor
(Kapuvár, 1929. április 26. – Ottignies-Louvain-la-Neuve [Belgium], 2015. május 9.): közgazdász, tőzsdepiaci szakértő, az euró „atyja”.
1949-ben hagyta el Magyarországot. 1949–1953 között a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait és szerzett 1953-ban közgazdasági diplomát (Licence en sciences économiques). Alapító tagja volt a leuveni Mindszenty Diákotthonnak. 1953–1955-ig a Nuffield College (Oxford, Anglia) kutató hallgatója, majd 1957-ben doktori fokozatot szerzett (D. Phil. Economics). 1961–1962 között az USA-i Yale Egyetemen, majd 1965–1995 között a Leuveni Katolikus Egyetemen oktatott. 1997 óta Leuveni Katolikus Egyetemen Európa Tanulmányok Intézetét vezette.
 
LÁNYI Viktor Géza
(Rákosfalva, 1889. augusztus 8. – Brüsszel, 1962. október 19.): író, műfordító, zeneszerző.
1956 után a brüsszeli Nagy Imre Intézet Szemle című folyóiratának segédszerkesztője.

 

LUDVIGH János

(Szepesbéla, 1812. – Budapest, 1870. július 11.): politikus, újságíró.

A világosi fegyverletétel után Brüsszelbe menekült. Belga és francia lapokban sok cikket írt a magyar kérdésről. 1861-ben hazatért.1869-től a késmárki kerület képviselője.

 

 

M


MORINYI Ödön  (Edmund Pick-Morino, eredeti neve: Pick Ödön)

(Komárom, 1877. március 13. – Brüsszel mellett Dielbeek, 1958. szeptember 5.): festőművész. 

 

 

MUZSLAY István :: Stephan Muselay

(Bajót, Esztergom vm., 1923. január 9. – ): jezsuita szerzetes, pap, történész.

A Belgiumi Magyar Ifjúság kiadója és szerkesztője.

Irodalom: Nagy:2000

 

 

N


NAGY Sándor  

(Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) festő, grafikus, iparművész.

Ő készítette a hágai királyi palota fogadótermébe a Magyar-Holland Társaság felkérésére a Vilma királynő üvegablakot.

 

 

O


 

 

Ö


 

 

P


PETRÁSS Sári

(Budapest, 1888 – Antwerpen [Belgium], 1930. szeptember 8.): operettprimadonna.

1910-től Bécsben, Berlinben, 1912-ben Londonban, majd amerikai színpadokon aratta legnagyobb sikereit. Életét autóbaleset alkalmából vesztette el.

Irodalom: MÉL

 

PETRI Lajos

(Szeged, 1884. június 8. – Budapest, 1963. augusztus 26.): szobrász.

1909-től 1922-ig megszakításokkal Brüsszelben élt.

Irodalom: MÉL

 

 

R


Román Falvak Akció

Belgiumban a Romániában lerombolásra ítélt falvak iránti szolidaritásból 49129 kis házat állítottak ki Floreffa belga község kolostorának tövében. A világ legnagyobb kisfalvának házait kisdiákok formálták papírból, agyagból, fából a Román Falvak Akció-hoz országszerte csatlakozó belgiumi pedagógusok kezdeményezésére.

Forrás: Magyar Nemzet (Budapest), 1989. október 17.

 

RÓNAI Zoltán

(Budapest, 1880. augusztus 16. – Brüsszel, 1940. május 17.): ügyvéd, politikus.

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, csatlakozott az ún. Két és feles Internacionálé magyar csoportjához. Ausztriában, Franciaországban, majd Belgiumban élt.

A németek belgiumi inváziója után öngyilkos lett.

 

ROTT Andor

(Budapest, 1897. június 14. – Antwerpen [Belgium], 1981. június 25.): feltaláló, vegyészmérnök.

 

 

S


SAMARJAY Lajos

(Pozsony, 1870. március 26.Budapest, 1946. augusztus 14.): gépészmérnök, a MÁV elnöke, államtitkár.

1893-1898-ig a MÁV. Gépgyárában dolgozott, közben egyévi tanulmányútra Belgiumba küldték.

Több belga és német rendjellel is kitüntették.

 

SCHWARTZ Elemér

(Vasvörösvár, 1890. augusztus 25. – Würzburg [Németország] 1962. január 21.): nyelvész; egyetemi tanár.

1949-ben Belgiumba távozott, ahol 1950-től haláláig a louvaini egyetemen a német nyelv és néprajz tanára volt.

1951-ben Rómában részt vett az Academia Catholica Hungarica megalapításában.

Kutatásainak főterületei: nyelvjárástan, névtudomány, szellemi néprajz.

Szerkesztette a Német nyelvészeti és néprajzi dolgozatok és a Német néprajztanalmányak című sorozatokat.

SOÓS József

(Apostag, 1921. december 20. – Antwerpen [Belgium], 2008. augusztus 15.): sámánfestő.

 

 

SZ


SZABÓ Ferenc, dr., S.J.
(Kálócfa, 1931 február 4. – ): jezsuita szerzetes, teológus, tanár, író, költő, újságíró, volt rádióműsor-szerkesztő, a Távlatok címűfolyóirat főszerkesztője.
 
SZÁSZ Béla

(Szombathely, 1910. július 9. – Norfolk [Anglia], 1999.): író, újságíró, a Rajk-per egyik mellékvádlottja.

1959–1963 között részt vett a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkájában, a Szemle és a Levélhíradó társszerkesztője lett.
 
SZONDIS, Sandor
(Budapest, 1920. augusztus 25. – Sint-Lambrechts-Woluwe [Belgium], 1977. július 9.): magyar származású flamand politikus.

 

 

T


THÜR Lívia

(Mosonszolnok, Moson vm., 1935. - ): közgazdász, egyetemi tanár.

Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.

 

THÜR Ottó

(Dárda, Baranya vm., 1928 augusztus 1. – ): közgazdász, egyetemi tanár.

Belgiumból 1959-ben Kanadába költözött.

 

TOLNAY Márta

Belgiumi magyar író

TORDAY Emil

(Budapest, 1875. június 22. – London, 1931. május 9.): Afrika-utazó, néprajzi kutató.

Budapesten és Münchenben járt iskolába. 1895-ben Belgiumba ment. 1900-ig Brüsszelben volt banktisztviselő. A belga állam kinevezte Kongóba köz-igazgatási hivatalfőnöknek. 1900-tól 4 évig az afrikai tavak vidékén, Katangában végzett kutatómunkát. 1905-1907 között Kongó déli mellékfolyóinak vidékén kutatott az angol Royal Anthropological Institute megbízásából. 1907-1909-ben a Kassai, Sankuru és Kwilu folyók mentén végzett antropológiai és nyelvészeti tanulmányokat, valamint néprajzi gyűjtést a British Museum részére. Nyolc afrikai nyelvet beszélt. Embertani és néprajzi megfigyelései jelentősek. Az összegyűjtött tárgyi anyag is páratlanul értékes. Egy 350 db-ból álló néprajzi gyűjteményt az Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott. Az afrikai éghajlat okozta betegségek legyengítették. Az 1910-es évektől Londonban élt, a British Múzeumban dolgozott és több kötetben számolt be afrikai gyűjtőútjairól.

 

TÖTTÖSY Ernő :: Ernest Töttösy
(Szombathely, Vas vm., 1918. december 8. – Brüsszel, 2009. március 25.): ügyvéd, jogi szakíró.
 
TUBIZE (hollandul Tubeka)
Sárvárról egy egész leányüzem kitelepült Tubizébe (Belgium).

Az első világháború után Sárvár fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

 
U

 

 

Ü



 

 

V

 


VANCSEK Lőrinc
1979-ben a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének elnöke volt.

 

 

W

 


WOLF Emil
(Budapest, 1886. január 2. – Coq-sur-Mer [Belgium], 1947. július 15.): magyar feltaláló, gyógyszerész, vegyészmérnök, az önálló magyar gyógyszeripar egyik megteremtője.
1944-ben deportálták Németországba.1945-ben tért haza, majd újból vezérigazgatóként elkezdte újjászervezni gyárát. Munkásságának köszönhető a Chinoin hírnevének öregbítése, melynek érdekében külföldi utat is vállalt, s túlhajszolt iramban dolgozott. Belgiumban hunyt el, rövid betegség után.
 

 
Z
 

 

 

 

ZS



 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kérjük írja meg véleményét, javaslatait!

 

A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

 

 

 

Belgium : újságcikkek bibliográfiája

2012. április 09. hétfő, 13:54
Írta: Szöllősi Antal

 

Írta (gyűjtötte és összeállította): SZÖLLŐSI  ANTAL

 

 

 

 

BELGA és MAGYAR ÚJSÁGCIKKEK BIBLIOGRÁFIÁJA

  

Kivándorlás, emigráció, kapcsolatok, belgiumi magyar szerzők közleményei és folyóíratcikkjeinek adatai

 

 

 

Ez az oldal  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll!

Az oldal utolsó módosítása: 2016. november 10.

Rövidítések

Az Északi Magyar Archívum honlapján előforduló rövidítések és a felhasznált irodalom jegyzéke.

 

 

Az oldal bővítésében, pontosításában – eddig – segítséget nyújtott;
 
Julesz Máté (2013. május)
 
Segítsen Ön is az oldal bővítésében, pontosításában,
hogy az összeállítás minél teljesebb lehessen!

 

 

 

A


AKLICS Judit:Végig vastaps : Pécsi lányok Belgiumban. = Kóta, 17(1987)7:15.

 
ANDREÁNSZKY István: A marcinelle-i bányászok halála. = Szocialista Szemle, 1956. július–augusztus.
Belgiumban a marcinelle-i Amercoeur bányában 1956. augusztus 8-án bányaszerencsétlenség történt, melyben 269 bányász – köztük több magyar – vesztette életét.
 
 
B

Belga nevelőszülőkés magyar gyermekek találkozása a Budapesti Nemzetközi Vásáron
= Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 3(1936)2:63.
Interneten:  www.mzsk.hu/szemle/
 
Belga vendégek Budapesten.  = Nemzeti Újság, 1925. augusztus 15.

 

(A belgák válaszaII. Józsefnek és a császár üzenete.)  = Magyar Hírmondó, 1787. szept. 15.

 

(Belgiumról) = Magyar Hírmondó, 1788. jan. 2.

 

A belga posta népkönyvtárügy szolgálatába.  = Magyar Könyvszemle, (1911:4)389-?
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)2/17:135-136.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)2/25:200.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)2/35:280.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)1/3:34-36.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)1/7:86-87.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)1/9:109-110.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 1(1843)1/17:202-205.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 2(1844)1/6:48.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 3(1845)2/23:183.
 
Belgium = Religio és nevelés, 4(1846)1/15:119-120.
 
Belgium = Religio és nevelés, 4(1846)1/16:127-128.
 
Belgium  = Religio és nevelés, 4(1846)1/18:143-144.
 
Belgium = Religio és nevelés, 4(1846)2/1:6-8.
 
Belgium = Religio és nevelés, 4(1846)2/2:15-16.
 
Belgium = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)1/2:15-16.
 
Belgium = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)1/13:103-104.
 
Belgium = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)1/36:294-295.
 
Belgium = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)1/56:459-460.
 
Belgium = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)1/67:554-555.
 
Belgium = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)2/45:359.
 
Belgium  = Religio : katholikus politico-egyházi és irodalmi lap, 2(1850)2/67:533.
 
Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház

Húsz éves a Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház : történeti áttekintése. = Confessio, 23(1999)1:82-88.

 

BÁCSKAI Vera: Magyar vonatkozású levéltári anyag Angliában és Belgiumban : hungarica-gyűjtő tanulmányutam eredményeiről.

= Levéltári szemle, 19(1969)2:446-457.

 

BÁRÁNY Tibor: A magyar magánfuvarozók közvetlen piacra lépését segíti : Nitsped Belgium Kft.

= Navigátor (szállítmányozók és fuvarozók lapja), 6(1998)1-2:33.
 
BAJKAY Éva: "A műalkotás a rendbe szedett szépség." A belgiumi és a magyar avantgárd elfelejtett kapcsolatai
= Ars Hungarica, 28(2000)2:357-377.
 
BENCZE Lóránt: Ha szív, akkor Belgium – ha bölcső, Magyarhon. [Muzslay István]
= Igen, 5(1993)15-16:24-26.
 
BIRKÁS Géza: Egy belga jezsuita Magyarországon a XVIII. században.
= Katholikus Szemle, (1923)8[37]:461-468.
 
 
C

Családirtó magyar pap Belgiumban: a kékszakállú lelkész házai. = HVG, 19(1997)44[962:54-56.]

 

 

D


 

 

E


ERDŐDY Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban.

= Századok, 136(2002)4:789 Tanulmányok.

 

ERDŐDY Gábor: Vezető belga liberális hírlapok a magyarországi változásokról 1849-ben.

= Századok, 136(2002)6:1385 Közlemények.

 

ERDŐDY Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848–1849-ben. 

= Századok, 137(2003)5:1179-1230. Közlemények.

 

ERDŐDY Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában.

= Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 34(2007)4:17-37.

 

ERDŐDY Gábor: A Batthyány-kormány Magyarországa a bécsi belga követ O'Sullivann de Grass 1848. évi jelentéseiben.

= Két világ kutatója. Urbán Aladár 80 éves. Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes  Történeti Tanszék, 2009 – p. 117-137.
 
ERDŐDY Gábor: „A valóban szent népek szövetsége" útján. A kortárs belga sajtó Belgium helyéről a radikalizálódó Európában - 1848. január- március közepe
= Öt kontinens, 8(2010)8:460-476.
 
ERDŐDY János: Kéthly Anna októbere. = Magyar Nemzet, 53(1990:253)8.    
 

 

F

 


FALLER Károly: Utazási jegyzetek (Németország, Belgium, Hollandia, Anglia) I-IX.

= Bányászati és kohászati lapok, 32(1899):95-98, 115-117, 133-136, 157-159, 174-177, 201-203, 221-223, 243-247, 267-271.

 

FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából I-XI.

= Bányászati és kohászati lapok, (1896)29:124-126, 141-143, 153-155, 202-204, 220-?.

 

FARBAKY Gyula: Fémkohászati úti jegyzetek Belgium, Hollandia, Svédhon, Norvégia, Németország, s Ausztriából XII-XVII.

= Bányászati és kohászati lapok, (1897)30:41-43, 59-60, 77-79, 89-91, 106-107, 120.
 
FEJÉRDY Gergely: A belga-magyar hivatalos kapcsolatok első évtizede
= Századok, 148(2014)1:35-47.
 
FEJÉRDY Gergely Róbert: A brüsszeli kormány reakciója az 1956-os forradalom kapcsán.
= Kommentár, (2006)5:10-15.
 
FERJENTSIK Viola: Tempus ösztöndíjjal Hollandiában és Belgiumban.

= Szociális munka (a Szociális Munka Alapítvány folyóírata), 8(1996)4:309-311.

 

FÖLDES Judit: Magyar kulturális élet Belgiumban.

= Nyelvünk és kultúránk, (1976)24:28.

 

FÖLDES Judit: Magyar kulturális élet Belgiumban.

= Nyelvünk és kultúránk, (1980) cikkgyűjtemény:35.

 

FÖLDES Judit: A Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesületének közgyűlése.

= Nyelvünk és kultúránk, (1980)39:78.

 

FÜLÖP János: Hollandiában és Belgiumban jártam. = Díszmadár magazin, 17(2010)4:7-8.

 

 

G


 

 

H


Hongaarsch Kinderwerk. = De Poperinghenaar, 1926. szeptember 5.

 

HAJTÓ Vera: „Drága Kisfiam! Leveled megkaptam.” : A belga-magyar gyermekakcióban résztvevő családok levelezéseiből.

= Korall (Budapest, 1999:-), 12(2011)46:114-141
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
HALÁSZ Zoltán:Brüsszeli találkozó Mária királynéval.  = Lányok évkönyve 1965. (1964):176-187.
 
HARSÁNYI János: Magyarok a belga nép ellenállási harcában a II. világháború idején.
= Hadtörténelmi közlemények, 3(1956)1:182-184.
 
HAVAS Marianne: Magyar ifjúsági zenei napok Belgiumban.

= Parlando (zenepedagógiai folyóirat), 12(1970)1:22-23.

 

HERMÁN M. János: Gyermekmentés Belgiumban (1923-1930). = Korunk, (1998)12:115-123

 

HORTOBÁGYI Péter: Magyar hadifoglyok Belgiumban a második világháború után. [1945-1947]

= Valóság,  45(2002)12:38-65.

 

HUHN Ágnes: Egy hét Belgiumban, Hollandiában és Németországban.  = Zeneszó, 3(1993)7:10.

 

 

I


 

 

J 


JOÓ Rudolf: A belgiumi regionális és a nyelvi-nemzetiségi egyenjogúsítás.  = Információs szemle, (1986)1:81-94.

 

JUHÁSZ Katalin – GÖNCZI Ambrus: Namuri Magyar Napok : kismúzeumok kiállításai Belgiumban

= Magyar múzeumok, 10(2004)1:42-43.

 

JULESZ Máté: Mediáció Hollandiában, Belgiumban és Magyarországon.

= Társadalomkutatás, 30(2012)2:115-124.

 

 

K

 


A külföldi gyermeküdültetés  = A Gyermekvédelem Lapja, 1926. március 8.

 

KESZTHELYI Éva: Kettős indentitás és politika kapcsolata Belgiumban.

= Külügyi Szemle, 8(2009)2:88-116.

 

KÉTHLY Anna: Egy Kéthly Anna levél 1960-ból.[Közread., bev. és jegyz. ell.] Korbuly Dezső, Vida István.

= Századok, 136(2002)5:1211-1219.

 

KOPASZ Edina: A belgiumi magyar diaszpóra szervezetei a XX. században.

= Kisebbségkutatás, 18(2009)1:42-61.

 

KOVÁCS Mária: Liszt Ferenc belgiumi levelei másolók kézírásában.
= Magyar zene, 31(1990)4:394-397.
 
KURCZ Béla: Valami elkezdődött. Európai Magyar Dokumentációs Központ.
= Magyar Nemzet (Budapest), 1984. december 23. – p. 4.
Tasnády T. Álmos
 

 

L


Látogatók Belgiumból.= Aquila, 11(1904)1-4:390.
 
Leégett királyi kastély. A belga király laekeni kastélya újév napján, délután 1 óra után kigyúlt és leégett.
= Vasárnapi Újság (Budapest), 37(1890. január 5. :1)13.
 
A löweniegyetem állattudományi facultása   = Athenaeum, 1. kötet(1892)4:570-571
Interneten: [Teljes szöveg (PDF)]
 
LACKFI János: A belga-magyar határon.  = Tiszatáj, 54(2000)6:71-75.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
LÁSZLÓ Attila: Egy ötvös Belgiumból.= Intérieur, 10(2008)5:66-70.

 

 

M


Magyarok 1978. évi világtalálkozója (Hágában). Az Európai Szabad Magyar Kongresszus.
= Hídfő (London), 31(1978. március)756-757:4.
 
MONOK István: Két belgiumi Zrínyi-emlék. = Zrínyi-dolgozatok, (1987)4:151-172.

 

 

N


Néhány szó a kormányáltal megvásárolt magyar-svájczi- és magyar-belga gépgyárról
= A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 5(1871)1-12:24-31.
Interneten:  [Teljes szöveg (PDF)]
 
NÉMETH István: Sárváriak Belgiumban és Franciaországban - Gazdasági kivándorlás.

= Élet és tudomány, 65(2010)50:1577-1579.

 

NIEDERHAUSER Emil: Nicolas de Kun: A belga–magyar kapcsolatok tizenegy évszázada

= Klió 9(2000)2:30-33.

 

 

O

 


 

 

Ö


 

 

P


PESTI Dániel: Tapasztalataim a stockholmi VII. Nemzetközi Mikrobiológiai Kongresszuson. Tanulmányúton Belgiumban

és a Német Demokratikus Köztársaságban.

= Magyar állatorvosok lapja, 14(1959)6:210-213.

 

PETŐ Katalin: Töttösy Ernő: Téboly.[könyvismertetés]

= Budapesti könyvszemle, BUKSZ (ISSN 0865-4247), 3(1991)nyár.255-257.

 

 

R


RAJABALY, Helenea – HERMIA, Jean-Pierre: A Belgiumban élő magyar népesség rövid története a XX. században.

= Demográfia, 48(2005)2-3:280-290.

 

RÉTI Pál: Válaszol egy belgiumi magyar közgazdászprofesszor: "Mire föl ez a nagy rohangálás Washingtonba?”

= HVG, 13(1991)48[653]:39-40.

 

 

S


STRASSENREITER Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember).

= Levéltári közlemények (Budapest), (2007:2).

 

STRASSENREITER Erzsébet: Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976.

Szerk. Zichy Mihály. Budapest, 2007.

= Levéltári közlemények (Budapest), 79(2008)1-2:341-354.

 

SPRENGER Mária: A bruxellesi Academia magyar kapcsolatai.

= Művészettörténeti Értesítő, 19(1970:4)291-295. 

 

 

 

SZ


SZABÓ Szabolcs: A pécsi "Leőwey" kórusa Belgiumban.  = Zeneszó, 5(1995)7:10.
 
SZÁLLÁSI Árpád: Belga-Kongó magyar orvosa: Thanhoffer Lajos junior.
= Orvosi hetilap, 129(1988)46:2477-2479.
 
SZATHMÁRI István: Belgiumi és párizsi magyarok között.  = Nyelvünk és kultúránk, (1975)20:35-37.

 

 

T


TASNÁDY T. Álmos: A Magyar Rádió Gyermekkórusa Belgiumban.  = Nyelvünk és kultúránk, (1983)51:87-88.

 

TASNÁDY T. Álmos: A Nyírségi Táncegyüttes Belgiumban.  = Nyelvünk és kultúránk, (1984)57:77-78.

 

TIHANYI János: Österreicher im Exil - Belgien, 1938-1945 = Osztrákok emigrációban - Belgium, 1938-1945.

Szerk. Ulrich Weinzierl. Wien, München, 1986.

= Századok, 126(1992)2:327-328.

 

TÓTH Piroska: Utazzunk Belgiumba! [kritika]  = Magyar napló, 14(2002)6:12-13.

 

TŐKÉCZKI László: Kéthly Anna.  = Népszabadság, 48(1990:252)11.
 
TÖTTÖSY Ernő: Emigráns üzenet.  = Hitel, 3(1990)6:63.
 
 
U

 

 

Ü


 

 

V


VADÁSZ Ferenc: A belga partizán hadsereg magyar hőse. [Löwenwirth Miklós]

 = Népszabadság, 26(1968)60:6.

 

 

W


 

 

Z


ZEILER Júlia: A magyar-belga gazdasági kapcsolatok a regionális fejlesztés és a környezetvédelem tükrében.
= Ipari szemle, 18(1998)6:22-25.
 
 
ZS

ZSOLDOS Jenő: Szó szemelvények Szepsi Csombor Márton útleírásából; Bazilika; Belgium; Borusszia; Bibliotéka; Diskurál;

Disztingvál; Epitáfium; Figurás; Filológus; Gimnázium; Gyanúper; Horizont; Krokodil; Liliomos; Metropolis; Parlamentum.

= Magyar nyelvőr, 92(1968)3:340-346. 

 

 

 

 

 

 

Kedves Látogató!

 

Honlapunk, majd minden oldala  folyamatos adatfeltöltés, szerkesztés alatt áll.

Előfordulhat, hogy emiatt bizonyos menüpontok alatt még nem található konkrét tartalom.

Ez az adatbázis sohasem zárható le teljesen, újabb és újabb adatokkal egészülhet ki vagy módosulhat a már meglévő anyag is.

Feltett szándékunk, hogy az adatfeltöltést, illetve adatpontosítást mielőbb befejezzük és Önöket minél szélesebb körben tájékoztassuk.

Ezért kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és ezzel az oldallal és a honlappal kapcsolatos kiegészítéseiket, észrevételeiket juttasák el hozzánk!

 

Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

Addig is szíves megértésüket és türelmüket kérjük!

Köszönjük a látogatást, kérjük nézzen vissza később is!

 

Ha tetszik honlapunk, ajánlja másoknak is!

www.ungerska.se

 

 

 

 

Északi Magyar Archívum. Felelős szerkesztő: Szöllősi Antal.
Copyright © 2011 Szöllősi Antal, Ungerska arkivet (Északi Magyar Archívum).
All Rights Reserved.